Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-02 / 34-35. szám

Tizennegyedik é • folyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 szeptember 2. 34—35. szám. I » 111I>,HH ■ 11 llr írifUll? ilíL'lill rJiii ■ ti Ildii! "LI J lil U fcTíífflfl flillíd Ili* ITI IílLDL* III liQlí t * [nitinii'iaiiTatiiüiiiaíiiátHanie ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 200.000 korona. Félévre yíOO.OOO kor. Állandó mellék­let: TŐZSDEI HÍRADÓ VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖ HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz Telefon: 137—15. szám KEZDŐDIK az élet, a munka, vége! van a nyári csöndnek. Öröm­mel és megelégedetten látja Budapest népe, hogy az uj közgyűlés tagjainak és pártjainak felikészülődése arra vall, hogy itt komoly alkotó és tereimtőmuruka kezdődik. Nem lehet benne kétség, itt mindenki el van telve a vágytól, hogy megszűnjék végre ciz a meddőség és tehetetlenség, amely a háború kitörése óta megszállta a budapesti városházát. Tervek, pro- grammok, nagy szándékok népesítik be a kommuná­lis életeit és minden remény megvan arra, hogy ko­molyan és visszavonhatatlanul uj korszak elé érkez­tünk el. Bizottsági ülések máris megkezdődtek és nem terpeszkedik többé a városi életre az a tunya­ság, amelynek szülőanyja az volt. hogy egyetlen párt uralkodott a közelmúltban despotikus módon a városházám. Mo<st eleven, friss pártok tolmácsolják a városi lakosság legkülönbözőbb rétegeinek kíván­ságait és követeléseit. A különböző felifogások és kü­lönböző érdekek mérkőzéséből, ha ez a mérkőzés egészséges és termékeny lesz, a város lakosságára nézve csak jó és hasznos születhetik. És ez itt a kérdés lényege. Az a fontos, hogy a felfogások és érdekek mérkőzése tényleg egészsé­ges és termékeny legyen. Amit eddig láttunk a köz­gyűlési teremben^ a bizottságok zöld asztalánál, de még a nagyfontosságu ostendei tárgyalásokban is, mindez megnyugtató, mert minden jelenség arra vall. hogy a közgyűlési pártok tényleg komoly munkára készülnek és becsületes önzetlenséggel áldozzák fel a közérdekért tiszteletreméltó pártszempootjaikat is. Fájdalom,, kívülről mégis észlelnünk kell olyan tö­rekvéseket, amelyek a pártok harmonikus és ter­mékeny együttműködését fel akarja borítani, amely gáncsot vet mindem jószándéknák,. Szerencsére je­lentéktelen manőverről van szó, amelyben vaktölté­sekkel lövöildöznek. A békebontó törekvések olyan oldalról nyilatkoznak meg. ahonnan erről legkevésbé lehetett volna számítani. Hiszen azok az urak, akik most a termékeny együttműködés ellen lövöldöznek, annakidején a. választásokon, amelyben, végered­ményben még sem vehették részt, szintén a békés és teremtő munka programmját vallották. Nem vonták le azonban a konzekvenciáit azoknak a jelszavak­nak, amelyekkel olyan sűrűn élteik. Megbontották azoknak sorait, akik őszintén törekedtek a polgári egységre, a mérsékelt poliltikára és színtiszta libe­ralizmusra. Akkor is pápábbak akartak lenni ai Pá­páinál, ma pedig, amikor kívül állanak és amikor fe­lelősség nélkül kritizálhatnak, túl akarnak.^enni ‘ a közgyűlési pártok legszélsőbb baloldalán isv Tehe­tetlenséggel és megokol,a.tlan. óvatossággal vádolják meg a baloldali pártokat, amelyek szerintük nem tartják be azokat az ígéreteiket,, amelyeket a válasz­tóknak tettek. A demokraták és a szocialisták sze­rintük különös és bizarr treuga dei-t kötöttek. Pak­tumot emlegetnek, amelyek éppen úgy nincsenek, mint ahogyan, nem igaz az sem, hegy a, baloldali pártok minden akadály nélkül végrehajthatják akár legszélsőbb prograanmjukat is. • Paktum nincs. De ha volna olyan paktum, amely az eredményes együttműködést célozná, azt sem kellene szégyellenie senkinek, sem személyeknek, sem pártoknak. Ám tényleg van treuga dei, amely azonban sem nem különös, sem nem bizarr. Eredete pedig a legtisztább és legbecsületesebb. Hiszem a legjobb szándékból, Budapest népe) boldogulásának, Budapest rekonstrukciójának vágyából fakadt Nem mesterségesen, nem hosszú tárgyalásokon készítet­ték elő, hanem magától jött, csöndben, hallgatagon, feltűnés nélkül. Senki iniem erőszakolta* senki nem kezdeményezte* mégis itt van és hogy itt van, ez az egyetlen garanciája annak, hogy a közgyűlés és bi­zottságai eredményes munkát fognak majd végezni. Igenis* boldog örmtmel kell Budapest népének tudo­másul vennie' hogy a közgyűlési és bizottsági ter­mekben nem a civódás ágyát velük, nem áldatlan és terméketlen harcok és mocskoiódások hadjáratára készülnek, hanem segíteni akarnak ezen a városom, amely csaknem egy decennium alatt rengeteget szenvedett és szánalmasan elpusztult. Rengeteg munka vár erre a törvényhatósági bizottságra. Nem­csak tiz év mulasztásait kell pótolnia, hanem újra meg keill indítania a város életét a fejlődés felé, ame­lyet a világkatasztrófa derékben tört. Szinte fölös­leges lenne ebből az alkalomból felsorolni mindazo­kat a tennivalókat, amejyek előtte állanák, mindazo­kat az anomáliákat, amelyeket ki kell irtania, mind­azokat a bajokat, amelyeket meg kell szüntetnie. Ez­zel tisztában van minden párt és tisztában van min­den lélek Budapested És ha mégis akadnak, akik az eredményes munka elé az egymás ellen való uszí­tás gáncsát akarják vetni, akkor azt kell gondol­nunk, hogy ezek személyükben érzik sértettnek ma­gukat azáltal, hogy nem vehetnek részt ebben a munkában. Ezt a sértődöttséget méltányolni kell, mert hiszem semmi sem fontosabb, minthogy Buda­Zilahi Kiss Jenő szelleme kisértett hétfőn este a tanácsterem villanylámpái alatt, a kitörni készülő viharok közepette. A közoktatásügyi bizottság ülé­sén a baloldal terítékre hozta a kurzus közoktatás- ügyi politikáját és számonkérte azt a sok-sok exisz- tenciát, amelyet a kurzus elemésztett. A baloldal szónoka Lázár Miklós szerkesztő volt, aki irói szépségekben dúskáló beszédet mondott, finom és előkelő volt, amikor legsúlyosabb vádjait előadta, amit azonban természetesen idegesen és türelmetle­nül hallgatott végig a megvádolt párt és velük együtt P u r e b 1 Qyőző tanácsnok. Lázár Miklós igyeke­zett szőrmentém bánni a vádlottakkal, szavai nem voltak durvák és élesek, d.e: mégis erősen sújtottak le. mert mélységes igazságokat tartalmaztak. Az ülés feszült és izzó levegőben folyt le. Lázár beszédének hatása alatt megfeszültek az idegek és nem egyszer félni kellett attól, hogy felborul a féltve őrzött párt­közi béke és kirobban a vihar. Lázár szónoki ügyes­ségét dicséri, hogy ez n,em történt meg, a legsúlyo­sabb vádakat is sima szavakkal mondta el. C s i 1- 1 é r v és társai pedig idegesen, de elnémulva hall­gatták az igazságokat. Lázár tulajdonképpen azzal fékezte le az indulatokat, hogy beszéde során több­ször kijelentette, hogy a baloldali pártok: békét akar­nak, de követelik az elkövetett bűnök jóvátételét. Az egész beszéden, amely súlyos és erős volt, anégis végigvonult az a szándék, hogy elégtételt és az el­veszett exisztenciát szerezze vissza a kurzus áldo­zatainak. Schöberl programmja S i g i e s c u professzor jelent meg elsőnek az ülésteremben. Nem ismerte mefc senki. Munkapárti képviselő korában koromfekete szakála és bajusza volt, később megvált a szakáidtól és mire város- atyaságig vitte fel, a bajuszát is leborotváltatta. Jól esett azonban látni a kitűnő professzort a közokta­tási bizottságban, ahol' nagyot:1 szépen össze vannak válogatva a városatyák, csak éppen, hogy tanügyi szakemberek akadnak igeim gyéren. Ám Sigiescu pro­fesszor szakember a javából, amit kívüle a bizottság tagjai közül talán csak D é r y Ferenc nyugalmazott alpolgármesterről. Wildner Ödön (nyugalmazott tanácsnokról és Stern Szeréna szocialista bizott­sági tagról lehet elmondani. Volt itt mindenféle ran­gú és rendű városatya, villamosigazgató, fogorvosok és elleníogorvosok, vezérkari századosok és plébá­nosok, párttitkárok és vasmunkások, ügyvédek és írók. csak épen tanügyi szakHnberék gyéren. A gyülekezés jó hangulatban történt és akik V a 1 n i c s e k plébánost látták, amikor melegen üd­vözölte Déry Ferencet, azt mondták: bonum omen, nem lesz semmi baj a mai ülésen. Egy kicsit barát­ságtalanná tette a helyzetet, hogy a háttérben, a sajtó asztala mögött ébredő-jelfegii fiatalemberek I gyülekeztek. Csakhamar kiderült azonban, hogy ezek az urak a tanügyi ügyosztály referensei és Purebl tanácsnok uir támogatására vonultak fel ilyen szép számban* Purebl tanácsnoknak a referensek tömege sem adott valami nagy bátorságot, mert lassan és nem szíveseim nyitotta meg az ülést és mindvégig ideges izgalomban védte Zilahi Kiss és Schöberl emlékét. Izgatott és fátyolozott hangon mondta él megnyitó szavait és jelentette be hogy a bizottság csonka és a megalakulás csak ideiglenes. Ezzel azután meg is indult az éfeő roham. Patents tiltakozott a cson- kaság ellen, de Kozma Jenő és Csilléry igyekeztek megvédeni a tanácsnok álláspontját. Purebl hálás ■szemekkel nézett ideáljára. Csilléry Andrásra és a szocialisták nagy megdöbbenésére igy apsztro- fállta őt: pest rekonstrukciójának nagy munkájából mindenki kivegye a részét. Ennek a módja azonban nemi az, hogy azok az urak. akik a választásokon a mérsék­letet és a komoly törekvéseket hirdették, most va­lósággal forradalmi hangot üssenek meg és szemre­hányásokat tegyelek a baloldali pártoknak, amiért komoly és érett mumkakészséggel állanak a köz szolgálatába. Budapest újjáépítésének munkájában azok vesznek tényleg részt, akik dzt a munkát nem akadályozni, hanem előrevinni akarják. Aki nem ezt akarja, ellensége Budapest népének. — Csilléry kegyelmes ur ... Egy kicsit torkán akadt itt a szó, de nem utol­jára, mert ahányszor felszólalt, érthető ótokból ál- landóaim indiszpozicióval küzdött. Annál mulatságo­sabb volt Csiléry András, aki a baloldal csendes mosolya mellett jelentette ki, hogy ők mindig maka­csul védték a főváros autonómiáját és aki náluk tör­vénytisztelőbbnek mondja magát, az «c-sal. Miután megállapították, hogy az ülés, amelyen résztvesznek, nem bizottsági ülés, hanem csalié érte­kezlet, Purebl tanácsnok programmot adott, mely­nek első mondatában kijelentette!, hogy nincs pro­grammja,. A szanálás miatt nem lehet csinálni sem­mit, hiszen a főváros igy is 370 milliárdot fizet rá a közoktatásügyre. Azután mégis csak felsorolt egyet és mást. amit meg akar csinálni, de ekkor egy rossz­májú fajvédő újságíró szólta el magát: — Hiszem ez. a .Schöberl programimja. Azután egy igen Tikos tanügyi reformot adott elő és már éppen meg akarta dicsérni önmagát, ami­kor tekintete'azi-egymás mellett ülő Déry Feremcre és Wildner Ödönre esett. Megakadt a szó a torkán és elfogódottan csak ennyit mondott: — Ez, kérőm szépen, egy régi körlevél megis­métlése. A bálvány Ezután következett a nagy vesszőfutás, a kur­zus- közoktatásügyi politikájának tetenirehivása. Lázár Miklós teregette ki ügyesen, okosan a kur­zus bűneit, az elmúlt öt-esztendő képtelen üldözé­seit. Természetesen aposztrofálta Zilahi Kiss Jenőt is és kijelentette, hogy sajnálja, hogy a volt alpolgár­mesterrel nem állhat szemtől szemben, mert úgy sokkal kényelmesebb és eredményesebb lehetne a felelősségrevonás. Purébl tanácsnok izgatottan és lelkesen azonosította magát Zilahi Kiss Jenővel és tekintélyrombolásnak nevezte, hogy Lázár törvény­telenségeknek mondotta Zilahi Kiss Jenő cselekede­teit. Csiiléryék szenvedő arccal ültek helyükön, s csak mikor a bálványnak, Zilahi Kiss Jenőnek a neve elhangzott, kezdtek el egy kicsit mozogni a helyü­kön. Valami túlságosan azért mégsem exponálták magukat Zilahi Kiss Jenőért, még kevésbbé a jelen­levő Kontra Aladárért, akiről Lázár Miklós bebizo­nyította, hogy az 1921 júliusában tartott első közok­tatásügyi bizottsági beszédében a kurzus üldözései­nek atyjává avatta önmagát. Azután következett a bűnök felsorolása. Az első csoportban említette Lázár Miklós a degradált zsidó igazgatókat, akik között olyan európai hirti pedagógusok vannak, mint például R a p p a y Far­kas, akinek számtantanitási módszerét a francia állam összes iskoláiban alkalmazták. A második cso­portban említette Lázár a hat szabadkőműves iskola- igazgatót, akiket szintén földönfutóvá tettek, pedig közöttük volt Gergely István, a magyar tanítóság hírneves vezére is. A fegyelmi utón eltávolított tanerők ügyének megbolygatásánál némi kis csete­paté támadt, mert Zilahi Kiss Jenőt a baloldalon kommunistaként kezdték emlegetni. B u d a y Dezső megbotránkozva dörmögött egy kicsit, de a szo- ciálisták hamarosan visszavágtak: — Majd felolvassuk azt a hitvallást, amelyet a ’kommiin mellett tett. Miután azonban már Zilahi Kiss Jenőnél tar­tottak, Purébl tanácsnok jobb ügyhöz méltó buz­galommal akarta megvédeni a kurzus bálványát attól, hogy működéséről és cselekedeteiről kritikát mondjanak. A bíróságra hivatkozott Purébl és ki­jelentette, hogy Zilahi Kiss Jenő ügye már el van intézve, erről nem szabad beszélni. Lázár azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Zilahi Kiss Jenő szemé­lyének kikapcsolásával ezt az ügyet elintézni nem Terítéken a kurzus tanügyi politikája Zilahi-Kiss Jenő visszajáró szelleme és az elnémult Csiiléryék

Next

/
Thumbnails
Contents