Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-02 / 34-35. szám
2 ^oinhmlllti^Lír Budapest, 1925 szeptember 2. m CONTINENTAL ballon-köppeny a kerék átépítése nélkül szerelhető. Vezérképviselet: Dénes 3. Rt. Váci-ut 93. lehet. Védelmébe vette azonban Purébl tanácsnok a kurzusinkvizitorokat is, akiket egyszerűen az egész tantestülettel próbált azonosítani. A baloldal azonban tiltakozott ez ellen a rabulisztika ellen és Lázár Miklós kijelentette, hogy adatokkal kész bizonyítani azt, hogy a kurzusigazgatók kilencven- százaléka nem tanúsított a kommünben olyan magatartást, amilyet minden magyar embertől el kellett várni. A villámhárító Lázár beszédének legfőbb erőssége az a statisztika volt, amelyet állításainak igazolására fel- | vonultatott. Kimutatta, hogy 114 milliárd az a kár, amelyet Wolffék a B-lista igazságtalan alkalmazásával a főváros közönségének okoztak. A B-lista különben is csak porhintés volt, mert mialatt elküldték Wolffék a nekik nemtetsző tanerőket, azalatt újakat alkalmaztak úgy, hogy a létszámcsökkentés befejeztével 365 fővel nagyobb a főváros tanszemélyzetének száma, mint volt a B-listára való helyezés megkezdése előtt. — Mi békét óhajtunk — mondotta Lázár Miklós beszéde befejezéséül —, de vissza akarjuk adni a meghurcolt emberek nyugalmát. Addig fogjuk napirenden tartani ezt az anyagot, amig a megkinzott emberek teljes anyagi és erkölcsi elégtételt kapnak, j Halálos csendben fejeződött be Lázár Miklós nagy beszéde és Wolffék még addig sem merészkedtek el, hogy válaszolni - próbáljanak. Csilléry ugyan az eg'ész beszéd alatt szorgalmasan jegyzett, de végeredményben okosabbnak találta, ha hallgat. Ebben azután a bizottság is megnyugodott, csak Kontra Aladár próbált egy kicsit mosakodni és belemagyarázni Lázár Miklós beszédébe olyasmiket, amiket az nem is mondott. Itt azután már-már ki is tört volna a vihar, ha villámhárítónak oda nem áll Kozma Jenő, aki igazolta, hogy Lázár nem használta a neki imputált kifejezéseket. Egy pillanat alatt elsimult azután a hangulat és csöndben, nyugodtan, barátságosan tárgyalták le a szakkérdéseket, amelyek során mind a két oldalról igen sok üdvös és okos ötletet vetettek fel. Az illetékes ügyosztály nem tette magáévá a köztisztasági hivatal előterjesztését, hanem két—három hétig hevertették azt és mire a por magasan leülepedett már az aktákra, felszólították a Taurii-pneumatik vállalatot, hogy adjon be pótajánlatot. Hogy az eljárás szabálytalansága a maga igaz voltában kidomborodjék, fel kell említeni, hogy a Tauril résztvett a versenytárgyaláson, de egységárai oly magasak voltak, hogy nem vehették figyelembe a külföldi gyár ajánlata mellett. Nos, a Tauril-pneu- matik nem volt rest és eleget tett a szives felszólításnak. Ezt annál könnyebben tehette, mert most már ismerte a konkurrens cégek ajánlatait s nem kellett mást tenni, mint egy csekélységgel olcsóbb ajánlatot tennie a legolcsóbban felkínált egységárnál. így is történt. H vigalmiadé keservei Az uj filmrendelet még válságosabbá teszi a moziipar helyzetét Magyarország gazdasági válsága súlyos helyzetbe, sodorta a fiknipairt is. A mozgószinházak közönsége a középosztályból és az alsóbb néprétegekből rekrutálődik, már pedig ezeknek a társadalmi osztályoknak kel lese.ti viszonyai oly kedvezőtlenek, hogy szórakozásra alig áldozhatnak. Budapesten számos mozgószinház nem is tart mindennap előadást és a heti egy-két előadásból alig tudja üzemét fenntartani. A Mozgóképszínházak országos egyesülete erre a válságos helyzetre, való tekintett,el. még május hónapban beadványt intézett R i p k a Feirejnchez, a főváros akkori kormánybiztosához és azt kérte, hogy a főváros mérsékelje le a 12 százalékos vigalmi adót 10 százalékra, mert ennél nagyobb megterhelést a mozgószinházak nem tudnak: elviselni. Ripka Ferenc a kérvényt áttette- a tanácshoz, amely azt a közgyii fést-pótlő tanácsülés elé vitte, de elutasító javaslattal,. A közgyülést-pótló tanácsülés igy határozott, mire a Mozgóképszínházak Országos Egyesülete a határozatot megfellebbezte a belügyminiszterhez. A fellebbezés leilintéze tlie nül fekszik a minisztériumban, pe(dig legfőbb ideje, hogy határozzanak ebben a kérdésben!, mert kezdődik az uij szezoim és attól keil tartani, hogy a mozgóképszínházak tulajdonosai még súlyosabb válságba jutnak, mert a gazdasági viszonyok leromlása arra kényszeríti őket, hogy a helyárakat mérsékeljék, ha közönséget akarnak. A vigalmi adónak lemérséklése azt jelentené, hogy a jegy árát annyival olcsóbban adhatják, amennyivd kevesebb a vigalmi adó ettv-egv jegy után. Ez a 2/4 százalékos engedmény csak 250,000.000 korona kevesebb bevételt jelentene a fővárosnak és nem egy milliárdot, amint azt a városházán kiszámították. Dej hát 250.000.000 bevételtöbbletért szabad-e egy egész iparágat az esetleges összeomlás veszedelmének kitenni? Egyetlenegy mozi összeomlásával nagyobb kár érné a fővárost, mint amennyi hasznot ez a 250,000.000 különbözet jelcint ránézve. ÍÉs amikor a Mozgóképszínházak Országos Egyesülete válságos helyzetének javítására könnyítéseket kér a fővárostól, a hatóság egy uj filmrendeüettel lepi meg a mozisokat, amely rendelet még újabb terheket rak az A városigazgatás ablakait bezúzták a legutóbbi törvényhatósági választások, de a szellőzés hatása még mindig alig érezhető: a levegő, amely a kurzus uralma alatt megáporo- dott a városházi hivatalokban, nem tud kiszállni az ablakokon, hogy helyet adjon tisztább, frissebb levegőnek. Az urak egynémelyike nagyon ragaszkodik ehhez a rossz levegőhöz és irtózik a szellőzéstől. Ha ez csakugyan igy van, nagy erejű ventillátorokat kell alkalmazni, amelyek a rossz levegővel együtt kisodorják onnan azokat is, akik nem akarnak megbarátkozni a tisztaság követelményeivel. A közszállitások subaalatti elintézése kedvenc módszere volt a kurzusnak. Hogy mennyire nem veszik figyelembe még ma is a közszállitási szabályokat, erről más helyen emlékezünk meg. Itt k o.n- krét esettel támasztjuk alá azt a botrányt, amelyet e szabályok mellőzése okozott mina„p a városházán és amelynek valószínűleg folytatása lesz a törvényhatóság legelső közgyűlésén. A köztisztasági hivatal mintegy hatvan autóval végzi a köztisztasági munkálatokat. Természetes, hogy az autók karbantartása milliárdos kiadásokkal jár és magától értetődik, hogy a köztisztasági hivatal mindenképen azon fáradozik, amúgy is éLt-halál-küzdelmet folytató mozisok váilaira. Az uj rendelet legsúlyosabb intézkedése, hogy 3000 korona adót kér minden méter film után, amelyet külföldön gyártottak és külföldről holtak be az országba. Ebből a 3000 koronás adókból az illetékes hatóság egy olyaui tőkét, akar gyűjteni, amelyből magyar íilroet. lehessem' előteremteni. Erre a célra 40.000 dollár van előirányozva, még pedig olyképpen, hogy ezt a 40.000 dolárt a mozituilajdono- sok előlegezzék akár a magukéből, akár az e célra felvett kölcsönből. Minthogy azonban 40.000 dollár nem igen alkalmas arra, hogy abból a hazai filmgyártást fellendítsék, a kormány Ígéretet tett, hogy ő maga is 40.000 dohár kamatmente|s 'kölcsönnel járul hozzá az akció megindításához. A filmszakma ennek az ígéretnek tudatában ment bele az uj film- rendeletbe,, illetve a 3000 korona megterhelésbe. Azonban szó sincs a kormány ígéretének beváltásáról, úgy, hogy ej pillanatban csak a 40.000 dollár jöhet számításba, amelyet a filmeseiken akarnak behajtani. Végül ígéretet kaptak a filmesek arra nézve is, hogy magyar filmek bemutatásához elengedik a forgalmi és vigalmi adót és csökkenteni fogják a filmeket terhelő egyéb illetményeket is. De erről sincs szó az uj filmiendeletben. Ha a tényeket egymás jmiellé állítjuk, azt látjuk, hogy a kormány úgy akarja fellendíteni a magyar filmipart, hogy tönkreteszi a mozgóképszínházak tulajdonosait és velük együtt az egész moziipart, s úgy lehet, hogy miire megszületik a magyar film, nem lesz mozgóképszínház, amely bemutassa azt. A moziipar a mai válságos viszonyok mellett már azokat a terheket sem bírja el. amelyeket eddig kiróttak reá, hogy aim vállalhatná tehát ezt az újabb 3000 koronás terhet, amelyet végül is arra a közönségre kellene áthárítania, amely még a mostani belépődíjakat se tudja megfizetni. Az uj filmrendelet tehát alapjában ingatja meg .a moziipart és teljes pusztulással fenyegeti azt a sokezieír exisztenciát. amely - 1 nek a mozi biztosította eddig kenyerét. hogy ezeket a kiadásokat, amelyek az anyagbeszerzés utján állnak elő, a lehetőséghez képest leredukálja. A költségek jelentős részét az autóknak gummiabroncsokkal való ellátása okozza. Ezek az autók egész nap üzemben vannak és igy érthető, hogy az abroncsokat időnként ki kell cserélni. A szükségletek fedezésére a köztisztasági hivatal rendszeresen szükebbkörii versenytárgyalást ir ki, amint azt a szabályok megkövetelik. Az idén julius hónapban negyven gummi- abroncsra volt szüksége a köztisztasági hivatalnak, amely hat céget szólított föl ajánlattételre A benyújtott ajánlatok felbontásánál kitűnt, hogy a legolcsóbb ajánlattal egy világhírű külföldi gyár budapesti képviselete pályázott az abroncsok szállítására. B a 1 ó Alfréd, a köztisztasági hivatal igazgatója, áttette az ajánlatokat az illetékes ügyosztályhoz s természetes, hogy előterjesztésében a 1 eg o 1 c s ó b b ajánlat elfogadását javasolta. De Baló tervez és az ügyosztály végez. Semmi sem oly természetes, minthogy a megbízást annak adják, aki legolcsóbb és emellett a legmegbízhatóbb. De ez csak más nagyvárosokban természetes. Nálunk máshogyan fejeződött be a versenytárgyalás. A szállítással öt bízták meg, de ezzel aztán nevetségessé is tették a verseny- tárgyalás rendezését, egyben pedig elég világos jelét adták annak, hogy az ügyosztály különös kegyben tartja a Tauril-gyárat, mert inkább felrúgnak minden szabályt, de megbízást a szállításra csak neki adnak. Az eset nem jelent nagy pénzügyi előnyöket a városnak és nem jelent katasztrófát a külföldi gyárnak, amelyet ily szabályellenes eljárással elütöttek a szállítástól. De az eset a maga jelentéktelen méreteiben is kirívóan, jeilemzi, hogy a városházi lelki- ismeret mily könnyen tulteszi magát minden szabályon, ha arról van szó, hogy valamelyik kegyenc ne essék el egy zsíros falattól. Azonban attól tartunk, hogy a város, amely ezúttal pár milliós megtakarításhoz jutott a szabályok felrúgása utján, ezt a pár milliót drágán fogja megfizetni: a legközelebbi versenytárgyalásokra hiába fog komoly cégeket felszólítani, mert komoly cég nem lesz arra kapható, hogy Tésztvegyen olyan versenyfutásban* amelyben a zsűri tulteszi magát a verseny szabályain. Az ilyen verseny közönséges komédiává sülyed le és mi hisszük, hogy Ripka Ferenc főpolgármester nem fogja tűrni, hogy a városházán ilyen komédiává ziillesszék le a versenytárgyalásokat. Az ügy a főváros szempontjából sokkal komolyabb, semhogy a főpolgármester belenyugodhatnék az ügyek ilyetén kezelésébe és elintézésébe. Komoly cégeket nem tehet és nem szabad ily eljárással elriasztani attól, hogy részt vegyenek a versenytárgyalásokon és éppen ezért szükséges, hogy a főpolgármester az érdekeltek megnyugtatására elrendelje a vizsgálatot és semmisítse meg az ügyosztály határozatát, ha ezzel megsértették a város érdekeit és a közszál- litás szabályait. A legjobb magyar kályhák Kalor ISIS KORONA OECONQM RADIUS PerpetyyiTS Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R.-T. (Hirsch és Franck) Budapest, VI, Aréna-ut 128 Telefon : 171-88 Uersenytóríyulís — sutra alatti elintézéssel Még mindig a kegyencek és nem a legolcsóbb árak győznek a versenyen
