Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-05 / 30-31. szám
Budapest, 1925 augusztus 5. 5 A csarnoki és piaci árusok feljajdulása az árusítást szabályozó rendeletek és határozatok miatt 1200 árus gyűlése a régi képviselőházban 9 9% A. tanács úgy lát szik belefáradt abba a terméketlenségbe, amelyet a kurzus alatt kifejtett, vagy talán úgy gondolkodik, hogy ö már öreg testület az aj közgyűléshez képest, ám ha van uj seprő a háználseperjen az, hiszen az uj seprő mindig jól seper. Mi legalább úgy tudjuk, hogy a tanácsnak is van kezdeményező joga, sőt legelső sorban a tanácsnak lenne kötelessége meglátni és megérezni azt, hogy mire van szüksége a főváros közönségének, vagy hogy milyen bajokat kellene elhárítani. Ám újabban állandóan azt tapasztaljuk,, hogy a közgyűlés egyes pártjaira hárul a feladat, hogy észrevegyék milyen veszedelem fenyeget például a házbérnek egy összegben való követelése révén. A tanács ilyenkor azután szépen összeül, beszélgetnek és pipáznak egy kicsit és végül elhatározzák, hogy helyeslik, amit a bizottság határozott. Olyan szép társaság igy együtt ez a tanács, hiszen együtt ülnek valamennyien: Dobzse László ur, fíató Pál ur és Fejbólintó Bálint ur. Mit is csinálnának ők egyebet, minthogy késedelmesen is, de hozzájárulnak minden jóhoz és kényelmesen, nyugodtan emésztenek tovább. Szerencsére társuk is akad ebben a munkában: régi szövetségesük a Wolff-párt, hasonlóan cselekszik. Ök is megvárják, amig mások észreveszik, hogy a házbért még sem lehet talán egy összegben fizetni. Akkor aztán összeülnek és úgy találják hogy nekik is illik ezért küzdeni, szónokot állítanak, aki a bizottságban elkeseredett dikcióval magyarázza a szegény pesti pártái sorsát, amelyet azonban öt esztendeig nem igen igyekeztek megjavítani. Csodálatos: a tanács és a kurzus még mindig milyen szépen hasonlítanak egymáshoz. Húsz százalékkal szállították le a kenyér árát, de Bndapesen az élet még ma is száz százalékkal drágább, mint volt béke idején. Akik tisztán látták a gazdasági leromlás eljövetelét, tudatában voltak annak, hogy az összeomlás a kenyér hiányánál és a kenyér drágaságánál kezdődik. Az orvosságot is itt kell tehát valahol keresni. Ugy- látszik elérkeztünk a ponthoz, amikor nem a gazdák, nem a pékek, de maguknak a viszonyoknak az alakulása már meg is találta ezt az orvosságot. Az orvosság kétségen kívül jó, csak Budapest népe úgy veszi észre, hogy az adagolás túlságosan kicsi. Friedrich István világ életében snajdig gyerek volt és nem igen szokott törődni az úgynevezett politikai re- zónnal és egyéb szamárságokkal. Ezúttal is huszárosán cselekedett, érzékenyen végig vágott a saját pártján és kecses pukedlit csinált balodul felé. Érdekes ember ez a Friedrich István, jó leveli béka lett volna belőle, mindig megérzi az idők változását, mindig tudja,.hogy merre kell orientálódni és ha egy-egy rozoga szekérhez oda is köti a maga sorsát, a kellő pillanatban mindig le is tudja azt onnan öklözni. Talán nincs keresett ág, mely több üldözésnek, szekatúrának lenne kitéve, mint a pesti csarnoki és piaci árusok. A paraziták egész légiója élősködik rajtuk, rágja a húsúkat, szívja a vérüket és megnehezíti exisztenciájukat. A csarnoki és piaci árus megélhetése még akkor is kétséges lenne, ha ilyen élősdiek nem kerülgetnék és nem kényszeritenék arra, hogy a szekatúrákból kifolyóan minduntalan a hatósághoz forduljon, akár azért, hogy ott védelmet keressen, akár pedig azért, hogy az alaptalan vádaskodások és feljelentések miatt feleljen az erőszakos feljelentésekre. Nen lehet csodálni, ha a csarnoki és piaci árusok nem tudták tovább tűrni ezt az állapotot és hangot adtak jogos elkeseredettségüknek. Vasárnap délután mintegy 1200 csarnoki és piaci árus gyűlt össze a régi képviselőházban, hogy fel- jajduljon és a főváros közélelmezési bizottságától sérelmeik orvoslását és az árusítást szabályozó rendeletek megváltoztatását követelje. S t r u c z k y Sándor elnök megnyitójában ismertette az összejövetel célját, röviden rámutatott a csarnoki és piaci árusok bajaira és általános helyeslés között annak a nézetnek adott kifejezést, hogy az állapotok megváltoztatása nélkül lehetetlen ezt az iparágat tovább folytatni. Ezután L a c z k ó Sándor titkár foglalkozott a régi rendeletekkel, amelyeket 30 évvel ezelőtt bocsátottak ki és amelyek ma már teljesen alkalmatlanok arra, hogy úgy a piaci kereskedelem, va lamint a vásárlóközönség érdekeit megvédelmezzék. Ezek a rendeletek, valamint az uj tanácsi határozatok viszás intézkedései lehetővé teszik, hogy a vidéki álkereskedők és áltermelők a legsúlyosabban megkárosítsák a legális piaci kereskedelmet. A szónok ezután rátért az úgynevezett „bátyusokra“, akik nem fizetnek helybért, se forgalmi adót, mig a legális árusokat tizennégyféle adó terheli. Erélyes hangon és általános helyeslés közt követelte, hogy a vidékről hozott tejet és tejfölt ne utólag vizsgálják meg, hanem még mielőtt a fogyasztó kezébe kerül. Nagy tájékozottsággal kimutatta, hogy az egyre növekedő csecsemőhalandóságot ezek a bátyusok okozzák tejhamisitásaikkal, mert köztudomású, hogy a bélhurutot és más súlyos gyermek- betegséget leginkább a hamisított tej okozza. Dr. Rosenák Miksa orvos, fővárosi bizottsági tag, mint orvos megerősítette azt, amit az előtte szóló a tejhamisitás következményeiről mondott és megígérte, hogy a csarnoki és piaci árusok követeléseit a közélelmezési bizottságban támogatni fogja. Belopotoczky Kálmán a Fiiszerkeres- kedők Országos Egyesületének, Holländer Jenő pedig a Kézműves és Kisiparosok Országos Szövetségének együttérzéséről biztosította a gyűlés résztvevőit. B r ó d y Ernő szólalt fel ezután. — Lehetetlen állapot — mondotta Bródy —, hogy egy 1896-ban kelt rendelet szabályozza még ma is a csarnoki és piaci forgalmat. Úgy látszik, az illetékesek nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy harminc év óta megváltozott a gazdasági élet és megváltozott az élet lehetősége is. Hát létezett-e például 1896-ban a mai gazdasági élet legnagyobb rákfenéje: a forgalmi adó? Elég volt a handaban- dázó, szónokló Budapestből, most az alkotó, dolgozó Budapest korszaka következik. Rövidesen össze fogjuk hívni a közélelmezési bizottságot, hogy a piaci árusok jogos követeléseit megvalósítsuk. Nagy szenzációt, de egyben jogos felháborodást is keltettek azok a leleplezések, amelyekkel Darvas Ferenc törvényhatósági bizottsági tag állott elő. A szónok általános megbotránkozás között emlékezett meg arról, hogy a miniszteri rendelettel és tanácsi határozattal ellentétben a forgalmi ellenőrök gyárilag állítják elő az őstermelői igazolványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki, aki ezen igazolványok birtokába jutott, forgalmi adó és helypénz fizetése nélkül árusíthasson. Kovács Béla piaci árus az egyszerű ember megkapó közvetlenségével tárta fel azokat a bajokat, amelyeket ö, mint piaci árus nap-nap után érez, s amelyek nemcsak az ő, hanem kartársainak is bajai. Végül dr. C s á n y i Miklós, a csarnoki és piaci árusok ügyésze mondott hosszabb beszédet, amelyben Darvas adatait kiegészítette azzal, hogy nemcsak a forgalmi ellenőrök, egyes fővárosi iskolák is állítanak ki őstermelői igazolványokat. Volt rá eset, hogy villamoskalauzt és foglalkozásnélküli egyéneket neveztek ki ilymódon őstermelőkké. Ezután élesen bírálta az államvasutak tarifapolitikáját, amely nagyon is előmozdítja az élelmiszerek drágaságát. Mint jellemző példát, felemlítette, hogy amig Szentesen 1,100.000 koronáért adnak el egy mázsa káposztát, ezt a vasúti tarifa, vám és helypénz 2,100.000 koronára drágítja. A gyűlés ezután egyhangúan és nagy lelkesedéssel elfogadta az eléje terjesztett határozati javaslatot és a legnagyobb rendben szétoszlott. Kilakoltatják a Keresztény Községi Párt klubját a Szent István-téri elemi iskolából A „Fővárosi Hírlap“ julius 8-i számában szó- vábette, hogy a Keresztény Községi Párt klubjait iskolákban helyezik el, mig ezzel szembein a főváros kénytelen magánbérházakat kibérelni, hogy azokban iskolákat élsi .tanfolyamokat helyezzen el. Ezzel kapcsolatban követeltük, hogy a főváros lakoltassa ki az iskolákban elhelyezett politikai klubokat és adja vissza a lefoglalt iskolarészeket eredeti rendeltetésüknek, ami nemcsak azért szükséges, mert az iskolába igy átszivódik a politika, hanem szükséges azért is, mert a fővárosnak rengete® pénzéibe kerül, hogy bér házakban helyezi el az iskolákat. Tudvalévő ugyanis:, hogy a Keresztény Községi Párti nem fizet annyit lakbér cimén. az általa igénybe vett helyiségekért, mint amennyit a főváros költ lakbérre, hogy a tanköteles gyermekeiket és az egyes tanfolyamokra jelentkező tanulókat elhelyezhesse;. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy felszólalásunknak megvolt a kívánt hatása, amennyiben a főváros tanácsa elhatározta, hogy a Szent István téri iskolából kilakoltatja a Keresztény Községi Párt klubját, ahol a kilakoltatás után újból a tanítás kap otthont. Ugyanilyen elégtételünkre szolgál, hogy a főváros fejtegetéseink kapcsán méltányosnak találta a Vaskeneskedők Egyesületének azt a kérését, hogy a főváros adja vissza az egyes illetnek a saját házát, amelyet a főváros élvekkel ezelőtt iskolai célokra kibérelt. Még az idei ősszel visszakapják a vaskereskedők vadászutcai házukat ,s most már megvalósul zz a tervük, hogy ebben a házban klubot és kiállítási csarnokot rendezzenek be. Amikor ezeknek a követeléseknek teljesítését sürgettük, ugyanakkor megemlékeztünk arról is, hogy ui főváros a Vilmos császár-ut 58. szám alatti bérházban is tanfolyamokat rendezett be s az itt bérelt lakosztályokat a háztulajdonosi többszöri kérése elleniére se akarta a háztulajdonos rendelkezésére bocsátani. E lakosztályok felszabadítása 10—12 megüresedett lakást jelentene Budapestnek, ami ugyan nőm nagy szám, die a, mai' lakásviszonyok között mégis eleget jelent. Reméljük, hogy most. amikor a főváros megkezdte a politikai kluboknak az iskolákból való kitakarítását, valamelyik kitakarított iskolában talál annyi helyet, hogy oda áttelepítse a Vilmos császár-uti bárházban levő tanfolyamokat. Ezt a reményünket arra alapozzuk, hogy a városházára u j szellem vonult be és ez a szellem tudatában van annak, hogy egy épület, mely a főváros összpolgárságának adófilléreiből épült, nem adhat otthont semmiféle politikai pártnak, mert nem szegődhetik semmiféle pártnak a szolgálatába. Az iskola szolgálja a kultúrát, de ne a politikát, és kiváltképpen nem azt a politikák amely csak kárt tudott okozni a fővárosnak. NAGY MENYHÉRT polgári és katonai szabóság Budapest, IV., Kecskeméíi-u. 9, félem. (a Calvin-tér közelében) • Telefon: József 104—25 99 ERICSSON «fi MAGYAR VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EZELŐTT : DEOKERT ÉS HOIVIOLKA — BUDAPEST Gyári: Villámhárító-, rádió-, telefon-, íáviró- és mindenféle jelzőkészülékeket Szerei és elad : Erős-, gyengeáramú b e- rendezésekhez tartozó minden anyagot. Röntgen - berendezések, Quarzlámpák, dialhermiás és az összes villamos o vosi készülékek és azok kellékei Koch & Sterzel r.-t. Drezda, vezérképviselete Telefonszámok: 28-09 és József 96-62.