Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-11 / 45. szám
Budapest, 1925 november 11. mázott mondattal kivívta Wolffék elkeseredett haragját. _ ... addig semmire sémi lehet pénzét kiadni, addig nem adunk pénzt kápolnamázolásokra. Wo lffék kipirulva, dühösen ugrottak fel helyükről és ilyen kiáltások hangzottaikl Fényes felé: — Piszok! Ronda! Gazember! Ripka Ferenc főpolgármester rendreutiasitotta Fényes Lászlót, ami miatt viszont a szocialistáknál tört ki a vihar. Fényes László mentegette magát, hogy ő nem akart sérteni: — A főpolgármester ur nem ismer engem. Ha én sérteni akarok, megmondom ape-rte. Egy hurgonya^szállitás epilógusa Ezután következett az éles párbaj Fényes László és Szabó József között. Fényesnek a krumpliról Szóló megjegyzése miatt. Szabó József [felszólította Fényest, hogy konkrét vádakat hangoztasson és ha ezt nemi teszi, akkor közönséges rágalmazónak tekinti. A burgonya-ügy különben nem volt túlságosan érdekes és nem is igen lehet világosan látni a dologban. Az mindenesetre bebizonyosodott, hogy Fényes László alaposan felkészülve: szokott megjelenni a közgyűlésen:. Ezúttal is egész sereg aktát és fényképeket huzoitt elő, amelyeket kézről-kézire adtak a bizottsági tagok. Különféle jegyzőkönyvekkel akarta bizonyítani nemcsak azt, hogy Szabó József burgo- nyaszállitással foglalkozott, hanem azt is, hogy meghamisította Székely János volt államtitkár aláírását. Végül Szabó József jelentette ki, hogy a bírósági eljárást Fényes ellen megindítja és ha a bíróság az ő személye ellen, bármit is megállapít, leteszi képviselői mandátumát és a városházára se teszi be többé a lábát. Kettőjük közül egyiknek, vagy Fényesnek, vagy neki, a porondon kell maradnia. A városatyák idegei most már kimerültek senki sem volt többé kiváncsi, hogy mi történik az ülésteremben, ahol csöndes, monoton hangon beszéltek az interpellálok. A botrányból elég volt, két nap alatt ki lehetett élvezni a személyeskedés minden gyönyörűségét, többé nem érdekelt senkit, se a botrány. se a komoly munka. Sipőcz Jenő a fővárossal akarja felszálltaim a magyar ugart „Budapest fejlődésének lépést kell tartani a vidék fejlődésével“ Budapest fejlődése tiz esztendő óta stagnál. Ennek a tiz évnek a fele a háborúra esik, de a másik öt esztendő történetét már az u j r e n d s z er diktálta. Nem vártuk, hogy a háború utáni években a fejlődés lendülete csodákat műveljen, de reméltük, hogy e.gy egészséges fejlődés jeleit felfedezhetjük majd benne. Ez a várakozásunk sem teljesedett, ami annál fájdalmasabb, mert vannak más legyőzött fővárosok is, ahol nemcsak eltakarították a háború romjait, de már az újraépítésnek is sok erőteljes bizonyítékát adták. Nem tagadjuk, hogy az efelett érzett szomorúságunk nem volt nagyobb, mint csodálkozásunk. M,a már nem csodálkozunk, mert megértjük és természetesnek találjuk, hogy Budapest csak lassú tempóban juthat előre a fejlődés utján, amíg Sipőcz Jenő polgármesternek az a pro- grammja és törekvése, hogy Budapest nem lehet külön test az ország testében, Budapest fejlődését csak az ország fejlődése arányában mozdíthatjuk elő és amíg az ország más részei visszamaradnak, Budapest fejlődését sem szabad túlfeszített erővel siettetni. Ez a lényege annak a pohárköszöntőnek, amelyet Budapest polgármesterétől hallottunk a Károly-napi vacsorán és ez a pohárköszöntő rávilágít a budapesti polgárság törekvéseinek hiábavalóságára: Budapest polgármestere ellenzi, vagy legalább is fékezi Budapest fejlődését. [Budapestnek itehát egy olyan polgármestere van, ia kinek nagyobb gondot okoz az iram fékezése, mint s 1 eLt/t e. t é s e. Valamikor H e gye s ha l'm y Lak jós volt kereskedelemügyi miniszter mondotta, hogy nem ellensége a kereskedelemnek. Ezt a nyilatkozatot a néphumor sokféleképen variálta és volt olyan felfogás is, hogy az a kereskedelmi miniszter, aki úgy nyilatkozik, hogy nem ellensége a kereskedelemnek, bizonyára nem is nagy barátja annak. Sipőcz Jenő nem mondotta ilyen nyíltan, hogy nem ellensége a fővárosnak, de aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a főváros nem sokat várhat attól a polgármestertől, aki szivét a főváros és a vidék között osztja meg. Köztudomású, hogy a magyar vidékek bármenynyit fejlődtek gazdaságilag, kultúra dolgában nagyon is visszamaradtak. Bemard Shaw mondja, hogy hogy egy női kalap többet változik egy év alatt, mint egy parasztház ezer esztendő alatt. Ez a megfigyelése nemcsak az angol, de a magyar falura is találó és ha Budapest a vidék fejlődéséhez alkalmazkodnék, évszázadokig nem juthatna egy lépést se előre. A fejlődés törvényei szerint stagnálni annyi, mint visszaesni és Budapestre reászakadna a visszaesés minden nyomorúsága, ha fejlődését valamilyen összhangba akarnák hozni a magyar vidék fejlődésével. Ez a szándék a főváros elsenyvedésére vezetne, mert minden erő megbénul, ha akadályokat gördítünk megnyilatkozása elé. Budapest o r- ganizmusában feszülnek ezek az erők. Ha nem igy lenne, Budapest néhány évtized alatt nem emelkedett volna a világvárosok sorába. Kellett fejlődnie, mert a lehetőségek adva voltak s mert voltak kezek, amelyek a lehetőségeket szeretettel és észszerüséggel kihasználták. A vidékből hiányzottak ezek a lehetőségek. Nem a jóakaraton, nem a ^ támogatáson, vagy politikai és társadalmi mulasztásokon múlott, hogy ,a vidék visszamaradt, Hisz az utolsó étvizedekben is minduntalan felhangzott a jelszó, hogy vigyünk kultúrát a vidékre és e jelszavak elhangzása közben történt, hogy egy igen gazdag vidéki város képviselőtestülete nem volt arra kapható, hogy a város fürdőjének kijavítására és üzembehelyezésére néhány milliót fordítson. És a város ma is nélkülözi ezt a legelemibb közegészségügyi intézményt. Ettől a vidéktől függjön Budapest fejlődése, ezzel a vidékkel tartson lépést Budapest haladása? Budapest testéből nem lehet vért átömlesz- teni a vidék véredényeibe, mert a vidék egyénisége nem olyan, ,hogy ezt a vért befogadhatná és a maga javára felhasználhatná. És ha Sipőcz J enő Budapest minden életerejét átvezetné a vidék organizmusába, csak azt nyerné, hogy Budapest elsorvadna, anélkül, hogy ezzel a vidéknek egy hajszálnyit is használna. Tisztelettel adózunk a szeretetnek, amit a polgármester a vidék iránt.érez, de nem elég szeretni, hanem tudni kell okosan szeretni. A vidék bizonyára elragadtatással- hallgatta a polgármester szavait, de ez az elragadtatás az egyetlen kellemes lelki emóció, amelyet a vidék ebből .a pohárköszöntőből leszűrhet, ha még oly sokáig várakozik is a pohárköszöntő egyéb következményeire. A vidéket csak a vidék mentheti meg és a vidék csak a saját erejéből és akaratából juthat előbíbre a fejlődés u t j á n. Nincs kétségünk aziránt, hogy Budapest polgármestere ezt éppoly jól tudja, mint mi és ha Budapest és a vidék fejlődése között mégis okozati összefüggést vagy junktimot akar létesíteni, mi erről a törekvéséről csak ezt mondhatjuk: lehetetlen feltételektől teszi függővé Budapest fejlődését, lehetetlen feltételektől teszi függővé, azért, <? mert nem a fejlődést, hanem a stagnálást akarja. De Budapest organizmusában sokkal* egészségesebb erők vannak munkában, semhogy ,a polgármester megbéníthatná azok érvényesülését. Budapest fejlődni és virágzani fog és ha a vidék valamikor az egészséges fejlődés tüneteit mutatná, ez nem azért lesz, mert Budapest meglassult, hanem mert Budapest fejlődése oly lendületet vett, hogy magáva 1- rántotta még a tehetetlenségben sinylődö magyar ugart is. A tisztelt Közönséghez! Büszkék vagyunk rá, hogy az utolsó három év legnagyobb művészi filmsikerei az ORION nevéhez fűződnek. A ff, „UT A BOLDOGSÁG FELÉ“, A NÉGY LOVAS“, „ÁRVÁK A VIHARBAN", „MADAME DUBÁRRY“, „ISTEN HOZTA“, FEHÉR APÁCA“, „Z, A FEKETE LOVAG“ Douglas Fairbanks-sel a főszerepben és hasonló nivóju vi- lágatrakcióink Budapest közönségének Ízlését és igényeit a legmagasabb mértékben fokozták. Hogy filmjeink bemutatásához megfelelő művészi atmoszférát teremtsünk, megnyitottuk saját színházunkat, az ORION SZÍNHÁZAT, amelyet jelentékeny áldozatok árán Budapest legintimebb, legszebb és legművészibb hatású színházává képeztünk ki, s mely Parisban, Londonban, New- Yorkban is megállná helyét. E külső gazdagsághoz méltó a'’szinház e heti műsora is. A legújabb GAUMONT HÍRADÓN kiviil szinre kerül BUSTER KEATONNAK „A NŐK BARÁTJA“ cimü kifogyhatatlan kacagást keltő burleszkje, inig a műsor gerincében a „BOHÉMVÉR“ CHARLIE CHAPLIN tökéletes szépségű filmalkotása áll, amelynek minden szerepét a filmművészetnek egy-egy sztárja játssza, amelynek minden jelenete a modern film- technika teljességét mutatja. E gazdag Programmen tulmenőleg minden este föllép a világhírű INTERNATIONALE FIVE (AUGMENTED) HÉTTAGÚ NÉGER JAZZ-BAND és FLORENCE, A NÉGER PACSIRTA, akiknek zenekari, ének- és táncprodukciói a zsáner legmagasabb teljesítményeit jelentik. Ez! az óriási mü orl az Orion Színház normális heíyárak melle t adja. Az ORION SZÍNHÁZ Eskü-ut 1. szám alatt, az Erzsébetidé pesti oldalán van, egy percnyire az autóbusz Apponyi- téri végállomásától. Elérhető a 75, 14, 17, 44, 53, 35, 39, 8, 16, 18, 22. 24, 26, 54. számú villamosok útvonalán. Tisztelettel az ORION SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA oammiMi Üoyal Apolló Telefon: József 118—94. Készüljön a hét nagy eseményére! Csütörtökön ksrül szinre Rudolph Valentino filágatirakciója a Monsieur Beaucaire (Figáró Őfensége) cimü filmszenzáció. Előadások : 5, 'U8 és l/a10 órakor SZÓRAKOZÁS Leopoldine Konstantin a Fővárosi Operettszinházban. Leopoldine Konstantin, a bécsi Deutsches Volkstheater társulatával szombaton kezdi meg vendégjátékát a Eővárosi Operettszinházban. Műsorában szerepel Schiller Maria Stuartja, a múlt szezon legnagyobb drámai sikere; Die Zwillingschwester (Az ikertestvér), Fulda Lajos legkitűnőbb vigjátéka, a modern francia irodalmat pedig a Cyprienne (Váljunk el!) képviseli. Ezek a művek a következő sorrendben váltakoznak: Szombaton, november 14-én, vasárnap, november 15-én, hétfőn, november 16-án, Schiller: Maria Stuart; kedden, november 17-én, Fulda: Die Zwillingschwester; szerdán, november 18- án, Sardou; Cyprienne; csütörtökön, november 19- én, Fulda: Die Zwillingschwester; pénteken, november 20-án, Sardou; Cyprienne. A jegyeket már valamennyi előadásra árusítják. Az Andrássy-uti Színház főszereplői: Medgya- szay Vilma, Ilosvay Rózsi, Kökény Ilona, Dajbukát Ilona. Vaszary Piroska. Jankovich Magda, Sándor Böske, Boros Géza, Békeffy László, Kabos Gyula., Bársony István, Radó Sándor, Dénes György, Fekete Pál. Az óriási sikert aratott darabokat és magánszámlákat Szép Ernő, Szenes Béla, Fodor László, Zágon István, Török Reizsö. Békeffy László. Ernőd Tamás, Harsányi Zsolt, Hairmath Imre, Lovászv Károly írták. A Vígszínház e heti műsorát a legfrissebb újdonság, Fazekas Imre Madonnája dominálja. A Madonna csütörtökön, pénteken, -valamint vasárnap és • hétfőn kerül szinre. Az Úriembereket szombaton adják, A színésznőt pedig szerdán. Vasárnap délután A csirkefogó szerepel a műsoron. A Fővárosi Operettszinházban péntekig bezárólag Az Orlovot, Granichstaedten nagysikerű operettjét adják, amelynek szerdán lesz az ötvenedik előadása. Szombaton kezdi meg Leopoldine Konstantin, .a világhírű német szinművésznő vendégszereplését a bécsi Deutsches Volkstheater társulatával. KAIiiM November f2—18-ig MATHIAS PASCAL Luigi Pirandello regénye 8 felvonásban Fősze epben: Ivan Mosjoukin Szöieburd szjrelsrví Filmjátck 6 felvonásban Főszerepben. Ma.y Prevost es Monte Blue Előadások naponta 5, VP, 8 és 10 órakor. Kis Komédia. Zsúfolt házak pecsételték meg eddig az uj műsor óriási sikerét. Rótt és Steinhardt vigjátékrevüje: Minden színpadon át, máris beszédtárgya városszerte. A nagy érdeklődésre való tekintettel a pénztár tiz napra előre árusítja a jegyeket. (Telefon: 14—22.) Leányálom — november 14 — Városi Színház. Bródy István, Vajda László és Szlatinay Sándor operettje a Városi Színház első ezidei operettujdon- sága. A sok jókedvben és látványosságban bővelkedő operett muzsikája különösen sokat igérö, telivér slágermuzsika. A szinház a legragyogóbb szereposztásban hozza a magyar újdonságot, a főszerepeket Harmath Hilda, Molnár Vera, Sziklay József, Cselényi József, Hajdú Ella és Horti Sándor játsszák. Mint vendég Sarkadi Aladár lép fel a Leányálomban. Az első előadások jegyeit már árusítják a Városi Szinház pénztárai és a jegyirodák. Visszavonhatatlanul csak még 15-ig játszik a néger társulat a Renaissance Színházban. Az állandó táblás házakat vonzó néger társulat olyan példátlan sikereket arat esténként a Renaissance Színházban, hegy még 15-éig, vasárnapig fognak játszani. Ez a hét azonban visszavonhatatlanul az utolsó, mert 16-ától szerződési kötelezettségük már Bécsbe szólítja őket. Nemzeti Szinház; Szerda: Bánk bán. Csütörtök: B. Nagy Gergely. Péntek; A kaméliás hölgy (uj betanulással, először). Szombat: A kaméliás hölgy. Vasárnap délután: Egy magyar nábob; este: A piros bügyelláris. Hétfő: A vén gazember. Kedd: A Gyur- kovics-lányok. Vígszínház: Szerdán; A színésznő. Csütörtökön, pénteken, vasárnap este és hétfőn: Madonna. Szombaton és kedden: Úriemberek. Vasárnap délután: A csirkefogó. CORVIN Sz INHftZ November 12-18-ig, csütörtöktől szerdáig bezárólag Fi'mregény 8 felv. Főszerepben ■ *t |van Mosjoukin Irta Luigi Pirandello Ncgyü ölök Amerikai szinmii 8 felvonásban Előadások: hóik. 1li6, i/4S, 1/4X0, vasárnap 1/J>, fi, 8, 10 órakor Mathias Renaissance Színház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Chocolate Kiddies (a new- yorki néger operett-társulat vendégjátéka). Fővárosi Operettszinház: Szerda, csütörtök és péntek: Az Orlov. Szombat és vasárnap este: Stuart Mária (a bécsi Deutsches Volkstheater és Konstantin Leopoldine vendégjátéka). Vasárnap délután: Az Orlov. Andrássy-uti Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Mezőkövesd; Mi történt Kelemennel ?; Lakodalom; Cica: Valuta-ankét; Rebeka néni; tréfák, magánszámok.
