Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-29 / 17. szám
2 Budapest, 1925 április 29. számú mandátumokat kapnák a községi választásokon: Szociáldemokrata Párt 90 mandátum Demokraták és Szabadelvűek 83 mandátum Keresztény pártok 77 mandátum összesen 250 mandátum. A helyzet azonban igy is egészen más. A nem- zeitgyülési választásokon demokraták és szabadelvűek együtt mentek. Ma azonban a demokraták szétváltak a szabadelvűektől és azonkívül a községi választásokba nem várt aktivitással avatkozott be a Ripka-párt. amíely-nek választási (sanszai napról-napra szinte reményen felül növekszenek. A szocialisták nemzetgyűlési választási eredményét kétségkívül igen jelentős polgári tömegek szavazata hozhatta csak létre. Azonban változtak az idők. Ezek a polgári tömegek kejserüen csalódtak a szociálistákban, akikre csak azért szavaztak, mert a jobboldali szélsőség ellen legjobb orvosságnak a baloldali szélsőség aktivitásba segítését tartották. Ma ennek már semmi célja nincsen, amit a polgárság is belát és igy minden valószínűség szerint a szocialista mandátumok száma messze alatta marad annak a kilencvennek, amely természetszerűleg következett volna akkor, ha a nemzetgyűlési választások eredménye alapján számolunk. Nagy polgári tömegefk hagyják el azonban a demokratákat is a szocialistákkal való szövetkezés miatt és még az utolsó nemzetgyűlési választások eredményéhez' viszonyitva; is páratlan veszteségeket fognak szenvedni Wolff Károlyék, akiktől Ripka Ferenc pántja tömegesen hódította: el a polgárságot. Kétségtelen, hogy minden eltolódás, ami a blokk és Wolffék kárára beáll, csak a Ripka-párt javát lógja szolgálni. Ennek a pártnak feltétlenül nagy sikere lesz, de ha számszerű többséget nem is tud maguknál a választásoknál felmutatni, akkor sincs veszélyben a törvényhatósági bizottság guvernamentális többsége, mert úgy a blokkban, mint Wolfféknál igen sokan vaunak olyanok, akik bejutva a közgyűlési terembe!, nem a szélsőségeket fogják követni, hanem segítségre lesznek abban az igyekezetbein, hogy az egységes polgári front, amely nem jöhetett létre a választások előtt, hamarosan kiképződjék bent a közgyűlésen. Az első tégla elhelyezése a gazdasági élet megújhodásának első lépése lesz Ripka Ferenc nagyhatású beszéde a Terézvárosban A Községi Polgári Párt (Ripka-párt) péntek este a Szondy-utcában lévő Báthory-kávéházban vacsorával egybekötött nagygyűlést tartott, amelyen megjelent dr. Ripka Ferenc kormánybiztos, dr. Le/ngyel Zsolt államtitkár, P e r- 1 a k y György, Káli 'a y Tamás és Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselők, továbbá Rakov- s z k y Menyhért, B á n ó Dezső, Örkény Hugó, Farkas Józse\f kormányfötanácsosok és a kerület polgársága nagy számmal. U n g á r Miklós, a kerületi szervezet elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Bejelentette a kerület 'kispolgárságának csatlakozását és hangoztatta, hogy a városi politikában nem országos 'nevekre van szükség, hanem kispolgárokra, olyan férfiakra, akik a fővárosi polgárság ügyes-bajos dolgait ismerik. Osváth István lakatosmester az iparosság nevében szólalt fel és többek között rátért a zsidókérdésre! is. Elítélendőnek tartja az utóbbi években divatossá vált zsidózást, an i annál is inkább helytelen, mert hiszen a főváros lakosságának 25 százalékát képező zsidóság a polgárság igen értékes része, de különben is az egész kultúra az ö testamentumukon, illetve a tízparancsolaton épült feli. Ripka Ferenc beszéde Az éljenzéssel fogadott beszéd után lelkes ováció közepette emelkedett szólásra Ripka Ferenc kormánybiztos. —- Budapest népe) — mondotta uj törvényhatóságot választ. Budapest ma egy zsongó kaptárhoz hasonlít. A polgárság mozog a nagy elhatározás előtt. A törvényhatóságra vár a főváros relíormjá- irak legfontosabb megalkotása és ettől függ a főváros jövendő sorsa. A főváros lakossága érzi is ennek fontosságát, mert hiszen ez az uj törvényhatóság fogja a főváros polgárságának sorsát hosszu éveken át irányítani. Az egyik pártot a hatalom megtartása Hiti, a másikat a hatalom megszerzése és a bosszú vezeti. Van azonban egy harmadik párt is. amelyet nem a hatalom és nem a bosszú vezéreli, hanem a főváros népének szeretete. Ezért kívánunk mi. mondotta, a törvényhatósági bizottságba bejutni, mert ennek a szeretetnek 'teremtő, alkotó munkával akarjuk bizonyságát adni. El kell hárítani minden akadályt, amely a termelő munkának gátat akar vetni és igyekeznünk kell a fővárosi törvényhatósági bizottságból kiküszöbölni elsősorban a nagypolitikát, másodsorban a felekezeti kérdést és azokat a demagóg jelszavakat, amelyek minden komoly munkának akadályai.. A kisiparért Kincsein fontosabb feladata az összeülő ' «törvényhatóságnak, mint többek között a kisipart átmenteni a mai sulyos napokon. A kisiparosság a főváros népességének ge\rince. A kisipari hitel kérdésénél rámutat arra, hogy ®i hitelnyújtással csak átmenetileg lehet segíteni, már pedig alapos munkát kell végezni a kisiparosság érdekébein. Legilletékesebb helyen megtette errevonat- kozó előterjesztését és kijelentheti, hogy a legteljesebb megértésre talált és az eredmény a legrövidebb időn belül meglesz. , Az adott szó szent Foglalkozott ezután! a különböző pártok részéről mutatkozó demagógiával és hangoztatta, hogy ezzel a demagógiával nehéz felvenni a versenyt. — En — mondotta — az. Ígéreteknél nagyon óvatos vagyok, !_ amit nem válthatok be, azt néni is ígérem meg soha. Én abban a. légkörben éltem az -iparosok és kereskedők között, ahol az 'adott szó szent. (Nagy taps és éljenzés.) Az uj törvényhatóság egyik legfontosabb feladata a város i pénzügyeinek rendezése és pedig a külföldi kölcsön kérdésének tisztázása, egy nagy beruházási Programm kidolgozása', amelynek nyomán az alkotó munkának kell megindulni. Elsősorban az építkezés megindulásának következmé- nyeíképen ‘ f legalább 40—50 iparágban fog megindulni a munka. Az építkezés megindulása az első tégla elhelyezése és ez lesz a gazdasági élet megújhodásának első lépése. Tatárjárás utára Nem mulaszthatja ef, hogy fel ne hivja a polgárság figyelmét arra a férfiúra, aki a kormány élén országos gondjai között is megtalálta! a módját arra. hogy tanujelét adja a polgárság iránti szer-etetőnek. A tatárjárás után nehn IV. Béla király, hanem a polgárok ereje keltette életre a rombadölt országot. Lesz idő, amikor f. a forradalmak és a kommün utáni ujjáteremtés munkáját Betűién nevével fogja össze- fonni a történelem... Azonban Bethlen István is csak vezeti ezt a^ munkát. A nemzet minden egyes polgárának segít-' ségére! kell lenni. Nem a szélsőséges irányzatoknak kell úrrá lenniök. hanem a város szeretetének, mert csak ez hozza meg a főváros boldogabb jövőjét. A gyűlölet apostolai Ezután hosszasan ünnepelték Ripka Ferencet, majd Per laky György képviselő emelkedett szólásra, aki a gazdasági kérdésekről beszélt. Rámutatott a magyar gazdasági élet beteígségeire. Felhívja a polgárságot, vegye ki részét az alkotó munkából. E.zt a célt tűzte maga elé Ripka Ferenc és a polgári párt. Együttműködésre -hívja fel a polgárokat, amely esetben nem marad dl a győzelem. Ennek pedig a szebb jövő lesz az eredménye. Perlaky beszédét a nagygyűlés közönsége nagy tetszéssel fogadta. T e m esváry Imre nemzetgyűlési képviselő beszédében összehasonlította a fővárosnak békében folytatott politikáját mostani politikájával. Békében nyugalom volt, a város fejlődött, de nem abban a mértékben, ahogy az kívánatos lett volna. t Az elmúlt rezsimben elhintették a gyűlölködés magvát azok a politikusok, akik csak saját politikájukat csinálták. A kibontakozás helyett jelszavakat dobtak a közvéleménybe. Szomorú, ha a főváros polgársága ismét a jelszavas politika oldalára áll és megakadályozzák. hogy a fővárosban a lakosság életviszonyai a békebeli színvonalra emelkedjenek. Bánó Dezső kormányfőtanácsos' rendkívül nagy hatással beszélt, majd Káli a y Tamás nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Minden ember annyit ér, — mondotta' —- amennyire az ország hasznára dolgozni tud. Hivatkozik Tisza Istvánra, aki egyszer kijelentette, hogy kisemberek nincsenek és mindenki, aki dolgozik, legyen munkás, vasutas, postás vagy kisiparos nagy ember, ha hasznai az országnak. Egyetlen demokrácia létezik és ez a munka. A vacsora lelkes hangulatban a késő éjjeli órákban ért véget. Beszámoló a halálraítélt Szemekről Céltalan mentőakció a Műszerüzem érdekében A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában közöltük Ripka Feretnc kormánybiztosnak egyik beszédét, amelyben szenzációs kijelentéseket tett az üzemeket ellenőrző bizottság önzetlen munkájának fényes eredményéről. Kimutatta a kormánybiztos ebben a beszédében, hogy a főváros három nagy üzemének, a vízmüvek, az Elektromos Müveknek és a villamosvasút,aktiak bizonyos kooperációja révén évi 10 millió aranykorona kiadást lehet megtakarítani a főváros számára. Ez azonban csak az egyik eredménye az üzemeket ellenőrző bizottság munkájának. Igen rövid időn belül mind a nyolcvan fővárosi üzem megvizsgálásáról jelentést tehet majd a bizottság és egyben ige;n fontos gyakorlat* tanácsokkal fog szolgálni. Elsősorban is, ami előrelátható volt, több fölösleges, hasznot nem hajtó és háborús eredetű üzemet meg fognak szüntetni, amelyeknek nincsetn ma már egyéb hivatásuk, minthogy az amúgy is tengődő ipar elöl elvonják a munkát akkor, amikor sem olcsóbban szállítani, sem jobbat produkálni nem tudnak. Ripka Ferenc kormány- biztos a sajtó képviselői előtt felsorolta ezeket a fölösleges üzemeket, amelyek közül egyetlen egy sincs olyan, amelyet megmenteni érdemes lenne. Mindössze a hatósági zöldségüzem: az, amely hivatását becsületesen teljesítettel, de ez nem is szűnik meg, hanem a szappanfőző üzemmel és szőlőgazdasággal együtt be fog olvadni a Községi Élelmiszerüzembe, amely ellen hiába intéztek oktalan és átlátszó támadásokat az utolsó időben azok, akiknek bőségesen volt okuk félni az üzem hathatós ármérséklő 'tevékenységétől. Csak helyeselni Kelhet, hogy az üzemeket ellenőrző bizottság több üzem összevonására vonatkozólag kíván előterjesztéseket tenni. Úgy ezek az összevonások, mint a fölösleges üzemek megszüntetése jelentősen meg fogja javítani a főváros háztartásának mérlegét, de ma még számokban azt az összeget, amit ezen a réven meg lehet takarítani, kifejelni nem lehet. Bár a bizottság még teljesen nemi fejezte be munkáját, máris meg lehet állapítani, hogy hivatása magaslatán állott, objektiv szemmel és a város érdekeit istápoló irmódon nézte a dolgokat, amikor' kijelölte a megszüntetendő üzemeket. Talán nem' megyünk messzei a kritikában, ha azt mondjuk, hogy a Ripka kormánybiztos által felsorolt üzemek megszüntetésével nem lehet befejezni a revízió munkáját. Vannak még üzemiek és ezek között legelső helyen a Mii szór üzem áll, amelyeknek (megszüntetése eminens érdeke a fővárosnak, annál is inkább, mert ezek‘az üzemek semmi másra nem valók, csak arra, hogy a főváros kitűnő adóalanyait, az iparosokat megfosszák egyik legkitűnőbb rendelőjüktől, a fővárostól- Tudjuk nagyon jól, hogy a Műszer- üzem, illetve anak tizenhárompróbás kurzusveze- töje 'érdekében erős intervenciók működtek közre, az ellenőrző bizottságot azonban nem lehet befolyásolni és igy valószínűnek tartjuk, hogy mire jelentésével egészen elkészül, arra a meggyőződésre jut, hogy. a Müszerüzemet szintén el kell 'törölni a föld szinéről. HEÜ&ULESMŰVEIK R. T. GÉPGYÁR, KAZÁNGYÁR és BUDAPEST, VI, Figyelő-u. 14-16 * 1 TELEFON: 5-22. 5-23 készít elsőrendű kivitelű nyersöntvényeke! és transmissiókaS I OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R. T. Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. zz. TELEFON : József 8-32. és József 8-31. r Telefon: 48-21, 191-46 Sürgönyeim : LUXAUTÓ MERKÚR RÉRAUTÓÜZEM iü
