Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-22 / 16. szám
ff» Budapest, 1925 április 22. amelyet az intézet kiad, az Ankdr viszontbiztosít. Kételkedni sem lehet benne, hogy ennek a viszontbiztosításnak súlyos költségeit ismét a szerencsétlen adós fizeti. akinek kamatterheit ez u]abb 4 százalékkal növeli. Hogy teljes képét adjuk a Pureblék által nyújtott ,,'ailtruüsztikus kölcsön"-nt(k, elégi annyit mondani, hogy a kölcsönt kérő kisiparos mintegy 25 százalékot fizet azért a pénzért, amelyet az intézet 11 százalékkal kap a Pénzintézeti Központtól. Mikor azután a kisiparos hazaviszi a csekély kölcsönt és: tisztán látja, hogy 25 százalékos kamat- fizetés mellett teljesein képtelen kenyerét megkeresni és üzemét fellendíteni, eigondolkozhatik azon, hogy miért van a fölösen óvatos és nemes iparfejlesztő. kisiparosvédő, céljait eltévesztő Budapesti Kisiparosok Hitelszövetkezetének szüksége a háromszoros fedezet és két kezes mellett még a viszontbiztosításra is ? Az Anker biztosító mindenesetre jól keres ezen az üzleten, de a kisiparos teljesen tönkremegy. Vájjon milyen szociális gondolkodás és milyeln a kisiparosokkal való együttérzés irányítja azt az intézetet, amelynek alaptőkéje Albrceht-Hildegard nemes intencióju alapítványából származik? A Budapesti kisiparosok mindenesetre kiváncsiak arra, hogy miért kell gazdagítani az ő verejté- kes papirbankóikkal az Anker biztosítót, amely a fajvédő és nacionalista jelszavakkal dobálótízó kurzus nagyobb dicsőségére, még csak nem is magyar, hanem osztrák társaság? A községi választások alkalmával a kisiparosok óriási tömege seretglett R i p k a Ferenc zászlaja alá. A kisiparosok tehát teljes joggal fordulnak a kormánybiztos felé azzal a kívánsággal, hogy nézzen körül a Budapesti Kisiparosok Hitelintézete portáján és tudja meg, miért kell az altru.isztikus célokat szolgáló intézetnek a legsúlyosabb feltételek mellett nyújtania a kisiparosok kölcsöneit, miért kell 25 százalékot fizetni azért a pénzért, amit az intézet 11 százalékért kap és mire(való az Anker-íéle viszontbiztosítás, amely 4 százalékot húz ki a kölcsönkérök zsebéből. Ilyen körülmények között Ripka kormánybiztos maga is megállapíthatja, hogy a Budapesti Kisiparosok Hitelintézetére semmi szükség nincsen, mert bankszerü kölcsönt sokkal olcsóbban és sokkal előnyösebben nyújthatna a kisiparosoknak a főváros másik hatalmas intézménye, a Vásárpénztár. Ha netán a Kisipari Hitelintézetnek mindössze az volna a hivatása, hogy létezésével bebizonyítsa, hogy a közgazdasági ügyosztályra és annak vezetőjére, P u r é b 1 Győző tanácsnokra szüksége van a kisiparosoknak és hogy az ő állását megszüntetni nem lehet, akkor a kormánybiztos valószínűleg igen gyorsan rá jön arra, hogy be kell zárni a Budapesti Kisiparosok Hitelintézetének gyéren nyi'togatoa ajtaját és az alaptőkét vissza kell adni az Albrechí- Hddtgard-a’ap nemes céljaira.--------- ■ ■ ' Kr ausz Simon és Kónyi Hugó távozása. Értesülésünk szerint K r a u s z Simon és Kónyi Hugó a legközeilebbi napokban kilépnek az Angol-Magyar Bank kötelékéből. A távozás okát a Fővárosi Hírlap olvasói előtt; nem kell kifejtenünk,. Egész kötetre rúgnak a cikkek, amelyekben hónapokon keresztül részletesen megokoltuk, hogy a két kiváló közgazdaságii' zséninek Imiért kell intézetüktől megválni. A részvénytöbbséget birtokló angolok, hir szerint, Lukács László volt miniszterelnököt szeretnék az intézet elnöki székébe ültetni, vezérigazgatónak pedig Kálmán Henriket fogják kinevezni. Kónyi Hugó rágalmazás! pere egy újságíró ellen. Érdekes rágalmazási per kerül tárgyalásra április hó 24-én délelőtt a budapesti büntető járásbíróságon dr. Jakab jádásbiró elölt. A panaszos Kónyi Hugó kormányfőtanácsos, az Angol-Magyar Bank alelnöke, a vádlott pedig B é k e f f y Géza hírlapíró a Stunde, a Die Börse és a Die Bühne budapesti szerkesztője. Az ügy előzményen néhány hétre nyúlnak vissza, amikor Békessy Imre az említett lapok főszerkesztő-tulajdonosa néhány napi pesti idözése után, visszautazott Bécsbe. '> A gyorsvonaton Kónyi Hugó kupéjában felikereste Békessy főszerkesztőt, aki a bankigazgatóval éveken át nem érin, kezeit. A főszerkesztő és a bankigazgató beszélgetésbe elegyedtek és ennek során Kónyi szemrehányást tett a főszerkesztőnek, hogy az Angol- Magyar Banknál kitört elnökválság és az angol megbízott Wi he ténykedésével kapcsolatban a Die Börse hasábjain az ő személyét és alelnöki működését Is erős kritika tárgyává tértté és ezek a cikkek nagyon rosszul esnek neki. Békessy főszerkesztő erre kijelentette, hogy biztos tudomása szerint Kónyi hónapokkal ezelőtt azt a kijelentést tette, hogy miután Krausz Simonnak, az Angol-Magyar Bank elnökének egy szóbeli és Írásos megállapodással kapcsolatban Békeissy főszerkesztővel differenciái támadtak, ő is elhatározta, hogy nem olvassa többé a Böirsét, és a Börse ötven évig is támadhatja az Angol-Magyar Bankot, amig végre észre fogja venni, hogy se Krausz elnök, se Kónyi nem olvassák az ott megjeleni cikkeket. Kónvi Hugó felháborodva tiltakozott az ellen, hogy ő ilyen, vagy csak hasonló kijelentést is tett volna, amit azért sem tehetett, mert a Börsének megjelenése óta pontos, és hü olvasója és tudomása van arról, hogy Krausz elnök Bécsben ismételten felkereste Békessy főszerkesztőt szerkesztőségében, sőt budapesti tartózkodása alatt mindennapos vendége volt Békessynek a Ritz szállodában. A vonat közben Bécsbe érkezett, és a dis- kuráló felek azzal váltak el, hogy Kónyi Hugó bécsi tartózkodása .során meglátogatja a főszerkesztőt. Békessy Imre lakására érkezve telefonon felhívta Békcífy Gézát lapjai budapesti! szerkesztőjét és közölte vele. a Kónyi Hugóval a vonaton folytatott beszélgetést. E telefonbeszélgetés után Békefíy ex- press-levélben közölte Békessyvel, hogy ha Kónyi Hugó letagadja a Börsére vonatkozó tett megjegyzését, akkor hazudott. Békefíy levelének tartalma Kónyi Hugónak tudomására jutott és rágalmazásért feljelentést tett Békefíy liirlapiró ellen, akinek ügyét pénteken tárgyalják a biitető járásbíróságon. A tárgyalás iránt bank és pénzügyi körökben nagy érdeklődés nyilvánul. A Hitelbank közgyűlése. A Magyar Általános Hitelbank gróf'Cziráky Antal v. b. t. t. elnöklete alatt e hó 20-án tartóit közgyűlésének első tárgya az intézet f. évi február hó 5-én elhunyt nagynevű alelnök-vezérigazgatója, báró U 11 m a n n Adolf emlékének volt szentelve, kiről az igazgató- sági jelentés hálával és kegyelettel teljes szavakkal emlékezett meg. Az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés az intézet nagy halottjának nevét viselő és az alkalmazottak segélyezésit célzó alap javára az elmúlt év nyereségéből félmilliárd koronát fordit. A bemutatott és 26 milliárd korona tiszta nyereséggel záruló 1924. évi mérleget a közgyűlés jóváhagyta és elhatározta, hogy a 34. sz. osztalékszelvény április 21-től kezdve 16,000 koronával váltassák be. Uj tagokként beválasztattak az igazgatóságba dr. Scitovszky Tibor vezérigazgató és dr. B a u m g a r t e n Nándor. Magyar Kereskedelmi Hitelbank R.-T. — Schopper .!. G. R.-T. A Magyar K e r ,es k e d el m i Hitel b a n k igazgatósága az április 29-i közgyűlésen a 2.050,293.259.25 K tiszta nyereségből 1500 korona osztalék kifizetését fogja javaslatba hozni. — A Schopper J. G. igazgatósága ,a 1.895,752.905.63 korona tiszta nyereségből részvényenként 3000 korona osztalék kifizetését indítványozza az ugyanaznap tartandó közgyűlésnek. — Mindkét igazgatóság indítványt terjeszt a rendes közgülések elé a két részvénytársaság fúziójára vonatkozólag. A Keretske- delmi Hitelbank 1 millió darab uj részvény kibocsátása által alaptőkéjét 400 000.00-ra fölemeli és ezen összes részvényt a Schopper J. G. R.-T. 500.000 darab részvényének kicserélésére fordítja olyképpen, hogy minden Schopper-j-észvényért 2 darab Kereskedelmi Hitelbank-részvényt ad költségmentesen.. A Schoppcr-cég. megszerzése a bank részéről annakidején azon célzattal történt, hogy egyrészt a vaspiacon pozícióját erősíts-, másrészt a korona elér- téktelenedési folyamatával kapcsolatban egy előnyős valorizációt vigyen keresztül;' most, mikor az aranymérlegkérdés küszöböm áll, ennek *a valorizációnak előnyeit a bank azáltal hasznosítja, hogy a Schoppelr J. G. céggel való teljes fúziót keresztülviszi. Séta az árumintavásáron Franck Henrik Fial az árumintavásár élelmiszer- osztályán feltűnést keltett impozáns kiállításával. A Franck Henrik Fiai cég elhozta a Nemzetközi Árumintavásárra világhírű gyártmányait, úgy, hogy a látogatók valósággal megostromolják a cég ízlésesem csomagolt gyártmányait, az Eurilo pótkávét az Ed es ka édesített kávét a Rosil fiige- kávét és a Kathreiner Kneipp malátakávét. Különösen nagy tetszést kelt az ni csomagolású dobozos és tekercselt áru. A Franck-gyártmá- nyok csomagolásán mindenütt ott látjuk a világhírű védjegyet, a „kávédarálót“, amely évtizedek óta egyedüli garanciája e keresett gyártmányok valódiságának. A Franck-cég egyedüli volt. amely Magyarországon meghonosította a Cikória-kuKurát és igy nemcsak jelentékeny ipari, hanem fontos mező- gazdasági tényező is. A Diana Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság. amelynek sósborszeszkészitményei az egész világom el vannak terjedve s igy újabb reklámra nem szorulnak, egy igen kedves és eredeti ötlettel hívja iíel a kiáliltás látogatóinak figyelmét létezéséről. Egy kis tarka házikó ablakában szabadon lebegő sósbor- szelszüveg látható, melyből szünet nélkül, hajnaltól estig, vastag sugárban ömlik mindenkinek kedves házibarátja, a Diana sósborszesz. A nézők nagy tömegben állják körül a frappáns tüneményt; mindenki találgatja, mi lehet a titka, de senki sem tudja megoldani. Az üvegből épp úgy sohasem fogy ki a hömpölygő sósborszesz, mint ahogy az óvatos ember házából sem szabad kifogynia enmek a páratlan hatású háziszernök. A Melnl-cég az Árumintavásáron. E közismert cég — úgy, mint tavaly — az idén is kiállítja elsőrangú és közkedvelt cikkeit az Árumintavásáron felállított ízléses pavillonban. Ott látjuk a Mein 1-c é g utolérhetetlen minőségű pörköltkávé- és teakeveré- keit, elsőrangú csokoládé- és pralinégyártmányait, kitűnő tésztaáruit, legfinomabb Meinl-likőrt, konyakot stb., stb. Az Árumintavásár meglátogatásánál ne mulassza el a Meiml-cég pavillonját megtekinteni. Kérjen kóstolót! A BSzKRT közgyűlése. A Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság április hó 18-án tartatta II. évi rendes közgyűlését, S j p ő c,z Jenő polgármester elnöklőiével. A főváros képviseletében Buzáth János alpolgármester jelent meg a közgyűlésen, aki beszédében, többek között méltatta Réroyi Dclzső vezérigazgató munkásságát. Jelentésében kiemeli az igazgatóság, hogy az 1924. évben teljesen befejezte a társaság a felsővezeték felszerelését. A pálya rekonstrukciót 45.5 kilométer vágányhosszuságban végezték el a múlt évben, s ezenfelül 7.5 kilométernyi pályarekonstrukcióhoz beszerezték a szükséges anyagokatKülönböző hurok- és; összekötövágányokat létesítettek és folytatták a jármüvek újjáépítését. A társaság 150 kocsit és 180 pótkocsit rekonstruált, ezenkívül megkezdte 15 uj motoroskocsinak villa- mosberendezéssel való felszerelését. Ezek közül 5 kocsit^ már tavaly üzembe is helyezett. Kiemeli a jelentés, hogy jelentékeny terhet rótt a társasára a szénbeszerzés. Az uj alapokra fektetett vonalvezetés legfőbb célja az, hogy az utasoknak minél nagyobb része érhesse el átszállás nélkül utazásának végpontját. A vasút tarifája 1924 julius 5-ike óta nem változott. Hangsulyozza a jelentés, hogy a bécsi villamos példája nem szolgálhat egyenlő és igazságig összehasonlításra alapul, Bécsben nincs közlekedési adó, amely nálunk 10 százalékkal drágítja meg a viteldijat; a bécsi villamosvasút az áramköltségek tekintetében is kedvezőbb helyzetben van: s ezenkívül Bécs városa viseli a rekonstrukciós munkák költségeit. A jelentés beszámol végül az 1924. évben ölért pénzügyi eredményekről. 486.934.718.577 korona volt a társaság bevétde, a kiadások pedig a BUR-. Földalatti- és Szentlőrinei-vasutak részesedésével együtt 485.455,658.600 koronát tettek ki. A tiszta nyereség 1.480,655 296 korona; melynek felosztására nézve javasolta az igazgatóság, hogy az ötvenezer, egyenkint 10.000 korona névértékű részvény 5 százalékos osztalékára 25 millió korona for- dittassék 72,782.765 korona az alapszabályszerü tartalékalapba helyeztessék, a részvények mán fe- lülosztalékul részvényenkint 19.500. összieseni 975 millió koronát fizessen a társaság. A fennmarad1» 407,872.531 koronából pedig az emberbaráti és közművelődési célokra 240 millió, az igazgatóság tiszteletdijára 148 millió, a felügyelöbizottság tiszteletdijára 14,800.000 korona fordittassék, a még fennmaradó 5,072.531 korona pedig vitessék á; az 1925. évi uj számlára. A szerkeszt és ért és kiadásért felelős: Dacsó Emil« Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó*áilalat Rérai-Nyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. ss. _________________OfyomdilgMft^ t 8«Ud*l PáJ.1_______________
