Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-04-09 / 14-15. szám

4

most folyó választási harcról, hogy az túl h a n- 'gos és hogy túlságosan kiéleződtek az ellentétek, jól lehet a mai súlyos időkben arra volna szükség, hogy a polgárok egymást megértsék és kezetfogva, összeszori- tott fogakkal legyőzni igyekezzenek az ellen érzéseke t és Így a lehetőséghez képest legalább a fővárosban

alkotó, erőtől duzzadó egységet teremtsenek, s ebből az egységből mintegy magától adódjék a nemzet aspirációjának beteljesedése.

Ezután a polgár szó jelentőségét fejtegette. Történelmi visszapillantást vetett a polgárság óriási kul- turértékére, amely előtt feltétlenül kalapot kell emelni.

A polgárság dicsérete

. . A polgárság nemcsak a maga ipari szaktudását, hanem kereskedői érzékét és értelmét állította mindig a termelés és haladás szolgálatába. De kardja is volt ennek a polgárságnak és vérét áldozta a kultúra gócpontjainak, ha a polgárság városainak megvédéséről volt szó. A polgárság a két ősi nemzetfenntartó osztály, a papság és az arisztokrácia közzé illeszkedett kiváló értékeivel a történelem során. A polgárság azonban a maga értékeit

csak akkor tudta a kultúra szolgálatában eredményesen felhasználni, ha mindenkor egységes volt.

Hiszen voltak mindenkor ellentétek; ha a város érdekeiről volt szó, akkor minden maradék nélkül állottak a városok érdekeinek szolgálatába, hiszen kereskedők, iparosok és hivatalnokok, valamint munkások valamennyien polgárok vagyunk. Lehetetlen, hogy a polgárságot oly táborokba tereljék, ahol ' csak ellentéteket szítanak és melynek eredménye a polgárság szétforgácsolása.

Nem lehet az erőknek abban merülniük ki. hogy egymás koponyáját keressük, hogy beverjük,

hogy válogatott eszközökkel, sárral dobáljuk be azokat, akik igazi értékek.

' Felette sajnálatos az, hogy polgár és polgár között oly éles ellentétek vannak, mint azt napjainkban látjuk, amikor mindjobban felcsapnak a gyűlölködés és meg nem értés pirosán lobogó lángjai. Becsülöm mindenki meggyőződését — mondotta —, a kereszténységet, ha más táborban is van: a liberálisét, a radikálisét, ha meggyőződés szerint vallja ezt, sőt a szociálistáét is, mert

a meggyőződés az egyéniség, a íéiek és az ész és szív egybeforrása.

Más azonban az, ha ez a meggyőződés tetté akar átalakulni, eifogadom-e és megengedem-e, hogy tetté legyen. Ismétlem, mondotta, tisztelem mindenki meggyőződését, de ezt követelem másoktól is; vannak a társadalmi rendnek, éppúgy, mint az em- ■ beriségnek, őrültjei, akik m eggyőződés szerint cselekszenek ugyan, m é g i s ártalmatlanná kel! tenni őket, nehogy cselekedeteik az emberiség kárára valors ággá váljék. Ha arról van szó, hogy a szélsőségek szét próbálják marcangolni azt a szándékot, amely valláserkölcsi és nemzeti alapon, de

a béke és megértés hirdetésével akar építeni,

akkor szembetalálják magukat velem, akármelyik táborban vannak is. A fővárosi polgárok kötelessége, hogy munkájukkal támogassák Budapestet; a kormány ktöelessége pedig az, hogy a vergődő gazda- sági élet megjavítása utján siessenek a polgárság segítségére.

Budapest magával ránthatja as örsaságoi is

A székesfőváros polgári politikáját nem lehet elválasztani az ország érdekeitől és az országos politikától. Mi agrárország vagyunk és az ezerév küzdelme alatt, amelyet a Nyugatért harcoltunk, nálunk nem fejlődhettek városok. Nálunk csak egyetlen város volt, amely fejlődni tudott és fejlődött, ez Buda volt, majd később Budapest. Nálunk az ország agya és szive a főváros,

nálunk nem közömbös, hogy Budapestnek milyen a politikája, mert ha esetleg egy szertelen irányba megy, könnyen magával ránthatja az országot is.

Éppen ezért nem szabad a fővárosnak a saját képére csinálni politikát és érdekeit elválasztani az ország érdekeitől. Egyetlen guvernarnentális konstruktiv pártot sem itél el, azonban vigyázzunk, hogy . a í elforgatok ismét ne lehessenek urak ebben a városban. Meg van győződve a radikális vezetők jóhiszeműségéről, hogy nem akarnak forradalmat, de

ebben a városban már egyszer eleresztették a radikális gondolat csákányát és a vörös ár már egyszer tulömlött a vezetőkön is.

A felforgatókat nem vagyunk ’ hajlandók eltűrni

’ Én mostan itt szokott nyíltságommal beszélni .akarok a magyar zsidósághoz. Vigyázzunk polgárok, mert ismét észlelhető egy olyan mozgalom, amely vagy azonos, vagy nagyon rímel azokkal. a jelenségekkel 'amelyek az 1918-at és 1919-et előzték meg. Azokkal, akik annakidején 1918-ban a nemzeti összeomlás előidézői voltak,

a becsületes és kitartó munkás magyar zsidóság ezekkel úgysem azonosítja magát

Figyelmeztetem a magyar zsidóságnak és a kereszténységnek ezt a részét, a felforgatókat ne ni vagyunk hajlandók eltűrni, hogy még egy nagy^ nemzeti veszedelmet zuditsanak az ország nyakára. Sokan rossz néven vették tőlem, hogy a múltkoriban egy gyűlésen ezt mondottam: „Azok a rétegek pedig, amelyek a zsidóság köréből a radi- kálizmussal, a íelforgatással, a sajtó-destrukcióval azonosítják magukat, sőt a forrásokhoz aranycsep- peket is adnak, azoktól a kormány, amely annyit áldozott a konszolidációért, még a saját presztízse árán is, hálát és csendességet vár“. Én

nem a zsidóságról beszéltem, hanem azokról a zsidókról és keresztényekről, akik ludasak és bűnösök.

Nem vagyok annyira elfogult, hogy általánosítsak. Nem lehet egyes lesüllyedt katolikus papok kedvéért például az egész katolikus papságot, vagy egyes tiszti kardbortjukhoz méltatlanul viselkedő tisztekért az egész katonaságot felelőssé tenni, vagy elitélni. A gyújtogatásokból elég volt. A gyújtogatok végre hallgassanak el. A kormány nagy áldozatokat hozott a mai viszonyok megteremtéséért és- ők most ismét szabadon gyújtogathatnak. Ismétlem, nem értettem ezt a mondat o-m a t a becsületes, kitartó és a nemzeti a 1 a^ p o n álló, velünk együtt dolgozni kívánó zsidó polgárságra.

A miniszter ezután rámutatott arra, hogy ő

soha nem volt a szó mai értelmében antiszemita.

Erre mutat egész múltja, jelene. Mindenkor követelte a zsidóság részére az öt megillető s arányának megfelelő érvényesülést és

sohasem volt olyan antiszemita, aki zsidó koponyák körül és zsidó zsebekben való ko- torászással keres érvényesülést.

Nem polgári és nem állampolgári felfogás az ilyen antiszemitizmus.

Vigyázzon a polgárság

Ezután példákat Idézett arra, mily kiváló szolgálatokat tettek a közügyekért zsidóvallásu polgáVass József miniszter ^beszédét a nagygyűlés közönsége percekig tartó tomboló éljenzéssel és tapssal fogadta, amelynek csillapultával R i p k a Ferenc, a székesfőváros kormánybiztosa emelkedett szólásra. Köszönetét mondott mindenekelőtt a miniszternek megjelenéséért, majd rátért arra, hogy milyen fontos a főváros életében a törvényhatóság felépítése, amely nem egyéb, mint egy

prcciz, finoman megkonstruált gépezet, amelynek áttétele, a tengelye, a törvényhatósági közgyűlés.

Ha ez a gépezet jól működik, akkor lehet alkotni, lehet termelni, ha azonban a gépben valami hiba esik, akkor elpusztul minden. A fővárosi politikából ki kell kapcsolni minden olyan kérdést, amelyek nem tartoznak szorosan hozzá, így a nagypolitikát, a világnézeti kérdéseket, a felekezeti és valláskérdéseket és a gyűlölködést.

A hercegprímás és a községi politika

Beszélt az építkezések kérdéséről. Az a felfogása, hogy nem lehet a magántőkére hárítani az építkezést. A népjóléti miniszter tegnap küldte meg hozzá azokat a terveket, amelyek szerint

a Lágymányoson a nyár folyamán 700 lakás épül.

A városnak jelenleg nincs pénze építkezni, é'p it tehát az állam. A rokkant kérdésről szólva, kijelenti, hogy minden áldozat kevés a társadalom részéről, amit velük szemben' megtehetünk. Rátér azokra a híresztelésekre, amelyek bizonyos lapokban is megjelentek és amelyek a kormánybiztos és a hercegprímás között felmerült differenciákról szólallak. A mai napon — mondotta — nagy szenzáció pattant ki egyes lapokban. Azt hiresztelték, hogy Ripka visszaélt a hercegprimás bizalmával és üzeneteket közvetített.

Végtelenül sajnálom, hogy a saját egyházam fejét ezekbe a pártpolitikai küzdelmekbe belevonták.

Én soha nem volnék képes ilyesmire, ilyen kortesfogást még akkor sem követnék el, ha ettől függne politikámnak sikere. Semmiféle üzenetet nem közvetítettem, nem is közvetíthettem, mert nem is kaptam. Amióta különböző katolikus intézmények élén állok és kormánybiztos vagyok, természetszerűen többször beszéltem a hercegprímással. Nemrégiben, amikor nála voltam, a hercegprimás érdeklődött mindenféléről, igy a városi politikáról Is;-mindenről informáltam, elmondottam szándékaimat, terveimet, elmondottam, hogy

kiket szeretnék a katolllkus klérus részéről a törvényhatósági bizottságban tisztelhetni,

ö igen örvendett, mert v a l a m ennyit, akiket én megjelöltem, érdemesnek tartotta

Budapest,'

rok is. Ismételten hangsúlyozza, szeretné, ha a nagyközönség világosan és félreértés nélkül megértené, felfogását. Állítottam és állítom ma is mondotta —, keresztény nemzeti alapon állok és.'.örj.e az alapra, in-vitái ok m i n d e n k i t/aki .éa$í£a platformon becsületes, férfias akarattal clh^tyeV kedni és dolgozni kíván. !

A becsületes zsidóság'megtalálja a módját. Jóinak, hogyan helyezkedjék el a mostani választani küzdelemben. Megbocsáthatatlan bűn volna 'mondotta —, ha a polgárok cs a zsidó polgárok saját érdekük feláldozásával felednék hagyományaik’^t- A közeljövőben dönteni kell, melyik irányzat felkelje be magát a városházára, s melyik. irányzat legyen úrrá. Én

harcot hirdetek — mondotta — minden felforgatás és minden destruáló irányzat elleti.

De jó nekem minden konstruktiv és alkotni ak’át'ó polgári irányzat. Óva intek mindenkit a radikális szociáldemokrata szélsőségektől. Ezután sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a magyar keresztény- tömegek nagy része még mindig a szociáldemokrácia karjaiban vergődik; jól lehet elhiszi a szociáldemokrata vezetőségnek, hogy nem akar forradalmat, de

1918-ban is azt mondották, a vége mégis ■ .. forradalom lett, majd kommunizmus,

s bekövetkezett az ország mai szomorú csonka- sága. A polgárság vigyázzon és ne adjon segiíő- kezet ezekhez az irányzatokhoz. Ha a zsidóság nem is tetszik egy radikális, exklusiv, keresztényirányzatnak, azért ebből nem következik, hogy. elmenjen a másik szélsőségig, hanem kell, hogy megtalálja helyét a konstruktiv polgári politikában .és ezt én — mondotta — a Ripka-párt nagygyűlésén akarom hirdetni. Ennek :

a városnak élnie kell és érvényesülnie kell a polgári szó nemes tartalmának.

El kell bukni minden olyan törekvésnek, amely meg akarja semmisíteni a konstruktiv polgári munka törekvéseit. Az összefogás érzését kell belevinni ebbe a küzdelembe, mert csak igy lehetséges ezt a várost kirántani mostani súlyos helyzetéből és megteremteni azt, hogy Budapest ismét dobogó szive legyen Magyarországnak. j '

erre. Kijelentette, hogy rendkívül súlyt hely,ez arra, hogy az uj törvényhatósági bizottságban, a keresztény és nemzeti eszme érvényesüljön, azan- ban kijelentette, hogy ő

nem kívánja akaratát semmilyen irányban

érvényesíteni, Jóllehet más oldalról kérték erre.

Kereszténység és teremtő munka

Rámutatott ezután arra, hogy mi pattantoíta ki ezt a híresztelést .A XVI. választókerületben tárgyalt Tabódyval, hogy az ő listáján jelölje magát. Tabódy erre először hajlandó is volt, később azonban elfogadhatatlan követeléseket támasztott, majd visszalépett. A tárgyalások során ő (Ripka) tudomására hozta azt is, hogy az ő jelölését már közölte a hercegprímással. Erre Tabódy ismét feltételeket szabott, de ezeket sem fogadta el, bár ma is kijelenti, hogy Tabódynak ma is az' 6 pártjának listáján volna a helye. Nagyon jól • tudja, hogy mi ezeknek a közleményeknek a célja. Azt a bizalmat, amelyet évek hosszú sora óta élvez a hercegprímásnál, akarják meglazítani.

A hercegprimás azonban tisztában van az eseményekkel

és ezeket a tendenciózus híreszteléseket a maguk valódi értékére fogja leszállítani. Ezután kijelenti, hogy felette sajnálatosnak tartja, hogy felekezeti kérdéseket is ily éles módon belekevernek a pártküzdelembe. A felekezeti harc még a legvirágzóbb országban is ártalmas, de ebben a koldus városban, a mai nyomorult viszonyok között, csak pusztulást hozhat. Csak a kiengeszíelődés és a teremtő munka menthet meg bennünket. Megismétli azt, amit már annyiszor hangoztatott, hogy igenis keresztény és nemzeti alapon áll és ezt kívánja a várospolitikában is érvényesíteni, de

nem engedheti meg, hogy a keresztény nem-.

zetl eszmét egyes pártok saját maguknak kisajátíthassák.

A szélsőségek harcában az én pártom képviseli a termelő munkát cs aki termelő jövőt akar, csatlakozzon ehhez a párthoz. - *

Ripka beszédét a közönség nagy tetszéssel fogadta, majd Vass József népjóléti miniszter rövid felszólalása után, aki távozását indokolta meg, D i- n i c h Ödön beszélt. Z s i r o s István ezredes, a hadviseltek polgári pártjának csatlakozását jelentette be. Toronyi János ügyvéd, a magyar szociálista párt csatlakozását tolmácsolta, a nemzeti alapra helyezkedett munkásság nevében. Batte sni b e r >2. Lajos postafőigazgató a postások, Balogh Gyula a Falu-Szövetség nevében beszélt.

A nagygyűlés S ii m eghy László zárószavai után a Himnusz hangjaival ért véget.

TELEFON; 14-22. KIS KOMÉDIA Ví., RÉVAT-U. 18

Mindon eslc POTT és STEINHARDT felléptével az uj áprilisi műsor. Kezdete fél 9 órakor..'

Ripka Ferenc nagy beszéde