Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-09 / 14-15. szám
5 Budapest, 1925 április 9. ff «me» TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Henry Ford autógyárában New-York, március közepén. A mesék itt valósággá válnak s amit az emberi fantázia legmerészebb álmában lát, azt itt megvalósítja az emberi energia. Vagy nem látszott-e a legmerészebb álomnak, hogy valamikor egy olyan gyár épüljön, amelynek műhelyeiből percenkint egy teljesen kész autó gördüljön ki a világba? Itt testté lett ez az álom s csak természetes, hogy amerikai tanulmányutamon első vágyam volt megnézni az emberi munkának ezt a legcsodásabb alkotását. Talán mondanom se kell, hogy ebbe az egész külön városrészbe nem könnyű bejutni. Formaságokhoz van kötve, hogy a kapuk megnyíljanak az idegenek előtt, s e formaságokon átesni kissé körülményes. Az emberből kiveszik a személyi adatait: megkérdik, honnan jött, mit akar, mi a látogatás célja, milyen nemzetiségű és milyen nyelven beszél. Ha ezen túlesett, vezetőt adnak melléje. Én olyan vezetőt kaptam, aki tökéletesen beszélt magyarul. Lehetetlen részletesen leírni mindazt, amit láttam. Csak az összhatásról tudok számot adni és az összhatás a legcsodásabb. Nem tudok mást mondani, mint amit levelem elején írtam: a legmerészebb álom itt valósággá lett. S ha ilyet még álmodni is nehéz, ugyan milyen emberfeletti' munkával járhatott ennek az álomnak a megvalósítása. De lassan-lassan ezt is megérti az ember, mert a gyár szervezettsége választ ad minden kérdésre. Nagyszerűen van itt organizálva minden s nincs oly jelentéktelennek látszó körülmény, amelyre a gyái vezetőségének figyelme ki ne terjeszkednék, ha ez a körülmény kapcsolatban van a gyár üzleti érdekeivel. S hát nem a szervezettség csúcsa, hogy a gyárban berendeztek egy külföldi hirlaposztályt, ahol a világ minden újságja, még pedig osztályon- kint csoportosítva, megtalálható. Csodálatom akkor érte el tetőpontját, mikor a gyár irodájában elém tették a Fővárosi Hírlap karácsonyi számát. A Fővárosi Hírlap New-Yorkban, a Ford-gyár irodájában! Mi ez, mi van emögött? Nézem a számot s megfejtve a rejtély: a Fővárosi Hírlap karácsonyi számában tárca jelent meg Henry Ford „Életem és müvem“ cimii könyvéről. És ez a tárca ott feküdt az iroda asztalán, s a tárca mellett annak angol fordítása. Így őrködik a gyár minden felett, amiöen róla szó esik. S hogy ezt megtehesse, nagyszerűen megszervezte külföldi hírszolgálatát is. Tudni akarja, mit imák róla, hogy az esetleges tévedéseket idejében korrigálja. A korrigálással kevés bajuk van, hiszen az egész világon tökéletesnek ismerik a gyárat és termékeit. A Hitelbank 1924-ben 26 milliard tiszta nyereség, 16.000 koronás osztalék A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága közli, hogy megállapította az 1924. évi mérleget, mely 26.0(14,703.757 korona 84 fillér (tavaly 9.660,532.950 korona 30 fillér) tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a tfolyó évi április 20-án tartandó közgyűlésnek indítványozni’ fogja, hogy részvényenként fizetendő 16.000 korona osztalék céljaira (tavaly 5000 korona) összesen 22 milliárd koronát, az .értékcsökkenési tartalékalap javadalmazására 250 milliót, a nyu.gdij.alap erősödésére 1500 milliót, továbbá a „Báró Kornfeld Zsigmond segélyalap“ javára 278 milliót, a . Báró Ullmann Adolf-jubi- leumi alap“ javára 500 milliót, az „Alkalmazottak jubileumi segélyalapja“ javára 167 milliót fordítson, amely utóbbi három alapra a. mai időkben; külön feladat hárul, a létszámapasztás folytán elbocsátott és elhelyezkedést nem találó tisztviselők segélyezése terén. 1 •. Az elért nyereség túlnyomórészt a. folyó üzletből származik, melynek fejlődése a mérleg következő adataiból tűnik ki: váltótárca 149 milliárd (tavaly 14 milliárd), értékpapírok és érdekeltségek 51 milliárd (tavaly 17 milliárd), adósok 397 milliárd (tavaly 160 milliárd), továbbá a takarékbetétek ösz- szege a folyószámlái hitelezők átlagával együtt 583 mililárd koronát tesz ki, a tavaly e címen kimutatott 147 milliárd koronával szembejn. A,z üzletered- ményseámlán; a következő nyereségek mutatkoznak és pedig: kamatokon és befolyt osztalékokon 59.9 milliárd, jutalékokon 38.2 milliárd, különféle érdekeltségeken 4.1 mililárd, értékpapíron 7.2 milliárd, devizákon ;és valutákon 6.4 milliárd, árukon 11-9 milliárd korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 69.3 milliárd, a. költségeik 11.9 milliárd, az adók és illetékek 11.3 milliárd és a jóté- konycélu adományok 343 millió koronát tesznek. Az üzleteredmény tehertételei között mutatta ki az intézet a Böszörményi-uton az intézeti tisztviselők és alkalmazottak lakásai céljaira épített és az elmúlt ősszel rendeltetéséinek átadott bárházcsoport költségei címén a tavalyi leírás folytatásaként leirt 10 milliárd koronát. A mérlegben az adósok cim alatt feltüntetett tételben bentfoglaltatnak az intézetnek bel- és külföldi bankoknál csekkszámlán elhelyezett készpénzkövetelései is,: melyeket, valamint a többi azonnal mobilizálható aktívákat (készpénz, váltótárca s>tb.) tekintve, a mérleg a teljes mobilitás képét mutatja. A zárszámadás egyes tételei tanúbizonyságot tesznek arról a nagyszabású fejlődésről, melyről az intézet az elmúlt évben fennállott gazdasági nehézségek ellenére is. beszámolhat. A bank kezelésére bízott idegen tőkék, a kimutatott tiszta nyereség és a részvényesek összességére jutó osztalék összege a bank vetzetőpoziciójának megfelelően legnagyobb, melyet ha;z.ai pénzintézet az elmúlt évre felmutat. A TÉBE jelentése az 1924-ik évről. Közgazdaságunk minden küzdelme és nyomorúsága, de egyúttal minden rózsás bizakodása van összefoglalva abban a jelentésben, amelyet a takarékpénztárak és bankok 1924. évi tevékenységéről állítottak össze dr. Sicher man n Bernát jogtanácsos-igazgató, dr. K r e s z Károly helyettes-igazgató, dr. N y ul á s z y János, dr. Szászy György előadók és Imrédy Béla főtitkár. A jelentés bevezető részében hű képét adja a gazdasági válságnak és mindazoknak a mozzanatoknak, amelyek ezt a krízist előidézték. Ugyancsak a jelentésben örökítik meg a szerkesztők a TÉBE nagy halottjainak, Wälder Gyulának, báró Ullmann Adolfnak, Kronberger Lipótnak és báró Madarassy-Beck Miksának emlékét. A jelentés ezután a szanálással összefüggő kérdésekről számol be és megrögziti azt a tevékenységet, amelyet a TÉBE a szanálás körül kifejtett. Az adatokból láthatjuk, hogy a TÉBE tevékenysége ezen a téren ilyen nagy horderejű volt, sőt kész volt ezt a tevékenységet fokozni, de erre már nem volt szüksége a kormánynak. Résztvettek a TÉBE-ben egyesült pénzintézetek a Magyar Nemzeti Bank alapításában is. Megvédelmezi a jelentés a pénzintézeteket azokkal a támadásokkal szemben is, amelyek az agrárius érdekcsoportok részéről érték. Ezt annál több joggal tehette a jelentés, mert hiszen a TÉBE működését ismertető részek mindennél világosabban mutatják, hogy mily jelentős tényezője a TÉBE gazdasági életünknek s mily erőteljes akciókkal vett részt a talpraállitás munkájában. A Hitelbank uj vezérkara. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága Klein Gyulát al elnökké választotta, dr. Seit óvsz ky Tibort vezérigazgatóvá és báró Kornfeld Pált helye-ties, veizériigazgatóvá nevezte ki. Kovács Géza, az igazgatóság nyomatékos kívánságának .engedve, ügyvezető-igazgatói állását megtartotta. Ugyanezen ülésen átszerveztef- tett a végrehaj tó bizottság. melynek hatáskörébe utaltatott a haározathozatal mindazon fontos ügyekben, melyek nem az összigazgatóságnak vannak fenntartva. E bizottság tagjai: báró Harkányi János .a bizottság elnöke), Klein Gyula (a bizottság alel.nöke), Chüys som Péter. dr. E g r y Aupél, továbbá az ügyvezető-igazgatóságnak az összigazgafóságban helyet foglaló tagjai: dr. Sci- t o v s z k v Tibor vezérigazgató, báró Kornfeld Pál vezérigazgatóhelyettes és Kovács Géza igazgató. Káinok! Henrik. Azok közé tartozik, akik látták a kibontakozó magyar gazdasági életet. Sőt azok közül való volt akik tudásukat, sze'retetüket és magyaros lelkesedésüket ennek a gazdasági életnek felvirágoztatására áldozták. Egy fél évszázadon át fejtett ki publicisztikai tevékenységet a magyar közgazdaság érdekében és ez a tevékenység meghozta neki közgazdaságunk minden tényezőjének elismerését és becsülését, de megszerezte neki pályatársainak szeretetét is. Életének alkonyát nem tette derűssé az élet. Pedig megérdemelte volna hogy szenvedés és szomorúság nélkül fejezze be pályafutását. Metrt szive és lelke tele volt emberi erényekkel: megértette, sőt átérezte felebarátainak és pályatársainak sorsát s ha maradt ideje ezt arra használta, hogy kollégái szociális helyzetét jobbra fordítsa. Ott volt mindenütt ahol az újságírók érdekéről szó esett s befolyásával és népszerűségével igen sokszor lágyitota meg a gazdagok szivét az újságírók jóléti intézményei javára. Emléke soká fog élni azok körében, akikért dolgozott s akiket szeretett. Berzeviczy Albert dr. a Magyar-Olasz Bank elnöke. A Magyar-Olasz Bank Rt. április 6-án tartotta báró Madarass y-B e c k Gyula dr. elnöklete alatt V. rendes közgyűlését, amely az igazgatóság javaslatával egyezően, az 1924. üzletévre) részvényenként 1000 K = 500 százalék kifizetését határozta el. Az igazgatóság jelentésében rámutat arra, hogy a lefolyt évben a hazai és külföldi közönség- bizalma fokozott mértékben fordult az intézet felé, .amelynek nagyarányú fejlődéséről tanúságot tesznek az előterjesztett zárszámadások adatai. Jótékonyan éreztette hatását az intézet fejlődésére, az a szoros kapcsolat, amely közte és az anyaintézete, a Banca Comemrciale Italiana között fennáll; e körülmény folytán az intézet egyrészről fokozott mértékben volt képes erőforrásait a hazai közgazdaság szolgálatába állítani, másrészről pedig módjában állott külföldi összeköttetéseit kimélyiteni. Az elért tiszta nyereség 8.004 037.530.27 korona, amelyből az intézet osztalékra. 5.250,000.000 koronát fordít, a tartalékalap javadalmazására 541 millió koronát, a nyugdíjalap javadalmazására 1 milliárd koronát használ fel; 423,043.751.69 koronát a folyó üzletév számlájára vezet elő. Az osztalék az 5. számú szelvény ellenében április 7-től kezdve kc/riil kifizetésre. A közgyűlés az igazgatóságba uj tagokul Ber- zevic z y Albert bárót, Boni Boncompagni Ludóvisi herceget és Adolfo Rossi-t, a Banca Commerciale Italiana igazgatóját választotta me.g; a közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés Berzeviczy Albert dr.-t az intézet ednökévé Giuseppe Toep- litz-et, a Banca Commerciale Italiana vezérigazgatóját és báró Ma darass y-B e c k Gyula dr.-t az intézet alelnökeivé választotta meg. Hizottsertés és feldolgozó ipari kiállítás. A föld- mivelésügyi minisztérium és Budapest székesfőváros védnöksége .alatt a Budapesti Takarék és V á s á r p é n; z t á r r t„ az Országos Sertést- kereskejreskedelmi Egyesület és az O r- szágos: Magyar Gazdasági B,g y éws ü 1 e t az elmúlt év november hónapjában, megtartott hi- zottsertés- és hentesipari kiállítást 1925 október 2., 3. és 4-én újból megrendezi. A hizottsertés-kiállitás mindenesetre hézagpótló a .gazdasági testületek tevékenységében, amiből a jövőben mérhetetlen gazdasági hasznok származhatnak. A kiállítást rendező testületek éppen azért igyekezni fognak arra, hogy a külföld figyelmét a megrendezendő hizottsertés- kiállitásra felhívja. A bejelentési határidő: kövér élő- sertésekre és hússertésekre április 30., gépipar és egyéb termékeket feldolgozó ipar részére jnlius. 31.» hentesipar részére augusztus 30. Kiállítható: egy tenyésztésből származó, darabonként 60 kg-tól 90 kg súllyal beállított együtt és egyformán hizlalt, legalább 20 egyedből álló elsőrendű, teljesen kihizlalt mangalicasertés (uradalmi íajsertés) maximum: 2 és negyedéves és minimum 170 kg darabonként. Sze- detttsertés: maximum 1 és féléves, minimum 150 kg darabonként. Hussejrtés: legalább 20 egyedből álló, maximum 10 hónapos, minimum 60—80 kg darabonként. A rendezőbizottság a hizottsertés-kiállítással kapcsolatban a vele összefüggő ipari szakmák produktumaiból is rendez kiállítást, amelyen résztve- hetnek hentesárukkal, húsipari gépekkel, száritott- belekkel tisztított sörtévet és szappannal. Ezzel a kiállítással is demonstrálni akarja a bizottság a hazai feldolgozóipar kulturális fejlettségét. A kiállítók közül a nyertesek dísztárgyakat kapnak, amelyeken a meglévő minősítve I-, IF, III. stb. lesz feltüntetve!. A kiállítás iránt az egész országban igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. úgy, hogv arra lehet következtetni, hogy az 1925. évi kiállítás az elmúlt évi sikeres kiállítást felül fogja múlni. A kiállításra vonatkozólag felvilágosítással a Budapesti Takarék és Vásárpénztár rt. Sertésosztálya, IX., Gubacsi-ut 6. készséggel szolgál. A Leszámítoló Bank közgyűlése. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közgyűlése elhatározta, hogy a kimutatott 11 milliárd 75.572.185.23 korona tiszta nyereségből az 1924. üzletévi 55. számú osztalékszelvény 4000 koronával kerüljön április 6-tól kezdve beváltásra, mig 500 millió a tartalékalaphoz, 1 milliárd az alkalmazottak nyugdíjalapjához, 300 millió a báró Madarassy-Beck Miksa-alaphoz csatolt assék és a fennmaradó 174.451.428.23 K a f. üzleti év számlájára vitessék elő. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár március 31-én tartotta meg Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklete alatt 78-ik évi rendes közgyűlését, mely elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait és elhatározta, hogy a 2.331,253.549 koronát tevő tiszta nyereségből részvényenként 3000 korona osztalékot fizet a múlt 1924-iki üzletévre,. Végül a közgyűlés a felügyelőbizottságba uj tagként dr. Platthy Györgyöt választotta meg. A Magyar Általános Takarékpénztár Rt. március 31-én tartotta dr. Horváth Lipót elnök-vezérigazgató elnöklete alatt 43. rendes közgyűlését amelyen elhatározták, hogy az 1924. évre kimutatott 7.519,540.514.16 K tiszta nyereségből osztalék gyanánt 1925 április 4-től kezdve részvényenként 7500 K = 75 százalék (tavaly 2500 K = 250 százalék) fizettessék, 1 mililárd pedig a nyugdíjalapra és a tisztviselői jóléti alapokra fordittassék. A közgyűlés elé terjesztett jelentés kiemeli, hogy a takarékpénztár betétei 176 milliárdra emelkedtek (a tavalyi 17 milliárddal szemben), a váltótárca pedig 106 milliár- dot (tavaly 4 milliárdot) tesz ki. A takarékpénztárak 14 ingatlana a mérlegben 6.5 millió papirkoronával van felvéve. A takarékpénztár üzleteredményéhez a 20 fiókon kívül nagyban hozzájárult alapitásain-ak élénk fejlődése. Alapításai közül különösen a Magyar Általános Ingatlanbank Rt., a Magyar őstermelő Rt., a Magyar Általános Bank Rt., a Magyar Tógazdaságok Rt. és a Bőripari Rt. Győr. produkáltak igen szép üzleteredményeket. A Hangya közgyűlése. A Hangya szövetkezet XXVI. közgyűlésén Balogh Elemér vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését és a zárszámadásokat, amelyeket a közgyűlés elfogadott. A mérleg szerint 275 milliárd vagyonnal szemben 268 mililárd passzívum áll, a ‘tiszta fölösleg 6700 millió korona, amelyből a szövetkezet az alap- szabályszerii maximális 6 százalék osztalékot fizeti.
