Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-18 / 11. szám
Budapest, 1925 március 18. Egyetlen mérnöki ügyosztály lógja tehát a jövőben kezelni mindazokat az ügyeket, amelyek ’ddig az ut- cs csatornaépítési, továbbá a városépítési és végül a középitésí ügyosztály hatáskörébe tartoztak. Megszűnnek, illetve valamelyik más ügyosztályba olvadnak be a katortai és illetőségi ügyosztály, a szociálpolitikai, a közgazdasági és a közjótékonysági ügyosztályok. A jövőben tehát a fővárosnak csak a következő tiz ügyosztálya lesz: elnöki ügyosztály, pénzügyi, városgazdasági, jogügyi, világítási, tanügyi, közlekedési, közélelmezési, közegészségügyi és mérnöki ügyosztályok. Amennyiben a belügyminiszter tényleg fel fogjs sorolni azoknak a főtisztviselőknek a nevét is, akiknek nyugdíjazását) kívánja, akkor csak az az egy szempont lebeghet a miniszter szeme előtt, hogy milyen többsége lesz annak a közgyűlésnek, amely a tavasszal átveszi a városházi hatalmat,. Kétség nem férhet hozzá, hogy a városházán most liberális uralom következik, A liberális többség, akárkikből is re- krutálódjék az, kétségtelenül bizonyos. Wolffékon kívül az uj közgyűlésben senki sem fogja képviselni á 'reakciót. Egészen bizonyos tehát, hogy a kurzusban exponált fotisztviselöknek amúgy sem lehetne maradása helyükön. Dr. Denk Tivadar törvényszéki tanácselnök a héten jelentéktelennek látszó becsületsértési ügyet tárgyalt. Maga az ügy egészen érdektelen, mert mindössze az történt, hogy Fodor Ernő tanító becsületében megsértett eigy tanácsi fogalmazót, aki nagyon jelentős szerepet játszott azoknak az itélé teknek a meghozásában, a melyek kel a kurzus száz és száz exisztenciát tört derékbe. A kis becsületsértési ügy mögött azonban a biróság szeineláttára íelfakadt az a szörnyűséges kelevény, amely a kurzusbeli gyűlölködés fertőzött véréből táplálkozott. A napilapok röviden ismertették az eseményt, a Fővárosi Hírlap azonban kénytelen bő és részletes tudósítást adni erről az ügyről, amelynek tükrében riasztó képét látjuk annak a gyűlölködésnek és üldözésnek, amely a kommunizmus utáni időkben a városházán uralkodott. Feil vonul előttünk egy ember, akit komtnunistaság címén az utcára dobnak és még azt is megtiltják neki, hogy öt éven belül az ország bármely iskolájában taníthasson. A városházán kommunistának tartják: a kultuszminisztérium felmenti azon az alapon, hogy sohasem volt kommunista. De talán még ennél is jellemzőbb a tanácsnak, vagy inkább a közoktatási ügyosztálynak az az eljárása, amit megint csak megbélyegzett a bíróság, hogy még a kultuszminisztérium döntéséneik indokolását sem közli hűen és hitelesen a szegény megvádolt tanítóval, hanem' gyerekes nyelvöltögetéssefl, alantas szurkálással még mindig azt mondja, hogy bűnt követeit! el, mert „nem tanította a magyar nyelvet1’. Egyszóval alattomos megismétlése ez a kommunizmus vádjának, amelyet a kultuszminisztérium teljesen elejtett, dacára annak, hogy akkor magában a kultuszminisztériumban sem tombolt — a mi tudomásunk szerint — a liberalizmus. Az egész szomorú ügy ellőterében azonban egy Ha lábuk Kálmán nevű tanácsi fogalmazó figurája áll. Nevetséges lenne, ha mindazokért, ami a kurzus alatt a városházán lejátszódott, ezt a szürke, talán megkótyagositott fogalmazót tépné felelőssé a közvélemény. Egyszerű eszköz volt, aki talán nekihevültebben, talán a kurzus jelszavaitól jobban megrészegitetten végezte el borzalmas feladatát, mint azt más cselekedte volna. De jelentéktelen 'és szürke) alak ő, egyszerű eszköz, amely parancsokat hajtott csak végre. Mindazért a sok borzalomért, amely ennek a bírósági tárgyalásnak a tükrében csak halvány fényként cs halk utánzónkéként jelentkezik, nem ő a feleilős, hanem azok. akik a lázitó, gyülölség-re uszító jelszavakat kiadták, akik hullaszállító-bizottságokat. termeltek és akiknek párán csára- etxisztenciák százait tették tönkre, A becsületsértési por Fodor Ernő a héten állt a biróság előtt. Az ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő becsületsértés'vétségével vádolta. Az ügyben dr. Denk Tivadar tanácselnök tanácsa ítélkezett. A vád az volt a1 tanító ellen, hogy 1922 március 31-én Budapest székesfőváros közigazgatási bizottságához felebbe- zést adott be', amelyben Halabuk Kálmán székesfővárosi fogalmazó személyére vonatkoztatva többek között a következőket irta: „Egyik városházi közeg hiszen ha választásokra nem kerülne is a sor, a köz- gyűlésnek módja lenne arra, hogy ezeket a főtiszt- viselőket! lépten-nyomoin dezavuálja és helyzetüket elviselhetetlenné tegye. Ez a harc azonban, amely ilyenformán a közgyűlési teremben játszódnék le, csak a közgyűlés munkaképességét tenné iliuzóriussá mindaddig, amíg az erősebb fél, tehát a közgyűlési többség győzőimet nem aratna a kurzusbeli múltjuk révén népszerűtlen fö-tisztviselők fölött. A belügyminiszter, amennyiben tényleg névszerint fogja felsorolni a nyugdíjazandó tisztviselőket, kétségtele mii ezt a szempontot követi. Ilyenformán minden valószínűség szerint elsősorban Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester, után« pedig Sántha Dénes, Lobraayer Jenő, dr. Purebl Győző, Schöberl Ferenc és Bar- cz:n Gyula tanácsnokok mennek nyugalomba. míg a hatodik tanácsnoki állás Fock Ede halálával ma üresedésben van. A nyugalomba menő tanácsnokok közül az érdemesebbeket a közgyűlés valószi- üiileg elöljárókká fogja megválasztani, hiszen ismeretes a belügyminiszternek az a törve, hogy az elöljáróságok számát emelni kívánja. A közgyűlésre vár azonkívül az a feladat is, .hogy Szaszovszky József halála révén megüresedett' tanácsnok-főjegyzői állást betöltse. a leghitványabb módon akarta rám erőszakolni az idézését. Amikor tudtam,, hogy tanítói pályám halálos ítéletét fogom olvasni, akkor egy szolgával a kezembe' nyomatni egy idézést a legnagyobb hitványság attól, aki elkövette.“ E. kitétel miatt indult meg a tanító ellen becsületsértés vétsége címén az eljárás. A tárgyaláson először Fodor Ernőt hallgatták ki, aki a következőket mondta: A hullaszáilitó bizottság 1919 szeptemberében névtelen feljelentés alapján, mint kommunista ellen, megindította ellenem a főváros tanácsa a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás, ame ynek során a legkétségbeejtőbb vegza- turáknak voltam kitéve, (több mint három évig tartott. Az eljárás eredménye az lett, hogy a főváros tanácsa állásomból való elmozdításra Ítélt. A fegyelmi eljárást Ha lábuk Kálmán tanácsi fogalmazó vezette ellenem. Amikor kollégáim érdeklődésére megemlítettem, hogy Halabuk intézi fegyelmi ügyemet, kollégáim sajnálkozásukat fejezték ki előttem, azt mondották' hogy sorsom meg van pe csételve, mert aki Halabuk elé kerül, legyem bármilyen kicsi is. a bűne, azt.[állásából feltétlenül elmozdítják. A Halabuk .tanáosjegyző vezetése alatt álló fegyelmi bizottságot a tanítók nem is nevezték másként, mint hullaszállító bizottságnak. — Az én ügyemmel* egy időben folytatták Is Biczó Dániel elemi iskolai igazgató fegyelmi ügyét is. Biczó ügyében éppen harminc idézést kaptam, de az idézésekre sohasem jelentem meg, mert tudtam, hogy Biczó ellen éppen úgy, mint én ellenem, alaptalanul emeltek vádat, s ha Biczó ügyében tanúskodom és véletlenül olyan szót találok kiejteni, ami a fegyelmi ügyet intéző bizottság szerint terhelő az igazgatóra nézve, akkor hozzájárulok egy ártatlan ember elitéléséhez. Az idézéseket mindig szabályszerűen átvettem, azonban minden alkalommal írásban bejelentettem, hog> nem kívánok tanúvallomást tenni és ezért nem is jelenek meg a bizottság előtt. Erre nekem az idevo natkozó miniszteri rendelet jogot adott. Ezzel szemben a tanácsnak viszont megvolt a joga, hogy engem pénzbírsággal sújtson. Harminc esetben kaptam idézést, s ugyanannyi esetben róttak ki rám maximálisan 200 korona pénzbírságot. Kézbesítés — csellel — 1922 február 20-án) felmentem a városházára Halabuk tanácsjegyzőhöz, akit arra körtein, hogy a saját ügyem jegyzőkönyveibe betekinthessek. A tanácsjegyző ur azt válaszolta, hogy várjak qgy kicsit s elsietett a hivatalos helyiségből. Én türelmetlenül váriam, izgatott voltam, mert tudtam, hogy tanítói pályám halálos ítéletét fogom olvasni. Türelmetlenségem, imár-már a -legmagasabb fokra hágott, amikor odalép hozzám egy szolga, s ketzembe nyomott egy idézést; amelyen sem ügyszám, sem keltezés nem volt, s amellyel megint csak Biczó igazgató elleni fegyelmi ügyben idéztek meg. Dühömben az idézést összegyűrtem s a papírkosárba dobtam. — Természetesen újból 200 korona pénzbírsággal sújtottak. Ez ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezést adtam bej, s első felindulásomban beleírtam a beadványba az inkriminált kifejezéseket. Mél- tóztassék megérteni elkeseredésemet, hiszen három évig ártatlanul üldöztek, s éppen Halabuk volt az, aki a tanítók megszámlálhatatlan tömegét hivatalvesztésre Ítélte. Egy kis önkényes tanácsi korrektúra Dr. Denk Tivadar tanácselnök ezután ismertette a főváros tanácsának Ítéletét, amellyel! Fodor Ernőt kommunista magatartása miatt állásából elmozdította s azonkívül arra ítélte, hogy öt éven belül mint tanító semmiféle iskolánál se nyerhessen alkalmazást. Ezután a közoktatásügyi miniszter ítéletét olvasta- fel az elnök, amely a tanács Ítéletét meg- változtattla, s Fodor Ernőt csupán te gyeim! vétségben mondotta ki bűnösnek, mert felettes hatóságával szemben tiszteletlen hangot használt. Ezért pénzbüntetésre ítélte, azonban állásába azonnal visszahelyezte. Megállapította az elnök azt is, hogy a főváros tanácsa. amikor a miniszter ítéletéről Fodor Ernő tanítót értesítette, az indokolásban nem azt hozta fel, amit a minisztérium indokolása tartalmazott, hanem azt, hogy azért mondották ki fegyelmi vétségben bűnösnek. mert a magyar nyelv tanítását elhanyagolta. Most Halabuk Kálmán tanácsi fogalmazó kihallgatására ketrült a sor. A tanúhoz Denk elnök többek között azt a kérdést intézte, hogy nem találták-e méltánytalannak Fodor Ernő több alkalommal való 'megbírságolását, amikor Fodor minden alkalommal bejelentette, hogy miért nem jelenhetik meg a bizottság előtt. Halabuk erre azzal válaszolt* hogy Biczó igazgató és Fodor tanító ügye szorosan összefüggött és ezért kényszerite-ni akarták Fodort arra, hogy a bizottság előtt megjelenjék. Dr, Kesztler ügyész: Hogy végződött Biczó Dániel igazgató fegyelmi ügye? Halabuk Kálmán: A tanács dorgálásra ítélte, de a tm i n i s z t e r felmentette. Bocsánatkérés a köztisztviselőtől Dr. Kesztler ügyész: Fodor vallomása fontos volt Biczó ügyében? Halabuk Kálmán: A két ügy kapcsolatos volfy mert Biczó ellen az volt a vád, hogy tudott Fodor Ernő kommunista' magatartásáról :nak mégsem tett jélent'ést. Dr. Pongrácz Jenő védő: Mert. nem volt igaz. Ha jelentést tesz, ez egyértelmű lett volna a d e n u n c i á 1 á s s a 1. Dr. Pongrácz Jenő védő felolvassa ezután Fodor Ernőnek a főváros tanácsához intézett beadványát, amelyben fegyelmi ügyének kedvező elintézése után a megbántott Zilahi-Kiss Jenő alpolgármestertől és Halabuk Kálmán tanácsi fogalmazótól bocsánatot kért. A védő itt megjegyzi, hogy Fodor Ernő Halabuk fogalmazótól csak mint köztisztviselőtől kért bocsánatot, de mint emberrel nem áll vele szóba. Dr. Denk elnök megkérdezi H a 1 a b u k t ó 1, bogy a bocsánatkérés után is kivánja-e Fodor Ernő megbüntetését, mire Halabuk kijelenti, hogy igenis kívánja. A perbeszédek elhangzása után a biróság meghozta ítéletét, amellyel Fodor Ernő tanítót becsületsértés vétsége cimen 150.000 korona pénzbüntetésre! ítélte el. Az ítélet indokolása szerint a vádlottat meg kellett büntetni, mert maga is beismerte, hogy az inkriminált kifejezést használta. Súlyosbító körülményt a biróság egyáltalán nem talált,. Ellenben az enyhítő körülmények egész sorát vette figyelembe). A tanacs túlzott szigora A törvényszék megállapítja — mondja az Indokolás, — hogy a fegyelmi eljárások során a törvényszék megítélés: szerint is sokkal sötétebb színben tüntette fel a tanács a tanító cselekményét és túlzott szigorral járt el vele szemben, sokkal szigorúbban, mint ahogy az helyis megítélés szerint elbírálható. Kifejezést adott ennek a minisztérium Ítélete is, amikor megállapította, hogy Fodor Ernő neun tanúsít) o 11 kommunista mi agatartást. A törvényszék tehát helyénvalónak találta a vádlottnak azt a védekezését, hogy a vele sz> mben eljárók részéről anlmozltást látott a maga személye Iránt. Ennek folytán elfogadható, hogy Halabuk Kálmánnal szemben, aki az ő fegyelmi ügyét intézte, felindult lelkiállapotba jutott és ilyem izgatott, állapotban használta az inkriminált kifejezéseket). Végül enyhítő körülménynek vette a bíróság azt is, hogy Fodor a sértettől bocsánatot kért. Az ítélet jogerős. A kurzus hullaszállító bizottságának rejtelmeiből Részletes tudósítás Fodor Ernő becsületsértési pőréről — A biróság előtt bemutaiták, hogy a főváros közoktatásügyi ügyosztálya hogyan ítélkezett a kommunizmus utáni időkben Telefon: 48-21, 191-46 Sürgönyeim: LUXAUTÓ MERKÚR RÉRAUTÓtZEM Bud^^est V. kerület» Gróf Zichy Jen6-n, llr
