Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-04 / 9. szám

2 Budapest, 1925 március 4. IMwí^c^JÍüzmÍp Egyelőre azonban semmi hír nincs arról, hogy a jövő héten ezt a demokrata-vacsorát is megrendezné a Kereskedelmi Csarnok. A Fővárosi Szabadelvű Párt vacso­ráján egyébként megjelentek: Matlekovics Sán­dor. Ugrón Gábor, Bárczy István, Sándor Pál, Rassay Károly, V ámb éry Rusztem. Bódy Tivadar, Márkus Jenő, G 1 fi c k s t a h 1 Samu, Belatiimy Artur. Marton Gyula, Kaszab Aladár, Eppingter Károly, JH a I a s i jF is c h.e.r Ödön, Székács Antal, Vértes Emil, Drucker Géza. B a 1 k á n y i Kálmán. Dán Leó, Nagy Andor tőzsdetanácsos és még számosán. A fővárosi politikát a szónokok közül leginkább Bárczy István érintette. Kifejtette, hogy miután a városi választás egyetlen célja a reakció meg­törése, azt kell nézni, hogyan lehet a legnagyobb számban behozni a törvényhatóságba a reakció ellen­ségét. A Fővárosi Szabadelvű Párt takti­kai álláspontja a helyes, mert ez az. amelynek utján a legnagyobb számbeli arányt el lehet érni. Az egy­ségnek nem a lajstromokban, hanem a gondolko­Ä sportosok félreverík a harangokat, de( senki sincs, aki ettől a harangzúgástól megijedne. A kincs­tár meg akarja adóztatni bevételeik után a sport­egyesül eitckeit, mire lezieik la-zlil felelik, hogy lemond­ják a meccseket. Annyi baj legyen! Mintahogyan, senki sem ijedi meg a félrevert haragoktól, ugyan­úgy senki sem lesz libabőrös attól, hogy az urak nem rúgják a labdákat. Különbem nem is bizonyos, hogy a sportvezérck csakugyan lefújják a Versenyeket. Az urak. mielőtt ezt megtennék, ceruzát és papirost vesznek, kiszámítják, hogy mennyi ia bevételük, abból levonják az adót és ha azt látják, hogy a levonás után marad még egy kis összeg a pénzi­parban, nem zárják be az üzletet, hanem tovább ren­dezik a meccseket. Üa 1 e t ez, uraim üzlet é s az üzlet után ia dót kell fizetni. Eddig jó üzlet volt. ezután kevésbbé lesz jó. de még min­dig marad egy kis tiszta haszon. Ezt igen kevés üz­letről mondhatjuk ma már. És ezek a rossz üz­letek egytől-egyig fizetik az adót. Fizetnek jöve­delmi és klereseü adót. sőt fizetnek vagyonadót is. holott a legkevesebb üzlettulajdonosnak van még vagyona. Miért na fizessenek hát a sport egyesüle­tek, amelyeknek rengejteg ,a bevételük és csak igein kicsi a rezsijük? Petnsze, a sportvezérek addig mondogatták egymásnak, hogy ők valamilyen nemzető hiva­tást teljesítenek, a-mig csakugyan elhitték maisuk­nak. hogy a nemzet nem tarthatja fenn magát nél­külük. Nem vonjuk kétségbe, hogy egy nép erö- anyaga jobb. ha fiai sportolnak, de visionlil még egyetlen nemzet se! ment abba tönkre, hogy ia- fiai | nem futballoztak. A sportvezéreik kissé komolyan vették azt, hogy ők egy nemzeti misszió szolgála­tában állanak s most megrökönyödnek attól, hogy a kincstár adót akar szedni a nemzeti misszió be­töltése után. Nemzeti misszió és adó! Hová leisizi a sport nimbusza, ha adóalannyá degradálják ? A sport kiváltságokat akar élvezni, mint a irégi ma­gyar nemesség: ez is nemzett missziókba álmodta bele magát s ezen a cimen — nem fizetett adót. Ma már látjuk, hogy a nemzet ilyen missziós nemiesség nélkül is megvan valahogyan s nem pusz- tul bele abba. hogy adót szed a nemességtől. Jó lesz megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ma már nincsenek különleges hitvallású misszió­társulatok. Mia már minden embeir a nem- z.e t szolgálatáb an áll s azon a cimlen, hogy nemzeti missziót teljesít, senki sein vonhatja ki ma­gát az adófizetés kötelezetltlsége alól. Egyebet mon­dunk : nemzeti misszió nincs adófizetés nélkül s minél nagyobb adót fizet ma valaki, annál nagyobb nemzeti misszióit teljesít. Mert méltóztassék tudo­másul venni: sportolók nélkül megélne valahogyan ;a ntlmzet. de adófizetők nélkül igen bájos lenne az élete. Legfőbb ideje, hogy a sportvezérek és közle­gényeik kiábránduljanak abból a nagyzási hóbortból, hogy a. nemzidti sorsai, jó hire, tekintélye, jövendő bol­dogsága az ő kezükbejn. pihen. Ez a hóbort szinte betegséggé fajult az elmúlt esztendőben, amikor iái sportoló olyan ábrázattal járt. mintha a nemzet be­csülete függne attól, hogy Parisban hányadik helyre) verekszik fel magukat csapataink. Ennek a beteg­ségnek lázas kitörései voltak azok a cinnek, ame­lyeket eigy-egy sportújság cikkének homlokán ol­vastunk: „A miagyar futballsport Szedánja!“ „A ma­gyar uszósport Csuzimája!“ Nem. a nemzet bej- c s ü 1 e t e n ei m forgott kockán, mert a nemzet becsületének s e m m i köze a h­hoz. hogy siker ii 1-e berúg ni vla-gy se m a labdát a kapuba. Akiknek ily fogalmaik van­nak a nemzet becsületéről, azokra nem bízhatja a nemzet a befesti létét. És a jó hire, hitele? Itt me­gint a betegeis nagyzási hóbort ült négy hétig tartó lakodalmat. A nemzett! hitele egy dollárral nem ja­vult attól, hogy a tőrvívásban elsők lettünk és a dásban kell megnyilvánulnia. Kimondotta azt is, ami talán még soha nem volt, ennyire aktuális, hogy nem tartja helyesnek, hogy a demokraták és liberálisok a reakciósoknak nagy gau- diumára igyekeznek egymást lekicsinyelni A harcnak^ csak egy eredménye lehet: a jövendő Budapest és vele együtt az ipar és kereskedelem boldogulása. Ugrón Gábor azt. fejtegette, hogy aki a sza- badelvüség diadalát akarja, nem kötheti össze sze­kerét olyanokkal, kik tönkre teszik a szabadelvüsé- get. Az egységes frontot ők is akarják, az egye­sülésre ők is hajlandók és mindenkivel szívesen összefognak, akik liberálisan gondolkodnak, polgári érdekeket képviselnek és nemzeti alapon állanak. Hosszabban fejtegette az egység kérdését Ras­say Károly is. aki a nehézséget abbam látja, hogy a liberális ellenzék egy része olyan -taktikát válasz­tott. amely nem szerencsés. A továbbiakban azonban inkább a® országos politikával foglalkozott', s ezen a téren /nagyjelentőségű mondanivalói voltak. nelmzet becsülete nem lett fényesebb, vakilílóbb at­tól. hogy a Stadion árbocára felrlepült ia magyar lo­bogó. Ainerika. Anglia és más jobbvalutáju népek nem hagyják magukat ilylesmitől megvesztegetni. Ame­rika, Anglia és más kultunnépeik szemében annyi a h i t e l ii n k isi bee s ii 1 e |i) ü nk, amennyit any &- g i la k b a iu és szellemiek to e n termelni tudu n k. Hol ére-zte valaki annak eflőnyélt hogy a tőrvívásban világbajnokok lettünk, vagv hol érezte valaki annak -:a hátrányát, hogy a labdarúgásban mi lettünk az legeslegütollsiók? És komolyan azt hiszik, hogy Genfben, a népek szövetségének asztalánál eszébe jut valakinek ilyet mondani: iahá, ezek azok a magyarok, aki Parisban -elsők lettek a tőrvívás­ban, adjunk hát meg nekik mindent, amit kérnek... A sport vezérek ilyen ál-mokát álmodtak s most jön az állam -és adót kér. Ez nagyon kiábrándító valami, de annál jobb. minél alaposabban oszlatja szét ezeket: az ábrándokat. Senki sem ringassa ma­gát abban az illúzióban, hogy nagy szolgálatot tett az or;szágnia-k, ha sportolt vagy sportra nevelt va­lakikéit. És senkise1 érezze magát a ha­zával szemben más szolgálatok alól felmentve, mert ilyen szol gálátokat tett a hazának. És végül: ''tanulják meg az urak, hogy a haza- nem él meg ezekből a szolgála­tokból és hogy az -adófizetés is valami, nemcsak ta labdarúgás. Hogy pedig elmefuttatásimkia-t egy ma- liciózus mondattal belfejezzük, tiszteiddel (kérdjük: miért berzenkednek úgy az urak az adó ^ ellen? Utóbto még elhitetik, hogy a magukét adják oda, amikor a-z egyesület pénzét fizetők le adóban... Mert jó üzlet a .sportüzlet. Teljes gőzzel folyik az üzemek ellenőrzése Az elbukottak élén a Műszerüzem és a Lóhusüzem haladnak A külföldi hitelezők megbizottainak elutaziásia után most már az üzemellenőrző bizottság, amely­nek munkáját sokban keresztezték a külföldiek, tell­ies energiával láthat hozzá tevékenységéhez Da­cára annak, hogy sok akadály volt. mégis1 igen jelen­tős az a felderítő munka, iá-melyek a bizottság már eddig is elvégzett. Las-sankint teljessé válik a kép, amelyet a főváros üzemeiről a-lkotnlaik és a jelentés, amejlyeit működésűkről és vizsgálataikról szerkesz­teni fognak, tökéletesen meg fogja mutatni ia- teen­dőket, amelyek a. főváros jövendő üzempolitikáját dominálni lesznek hivatottak. Az a kritika1, lamelyelt a Fővárosi Hírlap a székesfőváros üzemeiről évek során át gyakorolt teljes b-eiigiazoláslti nyer majd az üzemeiket ellenőrző bizottság tapasztalataiban. Legelső,sorban azok az üzemek érettek meg a megszüntetésre, amelyeket ta­lán a háborús kényszerűség, vagy egy-egy rossz és káros ötltííl az ipar ósi kereskedelem veszélyére alkotott meg. Az üzemeiket ellenőrző bizottság a legnagyobb titoktartással keceli vizsgáltainak ered­ményét. de annyili máris tudunk, hogy la-z úgyne­vezett nagy üzemekről, amelyek: tényleg a széle® néprétegek érdekeit szolgálják a-z1 a vélelmén,yük, hogy ezek nemcsak nélkülözhetetlenek, de ezeknek városi kezelésbe!!! is kell manaidniok. A legnagyobb az elismerés a. Községi Élel­miszer ii zemmel szem bőn. amely megszületése óta hivatása magaslatán áll és mindig megtalálja a módolb és eszközöket, amelyek,kell, amikor szükséges, szabályozni tudja a piaci árakat. Amellett azonban, hogy ezt a rendkívüli hivatását, sziinte tökéletesen megoldja, a községi élelmiszeriizeim egyben kétségeit kizáró módon igazolni tudja rénl labilitását is. Ha­sonlóképpen! csodálatos rendet talált a bizottság a Köztisztasági üzemben is, amelynek veze­tése B-alló Alfréd igazgató személyében, a legkivá­lóbb kezekben van lefektetve. Ezeket az üzemeket a bizottság -tagjai, minden titoktartás mellett is, a legnagyobb dicsérettel említik. Ezekkel szemben még a jóakarat sem I'.tudná megmenteni a Műszer üzemet, amelynek talán lehetett hivatása ,a háború alatt, de semmiesetre sincs ma, amikor egléísz- csomó iparágnak fölöslege?» és káros -konkurrenciát csinál anélkül, hogy bármely tekintetben módjában lennie árnivellálást elérni. A M-ü-szerüzejtn annakidején kizárólag orvosi műszerek beszerzésére alkotódott meg. idők folyamán- azonban a t-elhetetlleniségig fokozódó terjeszkedési vágyát lát­tunk ennél az üzemnél, amely mindenbe belekap, anélkül, hogy vezetőségében p iszüks-éigets szakérte­lemnek még cs-ak -azi árnyéik-a is meglenne. Hasonló­képpen fölöslegesnek bizonyult a vizsgálat során a L ó h u® ü z e-mt, mint önálló üzem és ér testi lésünk szerint mérvadó helyen az a vélemény alakult ki, hogy ezt a-zi üzemelt a legnagyobb könnyűséggel be lehet olvasztani például ,ia községi élelmiszerüztembe és ilyenformán megszűnik -ennek az: üzelrünek egyet­len létjogosultsága: az. hogy eltartson egy igazgatót, aki mellé te/rmészetesen költséges iro­dai adminisztráció dukál. A községi élelmiszerüzem­nek szártos üzletága között valószinül-eg a lóhus­üzem flenne a legkisebb, -amelynek élén evv intelli­gens mészáros sokkal jobban- eil fogja1 végezni a teendőket, min-t ahogy azt mostani kurzusigazgatója ellátja. Lipták Pál a Ripka-párt támogatására hívta fel a VII. kerületet A F ö v á r o is i Középpárt (R i p k a-p á r Iá) a XIII., XIV., XV. és XVI. választókerületeket ma­gában foglaló VII. köz,igazgatási kerületi szervezete, szombaton elste alakult meg.. Az alakuló ülésen dr. Lipták Pál nyugalma­zott állami litkár elnökölt, aki megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy a középpárt célja a szélsősé­gek (elleni harc és pedig úgy a jobb-, mint a baloldal felől jövő kilengések ellen. A polgári munka és a! termelés érdekében föltétlenül szükséges -a társa­dalmi és a felekezeti békéi Kiemelte, hogy a 'termelést vallási alapokon megszervezni nem lehet. A ’termelőmunka megindításánál igen veszélyesek a szocialista ég a -szélsőséges radikális polgári elemeik is, lakik könnyen 1918-hoz vezethetik vissza, az or­szágot. A főváros polgársága ezt az egyedül helyes politikát ma csak egyetlen politikai pártban érvényesiiheti és és pedig a Ripka-pártban. Hangoztatta végül azt, hogy a polgárságnak ia jelen esetben céltalan és lielytei-en dolog volna bármely olyan politikai pártban való szervezkedésé, ame|ly a kormánnyal szemben ellenzéki oldalon igyiekezne eriedményéket elérni. Az elnöki megnyitó beiszédl után a nagyszámban, összegyűlt! választók nagy lelkesedéssel kimondot­ták a pártszervezet megalakulását és megválasztot­ták a tisztikart. Kimondotta az értekezlet-, hogy a VII. kerületi középpárt azonnal megkezdi működését és a szervezés munkáját. Megalakították a körzeti szervezeteket. A párt hivatalos' helyiségét az Or­szágos. Gazdakör, VII.. Doto-utea 88. szám alatti helyiségében nyitja meg. A VII. kerületi párt- szervedet hivatalos óráját minden nap eet-e 5—8 kö­zött tartja párthelyiségében. A legközelebbi válaiszifc- máiryi ülés március 6-án, pénteken este hat árakor lesz a pánt dob-utcai helyiségében. Az Amerikai Egyesült Államok megtiltották az alkohol fogyasztását. Most kávét isznak alkohol helyett. Amerika bölcsen cselekedett. Szak­szerűen pörkölve, helyesen, pótlék nélkül elkészítve, a kávé élvezete szellemi és testi erőnket épségben tartja, gondolkodóképességünket fo­kozza és a szív működését meg­élénkíti. Pörköltkávé-keverékeink ára pontos fokméró'je azok minőségének. Meinl Gyula r.-t. Keserves siralmak a sportadó miatt Nemzeti sérelemnek mondják, mert a kincstár adót vet ki a sport-üzletre Telefon: 48-21,191-46 Sürgönyeim : LUXAUTÓ MERKÚR RÉRAUTÓÜZEM Budapest, VI. kerület. Gróf Zichy Jenö-n. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents