Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-03-04 / 9. szám
Budapest, 1925 március 4. 5 TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Teleszky ragaszkodik bukott elméleteihez A gazdasági válság újabb áldozatai — Szanálni kell az adóalanyokat Teleszky Jánosnak van néhány hibás, régen megbukott gazdasági elmélete és a volt pénzügyminiszter ezeket az elméleteket köti a hóna alá és ezekkel tartja fenn magát a viz színén. Azokkal aszik, mint a rossz úszó', aki hólyagokat köt az oldalára. Teleszky nem akar tudomást szerezni arról, hogy a hólyagok, az 5 hibás gazdasági elméletei már széjjelpukkantak, s ő rég a viz alá merült Valami csodás életösztön dolgozik benne: nem akar beletörődni a megsemmisülésbe és még a viz alól is a magasba gargarizálja elméleteit. Legújabban egy berlini újságban elmélkedik Magyarország gazdasági helyzetéről és megállapítja, hogy Magyarországom nincs gazdasági válság és Magyarország gazdasági helyzete korántsem oly rossz, amilyennek kiilKathreiner Kncipp Maláta Kávé földön hiszik, arról pedig szó sem lehet, hogy olyan rossz legyen, amilyennek maguk a magyarok érzik. Mit feleljen erre az emberi ? Azt, hogy amelyik országot az Isten meg akarja verni, annak elméleteken nyargaló professzorokat ajándékoz, akik tomkuksza- kadtából kiáltják: Dűljön össze az ország, csak az elméletem diadalmaskodjék. Nos. az ország már düledezöben van és rajta diadalmasan hirdeti tovább Teleszky János az elméleteit. Akármelyik oldaláról nézzük Teleszky Jánosnak ezt a gazdasági tevékenységét, nem tudjuk kitalálni, hogy mi a célja neki ezzel a hamis megvilágítással. Németországot akarja Magyarország javára megnyerni ? Teleszky elméleteinek már Itthon sincs faltelük. Hát még Németországban. Ha Németország tájékozódni akar a magyarországi viszonyok felől, informátornak aligha kéri fel Teleszkyt. Mert a német alaposság még mindig van akkora, hogy jobban ismeri Magyarország gazdasági viszonyait, mint Teleszky és ha egy gazdasági szakértőre lenne szüksége, ezért nem kellene ide a szomszédba jönnie. Nem tesszük fel Teleszkyről, hogy Németországgal szemben a rosszakarat vezetné, amikor hamis képet ad neki a mi viszonyainkról. Nem tesszük fel róla. hogy be akarná ugratni Németországot csak azért, hogy használjon vele Magyar- országnak. Ennél sokkal becsületesebb Teleszky. De a becsületes emberek naivak is és Teleszky naivitására jellemző, hogy ő még mindig kitart elméletei mellett. amelyeknek az ellenkezője valósult meg. Akinek szeme van. láthatja az eseményeket, akinek füle van, hallhatja az örvénybe zuhantak kétségbeesett kiáltását. Ezek a kiáltások áthallatszanak az ország határán, csak Teleszky nem hallja, ö még mindig a porba rajzolt köröket védelmezi. ősrégi, európai hirü. nagyszerűen megalapozott Ipari és kereskedelmi vállalatok omlanak össze és Teleszky a kezeit dörzsöli, azt mondván, nincsen baj, sőt ez a pusztulás az én diadalom, mert ime vaskényszerüséggel bekövetkezik, amit mondottam, hogy visszatérnek azok a jó idők. amikor a vevő diktált a termelőnek és kereskedőnek. Ezek voltak a jó békeiállapotok és a jelek mutatják, hogy ezek az állapotok visszatérnek. Hát nem rettenetes, hogy Magyarországon még mindig tekintélye van ,a gazdasági életben annak, aki azjü hiszi, hogy a háború előtti gazdasági törvények még diadalmaskodni fognak s mindent el kell követni, hogy ez a diadal bekövetkezzék. Soha többé nem lesz háború előtti korszak, hanem mindig csak háború utáni. £s ha Magyarország talpra áll, nem a háború előtti gazdasági törvények forszirozásával. hanem uj erők mozgásbahozatalával, uj lehetőségek előteremtésével. uj alapok lefektetésével és a régiek kiépítésével lesz csak talpraállitató. Uj tudósok kellenek ide uj eszmékkel és uj elméletekkel és ha a régiek még szerephez akarnak jutni, át kell sok mindent tanulniok. Fel kell emelkedniük az uj viszonyokhoz, át kell idomulniok az uj helyzetekhez. Sok mladent kell tannJök, csak éppen azt nem, amit Teleszky János szeretne: mert nem tud átidomulni az uj viszonyokhoz, a viszonyokat akarja átidomi- tani magához. Pedig rettenetes lenne, ha az ország megint Teleszky János képére formálódna át. Nem tudunk borzalmasabb erejű cáfolatot Teleszky János külföldi cikkére, mint a Gungl-testvérek öngyilkosságát és a Nagel Adolf-cég megingását. Hát csakugyan normálisak ott a gazdasági viszonyok, ahol két ilyen cég a hitelviszonyok nyomoBámulatosan olcsó, ízletes és kiadós ruságos volta miatt kerül zátonyra ? És ha két ilyen elsőrendű cég alapjait aláinossák a gazdasági mizériák hullámai, mi lesz a többiekkel, mi lesz azokkal, akik kevéstobé szilárd alapon épültek? Rettegve gondolunk a magyar kereskedővilág legközelebbi jövőjére, rettegve kell rágondolnunk akkor, antikon Teleszky János a nyugodt optimizmus hangján. fuvoláz bájos dalokat Németországnak. Az utóbbi napokban erősen firtatták azt a kérdést, hogy beváltotta-e R i p k a Ferenc kormánybiztos programmjának első pontját, amely 'abban állott, hogy ha a kormány kellő eszközöket bocsát rendelkezésére, ia körülményekhez mérten letöri a drágaságot. A mindenáron való ellenzékieskedés természetesen kiderítette, hogy a drágaság Ripka Ee>- renc hivaíaloskodásának ideje alatt nemhogy csökkent volna, de erősen emelkedett. Március első napjaiban lesz kerek féleszten- deie annak, hogy Ripka Ferenc elfoglalta kormánybiztosi hivatalát és ilyenformán tényleg aktuális az a kérdése hogy mi történt ez alatt az idő alatt .az élelmiszerek árával. Aki azonban ezt a, kérdést meg akarja vizsgálni annak a legteljesebb objektivitással kell rendelkeznie. Ez iaz objektivitás pedig igen könnyen elérhető, ha az ember egyszerűen előveszi a vásár- csarnok által kiadott hivatalos árjegyzéseket, amelyek nem elérhetetlenek, mert hiszen mindennap nyomtatásban jelennek meg. A fél- esztendő alkalmából mi is ezt cselekedtük és úgy találtuk, hogy néhány tételt kivéve», az élelmiszerek ára lenyegbevágóan esett. Legelsősorban a hús ára lett lényegesen olcsóbb, de drágább lett az utolsó félévben a liszt és a kenyér, aminek azonban a világkonjunktura az oka. Teljes áttekinthetőség céljából itt közöljük a következő táblázatot, amely szembeállítja az 1924. évi szeptember 10-iki vásárcsarnoki árakat az 1925 február 2S-iki árakkal és egyben feltünteti, hogy mely cikkek 'és mennyivel lettek félesztendö alatt olcsóbbak, vagy drágábbak. íme a táblázat: 1924 1X/10. 1925 11/10. Olcsóbb lett Drágább lett 1 kg. Vesepecsenye 70-90000 32-48000 38-42000 tisztítva Rostélyos, felsál . . . 44—52 "00 32— r6000 6-12000 Leveshus I. o. ........ 44-5 2000 28 - 40000 12000 Leveshus 11. o .......... 36 -44000 14-34000 10-12000 Szív, vese, máj ...... Tő gy, tüdő, lép ...... 20 - 28000 16-24000 4000 10-16000 10-20000 4000 Borjucomb t kg. 56—64000 44 -66000 12000 Borjúhús, bordás ... 56-4SOOO 32- 48000 2000 Borjumáj .........40-52000 33-52000 2300 Juhhúsok Comb ....................... 30 - 40000 24 - 32000 6-800 Bordás, gerinc ......... 26 - 52000 22-28000 4000 Sertéshúsok (Iriss) Comb ............ 40 —46000 30-40000 6000 Karaj ....................... 44-5400 0 36—48000 6000 Tarja ...... ............... 40 —46000 30- 40000 4-6000 Máj, vese, nyelv ...... 20 000 21-32000 4-12000 Füstölt karaj ... 52- 60000 42- 56000 7000 Lapocka .................... 50 —56000 20 -50000 6—10000 Baromfi (élő) Csirke 1 drb ...... 45 —55000 50 —40000 15000 Rántani való 1 pár 80—100000 60-80000 20 -40000 Tyuk 1 drb ............. 95 —110000 55 - 70000 4000 J Ruca, hízott I kg ... 40000 38000 2000 Baromfi (tisztított) 1 db. Csirke rántani való „ sütni való...... Lúd (hízott) 1 kg — 22—30000 42—65000 40—60000 38-40000 2000 Szerencse a Kávéscsészében De ne csüggedjünk. talán ezek a katasztrófák meghozzák a jobb belátást. Arra a belátásra célozunk, amely mindig íeliilkere- ketdik. valahányszor a magyar földbirtokos bajok miatt panaszkodik. És a jobbik belátás talán meghozza a magyar iparnak és kereskedelemnek is az olcsó hitelt. Vagy lehetetlen volna, hogy a magyar iparnak és kereskedelemnek ugyanúgy a megmentésére sietnek, mint ahogyan a jégvagy árvizsuj tóttá mezőgazdának a hóna alá nyúlnak kamatmentes pénzzel, vetőmaggal, adóelengedéssel ? A mezőgazdaságot már többször szanálták Így s nem lehetetlen, hogy végre szanálni fogják nemcsak az állami költségvetést, de az állam adóalanyait Is. Soká nem késhetik ez a szanálás, amely nemcsak az adóalanyok, de az állam érdeke is. * Kyul t drb ............. SO OOO Hal (élő) Ponty 1 kg ......... Fo gas........................ Kecsege_________ 55 —65000 70000 80000 45—50000 10 1 0 0 Hsl (jegelt) Ponty 1 kg............... 25 000 30 - 40000 150üÜ Csuka..................... 35 - 40000 30-40000 rtprő kevert hal ...... 15 000 10-15000 Tej i l. 6-6400 5600 -5800 400 —600 Tejszín .................... 48 000 42000 6000 Vaj 1 kg.................. 70-80000 70000 Túró ....................... Li szt cs kenyér 1 kg. 14 -20000 14000 Búzadara ................ 7400-8000 9400-10400 2 000—3400 Finom tésztaliszt...... 6900-7 300 9000 -9300 1100—1900 Fözőliszt ................ 64 00 -6800 8800 2000 Kcnyérliszt ........... 5000-6400 8 200 2500 Kenyér fehér ......... 63 00 7800 i500 „ [élbarna ...... 58 00 6800 1000 „ barna _____ Péksütemány 1 drb. Szárazfőzelék 1 kg. 4800 5700 900 650 750 100 Lencse ................... 8—1 2000 9200-14000 1200—2000 Borsó....................... 912000 12000—16000 3O00-400U Bab........................... 6-7600 6000 - 8000 400 Tojás 1 drb........... 18 00- 2000 1400-1600 400 Zöldség i kg. Sárgarépa...... 50 00—4500 5000-5000 500 Vöröshagyma ......... 30 00 - 5400 5200 200' Fokhagyma ............. 11000-14000 40000 27000 Burgonya i kg. .. 2300 - 3000 3800-4000 1-1200 Alma i kg............. 70 00—14000 14000 -28000 7-14000 Dió.............. ......... 1 000-22000 20000—22000 Paprika t kg ........ 70 000 - 80000 50000 - 60000 20000 Mák........................... 1S OOO-24000 24000 - 28000 4000 A táblázat tanúsága szerint Ripka Ferenc akciója a legnagyobb sikerrel a husnemüek körül járt. ) Azt lehet állítani, hogy a marhahús, juhhus és sertéshús az egész vonalon engedett árából és drágábbak ezen a téren csak egyes zsig er részek lettek. így sí marhatőgy. tüdő és1 lép kilónkiinit 4000 (koronával, a sertésmáj, vese és nyelv pedig 4— 12.000 koronával emelkedett. Egyébként minden olcsóbb lett, átlagban 6—8000 koronával kiló n k i n t. De van- például olyan meglepő áresés Is, mint például a marha-vesepecsenyénél, amelynek ára kl- lónkint 38—42.000 koronával zuhant. Amennyiben a szeptemberben még csaknem százezer koronás vesepecsenyéi ma jóval a fele áron alul lehet megvenni. Olcsóbb lett a baromfi is, és pedig jelentő« összegekkel, ami péidául a népélelmezés számára a legfontosabb, tyúknál darabonként 40.000 koronát tesz ki, A hízott lúd kilója azonban csiak 2000 koronát engedett régi árából. Nem népélelmezési cikk ugyan a hal de itt is látni imitt-amoitt árlemorzsolódást s érdekes', hogy amíg az élő ponty ára 15.000 koronával esett, addig a jegelt pontyé ugyanennyivel emelkedett.. Csökkentette-e Ripka kormánybiztos a drágaságot? Félesztendö mérlege számokban — A húsárak erőteljesen letörtek, a lisztet és a kenyeret megdrágította a világkonjunktura Olcsóbb Drágább 1924 IX 10. 1925 11/10. len lett
