Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-25 / 8. szám
Budapest, 1925 február 25. (Mff KWs futása iziyMól KrisztMM Ripka Ferenc községi polgári pártja erőteljesen szervezkedik a pesti oldalon is Hirt adtunk már a Fővárosi H i r 1 a p legutóbbi számiában larróll, hogy Ripka Ferenc községi pártja a budai oldalról kezd átvonulni a pesti oldalra is; és itt is megkezdi a szerveződést. Ennek jeleit különösen a Teriáíziv árosban 'és a Józsefvárosban látjuk és a közeli időre váirhlató, hogy a pesti oldal többi kerületeiben is megindul a munka. A Terézváros plakátokon hirdeti a szervezkedést. ugyanakkor pedig a Józsefvárosban hétfőn este tartotta meg a Józsefvárosi Polgárok Szövetsége alakuló nagygyűlést a Vilit kerületű elöljáróság dísztermében. A nagygyűlésen Ripka Ferlenc kormány biztoson íkUvül részt vettek még a többiek között E r d ő s s y Károly pre- íátus, J a k a b f f y Imire nyugáltnlazott államtitkár. Hűvös Iván, dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár és Friedrich Vilmos /egyetemi magántanár. A budai községi polgári pártok szövetsége Nevezetes eseménye volt az uj községi alakulásnak a vasárnapi óbudai gyűlés is, amelyről külön tudósításban számolunk be.. Még temez események között is kimagaslik a Budai Társas Kör nagytermében tartott értekezlet, amelyen a Ripka Ferenc Községi Polgári Párt-ja budai V. választókerületének pártelnökei és vezetői mintegy százan jelentek meg, hogy megalakítsák a Budai Községi Polgári Pártok Szövetségét. Az alakuló gyűlést Ripka Ferenc dr. nyitotta meg és ismertette az össze jövetieil colját, hogy t. i. a Kerületenként tmáir megszervezett pártokat oly szövetségbe kell tömöríteni, melynek intézősége a köziponti egységes vjezetést. is vállalná. A szövetig élén mint diszelnök Bethleni István gróf miniszterelnök és Budán lakó miniszter társai közül Rakjovszky Iváni, W a 1 k ó Lajos, C s á k y Károly gróf és S c i t o v s z ik y Tibor állanak. Az alakuló közgyűlés Ziegller Géza indítványára dr. Ripka Ferencet is megválasztotta a díszeinökök közé. A szövetség intézőségébe minden válaszíó- kierülat öt tagot delegált, köztük a® elnököket és a jegyzőt. Főtitkárnak Szómba thy Kálmán őrnagyot választották meg. A szövetség március 8-án délelőtt ll órakor a Budai Vigadóban nagygyűlést rendez, amelyen felszólal Bethlen István gróf miniszterelnök is. Baráwsky Gyula dr. ezután felolvasta 'azt a szózatot, melyet Ripka Ferenc intéz a budai polgársághoz. Az értekezlet lelkes éljtenzéssel fogadta a .szózatot és elhatározta', nogy azt Buda minden 'választópolgárának megküldi. \S z iü á g y i Károly és utóbb Becsey Antal azt indítványozták, hogy fefeen az pártjához csatlakoztak és reménytelenné tették a helyzetet Wolff Károly számára. A párt szervezője itt tulajdonképpen dr. Kozma Jenő volt. Vezéralakjai azonban Rip<ka pártjának itt a következők: Tál a bér István ír. táblabiró, Fekete Jenő iskolaigazgató, Weim. ess Marian műépítész. Horváth István, a II. kerületi Iparoskor elnöke, gyáros és pénzintézeti igazgató, Kru ck Elemér dr. ügyvéd, Müller József vaskereskeidő. Tóth József gyógyszerész, S z 1 á v i k Fiarenc dr. orvos, Molnár Liálazíó plébános, Németh Imrei diri., a kerület volt képviselője, Havas István polgáriiskolai igazgató, .! a 1 íjOj V i t z/toy‘ Károly dr. miniszteri tanácsos, Schlachter József dr. ügyvédi Z i n k a Gergely pékmester, Fett sich Gyula kádármester, P é- t e r János főigazgató, Sodoray Lajos bankigazgató, Fáber Fiilöp mialömilgazgató, Erdei Henrik bankigazgató, Hia 1 t.enib e r ge r Samu vezérigazgató, K o loizis vár i Endre államititkór, Alpá.r Ignác miiépitész,i Z el o v,i c h Kornél imiiegyletemi rektor, Kollár Lajos udvari tanácsos, R o is e Henrik dr. ügyvéd, C i c u 11 i! Lajos iskolaigazgató," dr. Bárczy Boldizsár ügyvéd, Csáky Adok bankigazgató,’ Dúl 1 i je n Ferenc, Pethr a c s-e k Lajos dr. ügyvéd. Ettől a névsortól igazán nem volt niehéz Wolfí Károlynak megriadnia, mert abban a kerületben, ahol ezek az illusztris férfiak búcsút mondtak a Wolff-féle „kereszténység1'-nek, ott nem sok ikleresni- vialója marad a bukott vezérnek. Az a legjobb magyar, aki legtöbbet dolgozik A XVIL, XV1I1. és XIX. 'választókerületek Ripka- párti polgársága hétfőn eiste tartotta, alakuló párt- gyűlését a Vili. kerületi elöljáróság nagytermében. Az alakuló gyűlést, melyen a polgárság nagy számban jelent meg, Erdősi Károly prelátus, a Szent István-Társulat vezérigazgatója nyitotta meg. Ajánlatára öttagú küldöttség ment Ripka Ferenc kormánybiztosért, akit a terembe lépésekor zajosan megéljeneztek. Ripka Ferenc hosszabb beszédet mondott. Beszéde elején megemlítette, hogy 15 éve áll egy nagy i vállalat élén. — Most az a feladat — úgymond. — hogy a polgárságban található 'energiát összegyűlj tslék a községi választásokra. Ha széttekintünk a pártok között, látjuk a baloldali 'radikális blokkot. Csak néhány esztendő választ el bennünket, amikor ezen a blokk magja uralomra jutott. Ennek a programúba telítve van nemzetköziséggel és hiányzik belőle a keresztény nemzeti gondolat, hiányzik a hagyományos tisztelet. Ez a Programm a mi lelkivilágunkkal éles ellentétben áll. Nem hiszi, hogy ez az irányzat diadalt arathasson a Józsefvárosban. Kell számolni a jobboldali keresztény községi párttal is. A törvényhatóság mandátuma 1923 december végén járt le; nem hosszabbították meg azt, holott a vidéken a törvényhatóság működését meghosszabbították. Mi ennek az oka? Az, hogy ideális program.mon kívül gyakorlati helyi programmot is adjon a párt, mert a pártprogramul sarkpontja a polgárság jóléte Az értekezlet ennjek kjidölgoZiására öttagú bizottságot küldött ki. A megfélemlített közalkalmazottak bátrabb csatlakozását egyes állami intézmények néhány vezetője pántellenes agitációjának meggátlását. tekintélyek bevonását, a városi terhek túlnyomó részét viselő polgárság vezető szerepének biztosítását és még más kérdéseket is megvitatott az értekezlet), amelyen a® egyesi kerületek pártjainak el- flökei beszámoltok a serényén folyó .szervezkedés munkájáról. Az értekezlet után társaisvacsara volt. Ripka vízivárosi Ilivel A budai! liberális és [mérsékelt polgári pártok étzenyezkedésie' igazán rendkívüli iramban follyik. Tömegesen csatlakoznak a józian budai polgárok, de a liberálisok és mérsékeltek tábora nem nőhet olyan rendkívüli arányban, mint amilyen arányban fogy WoSffék tábora. Jellemző tünete ennek az, nogy maga Wolfí Károly is megfutamodott abból a II. kerül é t b ő 1, amely a múlt közgyűlésre mandátumot adott neki. Úgy mondják, hogy Wolff Károly a Krisztinavárosban veszi fel a harcot a Ripka-párttal, bár itt is egészen reménytelenül, mert a kormány- biztos pártja itt a legerősebb. Az utolsó kapkodás már ez, mert a Krisztinaváros még olyan mértékben sem fog Wolff Károly mögé állani, mint amilyen' mértékben a II. kerület néhány polgára még kitartott volna mellette. A vizivárdsj megfutamotíiáist ilyenformán valószínűleg hamarosan követni fogja ia krisztinavárosi is. Érdemes egy pillantást vetni azoknak a férfiaknak a névsorára, akik a Vízivárosban Ripka Ferenc Budapest székesfőváros törvényhatósága feladatát nem tudta teljesíteni úgy, amint a törvény előírja és a közönség érdekei megkívánják. Ezzel a törvényhatórég meddősége meg is van állapítva. A törvényhatóságnak az lett volna a feladata, hogy a konszolidáció útját egyengesse. A megértés heiyett azonban mit látunk? A vezetők legjobb szándéka. ellenére a keresztény nemzeti -gondolat helyett a gyűlölködés honosodott meg. A két szélsőséges tábor mellett itt vau a toborzás amely a mérsékelt táborban akarja tömöríteni a polgárságot. Az a .ió magyar, aki dolgozik. Fs az a legjobb magyar, aki legtöbbet dolgozik. (Hosszas taps.) A keresztény községi párt ’ élete meddő volt a községi életben. A keresztépy gondolat nagy értékeit ez a párt kifejtette; csak a keretek maradtak meg. A keresztény nemzeti gondolatot munkánkkal akarjuk kifejezni. A nagy politikai kérdéseket bevitték a városházára. Felfogásom szerint a törvényhatóságból feltétlenül ki kel! küszöbölni a nagy politikát. Olyan tábort kell állítani a két szélsőséges párt közé, amely a szélsőségeket semlegesíteni tudja. (Hosszantartó taps.) A®t a jégburkot, amely gazdasági életünkre fekszik, a kőműves kalapácsával kell szétverni. Mindént meg kell tenni, hogy a város az építkezés terén előljárjon. A gazdasági kérdéseken múlik a polgárság jó vagy rossz sorsa, A főváros sorsa az ország sorsa is. Az egész országra kihat ,a<z, ha sikerül példát mutatnunk a romboló szellem megfékezésével. A főváros még soha nem állott oly katasztrofális helyzet előtt, mint most. A polgárság pozíciója forog kockán. (Úgy van!) Kérem a polgárságot, fogjunk össze s ne hallgassunk a fülbemászó j e 1 s z a v a k- ra, a demagógiára. Jöjjenek a' bölkés alkotó munkához. (Hosszantartó tap s.) Rák módon halad a csepeli kikötő építkezése Hosszú idő utam végire ismét szó esett a csepeli kikötőről. A francia Schnei der ék tudvalevőleg megegyeztek a magyar állammal, a nemzetgyűlés pedig törvényt szavazott' meg a kikötő építésére vonatkozólag. Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál Wolfíék még erősem berzenkedtek a franciákkal való megállapodás ellen. Panaszaikat és kifogásaikat akkor Buday Dezső mondta el a nemzeir- gy ülésen. Azóta azonban nagyon el csöndese ót ek. Igaz. hogy a francia érdekeltek és a magyar állam között létrejött szerződés értelmében alakult részvénytársaság elnökévé annakidején Hegyes- halmy Lajost nevezték ki, aki tudvalevőleg a Wolff-párt egyik tekintélye. Wolffék nyilván megnyugodtak abban, hogy ezen a réven állandóan betekintést nyerhetnek a közös részvénytársaság munkájába. Sajnos, most, hogy a nemzetgyűlésen ismét«.hallottunk a csepeli kikötőről, nem hangzott el egyetlen swö sem arról mennyire van már az építkezés és mikorra lesz remélhető, hogy a magyar főváros végre-valahára. amikor a szomszédos államoknak ' r ek v'an. színién rendelkezni fog kereskedelmi kikötővel, A nemzetgyűlésen a csepeli kikötő iigjrét Strausz István képviselő hozta szóba és legfőképpen azt kifogásolta, hogy a vízépítési munkálatok a miniszterelnöki tárca költségvetésébe kerültek bele. Úgy látszik ennek a támadásnak megint a minisztériumok egymás között való harca az alapja. Hiszen még élénken emlékezetes az a harc, amelyet a csepeli kikötő körül hatásköri kérdésben a kereskedelemügyi minisztérium, a földmivel'ésiigyi ■ minisztérium és a főváros vívtak még egymással, miközben a kikö-tőépités ügye egyáltalán nem haladt előre. A Strtausz Istvánnak adott válaszában Beth- 1 e n István gróf miniszterelnök maga is konstatálta ezt és konstatálta, hogy a konmánybiztos kinevezése, amely méltóságot Z i e 1 i rn s z k y Szilárd halála után ma Maurer helyettes államtitkár tölt be. a törvényes határok között történt meg. Ha pedig mégis hallottunk egy szót a csepeli kikötő épitési munkálatairól, akkor az Strausz Istvánnak az a kijelentése volt, hogy ezek a munkálatok úgy haladnak, mint a rák. Ennek a kijelentésnek pedig sem a miniszterelnök, sem más szájából cáfolatát nem hallottuk. síkénél kiitm o közeli lásiptós I A külföldi hitelezők belátják, hogy a főváros nem hozhat az eddiginél nagyobb áldozatokai A héten véget ért a külföldi hitelezők megbi- zottainaik munkája és ' most már' valamennyien elutaztak a magyar fővárosból. Egyelőre természje- tésen semmit sem lehlet tudni arról, hogy megbízóiknak milyen jelentést fognak tenni, impresszióik azonban valószínűleg olyanok, hogy jólélekkel nem tanácsolhatják küldőiknek azt, hogy Budapest székesfővárostól az adósságok visszafizetése tekintetében iAagyobb rátát követeljenek. ilyén tormán meg van mindem remény arra, hogy azokat a vérmes, reményeket, amelyekkel a külföldi hitelezők szakemberieiket útnak indították Budapest felé, ezek itt nyert tapasztalataik alapján meglehiertőslen le fogják csökkenteni és a külföldi hitelezők belátják, hogy Budapest nem hozhat az eddiginél nagyobb áldozatokat. A (külföldi hitelezők közül mr. Fi fér volt az, aki legfelsőnek érkezett ide, a legtöbbet és a legalaposabban dolgozott és akiről a 'városházán azt állapították meg, hogy rendkívül komoly szakember Úgy látszik mr. Filer az, aki a kiilföídí hitelezők megbízottéinak jelentését megfogalmazza. Ezzlel a munkájával körülbelül március közepére készül éli Akkor azután a külföldi hitelezők összeülnek és letárgyalják az anyagot, amelylet mr. F i f e r és társai eléjük terjesztenék. Ennek a jelentésnek az alapján állapítják meg azután, hogy milyen követelésiekkel lépjenlek fél a julius l'-én Bázelben összeülő tanácskozáson a magyar főváros delegátusaival szemben. Kétségtelen azonban, hogy azok után, miket mr. Fifterl és társai Budapesten tapasztaltak. megvan a remény ahhoz, hogy a bázeli tárgyalások eredménynyel végződjenek. A külföldi hitelezők bizottságával egyidöben kezdett működni a fővárosi üzem/a(llenörzö bizottsága is. Kétségtelen az, hogy amíg a külföldiek itt voltak, az üzemellenőrző bizottság mudkáját némiképpen hátráltatták. Ezalatt az idő alatt minden bi- íZalmiatSi adat nem kerülhetett az üzemellenőrző bizottság elé és igy tulajdonképpen munkájuk lényjev gerle csak most kerül majd sor. A bizottság különben szorgalmasan dolgozik, de munkája még két hónapig is eltarthat.
