Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-25 / 8. szám
Budapest, 1925 február 25. ^ÖmEOjTjfíigMP b TŐZSDEI HÍRADÓ 5* A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Országos érdek az építkezés megindítása Ripka: „Az építkezés az a forrás, amelyből minden iparág táplálkozik" „A legjobb pénzügyi politika: — a jó közgazdasági politika" — mondja Bárczy A gazdasági viszonyok okozta kétségbeesésnek elemi szavú kirobbanása, de egyben erős. törheteit- ien akarat megnyilvánitása volt azi a nagygyűlés, ame|ly az építkezési akció országos megindítását sürgette vasárnap délután a régi képviselőháziban. Budapestre sereglettek össze Csonka-Magyarország építőmesterei, mérnökei, vállalkozói, valamint az építkezési ipar összes érdekképviseleteinek manda- táriuisai, hogy a fővárostól várják n biztató szót s a gerinces cselekedetekeit. S a főváros nem is hagyta cserbetn azokat, akik bizalommal fordultak hozzá. De az a Budapest, amely a bátorság és a remény érzését plántálta a csügge- dőkbel éis a kétségbeesettekbe — ne m> a mai h i- vatalos Budapest volt. Nem láttuk ott a város polgármestereit, sem Wolff Károlyt törzskarával, pedig ők az: „épitö“ kereszténység1 jelszavával jöttek; ellenbein felszólalt a zsúfolt terem harsány tapsai és szűnni nem akaró éljenzése közepette Ripka Ferenc kormánybiztos é$< Bárczy István volt főpolgármester, akiknek beiszédei im/ég egyezer bebizonyították, hogy Budapest eiől tud járni a buzgó munka, a nagyszabású koncepció és; a széleliten megalapozott közgazdasági Programm hirdetésében éis meigvalósitásában is. Alpár Ignác elnöki megnyitója után br. Pe t rich évi cs-Horváth Emil államtitkár szólott az építkezési tevékenység megindításáról, maid Ripka Ferenc kormánybiztos lépett a hallgatóság lelkes tapsviharában az etmel- j vényre, hogy a fővárosi építkezések nagyfontosságu t ügyében nyilatkozzék, Feszült figyelemmel hallgatott j és a 'tetszésmyilatkozatoktól többször metgszaltitoU \ beszédében a következőket mondotta: Ripka az építkezés megindításának fontosságáról — őszinte rokonszenvvel s a legtelj estibb meg- értéistsel fogadom s kísérem végig az akciót, amelyet a nagygyűlés; az építkezés megindítására kezdeményezett. Mag vagyok győződve arról, hogv azt a félelmes dermedtséget, amely az egész ország iparát éisi gazdasági életét megbénitotta. csak az építkezés; ímelginditásn. tudja pezsgő eleven életre átváltani. Tisztában vagyok azzal, hogv az építkezés és az építőipar az a forrás, amelyből valamennyi iparág egészségesen táplálkozni tud. — Mikor a kormány bizalmából a fővárosi kormánybiztosának helyét elfoglaltam, programmom legelső pontja az volt, hogy a rettenetes gazdasági válságból a nagy ránkkényszeritcttt semmittevés után. amellyel! már hárocn^négy esztendeje küzdünk, Kathreiner Kneipp Maláta Kávé végre meg kell indulnunk a haladás utján, még pedig az egyetlen lehetséges módon: az építkezési megindításával. (Zajos taps.) Természetek, hogy azt a mozgalmat, amely ugyanezeknek a céloknak a megvalósítását tűzi ki. a legmelegebb rokonszen- vemröl és együttérzésemről biztosítom. A székesfőváros nehezen megszülető költségvetése építkezésre, közmunkákra tiz millió aranykoronát irányzott elő. Ennek az összegnek legjelentékenyebb része közvetlenül érdekli az építőipart, másik része pedig utak’ csatornázási munkálatok végrehajtására van előirányozva. Dacára; a retndkivüli nehéz viszonyoknak, amelyekkel a főváros háztartásának a mai körülmények között meg kell küzdenie, a főváros mlégis igen számottevő tétellel gondoskodik arról, hogy az Bámulatosan olcsó, Ízletes és kiadós építőipart ezien a fojtogató válságon kc'resztülsegi'tse. bár a tiz millió aranykoronás előirányzat nem tudja egészen fedezni a kilátásba helyejzett építési prog- rannmot. De meg vagyok győződve) arról, hogy a további építkezésekre is feltétlenül sor kerül. Felkértem a főváros tanácsát, hogy azokat az építési terveket, amelyék már évekkel ezelőtt elkészültek és megértek a kivitelre, készítsél elő és keressen módot arra, hogy ezek az építkezések végrehajthatók legyenek. A székesfőváros tanácsa is át van hatva attól a tudattól’, hogy az; építkezésnek mielőbb meg kell indulnia, arról is meg van győződve, hogy a kormány ejbben a tevékenységében jóindulattal fogja támogatni. — De megvan a lehetőség arra is. hogv a költségvetés keretein kívül eső építkezések is megkezdhetők legyeinek. Tudatában vagyok annak, hogy ; ha a főváros megteszi kötelességét ebbein a vonatkozásban. akkor ez feltétlenül buzdító, bátorító hatással legiz a magánépitkezés megindítására is; és a főváros példája nem maradhat követés nélkül. Még egyszer biztosítom a nagygyűlést, hogy ennek a fontos mozgalomnak minden fázisával tökéletesen egyetértek. Kész örömmel állok a vezetőség rendelkezésére mindéin egyes stáción, hogv jogos kívánságaik kielégülést nyerjenek s programmjuk minden egyes részlete megvalósuljon. Bárczy István rávilágít építkezési programmjának közgazdasági és szociális eredményeire Ripka Ferenc kormánybiztos nagyhatású beszéde után dr. Bárczy István volt főpolgármester állott fel szólásra, akit a nagygyűlés lelkes éljen- zéíisel fogadott. Beszéde eleijén kiemelte, milyen súlyos gazdasági krízisbe jutott Magyarország a háború után. majd; igy folytatta: — Az, ország pénzügyi szanálása meglehetősen drasztikus, kúra, amely legalább is átmenetileg valósággal uj krízist idézett elő a gazdasági életben. A nemzet legjobbjainak öissze kéül tehát jönniök, hogy tanácsot tartsanak, miként lehetne mentül gyorsabbá tenni a gyógyulási folyamatát és melyek azok az eszközök, amelyek erre a célra legeredményesebben felhasználhatók. Amint az emlékiratból látni mélt óz tatnak, most legelsősorban arról van szó;, hogy megszüntessük azokat, az okokat, amelyek miatt a magánosok nem hajlandók uj építkezésekbe kezdeni, másfelől azonban oly törvényhozási élsi köz- igazgatási intézkedésekre van szükség, amelyek alkalmasak az építési kedv és lehetőség; fokozására. Addiiig iisi. amig a magánépitkezés az erőteljes fejlődésnek erre a színvonalára emelkednék. mindenekelőtt a hatósági építkezésiek nagyarányú megindítása válik feltétlen szükségessé. ezeknek nyomában pedig természeteiben a lakások szaporítása. Elsősorban a bérházakban elhelyezett hivatalok számára minél előbb uj épületieket kell emelni, — úgy tudom, hogy az errevonatkozó tervek már készen állanak ' a minisztériumokban. — másodsorban pedig főleg a kislakásos bérházak nagyarányú épitését tartom múlhatatlan fontosságú feladatnak. Amikor a magánépitkezés megindulása érdekében ezt az akciót mefginditjuk, rendkívül fontos körülmény volna, hogy már az idén. azi épit- kezésá szezon kezdetén olyan nagyméretű hatósági építkezések legyeinek, amelyek megadhassák a kedvező impulzust ennek az ejgyetem.es gazdasági jelentőségű akciónak — Részletesen foglalkozni kívánok azzal a kérdéssel! is, mit jelent általános közgazdasági szempontból az építkezés megindulásta: ennek a föladatnak pedig gyakorlati tapasztalataim alapján kivánok eleget tenni. Mikor egv esztendő hijján két évtizeddel ezelőtt Budapest polgármestere lettem, a város meglehetős nehéz viszonyok közt élt. Alkalmazottait rosszal fizette), lakásai túl voltak zsúfolva, az építkezés pangott, szociális és közegészségügyi intézmények hiánya jellemezte elsősorban Budapest akkori helyzetét. A jól jövedelmező közérdekű üzemek engedélyeit hosisziu időre magánvállalatoknak adták bérbe, a város pénzügyi nehézségekkel, titkos és nyilt költségvetési hiányokkal küzdöttek. Ebben a helyzetben mit kellett cselekednem ? Kiindulási pontom az; volt. hogy a legjobb pénzügyi politika — a jó köz- gazdasági politika. Az állami bürokratizmust, amely a pénzügyi politikába átöröklődött, kiakartam küszöbölni. Ez a. biirokratizmiusi takarékos volt a beruházásokban, elllenben az adminisztrációban, uj hivatalok kitalálásában. hivatalnokok szaporításában nem takarékos- . kodott. Én megfordítottam a tételt és azit mondtam: takarékoskodni a folyókiadásokkal kell, hogy a hivatalos szervezetek a maguk eljárása során a közönség dolgát imtentiil kevesebb emberrel minél jobban végezzék el. Minden többletet csak arra lehet, és kell felhasználni, hogy a város lakosságának érdekeit szolgáljuk és az adózókat megkíméljük a fölösleges megterhelésektől. Okos beruházásokkal a befektetőit tökét nem veszélyeztetjük. ű9ak átalakítjuk pénzből — dologi értékké. Ennek a beruházásnak egy résizci improduktív pénzSzerencse a Kávéscsészében ügyileíg értve, másik része azonban produktív. A produktiv beruházások meghozzák a befektetett tőke kalrmatait és nekünk sikerült az ilyen invesztíciókat lehetővétevő tőkék megszerzésére. Megváltottuk azokat az üzemeket, amelyek ma a főváros pénzügyi existenciáiának fö- alapiát nyújtják. Nagy produktiv beruházásokat létesített a főváros, úgy, hogy például a bérházakban elhelyezett iskolák részére teremtett uj épületek révén felszabadultak azok a bér összegek is. amelyeket addig az iskolák az egyes házakban fizettek. Ezeknél a nagyjelentőségű beruházásoknál irrj a drága belföldi tőke helyett olcsó kamatozású külföldi tőkét vettünk igény- . be amelynek visszafizetését aranyban kötöttük ki. Igaz. hogy a közbejött és a sienki által nem sejtett . események következtében ez a visszafizetés most igen súlyos kötelezettségeit jelent, viszont igaz az ;s. hogy erről sem én. sem a főváros nem tehet. Az építkezéseket sürgősen meg kell indítani. Éz lehet legelső és legközvetlenebb feladatunk. Örömmel jelenthetem, hogy ebben a kérdésben személyesen is érintkezésbe léptem a miniszterelnök úrral, aki naerv megértést és jóindulatot tanúsított az egész probléma Iránt. Bárczy István beszédét -rendkívüli tetszéssel és hosszantartó tapssal fogadta a hallgatóság, amely tisizitábian volt azzal, milyen múlhatatlan érdemeket szerzett magának Budapest volt főpolgármestere a közintézmények megteremtése és ezzel kapcsolatban az építőipar nagyarányú foglalkoztatása terén. Utána Bittner János jelentette bfei a budapesti kereskedelmi és iparkamara csatlakozását a mozgalomhoz. Halom Dezső az adómentesség visszaállításáról és az építkezési kölcsönökröt Dr. Halom Dezső, kormányíötanácsos. a Magyar Általános Ingatlanbank vezérigazgatója, a nagygyűlés osztatlan érdeklődése közepette tartotta meg ellőadását az adómentesség visszaállításáról, az ál- • lami pénzkölcsönről, továbbá a tatarozása és kül- földi kölcsönről. Gyakorlati természetű és törvénytervezettel kisért propozicióit a nagygyűlés egyhangú helyesléssel tette magáévá. Fejtegetéseiben mindenekelőtt > • a teljes korlátlan és feltétlen adómentességet sürgette meg. eltérően a- jelenleg érvényben álló törvénytől, amely adóímientessiégelt minden közteher alól — ideértve a kincstári haszonrészesedést is —. osak a lakások bizonyos kategóriájára engedélyez. Az adómentességnek egy uj faját is sürgeti, tekintettél arra. hogy nagyarányú uj építkezések akármilyet! kívánatosak s, a csekély rentabilitás mellett nem nagyon való- szinüek. Ellenben — hangsúlyozta dr. Halom — a nagymértékben elmaradt tátarozások pótolnák az_ ni építkezést az építőipar és részben a lakáspolitika szempontjából is. A tatarozás végrehajtásához azonban adó- mentességre van szükség. Ez az adómentesség uj színezetű, de nem lehetetlen; meg lehet szabni azokat a határokat, amelyek egyrészről a visszaélést megakadályozzák, másrészt el lehet érni azt is, hogy az állam túlságos sok bevételről ne legyem kénytelen, lemondani. A tatarozást adómentesség alapját ázom összegbe kellene megállapítani, amelybe a tatarozás kerül, az összeg kamatja pedig megfelelne az engedélyezendő adómentességnek. Az adómentesség engedélyezésének 'technikája sokkal könnyebb, mint amilyennek első pü- lantásra látszik és az államra sem veszélyes, mer?
