Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-11 / 6. szám
/ Ára 3000 kor. Tizennégy! d’k évfolyam Budapest, 1925 február 11. _______________________________6. szám. fp HlHHh^in&iiliatíflmititHHllliatilttlitHllíiaifaatnnr»BiHBiitaiJBBi»iiig5inmiímrFaiiHgsi!HEiiiiaistiaiiioing ELŐFIZETÉSIÄRASi:Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megj elenik minden szerdán évre 150.000 korona. Félévre ' —„ Szerkesztőség és kiadóhiva75.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz let: TŐZSDEI FS8IRÄDQ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÖ EMIL Telefon: 137—15. szám Ripka Ferenc zászlóbontása „Wolf Károly kerületé”-ben A kormánybiztos nagyszabású városi programmot adott a budaiak elolt Vasárnap délelőtt zászlót bontott R i p k a Ferenc kormánybiztos az 1. választókerületben, amelyet idáig Wolff Károly hevehjetetlen várának hirdettek, de amit eddig sem hitt el senki. Úgy beszéltek erről a keriile.trő>!i. mint ahol semmiféle más pártalakulásnak helye nincsen. Természetesen ezt csak a naiv félrevezetettek hihették el. mert hiszen még az újságolvasó közönség is ismerte azt a küzdelmet, amely a Krisztinavárosi Kaszinó körül lejátszódott és amelyben Wolff Károly már csak pirrhusi győzelmet aratott. Ezután következtek a krisztinavárosi egyházközségi választások, ahol Ripka Ferenccel szemben csúnyán elbukott a községi keresztény pánt vezére. Ilyen előzmények után senki sem csodálkozhatik azon. hogy Ripka Ferencet a budaiak, akik évtizedek óta rajongói a polgári munka eme diadalmas exponensének, a polgári erények eme szerény, a közélettől hosszú ideig elhúzódott férfiúnak, ézuttal kitörő lelkesedéssel ünnepelték. Budapest legmagasabbrendii érdekei ezeknek a választópolgároknak köréből szólították el Ripka Ferencet. Egy pillanatig sem lehetett kétséges*. hogy akkor, amikor jnagas méltóságában városkormányzó politikájának vezérelveit jön hirdetni, a jó‘ budaiak egész lelkesedésükkel állanak melléje, hogy példát adjanak Budapest egész népének, hirdetve, hogy ez az az út, amelyet a józan, higgadt, minden körülmények között magasabb érdekeket kereső budai polgárság helyesnek és jónak lát. Az a beszéd, amelyet Ripka Ferenc vasárnap elmondott, igazi budai. beszéd volt. A polgári erények régi nagv példáit állította a polgárság elé. olyan, férfiakét, aíkikmlek a soraikból ma már igen kevesen vannak, de akiknek fajtájából: egész bizony- nyál Ripka Ferenc is származik. Ezek nem kerestek kitüntetést, rangot, méltóságot, szereplést, tapsot és koszorút, csak meg akarták tenni a kötelességüket városukkal és polgártársaikkal szemben. Ezek voltak azok az erények, amelyek Budapestet naggyá tették és ezek voltak azok az erények, amelyek őszinte, becsületes és megingathatatlan alapot adtak azok alá a férfiak alá, akik Budapestet fejleszteni, építeni és felvirágoztatni akarták és tudták. Ki kellett ereznünk Ripka Ferenc magas nívójú beszédéből, hogy ezek az erkölcsök az idők során forradalmak és ellenforradalmak viharai között elenyésztek, semmivé váltak és ezeknek az erkölcsöknek a számára ma uj hadsereget kell szervezni. Voltak Ripka Ferenc beszédének olyan vonatkozásai, amelyek elsősorban ta'án a budai közönséget érdekelték, de akkor, amikor a városházi politika vezére szükebb pátriájában jelent meg. ezeket a szempontokat sem hagyhatta figyelmen kívül és a pesti oldalról irigy-kedve nézünk át a budaiakra, vajha a mi városi politikusaink ideát hasonóképen törődnének kerületeik, körzeteik, vagy mondjuk lakásuk környékének polgárságával és azoknak érdekeivel. De az igazi értéket Ripka beszédének mégis az adta meg. hogy nyugodt tenorban, a túlsó oldalon szokásos piszkolódásiíól és invektiváktói mentesen hirdette azt. hogy a gyűlölet négy éves uralmának romjain az igazi keresztény-szeretetnek kell építenie. Es ezit, hogy építeni, a szó szoros értelemben kell venni, mert Ripka Ferenc kommunális programm- iáuak előterében ma igenis az építkezések megkezdése áll. Nem uj politika ez. Láttuk ezt már a múltban. láttuk akkor, amikor Budapest tényleg megindult a nagyság utján. Budapest akkor züllött le, amikor négy esztendőn keresztül a Wo.ff-párt ennek ellenkezőjét cselekedte. Régi törvény az. hogy Budapesten, amikor egyetlen téglát elhelyeznek, azon tulajdonképen Budapest minden egyes lakója keres, abból minden egyes budapesti lélek jövedelmet húz, ha nem többet is, mint egy szál téglának egymilliomod részét. De sok-sok tégla vár elhelyezésre a leromlott, az elpusztított Budapesten és tapssal, az öröm kitöréseivel kell fogadni azt a politikát, amely Budapesten téglákat akar elhelyezni, amely Budapestet ujja akarja építeni Ripka Ferenc a vasárnapi nép- gyüíésen konkrétumokkal állott elő. Hiszünk abban, hogy Budapest újjáépítése megkezdésének bejelentése korszakalkotó volt Budapest történetében, mert meg fog és meg kell kezdődnie az építő munkának, amely mindnyájunk jobb megélhetését, nyugodtabb életét hozza meg. Hisszük, hogy a budai beszédet ennek a gondolatnak kíséretében hallgatták végig a budai polgárok és olvassák végig a pestiek. A budai zászlóbontás A Ripka Ferenc-féle polgári párt vasárnap délben a Délivaisut helyiségében lévő Budai Társaskörben tartotta alakuló ,gyűlését, amelyen a Várból és a Krisztinavárosból igen nagv számban jelentek meg ■a budai választópolgárok. A gyűlést dr. Baran- s z k y Gyula nyitotta meg és javaslatára megválasztották a kerületi pártszervezet vezetőségét. Di,szél- nők lett dr. Ripka Ferenc kormánybiztos, pártelnök dr. Bairanszky Gyulai ügyvéd, kormányfő- tanácsos. ügyvezető elnök Szombathv Kálmán nyug. őrnagy, főtitkárok: dr. Krivoiss Árpád ügyvéd és Bieber Károly iparos. Titkárok: Hoor- Tempis István, dr. H ui sztár Ferenc és dr. Kovács Imre. Választottak ezenkívül több tiszteletbeli elnököt, akiknek élén dr. Ángyán Bélái miniszteri tanácsos', sajtófőnök áll. Wolffék gyűlölködése Dr. B a r a n s zt k v Gyula megnyitóbeszédében rámutatott azokra az okokra, amelyek a Wolff-féle kersztény községi pártból való kilépésére késztették. Wolffék azért nem tudtak enedmiényt Elérni, ment az alkotó, békés munka h e 1 y e it t a g y ü 1 ö.l- ködést és széthúzást szították állandóan. Baransziky Gyula fogadalmait itieitt, hogy Ripka Ferenc pártját teljes' odaadással, hűséggel é's meleg szeretettel fogja szolgálni mindaddig, aimig a békés, alkotó munka győzelmét tleljes diadalra nem viszik. — Nem azéirt kerültek be a. polgárok — úgymond — a városházára, hogy a saját érdekeiket szolgálják, hanem azért, hogy a' polgárság akaratát érvényesítsék. Az elmúlt törvényhatósági bizottságnak az volt egyik legnagyobb hibáját hogy állandóan ellenzéki politikát folytatott, ezért nem tudott boldogulni. A jövőben keresni kell az öaszh'a1 ngot a k o r mányzati tényezőkkel. A főváros ilyen revízióját a keresztény községi párt is programmjába Ezután Ripka Ferenc kormánybiztos emelkedett szólásra. Örömét fejezi ki laifeljait, hogy a pártjának I. kerületi vjeßje tősége ilyen kiváló férfiakból alakult meg. Ezeknek egyénisége, múltja garancia arra, hogy az /eléjük tűzött célt injeg is valósítják. A közéleti férfiaknak: csak a gáncs, a gyűlölködés jut osztályrészül. Ezért csak egyedüli jutalma jennek a polgárságnak a bizalom és szeretjét 25 éve adódik e,z a' közös sors és közös barátság, ameilynlek igen sok szép és szomorú emléke vain. Ennék ai kerületnek aiz élén három illusztris férfiú állott: Sz lebeny Antal, H e g^e d ii s János és Kan t je r Károly. Ez a három férfiú váltotta ki Budám a nemzeti keresztény gondolatnak ,ai községi élet gondolataiba váltó átviteliét. Miért iniem sikerült ez az elmúlt három és fél évien át is ? Mert a fentebb említett három illusztris vezérünk a keresztény nemzeti gondolatot célnak tekintette, nem pedig eszköznek és nem megélni akartak bejöle. Njem romboló, nem széthúzó erőt jtelllent ez a gondolat, nem lehet kifelé nemzetinek, kereszténynek, lenni, befelé pedignemkeresztény ra ódon élni. Én itt nem: akarok általánosiltaini. Ha visszate,kintiek a múltba, azt látom, hogy azt első kerületnek iaiz volt a fénykora, amikor a fentebb említeti három vezérünk veiziette a budai polgárságot. Jött' a világháború és jött az építő munka helyett a rombolás*. (Egy közbeszólás : Jött a vette, (azonban három és féléven át se m m i t sem tettek ennek érdeké b er. E z t a pro- g r a m m o t a R i P k a-p árinak kell megvalósítania. Ezenkívül egész serleg aktuális kérdés áll a megvalósítás .előtt. Ilyen például a közigazgatás decentralizálása, amelyet a Ripka-párt programmjába vett. Amit három és fél év alatt elmulasztottak A kerületi elöljáróságok mai beosztásai nem felelnek meg a viszonyoknak és ,a polgárság érdekeinek. Legalább 20 kerületi elöljáróság- riai van szükség. Előtérbe lépett a közigazgatás egyszerűsítésének kérdése is. Hiszi és reméli, hogy a Ripktai Ferenc vezetése alatt álló párt ezt a kérdést is meg fogja oldani. Megoldásra vár a Közmunkák Tanácsának kérdése, valamint a rendőrségnek a /fővároshoz való viszonya is. A végleges szabályozási tervet el kell végre készíteni a főváros területleiről. A budaiaknak -a kívánságuk, hogy a Zuglóban tervezett1 kertvárost a budai oldalon alakítsák meg. Az elhanyagolt budai utak és ai közlekedési megjavítása; szintén fontos próg'rammpontját képezi a Ripka- féke polgári pártnak. A Keresztény Községi Párt tehetetlenségét bizonyítja, hogy az Állagút kérdéséit aa elmúlt 3 és fél év alatt, nem tudták tisztázni. Meggyőződése, hogy a villamosvasút vállalatnak nagyobb beruházási kölcsönt kell szerezni. hogy ezzel a közlekedés hiányosságát pótolhassa. Schlachte Margit annak idején ígérte, hoev a Tabán rendezését kérészt ül viszi. Azonban ebben a tekintetben sém történt semmi, pedig biztos tudomása van róillai, hogy annak idején jártaik itt külföldi vállalkozók. akikkel előnyös megegyezést lehetett volna kötni a Tabán rendezésére. Wolffék azonban akkor nem ragadták meg az alkalmat, mert el voltak foglalva a személyi gyűlölködésekkel. Nem ai keresztény gondoláitól szolgálták, hanem inkább lejáratták azt. Megoldásra érett a Budai Színkör ügye is. Mindezeket úgy lehet megoldani, ha olyi2in vezető férfin áll a párt élére, mint Ripka Ferenc. (Hosszantartó tap s.) Itt a fővárosban 25 százalék a nem keresztény, akiket nem lehet kizárni a város ügyének intézéséből. Minden tisztességes polgárt, aki teljesíti a haizája és a városa iránti kötelességét, be kell vonni a város ügyeinek intézésébe. dfemagógia!) Igen, laizi később jött. A kommunizmus utám jött egy nagyszerű, felbuzdulás. Azt a gondolatot állították jelenik, amelyben mindnyájan eggyek vagyunk, azonban nagy csalódás, nagy kiábrándulás llett a vége. Szebeny, Hegedűs és Kanter szellemié helyéit a leromlás következett be. A legkomolyabb tárgyalások folynak az épito msmka megindításáért Mindenki várja a menfőkeizföt, miely ezen sivárságból kivezessen Leniniünket. Meg kell állítani a gyűlölködés munkáját. (Úgy van!) Meg kell állítani a szélsőségletkiea Községi programmumk kardinális pontja, hogy a nagy politikát ki kiéli küszöbölni a törvényhatóság terméből és a törvényhatóságot vissizia Well adni nagy szociális hivatásának. Niem ,a- fjeliekbzeti, nem a faji kérdések, hanem a megélhetés kérdése ma a legfontosabb. A kérdésiek 90 százaléka gazdasági kérdés. Tehát a törvényhatóság tengelyébe a gazdasági kérdést ,kiéli beállítani. Az iparos, a kereskedő ma nem képes viselni a reá hárult terheket, melyeket aiz állam és a főváros kény tettein reá róni. A fővárosnak igen fontos feladata van itt Kötelessége a fővárosnak ennek a két nagy társadalmi rétegnek a terhein könnyíteni'. Ha áldozatot is keil hozni, akkor is meg kell tenni. A segítést mindjárt meg is nevezem. Ripka Ferenc a keresztény gondolatról
