Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-11 / 6. szám

2 ^omßb&Jiipz/ip Budapest, 1925 február 11. Az építés, az alkotó munka terén a tétlen­séget a hatóságnak kell megtörnie. (Hosszantartó taps!) A legkomo­lyabb tárgyat ások folynak az építő munka megindításáról, amelyhez a kormány támogatását Ígérte. A vá­rosházán a «túltengő üzempolitik'át abba a mederbe kell szorítani, ahova való. A kereskedő és iparos ma a fővárosban a versenytársat látja. Nem tudjuk megmenteni a nagy üzemi politikát, ha a zugüzemeket támogatjuk. Buda jövője Beszélt ezután a tisztviselők k é r d é - s é rő! és megállapította, hogy itt is a múltban nagy hibák történtek. Magyarország miniszterelnö­kének nincs komolyabb elhatározása, mint hogy ezsetn az égető problémán is Segítsen. Honnan veszi azonban a főváros a pénzt a saját tisztviselői helyzetének megjavításához ? Még vagyok róla győződve — folytatta beszédét a kormánybiztos, — hogy a polgárság Szívesen adózik, hogy át­segítse a tisztviselőket Is ezen a krízisen. Buda jövendője egy nagy világfürdő. Az Isten meg­rakta Budát minden kinccsel, melyekben óriási jövő rejlik. Talán száz év sem telik bele és Buda lesz Európa leglátogatottabb fürdőhelye. A polgárságnak most kell majd ítéletet mondania a gyűlöl­ködésről és a meddő demagógiáról. Meg kell mondani, hogy vége legyen a gyülölkö­A reakciónak hosszú heteken át boldog öröme tellett abban, hogy a magyar politika liberális és demokratikus pártjai között éles ellentétek villantak elő. A országos politika hullámai átterjedtek a köz­ségi politikára is, és fájdalmasan; kellett tapasztalni mindenkinek, aki legfőbb vágyát a Wolff-uralom megszüntetésében látja, hogy az egységes polgári front politikai csete­paték miatt meg nem alkotható. A polgárság nem szívesen látta azt. hogy de­mokratikus polgári pántok a szociáldemokráciával kötöttek szövetséget, de abban sem volt nagy öröme ennek a polgárságnak, hogy az ellentétek személyes harcban robbantak ki. A legutóbbi eseményekről akként számoltunk be, hogy' a liberális várospolitikusok baloldali elemei a demokratikus pártokkal való megértés érdekében indítottak mozgalmat. Ugyanakkor azonban a mér­sékeltebb liberálisok nem csatlakoztak ehhez a moz­galomhoz. sőt imitt-amott még «tűz alá is vették a másik frontot. Később azonban teljesen elcsendesedett e politikai harcvonai- nak ez a része és Wolffék kényszeredetten láthatták, hogy a szi­vüknek oly kedves test vér harc nem tart tovább. Tény az. hogy a liberálisok és demokraták között további tárgyalások ma sincsenek, sőt formális fegyverszünetet sem kötöttek, ezzel ellentétben azonban igenis van egy hallgatólagos megállapodás alapján létesült fegyverszünet, amely lehetővé teszi azt, hogy a reakció ellenségei legalább egy­más között és egymás eilen harcot ne vív­janak. Az elmúlt héten a liberális községi politikában egyetlen egy beszéd hangzott el, amelyet Ugrón Gábor mondott a Terézvárosi1 Polgári Kaszinóban. Ez a beszéd is bizonyítéka annak, amit a fentebbiekben elmondottunk. Ugrón, aki a legmérsékeltebb politiku­sok egyike, tehát legtávolabb áll a demokratákkal való megértéstől, szintén nem támadta a demokra­tákat, mindössze enyhe szóval a szociáldemokrata párt taktikáját panaszolta és kritizálta. Ugrón Gábor a szociáldemokraták ellen A Fővárosi Szabadelvű Párt terézvá­rosi zászlóbontása szerdán este ment végbe a T e- rézvárosi Polgári Kaszinó Király-utcai he­lyiségében. ahol Bársony Elemér fogadta a ven­dégeket és ö volt az is. aki az első leiköszöntőt mondta és felszólította a polgárságot, hogy csatla­kozzanak a Fővárosi Szabadelvű P á r t- h o z. A vacsorán a Terézváros ipari, kereskedelmi és gazdasági világának számos előkelő képviselőiét láttuk. Ott voltak többek között: Vidor Béta. Há­mor Róbert, dr. Ney Oszkár, Bossányi József, Neu­mann. Miksa. dr. Mészöly Imre. Schaeffer Vilmos, Czillér Antal, Kákonyi József, Fleisch! Róbert. Ge­reben Béla. dr. Szegő Jenő. dr. Fábián Lajos, Áldory László, Wilídmann Sándor, dr. Reményi László, dr. Reismann Sándor, dr. Révay Milán, Fekete Ödön, Klein Adolf, Müller Károly, Szalay Sándor. Gönczy Ágoston és még számosán. Ugróm Gáborit beszéde kezdetekor a kaszinó termeit zsúfolásig megtöltött hallgatóság zajos ová­cióban részesítette. Ugrón megköszönte az ovációt amely szerinte nem személyének, hanem politikájá­désnek. mert mi építeni, haladni, fejlődni akarunk. Buda történelmi alapja az egész Budapestnek. Itt mándjan) a történelemre emlákleztet. Mi nem fegyverrel szereljük le a harcot, ha­nem ésszel és szívvel, ami telítve van «a városunk iránti meleg szeretettel. Kérem Önöket." segítsenek megmenteni fővárosun­kat és a mi Budánkat. Lépjenek velem alkotó, épitő munkára, különben megszűnik mind. amit hagyomá­nyul kaptunk dicső elődeinktől. Huszonhét éve dol­gozom itt egyházamért kultúránként és az árvá­kért. Boldog vagyok, ha adni1 tudok, noha a magam részéről nem kértem semmit, most sem kérek. Csat­lakozzék minden budai polgár a legjobb belátása szerint azon zászló alá. melyre az van felirva : békés, alkotó munka. EmeHük magasra ezt a zászlót » piszokból, a szennyből, emeljük magasra, mint az régen volt. Az Isten is meg fog bennünket áldani ! (Hosszan­tartó taps.) Ezután; felszólaltak az egyes budai városrészek küldöttei : Dr. Vecseklőy József kúriai bírt dr, Németh Béla kormányfőtanácsos. Q a m a u i Géza. Tóth István. Szombathy Kálmán ügy­vezető elnök. Kovács Imréné és Auchter Jó­zsef a munkások nevében. A gyűlés ezután a legnagyobb lelkesedés ki­fejezése mellett oszlott szét. nak, az eszméknek és meggyőződésének szól. Ki­fejti beszéde folyamán, hogy ők mindenkivel szíve­sen fognak kezet és dolgoznak együtt, akik ugyan­azokat az eszméket szolgálják, amelyeknek ök hű­séges katonái. A Fővárosi Szabadelvű Párt kereste azt a baráti kezet is. amely hosszú időkön keresztül mindenkor hűen kitartott mellettük és velük. A po­litikai taktika nem dönheti meg a liberálisan gon­dolkodók táborát. Mindenkinek egyesülnie kell. aki polgári ér­dekeket liberális alapon szolgálni kivan. A reakciós rendszer megdöntésére közös lis­tával össze kell Fognia az egymással ellentétes mézeteket valló p á r t o k <ni sl k is, de nem polgári és nem nemzeti1 ér­dekeket szolgáló p á x t o k k a 1 együtt működni nem lehet, mert azok meg­bontják a liberális polgári párt egy­ségét. ö is együtt küzdött addig, amig nem léptek a passzivitás terére, s azokra a kérdésekre, amelyeket vele szemben felvetnek, igy arra is. hogy miért fo­gadta el a szocialisták támogatását, meg tud felelni, s nyíltan mondhatja, hogy azok többet köszönhetnek neki. amikor fe­lelős állásban volt. mint ö nekik. Ismenteti, hogy mikor ő a szocialistákkal egy blokkban volt. azok az ő hátuk mögött, rovásukra ugyanazalatt az idő alatt oly paktumot kötő t- tek a kormánnyá.!, amelyet nem is akar­tak m egta rrt ami. Ezek után ne csodálkozzék senki, hogy ő nem akarja kitenni magát megcsala- t ásnak. Kétszeres megállapodá s-s z e g é s egyetlenegy téren oly rekord, még a politikában is, melyet megbocsátani nem lehet. Egy hibát elkövethet politikailag va­laki egyszer, de kétszer ugyanazt a hibát elkövetni: nemcsak politikai ügyetlenség, de egyszersmind politikai szamárság is. Arra a vádra, hogy ő programmját nem fejti ki kellő részletességgel, azt válaszolja, hogy programm- pontjaihoz öt éven keresztül szegezte le magát a nemzetgyűlésen, az ország színe előtt hirdeti ma is ugyanazokat a gondolatokat, amelyekért annakidején síkra szállott. Attól egy hajszállal sem tért el, s ma is vallja, hogy minden liberálisan és demokratikusan gon­dolkodó egyénnek egy táborban kell lenni. Ennek az egységnek megbontása megmételyező politikai háttérrel bir. Ma a fővárosban csak három .tábornak kellene lenni: a reakció táborának, az in- ternacionális és osztályharcot hirdető munkástábor­nak és harmadikul az egységes liberális és de­mokrata polgárság táborának, melyet mesterke­désekkel nem szabad megzavarni. Bé­kés alkotómunkát és nem frázisokat hangoztatnak, tettek kellenek s oly férfiak, kik bizonyságot tettek megbízhatóságukról és gya­korlati tudásukról. Fejtegeti a szabadelvű gondolatot, ame’lyel Magyarországot, s a fővárost előre lehet vinni, s Nagymagyarországot visszasze­rezni. Felhívja a polgárságot, hogy támogassa őket az egységes polgári szabad­elvű front megalkotásában, s azzal végzi beszédét, hogyha egyformák lesznek az emberek, szeretni fogják egymást össze fognak tartani, s ennek révén boldogulnak. gazdagodnak és ve. ük együtt az ország is. Ugró nt beszéde után lelkesen ünnepelték, maid még többen szólaltak fel. Szervezkedés a Ferencvárosban és Kőbányán A Fővárosi S a alba del vü Párt a múlt léién 'tartottja alakuló ütését a Ferencvárosban, amelv alkalomból a kerületi v ál asztópo 1gár ok igen nagy számban gyűltek össze a Ferencvárosi Pol­gári Körbe m. M e .11 y Bcigi dr. ny. árvaszéki elnök szívélyes szavakkal üdvözölte a. megjelenteket, majd rámutatott a közelgő községi választások jelentősé­gére- Hangoztatta, hogy * a kerület szabadelvű polgárságának egységes szervezetbe kell tömörülnie i ^s. ‘f11ne^c kapcsán ismertette a Fővárosi Szabadelvű Párt pi oícismmiát, jsvíisolvcin, hogy a. polprárság’ cs-st- lakozzék a Fővárosi Szabadelvű' Párthoz. Többek hozzászólása után a megjelentek a javaslathoz rtagy lelkesedéssel hozzájárultak és nyomban! megalakították a XX. és XXI. választókerü­let pártvezetöségét melynek tagja a következők: Elnök: Melly Béla dr. Társelnökök: Herz Lajos. Horváth József. Hőnich Henrik, Pirkner Konrád, Stem Samu, Stux Sándor, Szábó Sándor dr., Szenessy Ali- dár. Varga József, Weber Tibor, Wild Árpád és Zim­mer Ferenc. Ügyvezető ailelnök: Springer Ferenc dr. ALelnökök: Almássy Hugó, Kobolrausch László, Kon­koly Elemér dr.. Fürst Zsigmond dr.. Leicht Zsig­mondi Lung Géza dr., Müller Rezső. Pérv Dezső. Schön Rezső. Szukováthy Imre dr.. Sztaril Endre, Vass Lajos. Főtitkár: Dósa Ottó dr. Föpénztáros: Nádas Kálmán. Ellenőr: Lányi Emil. Ezenkívül meg­választották a 200 tagból álló központi végrehajtó­bizottságot. Haisonlóképen megalakult a Fővárosi Szabadelvű Párt kőbányai párt- • szervezete is. Az alakuló ülés a kerületi polgárság élénk rész­vételével a Kőbányai Kaszinóban folyt le, ahol Halter Károly, a Kőbányai Takarékpénztár vezérigazgatója ismertette a párt pregnaimmját Az egybegyűltek egyhangú határozattal kimondották a párthoz való csatlialkoásukat és nyomban megalakí­tották a kerületi pártszervezetet, amelynek elnöke Haller Károly vezérigazgató, alelnöke Sajó János volt törvényhatósági bizottsági tag lett. Ezenkívül meg­választották a 100 tagú szervezőbizottságot. A párt úgy a Ferencvárosban, mint Kőbányán a legköze- -lebbi napokban nyilvános pár.tgyülés-t- fog tartani. Hallgatólagos fegyverszünet a liberálisok és a demokraták között a Fővárosi Szabadelvű Párt az elmúlt héten újabb három budapesti kerületben szervezkedett

Next

/
Thumbnails
Contents