Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-12-02 / 48. szám

Budapest, 1925 december 2. fölött, hogy ezt a megállapodást a tanács kötötte, tehát’a tanács vállalja érte ia felelősséget. Egyéb pénzügyi gondok Sokkal súlyosabb probléma ennél, hogy mi lesz jövőre és mivel viszi az üzletet tovább a főváros. Eddig tudvalévőén cirka 22 millió aranykorona a főváros jövő évi költségvetésének a deficitje. Ebben már benne foglaltatik az a 7.2 millió aranykorona is, amelyet a külföldi tartozásokra a jövő esztendőben fizetnünk kell. Már most az a nagy kérdés, hogy honnan veszi rá a pénzt, honnan pótolja a város ezt a több, mint 300 milliárdos hiányt. Ne álltassuk ma­gunkat. Egy sereg uj adóra és adóemelésre kell elkészülnünk. Még súlyosbítja a helyzetet, hogy a községi adó- pótlék 60 százalékos kulcsát a törvény értelmében a jövő évben le kell szállítani 50 százalékra. Szóval azt a tiz százalékot, melytől a város háztartása az adópótléknál elesik: szintén más utón kell pótolni. A 3%-o s házbér krajcárt 10%-ra akarják fölemelni a városházán. Be akarják hozni a községi jövedelmi adót, Vázsonyi sürgeti a konjunkturális adót, Wolff Károly pedig az ingatlan ért ék emelkedési adót, ami szintén konjunkturális adó. Vázsonyi Vilmos tudvalévőén az 5%-kai akarja megadóztatni azt a konjunkturális jövedelmet, melyhez úgy jutott hozzá az ingatlantulajdonos, hogy devalvált koronával fi­zette ki a háza aranyadósságát. Wolff Károly pedig a házak értékemelkedését szeretné megadóztatni. Azután meg akarják csinálni a lakásadót. Egyelőre ezek azok az uj adók, amelyeket kreálni akarnak, hogy a deficitet betömjék vele. Csak az a kérdés, hogy mit mond hozzá a publikum. Városatyák afférja egy városi főmérnökkei Bonyodalmak a mester-utcai bérház építése körül A mesterutoai bérház építése körül az egyik bo­nyodalom a másikat éri. Élénken foglalkoztatja pél­dául a városatyákat egy affér, amelynek*' hőse egy városi főmérnök. A tanács annak rendje és módja szerint kiirta a pályázatot a mesterutcai bérház építésénél a bádogos­munkákra. Azaz, hogy nem egészen annak rendje és módja szerint történt a kiírás, mert az érdekelt kö­rök iái pályázatot túlságosan szakszerűtlennek talál­ták. összeültek a különböző bádogostestületek, de hiába törték a fejüket, nem tudták kisütni, hogy tu­lajdonképpen mit is akar a főváros, milyenek is a fel­tételek. hogyan kell kalkulálniok. A vége az lett. hogy senki sem tudott pályázatot beadni és igy abbahagy­ták a hiábavaló fejtörést. Elhatározták tehát, hogy felvilágosítást kérnek ebben a kinos ügyben. Akcióra buzdították az összes iparos egyesületeket és termé­szetszerűen a városi bizottsági tagokhoz is fordultak, akiknek szintén előadták panaszaikat. A városatyák azután úgy találták, hogy legjobb lesz illetékes helyre fordulni felvilágosításért és korrekcióért. Összeállítot­tak egy küldöttséget, amelyben benne voltak az ipa­rosegyesületek küldöttei és a különböző közgyűlési pár'ok képviselői is. Megjelentek azután az illetékes főmérnöknél és megkérték, adjon felvilágosításokat és irja ki rendesen a pályázatot. Az illetékes főmér­nök azonban, úgy látszik, rossz hangulatban volt, na­gyon kelletlenül fogadta a küldöttséget és udvariat­lanul megtagadta minden kérésüket. A küldöttségben résztvett városatyák azonban nem hagyták ennyiben a dolgot, szóvátették a főmér­nök viselkedését, úgyhogy ma már ellene meg is in­dult a legerélyesebb vizsgálat. A pályázati kiírásokat pedig a tanács az építkezési albizottsághoz utalta; úgyhogy annak módiában lesz azt felülbírálni. A másik affér, amely a mesterutcai építkezés kö­rül keletkezett, már nem nyerhet ilyen sima elinté­zésit. Itt hatalmi kérdésről van már szó. A tanács és a középitési bizottság között tört ki a kollizió. A^ bi­zottság sérelmét F r i e d r i c h István tette szóvá, hogy a bizottság a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, a tanács azonban nem respektálta az albizottság határo­zatát és az épület famunkálatait a fővárosi koporsó­gyárnak adta ki. — Kíméletlen harcot fogunk indítani, — mondotta Friedrich Buzáth alpolgármester felé fordulva, — ha nem hallgatják meg határozatainkat. Nem fogunk be­leunni a követelésünkbe és a tanács ne számítson, arrai, hogy előbb-utóbb minden mehet a régi meder­ben. Ez a bizottság hangulata, amit Friedrich István tol­mácsolt. Ezzel szemben a tanács is ragaszkodik a maga jogához és a maga hatalmához. A tanács azon az állásponton van, hogy neki joga van azt az ajánla­tot elfogadni, amelyet jónak lát és ebben az esetben a főváros faárugyára, amely a koporsókat is gyártja, előnyös ajánlatot nyújtott be. A hatalmi kérdést majd elintézik a bizottság és a tanács egymás között. Sokkal fontosabb ennél a Elő­városi Faárugyár ügye. íme, itt van az első példa, ahol beigazolódott az üzemvizsgálóbizottság hipoté­zise. amely szerint a fővárosnak vissza kell vonulni az ilyen üzemek fenntartásától és a Fővárosi Faáru­gyárnak nem lehet célkitűzése, hogy az asztalosipari tönkretegye. Kukoriku!.. . Fényes László puszta megjelenésével is izgatja a közgyűlést A Fővárosi Hírlap jóslatai rendesen be szoktak válni. Most egy kicsit pirulva valljuk be, hogy multheti jóslatunk csődött mondott. C s ö n d e s, nyugodt menetű közgyűlést jósoltunk, aminek meg is volt az alapja, mert hiszen húsz perc alatt végeztek az ötvenkét előterjesztéssel, de csönd és nyugalom helyett a húsz perc felét el- kurjongatták és elkukorékolták a, törvényhatósági bizottság mélyen tisztelt tagjai. Komoly összeütközésre pedig nem is igen volt ok. de ugylátszik, vannak a törvényhatósági bizottságnak olyan tagjai, akiknek egyszerű megjelenése is elegendő arra, hegy a vihar kitörjön. Érthető volt a vihar akkor, amikor az elüldözött orvosok sorsa került szóba. A baloldalon az egyik bizottsági tag tette szóvá ezeknek ügyét, mire az egész baloldal Wolffék felé kiáltott. —■ Csilié r y volt az üldözők vezére! És Csillérv jelentkezett. Szánalmas védekezés­ként mindössze annyit tudott előadni, hog3r minden­kit fegyelmi utón bocsátottak el és igy ezeket nem lehet visszahelyezni. A baloldal ■’ orvostagjai, akik meglehetős szép számmal vannak, a közbeszólások záporával fojtották el Csilléry szánalmas védekezését. — Állítjuk, hogy ártatlan embereket üldöztek el! — kiáltották balról. Mindenki érezte, hogy a baloldal felháborodása jogosult. Mindent elrontott és megfordította a szim­pátiákat az, hogy Fényes László is belesivitott a vitába: — Preisach és Lévai cipőtalpa többet ér, mint Csilléry! Amikor Fényes László megszólalt, a Wolff-párt egyszerre elkezd kukorékolni. Ezt már jól kitanulták. Ahogy Fényes László hangja végigsüvölt a termen, egyszerre nyolcán is kukorékolni - kezdenek. És már mindenki tudja, hogy Fényes László mit fog vá­laszolni: — Megélénkült a barmfiudvar! Kukorékolnak a b^omfiak! És ezzel el is volt intézve az elüldözött orvosok dolga. Fényes sivitott, a jobboldal kukorékolt, a köz­gyűlés kaba.rézott, ök pedig szegények várhatják, amiig valaki igazságot szolgáltat nekik. A pipázóban ezalatt maguk a baloldaliak is ke­serűen tárgyalták Fényes László szereplését. Bármi­lyen jószándékkal cselekszik is, — mondották — a Wolff-párt már nagyon ügyesen kihasználta az ö sze­replését. Ma is addig állt és addig kiabált a helyén, mig végre a főpolgármesternek kellett futárt küldeni hozzá, hogy az istenért, üljön már le. Szót is foga­dott. de nem ült öt percig, már megint ott állt . a bal­oldal közepén zsebretett kezekkel. R i p k a folyton csöngetett és újra meg újra kérte Fényes Lászlót, hogy üljön le. Ez azonban mindig azt kiáltotta visz- sza, hogy Wolffék közül is többen állnak. Wolffék már azt kiabálták Fényes felé, hogy rendőrrel vezet­tetik ki és széksértést is emlegettek. Azután mégis csak leültek, amely példájukat Fényes is követte. Ál­talános volt a vélemény, hogy Fényes László egy­szerű megjelenése izgatja fel Wolfíékat és ha véletle­nül egy közgyűlésre szabadságot kérne, simán el le­hetne intézni a, legsikamlósabb ügyet is. Fényes László azonban szorgalmas ember, nem tesz ilyen szívességet sem Wolffnak, sem Budapest érdekeinek. Azután csendes, nyugalmas interpellációk követ­keztek. a közgyűlés tagjai elfelejtették Fényest, Csil­léry t, a kukorékolást és gyorsan, percek alatt leper­gett minden. A legjobb magyar folyionégö kályhák OECONOM Kaior korona Perpetuum Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R.-T. (Hirsch és Frank) Városi lerakat és városi mintaraktár: Budapest V., Kálmán-ufca 15. comic a tökéletes autópneu Főelárusitás: Budapest, VI., Mozsár-u. 9. EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EMELŐ ni-> Római fürdő CSIGA- GtPEK SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. TUNGSRAM *■ “i TUNGSRAM SPIRAL takarékos áramfogyasztásu, tiszta fehér fénnyel ég és minden rázkódtatásnak ellenáll. Tetszetős, kis alakjánál fogva minden csillárban elhelyezhető. Kapható mindenütt! Egyesült Izzólámpa- és Villamossági R.-T., Újpest

Next

/
Thumbnails
Contents