Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-02 / 48. szám
Budapest, 1925 december 2. fölött, hogy ezt a megállapodást a tanács kötötte, tehát’a tanács vállalja érte ia felelősséget. Egyéb pénzügyi gondok Sokkal súlyosabb probléma ennél, hogy mi lesz jövőre és mivel viszi az üzletet tovább a főváros. Eddig tudvalévőén cirka 22 millió aranykorona a főváros jövő évi költségvetésének a deficitje. Ebben már benne foglaltatik az a 7.2 millió aranykorona is, amelyet a külföldi tartozásokra a jövő esztendőben fizetnünk kell. Már most az a nagy kérdés, hogy honnan veszi rá a pénzt, honnan pótolja a város ezt a több, mint 300 milliárdos hiányt. Ne álltassuk magunkat. Egy sereg uj adóra és adóemelésre kell elkészülnünk. Még súlyosbítja a helyzetet, hogy a községi adó- pótlék 60 százalékos kulcsát a törvény értelmében a jövő évben le kell szállítani 50 százalékra. Szóval azt a tiz százalékot, melytől a város háztartása az adópótléknál elesik: szintén más utón kell pótolni. A 3%-o s házbér krajcárt 10%-ra akarják fölemelni a városházán. Be akarják hozni a községi jövedelmi adót, Vázsonyi sürgeti a konjunkturális adót, Wolff Károly pedig az ingatlan ért ék emelkedési adót, ami szintén konjunkturális adó. Vázsonyi Vilmos tudvalévőén az 5%-kai akarja megadóztatni azt a konjunkturális jövedelmet, melyhez úgy jutott hozzá az ingatlantulajdonos, hogy devalvált koronával fizette ki a háza aranyadósságát. Wolff Károly pedig a házak értékemelkedését szeretné megadóztatni. Azután meg akarják csinálni a lakásadót. Egyelőre ezek azok az uj adók, amelyeket kreálni akarnak, hogy a deficitet betömjék vele. Csak az a kérdés, hogy mit mond hozzá a publikum. Városatyák afférja egy városi főmérnökkei Bonyodalmak a mester-utcai bérház építése körül A mesterutoai bérház építése körül az egyik bonyodalom a másikat éri. Élénken foglalkoztatja például a városatyákat egy affér, amelynek*' hőse egy városi főmérnök. A tanács annak rendje és módja szerint kiirta a pályázatot a mesterutcai bérház építésénél a bádogosmunkákra. Azaz, hogy nem egészen annak rendje és módja szerint történt a kiírás, mert az érdekelt körök iái pályázatot túlságosan szakszerűtlennek találták. összeültek a különböző bádogostestületek, de hiába törték a fejüket, nem tudták kisütni, hogy tulajdonképpen mit is akar a főváros, milyenek is a feltételek. hogyan kell kalkulálniok. A vége az lett. hogy senki sem tudott pályázatot beadni és igy abbahagyták a hiábavaló fejtörést. Elhatározták tehát, hogy felvilágosítást kérnek ebben a kinos ügyben. Akcióra buzdították az összes iparos egyesületeket és természetszerűen a városi bizottsági tagokhoz is fordultak, akiknek szintén előadták panaszaikat. A városatyák azután úgy találták, hogy legjobb lesz illetékes helyre fordulni felvilágosításért és korrekcióért. Összeállítottak egy küldöttséget, amelyben benne voltak az iparosegyesületek küldöttei és a különböző közgyűlési pár'ok képviselői is. Megjelentek azután az illetékes főmérnöknél és megkérték, adjon felvilágosításokat és irja ki rendesen a pályázatot. Az illetékes főmérnök azonban, úgy látszik, rossz hangulatban volt, nagyon kelletlenül fogadta a küldöttséget és udvariatlanul megtagadta minden kérésüket. A küldöttségben résztvett városatyák azonban nem hagyták ennyiben a dolgot, szóvátették a főmérnök viselkedését, úgyhogy ma már ellene meg is indult a legerélyesebb vizsgálat. A pályázati kiírásokat pedig a tanács az építkezési albizottsághoz utalta; úgyhogy annak módiában lesz azt felülbírálni. A másik affér, amely a mesterutcai építkezés körül keletkezett, már nem nyerhet ilyen sima elintézésit. Itt hatalmi kérdésről van már szó. A tanács és a középitési bizottság között tört ki a kollizió. A^ bizottság sérelmét F r i e d r i c h István tette szóvá, hogy a bizottság a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, a tanács azonban nem respektálta az albizottság határozatát és az épület famunkálatait a fővárosi koporsógyárnak adta ki. — Kíméletlen harcot fogunk indítani, — mondotta Friedrich Buzáth alpolgármester felé fordulva, — ha nem hallgatják meg határozatainkat. Nem fogunk beleunni a követelésünkbe és a tanács ne számítson, arrai, hogy előbb-utóbb minden mehet a régi mederben. Ez a bizottság hangulata, amit Friedrich István tolmácsolt. Ezzel szemben a tanács is ragaszkodik a maga jogához és a maga hatalmához. A tanács azon az állásponton van, hogy neki joga van azt az ajánlatot elfogadni, amelyet jónak lát és ebben az esetben a főváros faárugyára, amely a koporsókat is gyártja, előnyös ajánlatot nyújtott be. A hatalmi kérdést majd elintézik a bizottság és a tanács egymás között. Sokkal fontosabb ennél a Elővárosi Faárugyár ügye. íme, itt van az első példa, ahol beigazolódott az üzemvizsgálóbizottság hipotézise. amely szerint a fővárosnak vissza kell vonulni az ilyen üzemek fenntartásától és a Fővárosi Faárugyárnak nem lehet célkitűzése, hogy az asztalosipari tönkretegye. Kukoriku!.. . Fényes László puszta megjelenésével is izgatja a közgyűlést A Fővárosi Hírlap jóslatai rendesen be szoktak válni. Most egy kicsit pirulva valljuk be, hogy multheti jóslatunk csődött mondott. C s ö n d e s, nyugodt menetű közgyűlést jósoltunk, aminek meg is volt az alapja, mert hiszen húsz perc alatt végeztek az ötvenkét előterjesztéssel, de csönd és nyugalom helyett a húsz perc felét el- kurjongatták és elkukorékolták a, törvényhatósági bizottság mélyen tisztelt tagjai. Komoly összeütközésre pedig nem is igen volt ok. de ugylátszik, vannak a törvényhatósági bizottságnak olyan tagjai, akiknek egyszerű megjelenése is elegendő arra, hegy a vihar kitörjön. Érthető volt a vihar akkor, amikor az elüldözött orvosok sorsa került szóba. A baloldalon az egyik bizottsági tag tette szóvá ezeknek ügyét, mire az egész baloldal Wolffék felé kiáltott. —■ Csilié r y volt az üldözők vezére! És Csillérv jelentkezett. Szánalmas védekezésként mindössze annyit tudott előadni, hog3r mindenkit fegyelmi utón bocsátottak el és igy ezeket nem lehet visszahelyezni. A baloldal ■’ orvostagjai, akik meglehetős szép számmal vannak, a közbeszólások záporával fojtották el Csilléry szánalmas védekezését. — Állítjuk, hogy ártatlan embereket üldöztek el! — kiáltották balról. Mindenki érezte, hogy a baloldal felháborodása jogosult. Mindent elrontott és megfordította a szimpátiákat az, hogy Fényes László is belesivitott a vitába: — Preisach és Lévai cipőtalpa többet ér, mint Csilléry! Amikor Fényes László megszólalt, a Wolff-párt egyszerre elkezd kukorékolni. Ezt már jól kitanulták. Ahogy Fényes László hangja végigsüvölt a termen, egyszerre nyolcán is kukorékolni - kezdenek. És már mindenki tudja, hogy Fényes László mit fog válaszolni: — Megélénkült a barmfiudvar! Kukorékolnak a b^omfiak! És ezzel el is volt intézve az elüldözött orvosok dolga. Fényes sivitott, a jobboldal kukorékolt, a közgyűlés kaba.rézott, ök pedig szegények várhatják, amiig valaki igazságot szolgáltat nekik. A pipázóban ezalatt maguk a baloldaliak is keserűen tárgyalták Fényes László szereplését. Bármilyen jószándékkal cselekszik is, — mondották — a Wolff-párt már nagyon ügyesen kihasználta az ö szereplését. Ma is addig állt és addig kiabált a helyén, mig végre a főpolgármesternek kellett futárt küldeni hozzá, hogy az istenért, üljön már le. Szót is fogadott. de nem ült öt percig, már megint ott állt . a baloldal közepén zsebretett kezekkel. R i p k a folyton csöngetett és újra meg újra kérte Fényes Lászlót, hogy üljön le. Ez azonban mindig azt kiáltotta visz- sza, hogy Wolffék közül is többen állnak. Wolffék már azt kiabálták Fényes felé, hogy rendőrrel vezettetik ki és széksértést is emlegettek. Azután mégis csak leültek, amely példájukat Fényes is követte. Általános volt a vélemény, hogy Fényes László egyszerű megjelenése izgatja fel Wolfíékat és ha véletlenül egy közgyűlésre szabadságot kérne, simán el lehetne intézni a, legsikamlósabb ügyet is. Fényes László azonban szorgalmas ember, nem tesz ilyen szívességet sem Wolffnak, sem Budapest érdekeinek. Azután csendes, nyugalmas interpellációk következtek. a közgyűlés tagjai elfelejtették Fényest, Csilléry t, a kukorékolást és gyorsan, percek alatt lepergett minden. A legjobb magyar folyionégö kályhák OECONOM Kaior korona Perpetuum Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R.-T. (Hirsch és Frank) Városi lerakat és városi mintaraktár: Budapest V., Kálmán-ufca 15. comic a tökéletes autópneu Főelárusitás: Budapest, VI., Mozsár-u. 9. EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EMELŐ ni-> Római fürdő CSIGA- GtPEK SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. TUNGSRAM *■ “i TUNGSRAM SPIRAL takarékos áramfogyasztásu, tiszta fehér fénnyel ég és minden rázkódtatásnak ellenáll. Tetszetős, kis alakjánál fogva minden csillárban elhelyezhető. Kapható mindenütt! Egyesült Izzólámpa- és Villamossági R.-T., Újpest
