Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-02 / 48. szám
Budapest, 1925 december 2. Titkos értekezletet tartottak a kislakásépifkezések kiszemeli vállalkozói Kényszerhelyzetükben elfogadják a tanács feltételeit Több, mint egy hónapi késedelem után, a középi- tési albizottság javaslata alapján az elmúlt napokban döntött a tanács a 120 milliárdos kislak ás építési pályázat ügyében. A döntés természetesen a legszélesebb körökben váltott ki érdeklődést és egyszersmind kritikát is. Egészen természetes ez akkor, amikor a mai gazdasági viszonyok között Budapest egész iparossága várva-várja, a megkezdődő munkálatokat. Hiszen a kisiakásépitésre mintegy 300 vállalkozó részéről, közel 900 ajánlat érkezett be a nyilvános versenytárgyalás során annak ia hat bérháznak a megépítésére, amelyek kezdetét adják a főváros nagyszabású kislakásépitő akciójának. A középitési albizottság és a tanács ezúttal negligálta a közszállitási szabályzat rendelkezéseit és uj, meglepő normákat állított fel a munkálatok válla latba- adása körül. Budapest iparosai megdöbbenéssel vettek tudomást a középitési albizottság és a tanács újszerű és különös döntéséről, amely erős izgalmakat váltott ki a vállalkozók és iparosok körében. Maga Szabó Imre tiszti főügyész, a tanács csütörtöki ülésén a legerélyesebben tiltakozott az ellen hogy az albizottság és a tanács tulteszi magát a közszálli- tási szabályzat intézkedésein, amelyek lehet, hogy elavultak, de mindenesetre életben vannak és igy kötelesek az illetékes fórumok azokat tiszteletben tartani és alkalmazni. A köz-szállitási szabályzat a leghatározottabban előírja1, hogy a munkálatok mindenkor a legolcsóbb ajánlattevőnek adandók ki. Amióta ezt a rendelkezést megalapították, kétségkívül változtak a viszonyok. A gazdasági élet fejlődése és az óriási verseny egyenesen magával hozza azt hogy a nagy városi vállalkozásoknál figyelemmel kel! lenni arra is, hogy a vállalkozók tőkeerő és üzleti erkölcs szempontjából meg- bizhatók-e? Ezt a gondolatot a kurzus természetesen arra használta ki. hogy felekezeti szempontból Ítélte meg *a vállalkozók megbízhatóságát. A kurzusnak ez a példája is igazolja, hogy amennyiben el kell ismerni bizonyos létjogosultságát a megbízhatóság megvizsgálásának, de mégsem szabad ennek az uralkodó elvnek lennie a. munkálatok vállalatbaadásánál Ezúttal is éppen az keltett a vállalkozók és iparosok körében erős recenzust. hogy a középitési albizottság és a tanács a megbízhatóság elvét ad abszurdum vitte. Nem fogadta el a legolcsóbb ajánlatokat ellenben kiválogatta az úgynevezett megbízható vállalkozókat és ezeket arra kívánja kényszeríteni. hogy a legolcsóbb ajánlattevők árait tegyék magukévá és ezek alapján vállalják a munkálatokat. Előbb az volt a terv, hogy a megbízható ajánlattevők árai és a legolcsóbb árajánlat között lévő középarányos összeget kényszerűik rá arra a vállalkozóra, akinek a munkát vállalatba adják. Ez még valamelyest méltányos lett volna. A végső döntés azonban — miint említettük — úgy szól, hogy aki vállalatba kapja a munkát megbízhatóság alapján, az köteles magáévá tenni a legolcsóbb beérkezett ajánlatot. Megesik például az. hogy megbízható vállalkozónak deklaráltak valakit, akinek vállalatba adják a munkát, ezzel szemben azonban köteles azt a legolcsóbb árajánlatot elfogadni, amelytől őt nem kevesebb, mint negyvenöt nálánál olcsóbb ajánlat választja el. Most már mindenütt kapható d József Királyi Herceg Szanatórium-Egyesület Életjáradék-sorsjcsve Apa, anya, főnök és tisztviselő, munkaadó és munkás, szegény vngy gazdag, ifjú vagy agg vegyen Életjára- deksorsjegyet, hogy önmagát vagy hozzátartozóját megszabadíthassa az étet gondjaitól. r Főnyeremények: Élethossziglan évi 36,000.000 K Élethossziglan évi 18,000.000 K Élethossziglan évi 9,000.000 K melyet a szerencsés nyerőknek korra és nemre való tekintet nélkül azonnali kezdettel havi részietekben a Fonciére Általános Biztositó Intézet fizet ki. Továbbá lOOO darab értékes arany- és ezüstiérjy. Egész so7sjegy éra 30.000 korona. Fél sorsjegy ára 15.000 korona. Sorsjegyintézőség: IV. kér., Apponyi tér 1. szám, félemelet, Királyi bérpalota Telefon: József 115-09. Segítsünk a szegény tüdőbetegeken! _ A vállalkozók körében abszurdumnak tartják a tanács és a középitési albizottságnak ezt a döntését. Bizonyosra veszik, hogy a vállalatbaadásnak ez a különös módja erősen meg fogja boszniai magát és nem csak azt jelenti, hogy egyes vállalkozók, akik talán a munkátlanság mai kényszerhelyzetében elfogadják ezt a rendkívül súlyos feltételt, tönkremennek, de azt is, hogy maga, a főváros is súlyos anyagi kellemetlenségekbe keveredik. Éppen ezért — mint értesülünk — Dániel! Vidor törvényhatósági bizottsági tag a főváros december 8-i közgyűlésén interpellációt mond, amelyben óva inti a fővárost, hogy a vállalatbaadás újszerű és kipróbálatlan módjával ne kísérletezzen, mert ez a módszer könnyen veszedelmet jelenthet. A fővárost azáltal, hogy eígyes cégek majd balul végződő kalkulációik révén a munkálatokat befejezni nem tudják, vagy selejtes munkát végeznek, vagy megkésnek, súlyos károsodások érheti. Ksk kapják a misrskáS ? A középitési bizottság már eleve úgy határozott, hogy a 16 pavillonból álló bérház minden épületrészének megépítését más és más vállalkozóra bízza, az albizottság tehát tizenhat pályázó céget választott ki a 300 közül, akiket —■ mint mondják — megbízhatóságuk és egyéb előnyeik révén a leginkább alk .1- masnak tartanak a nagyszabású munkák elvégzésére. A középitési albizottság és a tanács ezen az alapon az építkezési munkák elvégzésével az itt következő cégeket bízta meg; A Csend-utca és a Budaörsi-uit sarkán épülő öt- pavillonos bérház kőmfívesmunkálataira Várnai Alajos, aki 1-l-ik, Molnár István aki 45-ik, P a u 1- heim és Wenninger, aki 31-ik, Herth Imre, aki 36-ik és Castelli, K o n t és társa cég, amely 40-ik volt a pályázók között, kapott megbízást. A Váci-ut és Mura-utca sarkán épülő hárompavil- lonos bérház munkálatait K a p u s z t a Gusztáv, aki 2-ik. Schau re r János, aki 7-ik és Szentgyör- gyi Gyula, aki 8-ik legolcsóbb pályázó volt, kapott felszólítást a munka megkezdésére. A Váci-ut és a Gyöngyösi-ut sarkán épülő há- rompavillonos bérház felépítésére D e 1 lm á r Béla. aki 37-ik. Benedek Dezső, aki 10-ik, Kellermann és Singer cég, amely szintén 10-ik volt a pályázók között, kapott megbízást. A Mester-utca és Dandár-utca sarkán épülő ház építési munkálatait Prokisch Jánosnak ítélte oda a tanács, aki a 13-ik ajánlkozó volt a, pályázók sorában. A Simor-utca és a Villám-utca sarkára tervezett bérház kőművesmunkáit Fogl és W e i d 1 i n g e r cégnek Ítélték oda, amely a. 9-ik pályázó volt. Az Üllői-ut és Ceglédi-ut sarkára épülő kétpavil- lonos bérház munkálatait végül Sturm Károly Frigyes. a 6-ik pályázó és a Vágó és Kovács cég, a 7-ik pályázó, nyerték el. A középitési albizottság és a tanács a felsorolt vállalkozókat és cégeket azonnal értesítette hogy őket kívánják megbízni az építkezések végrehajtásával. De közölték velük egyben azt is, hogy a megbízást, nem az általuk ajánlott árak alapján kapják meg, hanem el kell fogadniok a beérkezett legolcsóbb ajánlat árait. Értesülésünk szerint egyelőre csak két olyan vállalkozó akadt, aki ezeket az árakat elfogadta. Az együk Ka puszta Gusztáv, akinek ajánlatát a Váci- ut és a Mura-utca sarkán épülő hárompavillonos bérházra fogadták el. a másik pedig a Vágó és Kovács cég. amely az Üllői-ut és a Ceglédi-ut sarkára építendő kétpavillonos bérház munkálataira tett ajánlatot. Az asztalos, lakafos stb. munkákat még decemberben kiírják Illetékes helyen érdeklődtünk a tanács döntése után a pályázatok sorsa felöl és a következő felvilágosításokat kaptuk: A kiszemelt cégeket kettő—húszszázalékos árengedményre szólították fel és megvan minden remény arra, hogy a pályázók iái felszólításnak eleget is tesznek. Ilyenformán a hat bérház közmunkálatai és kőművesmunkái körülbelül 35—40 milliárdb? kerülnek, ami néhány százalékkal alatta marad annak az ősz- szegnek, amelyeket a főváros ezekre a munkálatokra előirányzott. A földmunkák, a hideg idő ellenére is, még ezen a héten megkezdődnek és az ügyosztály reményei szerint, ha a munkák jól haladnak, mind a hat épület március végére már tető alá Is kerül. A bérházépítkezésekkel kapcsolatos asztalos-, lakatos- és egyéb munkákat még december hó folyamán kiírják, hogy a kisipar még a tél folyamán munkához jusson. Az egyes pavi!Ionokat — amelyek közül egy bizonyos építkezési helyen több van — igy például a budaörsi- és csendutcai, a váciuti és Mura-utcasarki, a Váci-ut és a Gömb-utca sarkán lévő, valamint az Üllői-ut és Ceglédi-ut sarkán lévő p'avillönokat A. B., illetőleg A., B„ C.. továbbá A.. B. C., D. E. hetükkel különböztetik majd meg egymástól. A házakat úgy tervezték különben, hogy az egyszoba-konyhás bérlök részére is lehetővé teszik a házban való fürdést, Ügyeljen bevásárlásainál védjegyünkre 2 I Négyszögletes skatulyára Daráló van festve, Nézd meg babám Minden reggel, Nézd meg minden este Skatulyának fölirása Mindig arra intsen: Mit ér a legdrágább kávé, Ha benne FRAN nincsen! D. 177 O. 25 I. Ve. 7. részben a konyhához épített fürdőfülkében, részben a teljesen modern pincében, amelyben nyolc-kilenc fürdőkádat szerelnek fel. A késes korrektúra Az érdekelt vállalkozók egyébként a pályázat kiírásának módja miatt is telve vannak panaszokkal. Azt mondják, hogy ők már a pályázatok kiirása közben is figyelmeztették az illetékeseket arra, hogy a tervek nem elég pontosak, az adatok hiányosak és igy nem alkalmasak arra, hogy ök, akik a pályázatban részt akarnak venni, pontos és megbízható kalkulációt készítsenek. Az ügyosztály később, de már közvetlenül a középitési albizottság döntése előtt, a pályázók kívánalmai szerint megváltoztatta az építési terveket. de a vállalkozóknak már nem volt módjuk arra. hogv pályázatukat korrekció alá vessék. A vállalkozók szerint tehát kétségtelen az, hogy az ügyosztály belátta a pályázat kiírásánál történt hibákat, mert különben nem alkalmazott volna kései korrektúrát a középitési albizottság döntése előtt. Azt is panaszolják a vállalkozók, hogy a. középitési albizottság a súlyosan divergáló ajánlatokra való tekintettel nem irt ki uj pályázatot, hanem egyszerűen kimondta, hogy nem veszi tekintetbe a közszállitási szabályrendeletet. hanem a szerinte legmegfelelőbb cégeket egyszerűen a legolcsóbb ajánlatok elfogadására kényszeríti. Áldozatok árán is . . . Vasárnap délelőtt fél 11 -kor az Építőiparosok Szövetségének ferenciektérj helyiségében összejött az a tizenöt válalkozó, akik megkapták a munkálatokat. A konferencia kimondott tárgya a munkálatok meg- ikezdésére vonatkozó műszaki ügyek megbeszélése volt. Valójában azonban azért jöttek össze, hogy mintegy szövetségre lépjenek és közös, együttes taktikával próbálják rábírni a tanácsot, hogy változtassa meg a föltételeket. Valamennyien elégedetlenek. Az ülés megnyitása előtt hármas-négyes csoportokba verődve, izgatottan tárgyalták a feltételeket. Ilyeneket hallani a vitatkozó csoportok felől: — Ez a közszállitási szabályzatok teljes felrúgása. Ezek előírják, hogy az ajánlatot vagy elfogadják, vagy nem, de alkudozásról szó sem lehet. Vannak, akik úgy gondolkoznak, hogy azért talán mégsem fognak ráfizetni a vállakózásra-; és egyébként sem remélnek sikert elérhetni a tanáccsal szemben. Ezek ilyeneket mondanak: — Hiába próbálkozunk. Az ilyen szabályzatokat lehet Gsűrni-csamrni. Majd kisütik a városházán, hogv ez nem alkudozás, hanem valami olyan, amit a közszállitási szabályzatok megengednek. Legjobb lesz végigcsinálni a dolgot úgy, ahogy lehet. Végre háromnegyed 11-kor megnyitották az ülést. Benedek Dezső műépítészt választották meg elnöknek, aki a következő szavakkal nyitotta meg az ülést: — Amiről itt beszélni fogunk, az a legszigorúbban bizalmas jellegű. Vigyáznunk kell. hogy állásfoglalásunkkal ne kerüljünk kontroverziába a tanáccsal, e mellett .ragaszkodnunk kell jogos érdekeinkhez. Lehetséges, hogy a ma elhatározott taktikánkat a tanács ellenállása miatt holnap fel kell adnunk. Éppen ezért IfnntosCestvérehRt. festő, mázoló és tapétázó iparüzem Budapest, vl, Horn Ede-u. 5. Telefon: 194-51, 185-25.
