Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-14 / 41. szám
2 Budapest, 1925 október 14. szakította félbe. Őszinte derültséget azonban csak aiz keltett, amikor Bitchier elmondta, hogy a közi- raktári igazgató elei ni te nem hitt a dologban és azt mondta, hogy talán írtért zsidó, nem is fogják kinevezni kormányfőtanácsO'Snak. Erre vágta oda V á- zsonyi Vilmos: — Csak a zsidók adnak ezért pénzt! A derültséget azonban megint vihar váltotta fel és most már állandóan lehetett hallani Fényes László éles, sivitó hangját, amiből mindig veszedelem kerekedik. Szocialisták és keresztényszocalisták még hosszan vitatkoztak egymással viharos jelenetek közben, mig végre R i p k a (főpolgármester azzal fejezte be a csúnya jeleneteket, hogy megkérte a városatyákat, tartózkodjanak az ilyen dolgok tárgyalásától, miért ezek nem méltók a törvényhatósági bizottsághoz. ■ Már-már kezdett csöndben menni a dolog, ekkor azonban ia kereszténypárt oldaláról hangzott el egy diplomatikusnak éppen nem mondható közbeszólás: — Bárcsak feh érdiktat ura len ne! A baloldal természetesen felháborodott ezen, amiből megint zivataros jelenetek keletkeztek. A szocialisták ezután a Nádor-kert megvásárlásának ügyét tették szóvá, ami megint sok közbeszó- lásra adott alkalmat, végül azonban mindenki megnyugodott abban, hogy a Nádor-kert vásárlásának aktái a közgyűlés elé kerülnek, hogy mindenki meggyőződhessék a vásár előnyös voltáról és szükségességéről. Üreg este volt már, mikor a botrányok sorozatán át idáig jutottak és rákerülhetett a sor az interpellációkra. Szerencsére este 10 órakor a városatyák számára még az uij JOzsimbeni sem teremhet olyan cselmege. amely a mélyen tisztelt közgyűlést együtt tudná tartani. A legváltozatosabb Programm ígérkezett, de alig egyjkét fogásra Ikie'rüít a sor, mert mindenki szép csöndben, békességben hazavo- nult, hogy elmélkedjék az erőpróbák és összekoccanások hiábavalóságán. Nem Wolff ejtette el Slpőczöt, hanem a „Szózat“ Wolffot Éles ellentétek a jobboldali táborban Hatesztendős élete alatt a fajvédők orgánuma, a Szózat nem szolgált Imiéig a saját és a többi lapok olvasóinak olyan pikantériával, minit ezen a héten, mikor ökölnyi címekkel irta meg, hogy Wolff Károlv elejtette S i pö c z Jenő polgármestert. A hir, ha igaz, szenzációnak is beillett volna. Am a gyorsán pergő 'események bebizonyították, hogy a S'ziózat híradása nem szenzáció, csak pikantéria és Wolff Károly nem ejtette még el Sipöcz Jenőt, csak a „Szózat“ Wolff Károlyt. Az egész híradás a Szózat legelevenebb fantáziájú munlkiaitársának tollából került ki, amit rögtön meg lehet ismerni jellegzetes irásmodoráról is. Célja az egésznek semmi egyéb nem volt. minthogy WŐíff Károlynak, akinek mindinkább mérséklődő irányzata miatt a Szózat most berzenkedik, egy kicsit kellemetlenkedjenek. Eljutottunk tehát odáig, hogy a Szózat Wolff Károly ellen fordult. Wolffal együtt azonban a fajvédő orgánum nemcsak támadja már, de ki is figurázza mindazokat a kereszténypárti politikusokat. akik a mérséklet utján kezdenek megindulni. Semmivel sem jellemezhetnénk jobban a helyzetet, minthogy röviden elmondjuk olvasóinknak azt, hogy mi is van tulajdonképpen a Szózat-nak ebben a mulatságosan pikáns cikkében. A cikk azzal a kombinációval kezdődik, hogy Ripka Ferenic kereskedelmi miniszter lesz. „E kombinácó mögött ott áll Huszár Káról,y a maga meg-megujuló kísérleteivel. hogy második vonalból az első vonalba könyökölje és törje magát. Huszár Károly tulajdonképpen egy skartbat'ett ember, akinek személye és egyéni jelentősége inem sok, azonban bizonyos történelmi véletlenből adott pillanatban sikerülvén neki Friedrich István kezéből kicsikarni a hatalmat, mint volt miniszterelnök, igényt tart a Ház alelnöki állásánál fontosabb szerepre.“ Elmondja .azután a cikk), hogy Huszár ama törekvése, hogy miniszter lehessem, „meghiúsult a keresztény társadalom egyetemes ellenszenvén“. Huszár tehát — mint a cikk mondja — főpolgármester akar lenni. Ezenközben a cikkíró be- ledöf a keresztény tábor másik tiszteletreméltó vezérébe, Ernst Sándorba is, mondván, hogy Huszárt „csak Ernst Sándor támogatja a maga meglehetős savanyú egyéniségével és óvatos haPcmodorával“. De tovább megy a gyanúsítás: „Huszár Károly fö- polgármestersége végleg megszerzi Ermstnek a keresztény községi pártban való szupremáciát és döntő 6ulyt. amelyet Wolff Károly gyenge ellenállása dacára sem tud megfelelően érvényesíteni.“ Tehát megkezdődik a támadás Wölff Károly ellen is, akit lágy és puha egyéniségnek nevez a cikkíró és itt következik a nagy bomba: Sipöcz egyedül! Wolffékra támaszkodhatott, azonban Wolff Károly. Emist Sándor gyomorsavnyamására elejtette Sipöcz Jenőt, ezzel példát szolgáltatván a fővárosi keresztény községi párt méltányosságából és hálájából. A keresztény községi pánt táborában nagy megdöbbenést keltett Wolff Károlynak ez az ©'határozása. amellyel saját maga politikai teremtményét, a különbem derék és izzóvéirü keresztény Sipőczöt is ele jtette. Az az opportunizmus, amelyet Wolff Károly az országos politikába tanúsított, ebben a pillanatban megjelent tehát a fővárosi politikában is.“ Végül konstatálja a cikk. hogy Wolff Károly eltekintett sokat hirdetett törhetietlenségétől, mert Sipöcz Jenőt a legelső szóra feláldozta. Másnapra Wolff Károlv megcáfolta a hirt. mintha ö Sipöcz Jenőt elejtette volna, de nem cáfolta meg azt, hogy a jobboldali táborban a legélesebb ellentéteik ütötték fel fejüket. Mindezt pedig az országos politika alakulása okozza, aholl a konzervatív, de nem szélsőséges erők közé kíván beékelődni Wolff Károly is, aki ilyenformán szembekerült eddig való barátaival, a fajvédőkkel. És bárhogy tagadjon ma Wolff Károly és bármennyire higyjen még .abban, hogy nem ejtette el Sipöcz Jenőt, a közeljövőben nem lehetetlen, hogy ezt magasabb politikai érdekek fogják tőle követelni. Mérhetetlen előnyei vannak a gázszindikátus felbontásának A gázmüvek október 20-áig visszafizetik a kölcsönvett pénzt és visszanyerik teljes függetlenségüket A napilapok hirt adtak már arról, hogy a gázgyárnak sikerült a két évvel ezelőtt egy Frankfurt—francia szindikátussal kötött szerződését, amelynek főérdekeltje egy nagy ruhrvidéki bánya- tulajdonos, felbontani. A szerződés annakidején igen előnyös volt -a fővárosra nézve, de még az előnyösségénél is fontosabb volt, hogy a gázgyárat kényszerhelyzetből szabadította ki. Most azután a viszonyok uj alakulása azt hozta magával, hogy ennek a szerződésnek, amelyet hat évre, 1929-ig kötöttek meg, nem volt már meg a régi értéke a fővárosra nézve, sőt idővel terhessé is vált volna. Annál nagyobb eredmény az, hogy ezt a szerződést békés utón lehetett felbontani. Beavatott helyen ennek a szerződésnek a lényegéről, létrejöttének körülményeiről és a felbontás szükségességéről a Fővárosi Hírlap- nak a következő információkat adták: — 1923-ban a fővárosnak feltétlenül érdekében volt, hogy ezt a szerződést megkösse és abból tényleg komoly hasznok származtak. Szükség volt a szerződés megkötésére, mert a gázgyárat jelentékeny szokoltartozások terhelték olyan időben, amikor a szokol folyton emelkedett, ellenben a magyar korona rohamosan zuhant. A gázgyárat ilyenformán a romló korona arra kényszeritette, hogy a cseh bányáknál fennálló tartozását minél előbb teljesen kifizesse. Pénze azonban erre a célra a gázgyárnak nem volt. Előnyös és kedvező volt tehát a fővárosra nézve, hogy a francia-német szindikátusi szerződést megkösse. Viszont a pénzcsoport is, amelynek Genfben van a székhelye, előnyösnek tartotta akkor a szerződést, amelynek értelmében a főváros 300.000 dollár kölcsönt vett igénybe, amelyért 19 százalékos kamatot fizetett. Ez a 19 százalékos kamat — amely abban az időben méltányos volt, mert nálunk akkor heti 4—10% koszt-kamatot fizettek, — megfelelő volt a külföldi szindikátus igényeinek, de amellett a pénzcsoport főérdekeltje, egy szénbánya tulajdonosa abban reménykedett, hogy a budapesti gázgyár szénszükségletét saarvidéki bányáimból fogja ellátni. A szerződés megkötésekor ez lehetségesnek is látszott. Jött is pár száz vágón saarvidéki szén a budapesti gázgyárba, ami abban az időben, az ostraui szénbányász-sztrájk miatt, különben létérdeke is volt a gázgyárnak. — Nem telt el azonban sok idő, amikor a Guttmann-féle ostraui szénbányák újból szállítani tudtak, viszont a saarvidéki szén, a tulmagas szállítási díjtételek miatt, már nem tudott többé Budapestre gravitálni. Ilyen körülmények között természetesen a Frankfurt—francia pénzcsoport sem találta meg azt a jó üzletet, amelyet különösen a szénszállítás révén elérni remélt. Közben azután a magyar korona is stabilizálódott és igy a gázgyár is olyan körülmények közé jutott, hogy ostraui szénszükségletét ismét hoszabb hitelre vásárolhatja. Ez a hitel azután olyan helyzetet teremtett, hogy a gázgyár a pénzcsoport követelését kifizethesse, amire nézve az egyezség során az a megállapodás jött létre, hogy a még fennálló 1,700.000 aranykorona tartozást október 20-áig készpénzben fizeti vissza a gázgyár. A szerződést felbontó tárgyalásokat még Ripka Ferenc, mint gázgyári vezérigazgató kezdeményezte és azokat mindvégig figyelemmel kisérte es Rozsa Károly helyettes vezérigazgató, a gáz- gyari igazgatóság hozzájárulásával, fejezte be. A gázművek számára kétségen kivid nagyon előnyös ez az uj fordulat, mert visszakapja teljes szabadsagai és mert túl van azon az időn, amikor más módón nem tudott szénhez jutni. Minden más hiresz- telessel szemben meg kell állapítani még azt is, hogy a főváros a szindikátusnak semmiféle kártérítést űzetni nem köteles. A főváros számára is nagyon előnyös, hogy a jövőben nem kell kamatokat fizet- n|f> hiszen ezeknek a kamatoknak megszűnése is többmilliárd korona megtakarítást jelent. A tanács különben csütörtöki ülésén tárgyalta az ügyet és hozzájárult ahhoz, hogy B u z á t h János alpolgármester a főváros nevében a külföldi szindikátussal a szerződés felbontására vonatkozó megállapodást, amelynek részleteire mindkét fél teljesen meeeeve- zett, megköthesse.- m XV. Magyar Kir. Osztálysorsjáték 68.000 sorsjegy. 29.000 nyeremény. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 3.000. 000.000 azaz hárommilliárd korona készpénz. Jutalom és nyeremények: 3*000,000.000 korona 1*000,000.000 korona 500.000. 000 korona 400.000. 000 korona 300.000. 000 korona 300.000. 000 korona 100.000. 000 korona stb., stb. összesen közel 28 milliárd korona készpénzben. Az I. osztály húzása október 22-én. A sorsjegyek hivatalos árai: Nyolcad: Negyed: Fél: Egész: 15 ezer K 30 ezer K 60 ezer K 120 ezer K Sorsjegyek minden elárusítónál. Schwarz Sándor és Tsa MAGYAR KÁLYHAIPAR BUDAPEST, V., BÁTHORY-UTCA 20. TELEFON: 162-14. MEIDINGER FOLYTONÉGÖ- ^ ÉS’ CHAMOTTE -KÁLYHÁK FardőHúdaK, MRätyMk, Closettek, mosdók mindenféle csövek, viz-, gőz- és gázarmaturák, horganylemez, vaslemezek, műszaki cikkek beszerzési forrása BÁLINT és FRANK cég Budapest, VL, Ki r á í y- u c c a 82. Telefon : 130—71 és 59—14.
