Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-14 / 41. szám

Budapest, 1925 október 14. 5 Vájná tanácsnok ünneplése * Szombaton iilte meg Vájná Ede kormány- főtanácsos, székesfővárosi tanácsnok, a közélelme­zési ügyosztály vezetője harmincéves szolgálati jubi­leumát. Ritka alkalom ez olyan embernek az ' életében, mint Vájná tanácsnok,akinek csak munkásnapjai voltak még akkor is, amikor mások ünnepeltek. Az a harminc esztendő, amelyet Vájná Ede a budapesti városházán töltött el, a példásan szorgalmas, az ered­ményes munka töké­letes harminc eszten­deje. Budapest köz­élelmezése ma már el sem képzelhető Vájná Ede nélkül, hiszen a legválságosabb idők­ben, a legsúlyosabb körülmények között állta meg legkitűnőbben a he­lyét. A háborús esztendőkben, amikor Budapest kor­mányzásának legfontosabb ága a közélelmezésnek kielégítő módon való megoldása volt, ezt a példátlan munkát Folkusházy Lajossal együtt Vájná Ede végezte. A miniszteri rendeletek tömkelegében ur volt az ő világos agyveleje és talán a minisztérium­ban, ahol a rendeletek garmadáját gyártották, sem igazodtak el úgy ebben az útvesztőben, mint Vájná tanácsnok. De Vájná Ede egy pillanatig sem volt azért az akták embere, egy pillanatig sem tudták az ő alkotó tevékenységét bilincsek közé verni a rendeletek; amit Vájná Ede a főváros közélelmezése érdekében cselekedett, az maga volt az eleven élet, maga a számolás minden lehetőséggel é§ minden emberi akarattal. Bürokratikus kezelés helyett Budapest közélel­mezése terén a kereskedelmi szellem kerekedett fölül. Amit a háború' alatt a közélelmezési ügyosz­tályban és üzemekben végeztek, nem szorul többé dicséretre, hiszen Budapest minden lakosa élvezte ennek a munkának jótéteményeit és eredményeit. Budapest éléskamrája Vájná Ede és kiváló munka­társai gondossága révén soha egy pillanatra sem ürült ki és ma már elmondhatjuk, hogy a világ egyet­len háborús világvárosa sem volt abban a kényel­mes helyzetben, amiben Budapest volt, hogy az egész háború alatt komoly nélkülözésnek egy pilla­natig sem volt kitéve. Ugyanakkor pedig a buda­pesti közélelmezési ügyosztály győzelmes gazdasági politikája nemcsak élelemmel látta el Budapest lakos­ságát, hanem egyben állandóan gondoskodott arról is, hogy az árdrágítók ellen a kereskedelmi kon­kurencia legyőzhetetlen becsületes fegyverét szö­gezze oda. A legfontosabb élelmicikkek árai nem a maximálások révén nem drágulhattak meg, de le­győzte az erkölcstelen spekulációt az az okos és ügyes kereskedői szellem, amely mindig gondos­kodni tudott arról, hogy Budapest lakossága részéne óriási raktárak álljanak rendelkezésre, olcsón be­szerzett, elsőrendű élelmiszeirsztikséglietekből. Ennek a közélelmezési politikának egyik legki­válóbb és legtevékenyebb képviselője Vájná Ede tanácsnok, akit ilyenformán méltóképpen ünnepeitek most. hogy városi szolgálatának harmincadik évét töltötte be. Vájná sohasem kereste a közönség tap­sait és bár okossága, tevékenysége, tudása az utolsó évtizedben rendkívüli érdemeket szerzett, mindig el­vonult az ünneplés elő?'. Most azonban nem zárkóz­hatott el többé a tanács, azi ügyosztály és az üze­mek jókívánságai éis ünneplései elől. A jubileum al­kalmával szombaton tisztelegtek nála munkatársai: ügyosztályának és a közélelmezési üzemeknek ve­zetői. Az ünneplők között ott voltak többek között: Mellly Béla, a Vásárpénztár eillnlöke, Demkó De­zső. a Vásárpénztár vezérigazgatója, Reich Samu, a községi éleftniszeriizem _ vezérigazgatója stlb. A tisztviselői kar nevében M u z s i k ó István főjegyző meleghangú beszédben üdvözölte: Vájná tanácsnokot és pazarul kiállított ezüstfedelü düszalbümot nyúj­tott át az ünenpellnek. Az albumban az ügyosztály és az üzemek összes tisztviselőinek arcképe foglal­tatik és pompásan sikerült felvétetek vonulnak fel azokról az üziemekröil1 is. amelyeknek munkáját Vájná Ede irányítja és amelyeknek megalapításában is erlös része volt. Az üdvözlő beszédre Vájná tanácsnok meghatottan válaszolt. Ezután mulatságos és egyben megható jelenet játszódott le. Reich Samu vezérigazgató, aki mos­tanában érkezett meg olaszországi útjáról, apró aján­dékkal kedveskedett, átnyújtott a tanácsnoknak egy doboz viaszgyujtót, amely bőrtokban volt elhelyezve. — Hát ez mi? — kérdezte meglepődve a ta­nácsnok, — Gyújtó. — felelt nemes egyszerűséggel a ve­zérigazgató. Vájná tanácsnok azonban gyonsan feltalálta ma­gát: — Ez nem azt jelenti, — mondotta — hogy etz a gyufa most gyújtja meg a szivemet, mert az már »égen lángol az ön szenetetében. Vacsora a sertésközvágóhidon Szombaton este Vájná tanácsnok harmincéves jubileuma alkalmából a közélelmeizési ügyosztály és a_z ügyosztályhoz tartozó intézmények és üzemek va­csorát adtak a székesfővárosi sertésközvágóhid tőzs­determében, amelyen mintegy százötvenen vettek részt. Ott voltak az ügyosztályok tisztviselői, az ügyosztályhoz tartozó üzemek és intézmények veze­tői és fötisztviselői. az állatorvosi kar. a sajtó kép­viselői és sokam mások. Pontban nyolc órakor megje­lent Sipőcz Jenő dr. polgármester és Folkus­házy Lajos alpolgármester vezetésével a főváros tanácsa is, amelynek csak néhány tagja maradt távol, akik részint betegségükkel, részint fontos elfoglaltsá­gukkal mentették ki magukat. A vacsorát a községi éleimiszerüzem rendezte1 és minit házigazdák Reich Samu vezérigazgató és Hűek igazgató lekötelező előzékenységgel látták el a vendégeket. A zenét a Néhány nappal ezelőtt fontos tanácskozás volt a belügyminisztériumban a jövő évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos ügyekről. Ezen a tanács­kozáson a belügyminisztérium részéről T ersty áll­sz ,k:y Kálmán helyettes államtitkár, a főváros volt kormánybiztosa, a belügyminisztériumban a fővá­rosi ügyek intézője vett részt. Azonkívül a főváros részéről ott voltak: Sipőcz Jenő polgármester, Föl Iki ui s h á z y Lajos alpolgármester. Csupor József tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője, S e- bő Bé'a adóigazgató és Homffy Lajos adófőszám­tanácsos. A belügyminisztériumban mindenekelőtt aziránt érdeklődtek, hogy a jövő évi költségvetést milyen elvek alapján és milyen szempontok figy elíem be vé­telével (fogják összeáilitaini. A főváros képviselői azonban erre. az érdeklődésre természetesen niem tudtak kimerítő feleletet adni, mert most már autó- | nómiája van a városnak és .a budget-összeállitás irányelveit az a bizottság fogja megbeszélni és meg­határozni. mely bizottságot mrég csak ezután fog­nak megválasztani. A jövő évi költségvetésnek mindenesetre fontos problémája a külföldi adósság tör­lesztése.. Az osztendei megegyezés értelmében már január el­sejétől kezdve esedékessé válnak a külföldi adósság törlesztő részletei és 1926-ban 300.000 font sterling, azaz kerek százmilliárd papirlköroma lesz a fizetni való. Hogy honnan veszik erre a súlyos kiadási té­telre a városházán a fedezetet, milyen uj adókat kreálnak és milyen régi adókat emelnek fel: azt még a városházán sem tudják. A 300.000 font sterling, melyet januárban a ,'külföldieknek kell fizetnünk: 7.2 millió aranykoronának /felel meg, ami azért érdekes, mert az idei költségvetésben a kölcsönök amortizá­ciójára 7.11 millió aranykorona van fölvéve. Ebből a külföldi kölcsönökre 3.42 .aranymillió, a 48 milliárdos kölcsönelőleg kifizetésére 2.62, a 15 milliárdos tata- rozási előleg 0.9 francia kincstári illeték 0.11 arany- milíiiió korona. fővárosi tisztvisetlők hatvan-itagu szimfonikus zene­kara szolgáltatta, művészi élvezetet nyújtván a ven­dégeknek. Vacsoraközben Sipőcz polgármester üd­vözölte a jubilánst, utána Folkusházy alpolgár­mester Vájná Edére1, a kollegára és bajtársra ürítette poharát. Muzsikó István főjegyző az ügyosztály és >az üzemek nevében. W u r ni b Elemér dr., a FANSz nevében és Gruber föállatorvos az ügy­osztály imtézményiei nevében mondottak pohárkö­szöntőt, amelyeket Vájná tanácsnok megliatottan köszönt meg. A vacsora kitűnő rendezése dr. D e 11 a- Donna Mihály tanácsjegyző érdeme. A külföldi kölcsönök ideiglenes rendezésére föl­vett 2.63 aranymillió tudvalévőén abból a 10 száza­lékos adóból rekrutálódik. amellyel a vil/amosáram- fogyasztást és a BESzKÁR forgaltmai bevételéit megterheltük a külföldi hitelezők javára. A progresz- sziv pártok ezt az adót január elsejém meg akarják! szüntetni pedig ha nem szüntetnék meg, akkor eb­ből a két tétéiből legalább 200.000 font sterling bevé­telre lehetne számítani, a külföldi adósságok amor­tizációjára tehát kétharimadrészben megtenne a fe­dezet. A 15 miiliárdos tatarozási hitelt már visz- szafizette a város és a 48 milliárdos előleg, amelyet a tisztviselők fizetésének kiegészí­tésére kapott kölcsön a főváros, szintén fe­dezve van. A külföldi adósságok törlése tehát nem olyan súlyos probléma, mint amilyennek látszik. Súlyossá csupán az teszi, hogy az idei 92.9 millió koronás aranybud- getbem a községi k ö z s z o ligáidat ások, adók és adó­szerű bevételeik] 53.2 millió aranykoronára vannak előirányozva és a mostani gazdasági válságos idők­ben ki van zárva, hogy ez, vagy ennél is nagyobb összeget a maga teljességében megkaphassa a fővá­ros a publikumtól. A belliigymmisztériumban tartott konferencián különben véglegesen megállapodtak abban, hogy a jövő évi költségvetést papirkorona-alapon készítik el, épp úgy, mint ahogy papirikoronábainl készítik az ál­lami költségvetést is. A korona most már stabilnak mondható és nincs sok ériíeüme az aranykoronával való operálásnak addig, amig nem tudjuk, hogy mi­iven lesz az uj pénz. Érdekes, hogy az idei költségvetés aranyté- teleinek az átszámításánál a 17.000-szeres szorzószámot fogják használni és nem a 14.500-ast. A közgyűlések előtt pártközi konferenciákat rendszeresítenek Levonják a szerdai viharos közgyülésből^a* konzekvenciákat A szerdai viharos közgyűlés hullámai tulajdon­képen ma sem ültek el, mert a komoly elemek igen behatóan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy miképen kell és miképen lehet a közgyűlés munka- képességét intézményesen biztosítani. Mindenekelőtt minden oldalról megállapítják, hogy a szerdai közgyűlés viharos jeleneteinek megrendezésében a pártok vezetőtagjai nem vettek részt és ezeket a jeleneteket a pártoknak nem exponált tagjai idézték fel. Ilyen körülmények között általá­nos a megállapitás, hogy a közgyűlés munkaképes­ségét nem látják veszélyezettnek. A helyzet ugyanis az, hogy a fővárosi pártokra, nagyon jó hatással vol­tak a R i p k a Ferenc főpolgármester által egybehívott sorozatos páríközi konferenciák. Ezeken a tanácskozásokon igen jó hangulat alakult ki, a pártok között minden kérdésben megegyezés jött létre, amit semmi sem bizonyít jobban, mint azok az eredmények, amelyeket egymásután ért el az uj rezsim. Különösen a Ripka-párt soraiban az a véle­mény alakult ki, hogy a főpolgármesternek folytatni kell azt az akcióját, amely az ilyen pártközi kon­ferenciák révén eredményeket hozott létre. Mozga­lom indult meg, hogy a legfontosabb kérdéseket az egyes közgyűléseket megelőzően pártközi konferen­cián tisztázzák. Minden valószínűsége megvan annak, hogy a közgyűléseket megelőző konferenciákat rendszeresíteni fogják és ilyen módon pótolják a régi, úgynevezett negy­venötös bizottságot, amely tudvalévőén minden egyes közgyűlés elé kerülő ügyben előzetes meg­állapodást hozott létre a közgyűlés pártjai között. Természetesen a pártok vezéreinek oda kell hatni, hogy^ a párttagok részéről a személyes termé­szetű felszólalások, az egyéni akciók elmaradjanak, hogy azok meg ne ingassák a közgyűlés munka­s®* képességébe vetett hitet. Tompítani, szelektálni, esetleg egészen ki kell irtani a provokáló közbe­szólásokat is, amelyek igen könnyen felidézik a viharokat. Ha ez megtörténik, akkor a közgyűlés munkaképességével nem lesz baj. Vannak ugyan olyan vélemények is, amelyek szerint a kedélyek teljes lecsillapodására még két-három közgyűlésre lesz szükség, de még az ilyen pesszimisztikusan vé­lekedők is azt mondják, hogy azután csakugyan megindulhat majd a nyugodt munka. Fontos szerepük van a közgyűlési béke szem­pontjából a bizottságoknak is. A közgyűlés érdem­leges tárgyait, amelyek az alkotó munka keretébe tartoztak, eddig is a legharmónikusabb egyetértés­ben tárgyalták le a bizottságok ás megvan a kilátás arra, hogy ezek ezentúl is teljesen éretten kerül­nek a közgyűlés elé úgy, hogy biztosítva lesz előre úgy a pártok hozzájárulása, mint az ügy érdem­leges és célszerű elintézése. A baloldalon a közgyűlés munkaképességének biztosítása szempontjából feltétlenül szükségesnek tartják a polgármesteri szék betöltésének az auto­nómia szempontjából való megoldását is. Ragasz­kodnak ahhoz az álláspontjukhoz, hogy a város­házán uj rendszer következzék be, ez pedig csak akkor történhetik meg, ha uj polgármester kerül az elnöki emelvényre. Szerintük kétségtelen, hogy al­kotó munka a közgyűlési teremben csak úgy foly- hatik, ha olyan polgármester áll az élen, aki össze tudja kapcsolni a hasznos erőket. Fontos természetesen az is, hogy a közgyűlésbe komoly programmot .vigyenek, ami alkalmas arra, hogy kiküszöbölje a politikai és világnézeti villon­gásokat. Ha komoly tárgysorozata van a közgyűlés­nek, akkor komolytalan jelenetekre nem kerülhet sor. A komoly elemeknek kell tehát összefogni a nyu­godt tárgyalás megteremtésére. Mindenki meg van győződve róla, hogy a kedélyek rövidesen lecsilla­podnak és megkezdődik a főváros talpraállitásához szükséges alapvető munkálkodás. Költségvetési gondok a városházán Értekezlet a belügyminisztériumban — A külföldi kölcsön törlesztésének problémája — Az uj költségvetés papirkorona alapon készül 17.000-szeres átszámítási kulccsal

Next

/
Thumbnails
Contents