Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-28 / 4. szám
2 Budapest, 1925 január 28. Enyhül az ellentét a liberálisok és a demokraták között Ugrón, Rassay és Márkus Jenő beszédei a Józsefvárosi Társas Kaszinóban Liberális szervezkedés a Lipótvárosban Abban az erősen kiélesedett viszonyban, amely a fővárosi választási küzdelem előcsatározásai során a Fővárosi Szabadelvű Párt, másrészről pedig a demokratikus b'.okk között fellépett, az utolsó hetekben szemmel látható enyhülés állott be. A két front hosszú heteken át sajtóban és beszédekben támadta egymást és minden alkalommal, amikor egy- egy gyűlésre, vagy egy-egy vacsorára felvonultak, egészen bizonyos volt, hogy ugyanakkor, amikor híveket toboroznak maguknak, egyszersmind élesen támadják a másik felet. Békülékeny hangulat A két front harca tulajdonképen nem is a községi választások körül folyik, hanem az országos politikának az a problémája szerepel a középpontban, hogy melyik helyesebb ellenzéki harc: a passzivitás, vagy az aktivitás. Krrői az elvi kérdésről a két oldal még ma is vitázik egymással, ezzel szemben azonban személyes támadások, egymás becsmérlése inai már nem fordul elő. Hogy a békülésnek a községi választások terén milyen gyakorlati következményei' lesznek, azt ebben a pillanatban nehéz lenne megmondani. Mindenesetre a főváros polgárságának örömére szolgá hat, hogy a liber álizmus és demokrácia harcosai egymást megérteni készülnek és elül a csúnya viaskodás, amely csak a reakció malmára hajtatta a vizet. De ugyanakkor a polgárság nagyrésze aggodalommal érdeklődik aziránt, hogy a liberálisok és demokraták közeledése nem jelenti-e egyszersmind az egységes polgári front gondolatának feladását és nem jelenti-e azt. hogy Ugrón Gábortól Bárczyn, Rassavn, Vázsonyin. Rupperten és Peidlen át egészen a szélső szocialistákig baloldali ko/a- lició készül. Ennek az alakulásnak Budapest polgársága határozott ellensége lenne, mert a józan polgárságnak az a meggyőződése, hogy a reakciót nem a másik szélsőség bekapcsolásával. hanem a tiszta liberális és demokratikus polgári egység megalkotásával lehet leküzdeni. A következő napok eseményei fogják megmutatni, miként alakul ki a helyzet, de megvan rá minden remény, hogy a mérséklet hirdetői meg tudják menteni a polgári egységet. amelybe bele kell kapcsolni minden igaz értéket és a főváros érdekében alkotó munkára kész minden elemet. Egyazon nap egyazon órájában Mint említettük, po'itikai körökben sokat beszélnek arról, hogy a liberálisok és a demokraták vezető egyéniségei személyes érintkezéssel igyekeznek megértést létrehozni. De ezen tulmenőleg a nyilvánosság előtt is a na- I pókban több olyan beszéd hangzott el. amelyek e híreket megerősíteni látszanak. Ezekben a beszédekben a liberálisok még mindig a politikai aktivitás mellett nyilatkoztak meg. a demokraták pedig ragaszkodtak a passzivitás fenntartásához; ezzel szemben azonban egyazon napnak egyazon órájában minié gy paktumszer üen m i n d a két párt e n g e sztélé k e n y hangon beszélt a másikról és egyforma hevességgel követette az általános titkos választójogot, hirdetve, hogy ezen a ponton nem ismernek megalkuvást. Politikai körökben úgy érzik, hogv mindezek határozott közeledést jelentenek a két oldal között. amelynek ma még ki nem számítható konzekvenciái a községi választások során szintén meg fognak mutatkozni. Kompliká'ja a helyzetet az a másik hir. amely szerint az ellenzéki blokk szociáldemok rat a és polgári pártjai szorosabb megegyezésre készülnek a fővárosi választásokban való felkészülésbe in. Az ellenzéki blokk szombat esti vacsoráján ennek a tervnek hangot adott Peyer Károly szociáldemokrata képviselő i's, aki azt hangoztatta, hogy a demokratikus blokk pártjai most együtt küzdenek az országos politikában, de együtt kell felven n i a küzdelmet a fővárosi választásoknál is. Ennek a beszédnek burkolt célzásán túlmenően tény az. hogy a megvalósulás stádiumába jutott az a terv, amely szerint a szocialisták az ellenzéki blokk polgári pártjaival együtt, közös listán mennek bele a városi választásokba. Ugyanakkor messzemenő jelentőséget tulajdonítanak annak a felhívásnak is. amelyet V á z s o n y i Vilmos intézett beszédében ezen a vacsorán a szabadelvű képviselők csoportjához. — Azokhoz szólok — mondotta Vázsony i —, akik mint aktiv ellenzék, bent varrnak a Házban. Nem nyúlok meggyőződésükhöz, de azt kérdem, minek kell még tört enni e a kormány részéről, milyen provokációnak, hogv végre azok, akik aktiv ellenzéknek érzik magukat, ráeszméljenek arra, hogy az ő kötelességük 'semmiesetre sem az ellenzék passzivitásának ostromlása, hanem a kormány konokságának és dacosságának ostromlása. Immár elérkeztek ahhoz a fordulóhoz, hogy kijelentsék, ha eddig nem is azonosították magukat a kivonult ellenzékkel. a kormány reakciós törekvései! után, immár nekik is azonosítani kel magukat. Ez az ő kötelességük, nem pedig az előkelő elkülönítés az országos politikában, sem Dedig a községe politikában. Mert, ha a községi politikában Bethlen megengedi azt. hoev Viczián és Platthv pártjának tagjai, a Wolff-párt tagjai. Gömbös kemény fajvédő pártjának tagjai, akik újabban csendesen hallgatnak, ezek mind egy községi pártot alkossanak. szabad-c itt polgári egységről beszélni? Demokratikus polgárok és demokratikus munkások egyesült erővel mentik meg az országot. Amint az országos politikában, a községi politikában is ez az ut. Ennek a frigynek széttörhetetlennek kell lennie mindaddig, amig le nem győztük a reakciót és nem szabadítottuk meg az országot és a fővárost a sötét uralomtól, Rassay díszeinek Belekapcsolódik az újonnan kialakuló helyzet eredői közé az az est is. amelyen a Józsefvárosi Társas Kaszinó szombati vacsoráján a Fővárosi Szab ad elvii Párt vezérei nyilatkoztak meg. A Józsefvárosi Társas Kaszinó legutóbb diszelnökévé választotta meg Rassay Károlyt. Ezzel a lépésével a kaszinó, amely mögött a választópolgárok hatalmas tömege áll, határozott irányt vállalt úgy az országos politikában. mint a községi, választások térti étén. Ennek a kaszinónak az élete á kommunizmus bukásával kezdődik. Akkor néhány lelkes ember, élükön Wieselmann Rezsővel, aki mögött harminc éves aktiv mult és a környékben páratlan népszerűség áll, összetoborozta itt a Józsefváros minden liberális és demokratikus polgárát. A szombati vacsorán elsősorban Rassay Károlyt. a kaszinó uj diszelnökét ünnepeltek a józsefvárosiak. egyben azonban meleg ovációban részesítették W i esel man n Rezsőt, a kaszinó elnökét, aki sok hányattatás után, végre w igazi útra ve|- zefcte a Józsefváros liberális polgárságát, akiknek soraiban ott láttuk Ehrlich G. Gusztávot és Kató n.a Béla szerkesztőt, akik az Erzsébetvárosi Kör küldöttségét vezették. A két ünnepeltet Zöld Márton ezredes köszöntötte magasröptű beszédében, az egv- begyültéki szűnni nem akaró tapsvihara között. A vacsorán R as sav Károly és Ugrón Gábor mondtak nagyjelentőségű politikai beszédet, amelyek szinte válaszként hangzottak el Vázsonvinak ugyanebben az órában elmondott beszédére. Mind a két szónok airrai iatz álláspontra helyezkedett, hogy helyeden választották meg az aktivitás módszerét, amit az események is igazolnak; ugyanakkor azonban a legélesebb harcot jelenítették be la reakcióval szemben. valamint a büntető novella ellen és iaiz általános titkos választójog érdekében. Rassay beszéde Rassay Károly beszédében mindenQkelőtt megköszönte a kászinó bizalmát. amelv annál értékesebb számára, mert hiszen ez a kerület választotta képviselőjévé és — mint mondotta — ezáltal belépőjegyet adott neki a politikába. Állandó helyeslés között mutatta ki azután, hogy az események igazolták azt a politikát, (amelyet ö és barátai ,az utóbbi időben folytattak. — Vannak — mondotta —. akik a mai politikai helyzetben a passzivitást tartják (annak az útnak, amelv a liberális és demokratikus eszmék győzelméhez vezet. Ezek az aktiv harc híveit vádolják azzal. hogv céljaákuaik megvalósítását elgáncsolják. A reakció teljeserejü feltámadásának Jelen pillanatában elfelejtettem a sebeket, amiket kaptam és nem keresem, kit terhel a felelősség, de megállapítom. hogyha mindenki a he 1 v é n maradt volna, nem következhetett v o In a el a reakció előnyomulása. A legfőbb cél nem divergál a szélsőségekbe, hanem me-g védeni, amit eddig sikerült megszerezni. Most kot nagv veszedelem fenyeget: az egyik az ui büntetőjogi novella, a másik veszedelem pedig a választójog kérdése körül tornyosodlk. Az általános titkos választóiog az ország kul- tursziikséglete és megvalósítása érdékében a legélesebb aktiv harcot kell indítani és ebbeLi taktikánkat nem engedjük béklyóba verni. Ugrón a politikai kopenyegforgatókró! R assay beszédét az egybegyűltek szinte Dercénkét me&iszakiitötták kitörő trészésnyi 1 vánitásiik- kai, majd, amikor Ugrón Gábor állott fel szólásra, neki is kijutott az ovációból. Ugrón bestédében nagy szeretettel emlékezett meg küzdőtársáról. R(assay Károlyról, akit most választói ünnepelnek. Azután áttért a politikára és az;t hangoztatta, hogy a politikai köpönyegforgatók nem alkalmasak a vezetőszerep játszására. Akik csak romboltak és viszályt hintettek érvényesülésük érdekében, azok nem kritizálhatják a sz-a- badielvüség politikáját. Szólott a kormánypárt részéiről kuLturszégyenamk, a numerus klauzus eltörlése érdekében a nemzetgyűlésen elhangzott három feltűnő felszólalásról, amelyeknek minden sorát a'áÍrhatja. Hogy ez bekövetkezhetett, a z i d ő k jelének tekinti. Végül kijelenti, hogv nem Iáiddá föl asz általános választójog egyetlen betűjét sem és nem hajlandó a falu rovására sem ingalkudni ezen a téren. Wolf fék bűnei Kimondottan városi kérdésekkel az estén tulajdonképpen csak M á r k u s Jenő miniszteri tanácsos foglalkozott. Budapest élete belle van kapcsolódva a politikába és ma egy polgári kerületnek politikával is'kell foglalkoznia. Ezt a várost a liberálizmus épltejtte fel annyira, hogy harminc év alatt a három kis városkából Európa hetedik városa lehetett. Szólott azután a keresztény községi párt politikájáról, amely a kommunizmus bukása után ne(m a megmaradt értékeket konzerválta, hanem a legszélsőbb pártpolitikát űzte és életrekejltette a felekezeti gyü- lölséget. A Wolff-párt négyesztendős uralmáról szóló mérleg rendkívül szomorú. Mit csinált ez a re|zsim? Politikai tekintetben a legkárosabb eredményeiket érték el. Elvették a várostól régi kipróbált tisztviselő- karát és Wolff Károly a maga generálstábjával a teljes egyoldalúság és elfogultság politikáját űzte. Tisztviselőket, kiváló tanerőket, igazgatókat dobtak ki állásukból és, még a kis vásárcsarnoki bódék birtoklóit is mieghábórgGitták. A községi üzemekbe is bevitték a pántpolitikát Produkáltak ezzel szemben három úgynevezett deficitmentes költségvetést, amelyet olymódon csináltak meg. hogy elíeiejtették beálltam a külföldi kölcsönöket. Ez a rezsim q kereskedelmei és ipart létalapjában támadta meg. Ez az oka annak, hogy a fővárosi választás ma nem lokális kérdés, hanem országos probléma. Ha mi most — mondotta — nem győztünk, akkor hosszu időre el van véve a lehetőség, hogy Magyar- országon egészségesebb közszellem 'érvényesüljön. Márkus Jenő nagy tetszéssel fogadott beszéde után még dr. Rév é s z ügyvéd szólott a zsidósághoz. akiknek nevében hangsúlyozta, hogy a magyar zsidók tántoríthatatlan hazafiak voltak és maradnak, de eszükben sincs po'itikai' vezetőszerepert vállalni. Utána a jelenlévők lelkes ünneplése közben a liberális gondolat veterán harcosa. Ehrlich G. Gusztáv szólalt fel, majd a társaság a késő éjjeli órákig a ■legjobb hangulatban maradt együtt. Liberális szervezkedés a Lipótvárosban Megtörtént a liberális szervezkedés a lipótvárosi Vili. választókerületben is, ahol a döntő értekezlet vasárnap q Lipótvárosi Társaskör helyiségében folyt le. Az ülésen báró Szt erényi József elnökölt, aki mindenekelőtt kijelentette, hogy a fővárosi választásokban semmi körülmények között részt nem vesz. Egyáltalán a fővárosi választásoknál nem szabad személyi szempontoknak érvényesülni, hanem csak azt kell nézni, hogy a reakció, amely a fővárosit hatalmába kerítette és mai1 állapotába juttatta, milyen eszközökkel dönthető meg. A maga részéről azt ajánlja, hogy a liberális polgárság a Fővárosi Szabadelvű Párthoz csatlakozzék. amelyet öt nemzetgyűlési képviselő. Bárczy István. Heinrich Ferenc. Rassay Károly. S á n- dor Pál és Ugrón Gábor tartott szükségesnek megalapítani. A többi felszólalók is a Fővárosi Szabadelvű Párthoz való csatlakozás mellett nyilatkoztak. Azután, dr. G o n d a Béla indítványára egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint az értekezlet kimondja a VIII, választókerületi Szabadelvű párt megalakítását. Választottak egy száztagú előkészítő bizottságot, amely hamarosan összehívja a nagygyűlést___________ Apollo-Szinház (Helikon épületében, Eskli-fér) Telefon : József 150-01 Medgyaszay Vilma Homokzsák, Cetihalott, 72-es őrház Kezdete 8 órakor
