Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-28 / 4. szám
Budapest, 1925 január 28. 5 ^mnzo&JiijzMP TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nines Chorin herenc Nyolcvanhárom évet élt és ebből egv fél évszázad a közéilet szolgálatában telit el. üt évtized nagy idő. de az eredmények éppoly imponálók, mint a szolgálatban töltött esztendők. Es aki ezeket az eredményeket egymás mellé állítja, csodálkozva kérdi': ennyit dolgozott, annyit ért el és csak ötven évig küzdött céljaiért? Valamelyik költő igy sóhajt fel: Nem az a kérdés, mennyit éltünk, hanem hogy mennyit szenvedőnk. Tegyük a szenvedések helyébe a munkát és annak eredményeit s képet alkothatunk magunknak arról, hogy mennyire nyúlt el az az élet. amelynek most vécét szakított a halál. De még tökéletesebb lesz a kép, ha áttanulmányozzuk azt a korszakot, amelyben alkotóereje oly nagyszerűen érvényesült. Ennek a korszaknak minden fejezetében gyakran találkozunk szellemével s minden találkozásnál az a benyomásunk, hogy egy nagystílű, nagy koncepciójú, nemesen érző. előkelőén gondolkodó egyéniséggel jutottunk érintkezésbe, aki sohasem az egyéni érvényesülést, hanem a nemzeti célok megvalósításának lehetőségeit kereste. Senki nálánál nem ismerte jobban e lehetőségeket és senki sem küzdött több erővel, kitartással és meggyőződéssel e célokért. Tudta, mennyi az elérhető s mihelyt ezt felismertté, nem tágított attól, ami megvalósítható. A tudása volt hitének, meggyőződésének az ereje, a (tudása vo’.t a fegyvere és a tudása volt az irányítója. Nem hajszolt ábrándokat, s ezért gyakran vádolták azzal, hogy nincs érzéke az ideális javak iránt. A vád alaptalan volt. Mert vannak anyagi problémák, amelyeknek megoldása csak nagyfokú idealizmussal sikerülhet. És vannak egy nemzet életében anyagi ügyek, amelyek sorsdöntőbbek mint a legszínesebb ideálok. És aki egy gazdaságilag visszamaradt nép gazdagsági önállóságáért küzd. bizonyára nem kevésbbé tiszteletreméltó katonája a nemzetnek, mint az a takes álmodozó, aki valamikor a nemzetiszinü kardboitért. vagy a magyar vezényszóért küzdött. De más egyebet is látunk, ha ennek a félszázadnak históriáját átlapozzuk és Chorin Ferenc zsenijével találkozunk, azt tapasztaljuk, hogy parlamenti beszédeiben, vagy más természetű felszó.alásaiban egyetlen frázis, egyetlen közhely nem rontja le érveléseinek értékét. A frázis és a közhely arra való, hogy a gyenge felkészültségű harcost kisegítse abból a szellemi zavarból, amelybe a tudás hiánya, a tisztánlátás fogyatékossága juttatta. Ezeken kivül még arra is való. hogy meghódítsa azokat, akiket a komoly és alapos 'tudás fegyvereivel nem lehet meghódítani. Chorin Ferenc sahosem jutott ilyen zavarba, de sohasem is pályázott arra. hogy frázisokkal és közhelyekkel hasson a pallérozatlan, tömegek lelkületére. Nem tudott és nem is akart leszállni az alantos szenvedélyek mélységébe. Ez e.len fellázadt az önérzete, amely szintén mély tudásából táplálkozott És amikor a felületesség száraznak tartotta őt, ő voltaképen tudományos és tárgyi.agos volt. Oly erős volt a hite a maga igazában, hogy szentség- törésnek vette volna, ha frázisokkal hódit és nem a mindent megvilágító tudással. És ezért valljuk, hogy az önálló magyar vámterületnek és a Magyar Nemzeti Banknak sokkal hatalmasabb erőssége volt ö. mint mindazok, akik ebben a két gazdasági célban csak a nemzeti hiúság s nem a gazdasági érdekek kielégítését keresték. Nem lett volna az a komoly hadvezér, aki volt, ha a harcok sikerét nem biztosítja magának azzal, hogy komoly és számottevő hadsereget szervez maga körül. Ez a hadsereg a Gyáriparosok Országos Szövetsége, melynek szervezete, harci képessége, célkitűzése magán visa'i annak a kivételes szellemnek a bélyegét, amely világra szólította. Ebben a testületben folytatódik az ő élete megalkotójának örök emlékére és az ország gazdaságának csorbithatatlan üdvösségére. Krausz Simon szabadságra megy... A londoni Marconi-társaság Isaacs helyébe más mgbizottat delegált az Angol-Magyar Bank igazgatóságába Távoli harangzúgás hallatszik. A bécsi sajtó kongatja a harangokat: Krausz Simon bankvezérségét temetik. Csakugyan vége lenne ennek ? kalandokban oly igen gazdag kiskirályságnak? Eddig nem cáfolták meg a halálhírét, ami azonban nem zárja ki azt. hogy Krausz Simonnak csakugyan befellegzett. A gyászjelentés úgy szól, hogy Krausz Simon, az Angol-Magyar Bank elnöke, betegség cimén szabadságra megy. jelenleg is a bécsi Cottege-szainató- rumban tartózkodik és ebből a szabadságból nem tér vissza többé a bank elnöki székébe. Mi vártuk már ezt a jelentést, tehát nem lep meg bennünket, viszont az sem okozna meglepetést, ha Krausz Simon betegsége ellenére sem menne hosszabb szabadságra, sőt egyelőre el sem hagyná elnöki székét. Szolimán szultánt is soká mutogatták még a török hadseregnek. pedig Szolimán szultán már kiadta lelkét. Bármilyen legyen a mai! helyzet, a Jelenségek odamutatnak, hogy a vég közeledik és elöbb-utóbb bekövetkezik az. amiről a bécsi lapok hasábokat közölnek. A helyzetnek ezt a kialakulását nem nehéz megjósolni és előre látni. A vég kezdetét jelentette, hogv G. Isaac s, a londoni Marconi-társaság alelnöke — mint azt a Fővárosi Fl i r 1 a p elsőnek je.entette — néhány hét előtt lemondott a társaságban viselt alelnöki tisztségéről. Ez a lemondás szorosan összefüggött az Angol- Magyar Bank helyzetével. A londoni Marconi-társa- ságot ugyanis Isaacs képviselte az Ango.-Magyar Bank igazgatóságában és az ő számlájára írják azt az óriási veszteséget, mely a londoni társaságot az Angol-Magyar Bank részvénypakettjének átvételével érte. Isaacs urnák viselni kell tehát egy súlyosan elhibázott lépésének következményét és ed kellett hagyni helyét. Ez a személyi változás igen közel érinti Krausz Simont, akinek Isaacs ióbarátia és patrónusa volt. Természetes, hogv Isaacs ur mandátuma megszűnt -az Angol-Magyar Banknál is. ahol helyét már el is fog1alta A. White. az osztrák, román és svájci Marconiitársaság alelnöke. White ur azzal az utasítással foglalta el állását az Angol-Magyar Banknál, hogy vizsgálja meg a bank ügyeit. Ez a vizsgálat alig indult meg és White ur. hír szerint, már is azt a szomorú tapasztalatot tette. hogy Isaacs olyan felhatalmazást adott Krausz Simonnak, amely szerint az Angol- Magyar Bank elnöke tetszése szerint rendelkezhetik a Marconi-társaság budapesti részvénypakettjével. Erről a meghatalmazásról a londoni Marconi- társaság igazgatóságának nem volt tudomása .és egy ilyen meghatalmazás ellenkezett is a megállapodásokkal. A felhatalmazást mihelyt Londonban tudomást szereztek ró.a. visszavonták. Amily deprimáló volt Isaacs urnák ez az egyéni akciója a meghatalmazás dolgában, éppoly biztatóan hatott a vizsgálatot végző urakra, hogy a bank aranymérlege kedvező eredményeket mutatót it fel. .Kitűnt hogy a bank egyes vállalatai, mint például a Máv. gépgyárának képviselete, igen tekintélyes hasznot hajtanak, azonban maga a bank. mint pénzintézet. a szakszerű vezetés hiányában és az elnöknek az Igazgatóság tagjai, főleg a kivált igazgatósági tagok közt fennálló nézeteltérései következtében, nem élvezi kifelé azt a bizalmat, amely alapfeltétele a további fejlődésnek. Ezek a megállapítások aligha okoznak meglepetést azokban a bankkörökben, ahol ismerik Krausz Simon egyéniségét és annak minden hátrányát. Legelőkelőbb bankkö'reink éppen Krausz Simon egyénisége miatt bizonyos tartózkodással, sőt exkluzivitással viseltettek az Angol-Magyar Bankkal szemben. Ez a tartózkodás nem a gőgből, nem is a túlfűtött önérzetből eredt. Azt még meg tudták volna neki! bocsátani, hogy egy tőzsdeügynöki iroda dolgozó asztala mellől átsétált a bankvilág finomabb légkörébe, de nem tudtak megbarátkozni azzal, hogy a börziáner szellemét magával hozta oda és ettől a szellemtől sohase tudott megtisztulni és elszakadni Azok a bankvezérek, akik a főváros pénzvilágában számottevő tényezők, sohasem tartották öt „ebenbürtig“-nek. Lánczy Leó sohasem méltatta őt arra. hogy igazgatónak szólítsa s ha tárgyalás közben elkerülhetetlen volt. hogy nevét kiejtse, mindig csak igy emlékezett meg róla: a Krausz. És ha ezek a tekintélyek nem is közösítették ki őt a pénzvilág magasabb régióiból, a tartózkodásuk vele szemben bizonyos izoláltságra vezetett és ez az izoláltság tette lehetetlenné, hogy mint egy pénzintézet vezetője boldoguljon s felvirágoztassa azt az intézetet, amelynek elnöki székébe sok szívóssággal, ügyességgel feltornázta magát. Kétségtekm, hogy az a ridegség, amekyel előkelő pénzügyi körökben találkozott. csak tüzelte ambícióját és a tartózkodás láttára Krausz Simon a „csak azért is“ politikára adta magát. A megbántások. mellőzések tüzelték benne az ambíciót és makacsságot. de egy pénzintézet nem lehet az egyéni ambíciók és hiúságok eszköze és Krausz Simonnak be kellett látni, hogy az emelkedéssel csak a bukás veszedelmeit fokozza. Most végre rálép a közéleti előkelőségek jól ismert útjára: betegség címén szabadságra megy. Ez a betegség a meg^vógyulás kezdete 9 az, hogy rájött a miaga betegségére, hosz> szu évek után az első e g é s z s e g e s . gondol a t a. Kőbánya Pllien és München ellen A magyarok visszaverték a külföldi sorük rohamcsapatait A megcsonkított Magyarországot efcy kicsit elöntheti mostanság a büszkeség, mert a gazdasági fel- szabadulást olyan attak, követte, amilyet még keveset láttunk. A külföld áruja soha nem látott arányokban szeretne a kicsire zsugorodott, összeiszabdalt Magyar- ország felé áradni. Hogy ennek az országnak a vásárlóképességét alaposan félreismerik, az egészein természetes; ezzel szemben azonban az is bizonyos, hogy a külföldi portéka még a leglehetetlePebb utakat is megkeresi, mert odahaza sem adható el. Ez az alapja azután annak, hogy . ... . a külföldi sörgyárak Is valóságos tatárjárást szeretnének Magyarország felé indítani. A fantasztikus, de szinte napok alatt nevetségessé vált terv az volt. hogy kiszorítják az országból a hazai sört, amelyet azonban ugylátszik nem ismertek a külföldi sörérdekeltségek. Egyszerűen elhatározták, hogy le fogják verni a magyar sört, amelyről azonban kiderült a legelső összecsapásnál, hogy veszedelmesen erős ellenfél. A külföldi sörök még Ausztriába is, ahol pedig a hivatalos körök is túlságosan büszkék a söriparukra, a lényegesen magasabb Vámtarifa mellett jutnak be, mint hozzánk. Mindezeknek dacára az a meglepetés érte a pílseni és bajor sörküldeményeket, hogy itt sem kalaplengetve, sem diada.menéítel nem fogadták őket, abból az egyszerű okból, hogy a magyar sör sokkal olcsóbb s ami a legnagyobb meglepetés, sokkal jobb minőségű, mint a külföldi. A külföldi sörgyárak ugyanis nem számoltak azzal, hogy a háború alatt és az azt követő idők után a. magyar söripar óriási erőfeszítéseket tett és szinte százalékokban ki sem fejezhető módon megjavította, itö k él et esi tette gyártmányait. Ez az oka annak, hogy a külföldi söröket csak r'endkivül nehezem lehet .elhelyezni Budapesten, a vidék pedig az import-sör számára alig-alig számit. De meglepetésként hatott az is, hogy a vendéglők egész sora, amelyek pilsemi és bajor sörrel kísérleteztek, a gazdasági felszabadulásért való rajongás a ső pillanatában, ma már a közönség részvétlensége miatt kénytelenek beszüntetni a külföldi sörök kimérését. A legkisebb mértékben sem lehet tehát a magyar söripar veszedelmeiként kezelni a külföldi sörinváziót, mégis, ha másért nem, pusztán1 az igazság kedvéért revízió alá kell venni a vámkérdést. A FORD TEHERAUTÓ» leggazdaságosabb Ára karosszériával, forgalmi adóval 80 millió korona a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos Nagymező-ntca 19. Telefon : 6t> —15.
