Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-02 / 34-35. szám

Még egyszer olyan jól ízlik Budapest, 1925 szeptember 2. Ezermilliárdos épitési Programm - papiron Nincs megoldva a lakáskérdés — Felesleges telek- vásárlások — Oktalan félelem a kurzus befolyásától Kabdebo Gyula műszaki főtanácsos hatalmas munkája A főváros tanácsa ezúttal betartotta ígéretét: harminc nap alatt szállította a bizottságok által kívánt nagy épitési programmot, amelynek meg­valósítását öt évre kontemplálják és amely 1369 milliárd papirkoronát emészt fel. A Programm Orczy Gyula tanácsnok cége alatt Kabdebo Gyula műszaki főtanácsos kiváló munkája. Kabdebo Gyula nevét a kurzus egész ideje alatt sajnálato­san nélkülöztük, bár az ő nevéhez a Bárczy-rezsim legszebb munkaprogrammjai és építkezései fűződ­nek. Kabdebo Gyula nem volt kedves embere a kurzusnak, amely ugyan nem is építtetett, de finely az igazi értékeket politikai okokból állandóan és tendenciózusan háttérbe szorította. Úgy, ahogy Kabdebo Gyula ezt a mostani nagy épitési pro­grammot megcsinálta, más nem is tudta volna meg­alkotni a városházán. Fájdalom, sajnálattal kell megállapítani, hogy a városháza legkiválóbb mű­szaki erői vagy kidültek, vagy pedig elüldözték, nyugdíjba küldték őket, sőt lolyanok is akadtak, akik önként menekültek a városháza barátságtalan és sivár épületéből. Az uj épitési Programm fájdal­masan juttatja eszünkbe ezeket a nagyszerű erő­ket, akik között olyanok voltak, mint a nagykultu- ráju Fock Ede, akinek halála pótolhatatlan vesz­teség Budapest számára. Ott volt a kitűnő K r á t k y János tanácsnok, akit nyugdíjba üldözni legelső fel­adata volt a kurzusnak. Az önként menekülők kö­zött legkiemelkedőbb volt War g'ha László, akinek városrendezési tudását és érzéket a külföld is meg­csodálta és azzal honorálta, hogy világvárosok ren­dezési terveit készíttették vele. Az uj emberek, a fiatalok között kétségkívül akad néhány kivételes tehetség, de abban a tétlenségben, amelyet a kur­zus hozott a városházára, nem mutathatták ki kva­litásaikat. Rendkívüli szerencse volt tehát, hogy most, a nagy építkezési és beruházási Programm megalkotásához az uj politikai szituáció megadta a módot Kabdebo Gyula főtanácsos előtérbe állítá­sához. Kabdebo Gyula nagystílű munkát végzett ez­úttal is, ami azonban az ő számára annál inkább könnyű feladat volt, mert B á r c z y István minden építkezési programmját W i 1 d n e r Ödön tanács­nok társaságában ő dolgozta ki. így az ő munkája volt az a legutolsó építkezési Programm is, amelyet a háború utolsó évében hoztak nyilvánosságra és amelynek megvalósítására nem kerülhetett a sor, mert jött a gazdasági leromlás, a kommunizmus és a kurzus. Abban a boldog reményben vesszük ke­zünkbe ezt az uj beruházási programmot, hogy en­nek megvalósítása elé nem fog gátat vetni az sem, amit a tanács aggódva említ, hogy a szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre álljanak. Az építkezési programm nem oldja meg a lakáskérdést Azok, akik az építkezési programmot műszaki szempontokból megalkották, nem tehetnek róla, mert hiszen a magasabb irányelveket maga a tanács adta meg, hogy a főváros uj építkezési programmja a lakáskérdés megoldása felé csak igen jelentéktelen lépést tesz. Az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint mindössze ezerhatszáz két- és háromszobas kislakást, valamint hatszáz szoba-konyhás szükség- lakást tervez a főváros tanácsa. Elhisszük, hegy az 1369 milliárd legnagyobb tételét /ez a kétezer lakás foglalja le, de elsősorban a baloldali pártok kötelességének tartjuk azt, hogy ezen a téren tnesz- szebbmenő beruházásokat követeljenek. A lakáskérdés megoldása a mi véleményünk szerint legelsősorban állami feladat. Ma azonban olyan súlyos lakásínség­gel állunk szemben és a magántőke — okkal, vagy ok nélkül — olyan mereven elzárkózik minden la­kásépítő vállalkozástól, hogy a fővárosnak is mes kell tennie mindent a lakásínség enyhítése körül. Ennek a hibáknak kiköszörülésére valószínűleg mó­dot fognak találni azok, akiknek szociális érzéke tisztában van azzal, hogy ma addig, amig a főváros lakossága kétségbeejtő iakásnyomöruságban tengő­dik, addig nem kerülhet a sor sportpályák és ha­sonló fontos, de halasztható építkezésekre. Azt az épitési programmot, amelyet a főváros most tűz maga elé, nem öt, de két év alatt is végre lehet hajtani: a lakásínség megoldása pedig nem várhat két esztendeig, de a sporttelepek létesitése az ötöt is kivárhatja. Budapesten ma páratlan érdeklődés nyilatkozik meg a sport iránt, hogy mást ne említ­sünk, egy-egy futballmeccs alkalmával tízezrek gyűlnek egybe és a sportegyesületek óriási bevé­telekkel dolgoznak. Meg volna tehát a mód arra, hogy a közönségnek ezt a tiszteletreméltó szenve­délyét és a sportegyesületek bevételének csekély hányadát, sporttelepek építésére fordítsák. A fővá­rosnak megvan a módja ahhoz, hogy ezeket az esz­közöket felhasználja és az építkezésre előirányzott összegnek a sporttelepek építésére szánt részét to­vábbi lakásépítésre használja fel. Amit revizió alá kell venni Igen sok érdemes, komoly és szükséges dolgot tervez különben a 'beruházási Programm Ezek közé tartozik a három főiskolai diákszálló, három iparos- tanoncotthon, egy cselédotthon, két árvaház, két szegényház, két csecsemőotthon és szülőnő-gondozó, két éjjeli menedékhely, egy gyermek- és egy fel­nőttüdülőtelep, nyolc kerületi közfürdő, három Duna-fiirdő és három családi kerttelep. Ezek jórészt nemes jóléti és szociális célokat fognak szolgálni, nem tudjuk azonban azt ma az első pillanatra meg­állapítani, hogy nincsen-e közöttük olyan intézmény, amelyet a lakásépítés javára- pár évre még nélkü­lözni lehet. Semmi esetre- sem lesz azonban szim­patikus a közönség előtt az, hogy ma, amikor a tisztviselők létszámát mindenhol, tehát a fővárosnál is redukálják, amikor a hivatalokat a bérházakból kitelepítik és minél sztikebb helyre összeszoritani igyekszenek, akkor a főváros egész sereg uj hiva­tali helyiség építésének tervével áll elő. A Dob­utcában a VII. kerületi és a Szarvas-téren az I. kerületi elöljáróság számára akar épületet emelni a főváros. Ugyanakkor azonban ki akarják” bővíteni a II., VIII. és IX. kerületek előljárósági épületeit is. Ezt mi az építkezési Programm végzetes hibájának tartjuk és azt kell mondanunk, hogy ma, a hiva­talok luxuriózus kibővítése, uj épületek emelése va­lósággal lázitóan fog hatni a lakosság ama részére, amely tömeglakásokban, vagy lakások nélkül síny­lődik. De egyebekben is igen sok koncessziót kellene még ennek a programúinak tennie a lakásépítés javára. Nagyon sok mindent el lehetne még halasz­tani akkor, amikor legeslegelső feladatnak a lakás­ínség megszüntetését ismeri el ennek az országnak minden faktora. Nagyon meg kell vizsgálni például azt, hogy nem lehetne-e elhalasztani az iskolák épí­tését is. A világon semmi nem áll távolabb tőlünk, mint az, hogy akkor aggságoskodjunk, amikor a főváros kulturális célokra akar pénzt áldozok De ne felejtsük el azt, hogy a Bárczy-rezsim Budapest kulturális szükségleteit olyan fényesen elégítette ki, hogy látszólag évtizedekre ellátott bennünket isko­lákkal. Lehet, hogy bizonyos hiányok mutatkoznak már a népesség elszaporodása és a kultúra mind intenzivebbé váló szükséglete révén, de nehéz el­hinni azt, hogy ma már húsz uj iskola építésére és tiz iskola kibővítésére volna szükség, ami 620 uj tantermet jelent 372 milliárd költséggel. Ezt a kérdést nagyon revizió alá kelj venni és nem sza­bad megfeledkeznünk arról sem, hogy még mindig vannak iskolák, amelyeket elvonnak eredeti céljuk­tól. Hisz itt csak arra kell rámutatnunk, hogy még ma is vannak iskolák, ahol a Keresztény Községi Párt fényes klubhelyiségeket rendezett be. Hasonlóképen megfontolandó az, hogy szükség van-e egyéb beruházásokra akkor, amikor a lakás­ínséget a beruházási Programm csak igen kis mér­tékben enyhíti. Ezek között a revizió alá veendő tételek között van a Rudas, Széchényi és Szent Gellért fürdők 26 milliárdos kibővítése, valamint a Rezső-téri és külső erzsébetvárosi uj katholikus templomok, valamint az erzsébetvárosi uj plébánia épület, amelyeknek ^költsége 44 milliárdot 'jelent. Szükségesnek tartjuk az egyes üzemek kibőví­tését is, de nagyon jól meg kell fontolni, hogy már ma szükség van-e ezekre. Addig semmi esetre sem szabad azonban hozáfogni ehhez a munkához, amig végső döntés nem történt abban a tekintetben, hogy az üzemvizsgáló bizottság jelentése alapján a köz­gyűlés mely üzemek megszüntetését fogja kimon­dani. Itt ma csak egyszerűen felsoroljuk, hogy az épitési Programm tervbevette a két vágóhíd és az állategészségügyi telep, a Tattersal, a lóverseny­telep, az élelmiszerelárusitó-üzem kibővítését, ba­romfihizlaló és husfeldolgozó-iizem építését, amely csoport 96 millió koronát igényel. Meg kell fontolni, mit lehet megtakarítani a lakásépítés javára a temetők kiépítésére előirány­zott 34 milliárd koronából. Kevésnek tartjuk ellen­ben azt a<4iat milliárdot, amit a kórházak kibőví­tésére irányoztak elő és tájékozatlanok vagyunk atekintetben, hogy mit jelent a kisebb építkezésekre és gépészeti berendezésekre előirányzott 25 milliárd. Legnagyobb ellenzésre azonban minden esetre az a hat milliárd fog találni, amelyet kaszárnyák kibő­vítésére irányoztak elő, hiszen Csonkamagyarország nagyon boldog lehetne akkor, ha annyi katonát az Ön kávéja, ha ön a tiszta, Ízletes ,Franck* kávépótlékot használja. Ügyeljen be­vásárlásainál gyári védjegyünkre, a „kávédaráló“-ra! a tarthatna, amennyit béke idején a budapesti lak­tanyákban el tudott helyezni. Újabb telekvásárlások Dicséret illeti a beruházási Programm készitőit azért, hogy a programúiba vett építkezések telkeit olyan helyeken jelölték ki, ahol az összes közmüvek, ut, csatorna, viz, gáz, villany és villamosvasút ké­szen állanak és már az építkezési tervek is ki vannak dolgozva úgy, hogy ezeket az építkezéseket a legsürgősebbén meg lehet kezdeni. Annál kiilönösebbnelki tartjuk azonban azt, hogy az építkezési programmban 30 milliárd koronát állí­tottak be telekvásárlás céljaira. Nehéz lesz meg­védeni a tanács álláspontját akkor, amikor a fővá­rosnak még bőven vannak üres telkei. Az uj telek- vásárlások ellen azonban nemcsak a baloldali pár­tok, hanem valószínűleg Wolffék is fel fogják emelni szavukat. Nem lehetnek ugyanis önmagukkal szem­ben olyan inkonzekvensek, hogy akkor, amikor öt esztendős uralmuk alatt mást sem tettek, mint a Bárczy-rezsimet vádolták békebeli telekvásárlásai­ért, akkor most odaálljanak a tanács mellé és pár­tolják az újabb 30 milliárdos telekvásárlást. A Bárczy-rezsim idején más volt a helyzet. Akkor telkeket vásárolni nagyszerű befektetés volt, amint azt a következmények is megmutatták, mert az akkor olcsón vásárolt telkek ma horribilis értékeket képviselnek. De amikor ezekből a telkekből még ma is sok áll üresen, igazán nem látjuk a lét- jogosultságát annak, hogy a legsürgősebb építkezé­sekre előirányzott Összegből lakásépítés helyett tel­keket vásároljunk. Amitől nem kell félni Több oldalról felmerült az az aggodalom, hogy már most, az építkezések megindulásánál vigyáznia kell a főváros törvényhatóságának arra, hogy a fő­iskolai diákszálló, az irgalomházak és más közjóléti intézmények irányításánál ne érvényesüljenek kü­lönleges felekezeti szempontok és ne érvényesülhes­sen a politika. Mi ezt az aggodalmat nem osztjuk és fölösle­gesnek tartjuk. Ma már nincs kurzus a városházán és többé fel sem támadhat. De ha vannak is egyes körökben ilyen aggodalmak, akkor is megnyugtat­hatjuk, hogy ezek ma még nem aktuálisak, de ami­kor aktuálisak lehetnének, ott lesz a főváros tör­vényhatósági bizottsága, amelyben Budapest egész népe képviselve van és ott lesz az a főpolgármester, aki a kormány képviseletében a legszigorúbban őr­ködni fog azon, hogy sem felekezeti szempontok, se poritika semmi irányban és sehol ne érvényesül­hessen. Lesznek-e pénzügyi akadályok A főváros hivatalos kommünikéjének végső passzusa szerint „kétségtelen, hogy a mostani Pro­gramm megvalósítható és biztosítható, ha pénz­ügyi akadályai nem lesznek“. A szüksé­ges bevételek előteremtése bizonyára nem fog köny- nyen menni, különös tekintettel arra, hogy a főváros lakossága már a yéksőkig meg van terhelve. Aligha lehet tehát másról szó, mint arról, hogy ki kell választani a főváros lakosságának ama rétegeit, amelyek kevesebbet szenvedtek és kevesebb terhet viselnek, mint a többiek. A pénzügyi háttér meg- tremtésére vonatkozólag a tanács minden esetre fon­tolóra fogja venni azt a három módot, amelyet V á z s o n y i Vilmos ajánlott a pénzügyi bizottság­Automobil és Garage R.­Budapest, VI., Andrássy-ut 34. ^ Telefon:-08. A világhírű PRESTO és DUX luxuskocsik, valamint VOMAG és M A G I R U S teherautók vezérképviselete Club-Garage Bristol-Garage City-Garage IX., Köztelek-u. 4. V., Mária Valéria-u. 3. Dohány-u. ésKazinczy­Telefon : József 139-78. Telefon : 189-25. utca sarok. Tel.: J. 142-26. Luxuskocsijaink é j j e I - n a p p a I olcsón fuvaroznak! Garageainkban elsőrendű üzemanyag!

Next

/
Thumbnails
Contents