Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-19 / 32-33. szám

Budapesti, 1925 augusztus 19. ff 5 A külföldi hitelezők meg akarták drágittatni Budapest életet-“— Tévedések, ferdítések, hibák és.vailomások a szakértők jelentésében Budapest uj törvényhatósági bizottságának ki­küldöttei ebben az órában, mikor ezeket a sorokat Írjuk, még Ustendében tárgyalnak, tizek a tárgya­lások rendkívül fontosak Budapest jövendő életére nézve, mert hiszen ezekben az izgalmas órákban dől el, hogy milyen módon és milyen mértékben kell visszafizetni a békebeli adósságokat és ugyan­csak ezek a tárgyalások lehetnek alapvetői annak is, hogy a közeljövőben Budapest uj kölcsön­höz jusson, amelyből íelépithetjiik mindazt, amit a háború, a kommunizmus és a kurzus leromboltak. Itt, ezen a helyen nem foglalkozunk az ostendei tár­gyalások eredményével, hanem pusztán azt akarjuk bemutatni, hogy mi körül forogtak ezek a tárgyalá­sok. A tárgyalások anyagának egyik legkiválóbb is­merője a következőket volt szives a Fővárosi Hírlap számára elmondani: Budapest koldusmódra él — Ismeretes, hogy a második baseli egyezmény szerint a főváros hitelezői jogot kaptak arra, hogy a főváros pénzügyeit itt helyben, Budapesten, maguk vizsgálhassák meg. Januárban el is jött ez a bizott­ság és hetekig tartó munkával a legkisebb részletig átvizsgáltak mindent. Ennek az alapján készült az­után a külföldi hitelezők szakértőjének jelentése, amely a mostani ostendei tárgyalások alapját adja. Természetesen a hitelezők a maguk szempontjai szerint tendenciózusan állították be a helyzetet és ilyenformán az Ostendébe küldött bizottságnak igen nagy munkájába kerül, amíg a hitelezőket meg fog­ják győzni, hogy a jelentésbe nem helytálló és túlzottan optimista adatok kerültek. — A hitelezők jelentésére nagyon jellemző, hogy a legutóbbi zárszámadás 2j2 miliő arany­korona deficitet egyszerűen 4 millió aranykorona fölösleggé alakítja át. De kimutatják azt is, hogy az elkövetkezendő négy esztendőben a vízmüvek, a gázmüvek, az elektro­mos müvek és a villamosvasút olyan óriási fölös­legeket tudnak majd felmutatni, hogy a főváros igen könnyen rendezheti majd külföldi adósságait. Nagy­kegyesen elismerik ugyan, hogy „egyes jelek igen súlyos krízisre mutatnak“, de ennek a megállapí­tásnak a konzekvenciáit nem vonják le. Jellemző adataikra, hogy például jelentik a költségvetés egyes kiadási tételeire, hogy azokkal ráér a főváros, ilyen tételként jelö- liK meg a fővárosnak azt a negyedfélmillió arany­koronás kölcsönét, amelyet a Pénzintézeti Központ­tól vett fel. Fölösleges kiadásnak deklarálják azt a ne- gyedielmiilió aranykoronát is, amelyet a íö- varos igen fontos beruházásokra, igy leg- elsösorban a ferencvárosi kikötő építésére szánt. — Az ostendei bizottság kötelessége annak ki­mutatása is, hogy a főváros bevételeiben csökke­nés tog beállani, mert például egyes adónemeket le kellett szállítani. Így leszállítottak az alkalmazottak kereseti adóját, a vigalmi adót, a közlekedési adót es a száiloüaadót, amely legutóbbi már csak az esztendő végéig marad érvényben. Nem engedé­lyezte a kormány az önálló községi jövedelmi adót, amely pedig a költségvetésben jelentős tételként szerepel. Legközelebb leszállítja a főváros a három- százalékos vagyonátruházási illetéket is a normális másfélszázalékra, de nem jöhet számí­tásba a forgalmi adó sem, amelynek kulcsa máris alacsonyabb, egyben pedig állandó adóként kezelni nem is lebet, mert rövidesen meg kell teljesen szűn­nie. Szabályozni kell a tisztviselők fizetését — A főváros háztartásának kiadásai ezzel szem­ben rohamosan fognak emelkedni, mert hiszen be­ruházásokra van szükség és tatarozni is kell mind­azt, ami tiz év alatt rettenetesen leromlott. Óriási összegeket emésztenek majd fel ezek a munkálatok, amelyeket tovább halogatni már nem lehet, mert akkor összediilnek azok az objektumok, amelyek ma a hitelezők számára kitűnő garanciák a főváros adósságai fejében. De maguk a hitelezők szakértői is megállapítot­ták azt például, hogy a tisztviselők fizetését es munKadijat szabályozni kell, de hogy mindez a fővárosnak milyen mérhetetlen pénzébe kerül, azt már nem vették figyelembe. — De nemcsak a fizetésekben, hanem a szociá­lis, kulturális és közegészségügyi téren is el kell ér­nie a fővárosnak a békebeli nívót, mert különben Budapest talán mindörökre kiesik a világvárosok sorából. Mindez pedig mérhetetlen összegekbe kerül. Okosan teszi a legtöbb háziasszony, ha bevásár­lásánál a valódi,,Franck‘‘kávépót­lékot követeli. Ök súlyt helyeznek arra, hogy min­dig a valódi, régen bevált „Franck“ ká- vépótiékot kap­ják! .. . mivel ez használatban alegelőnyösebb- nek bizonyult. Ügyeljen be­vásárlásainál gyári védjegyünkre a „kávédarálóra“! torikus áram egységárát leszállítsa és igy a súlyos helyzetben lévő kisipar és kiskereskedelem helyze­tén könnyítsen. A szakértők is megállapították, hogy Budapest villanyáram-fogyasztása kisebb, mint a Budapesthez hasonló nagyvárosoké, de nem vonták le ennek azt a konzekvenciáját, hogy a főváros lakossága, ipara és kereskedelme olyan súlyos helyzetben van, hogy legelsőrendii életszük­ségleteit is redukálnia kell. A BSzKRT beruházásai — Hasonlóképen hamis feltevésekből indultak ki a külföldi szakértők jelentésükben akkor is, amikor ott a BSzKRT-ról beszélnek. A BSzKRT-nak tudva­levőleg esztendőkre szóló beruházási programmja van. Szinte szerencse, hogy a szakértők nem mond­ták azt, hogy nincs szükség Budapest leromlott köz­lekedésének a rekonstrukcióra. Ehelyett azonban azt mégis csak kimondták, hogy a BSzKRT mos­tani beruházási programmjának befejeztével az az összeg, amely most beruházásokra fordittatik, fölös­legként marad fenn. Ez azonban teljes képtelenség akkor, amikor mindenki tudja, hogy egy olyan nagy vállalatnak, mint a BSzKRT, ál­landóan újításokat kell bevezetnie, a hibá­kat kell kijavítania és a korral kell haladnia. 36,000 munkanálkülíről beszélnek akkor, ami­kor a szocialista bizottsági tagok majd ki­mutatják Osíendében, hogy a munkanélkü­liek száma a valóságban 110,000 a fővárosban. Nem gondoltak arra, hogy a főváros háztartási ter­hei állandóan emelkednek, hogy az állam az adó­kezelés, a gyermekvédelem es a betegápolás áthárí­tásával mintegy 6 millió aranykorona terhet ró a főváros nyakába. A költség- vetésnél is egyszerűen az előttük felvő rideg szá­mokra tekintettek, ahelyett, hogy megállapították volna azt az óriás differenciát, amely a főváros mai és békebeli háztartása között fennáll. Nem gondoltak arra, hogy Budapest ma koldusmódra él, körömsza- kadtig takarékoskodik és nehogy anyagi za­varokba jusson, még a legszükségesebb be­ruházásoktól és kiadásoktól is tartózkodik. Az ostendei deputáció kimutatja, hogy az 1925. évi költségvetés még mindig csak 69.9 millió aranykoro­nát tud fordítani a város rendes szükségleteire, pe­dig ha a háboruelőtti életstandardot követnénk, mi­nimálisan 105 millió aranykoronára volna szükség. Növekvő kiadások, csökkenő bevételek — Megkönnyíti egy kicsit az ostendei deputáció dolgát az, hogy a szakértők jelentése beismeri a sa­ját fölületességét, igy például beismeri azt, hogy az üzemek, illetve a jelentésben megállapított téte­lekre vonatkozóan, költségvetés hijján, sok helyen csak becslés, illetve feltevés alap­ján végezték számításaikat és maguk is be­vallják, hogy egyik-másik adatuk nem lesz helytálló. A hitelezők álmai — A külföldi hitelezők legnagyobb buzgalommal azoknál az üzemeknél kutattak, amelyeknek jöve­delméből az adósságokat törlesztik. Itt azután meg­lepően vakmerő optimizmussal dolgoztak. Az osten­dei bizottság alaposan felkészült, hogy kimutassa azt, hogy sem a vízmüveknél, sem a villamosnál, sem a gáznál, sem a villanynál olyan fölöslegeket elérni, mint amilyenről a hitelezők álmod­nak, nem lehet. Erre az esztendőre is kétmillió aranykoronát remél­tek a kivetett egyszázalékos pótdij hozamaként és kiderült, hogy mindössze 1.4 millió aranykorona folyt be. A szakértőknek az volna a kívánsága, hogy az egyes üzemek produktumainak egységárát, de első­sorban a gázét és villanyét a háboruelőtti nívóra emelje fel a főváros. A közgyűlés különböző poli­tikai pártállásu tagjainak éppen azért kell ott lenni az ostendei tárgyalásokon, hogy bizonyítsák ennek a kívánságnak teljes képtelenségét és azt, hogy Budapest lakosságának teherbírása ehhez a produkcióhoz nem elegendő. Teljes képtelenség a gáz árának felemelése, amikor az úgyis túlságosan magas, de egyenesen kegyetlen és szívtelen követelés volna a viz megdrágítása, mert a viz a legfontosabb életszükséglet, amely úgy közegészségügyi, mint köztisztasági és közbiztonsági szempontból rendkívül fontos szükséglet. A főváros tényleg sohasem kívánta azt, hogy ez az üzem lukrativ vállalkozás legyen, hanem megelégedett mindig azzal, hogy a vízmüvek jövedelmei fedezzék a kiadásokat. Érdekes, hogy még a szakértők is elismerték, hogy Egyszóval, beruházásokra a BSzKRT-nál mindig szükség lesz, uj vonalakat kell építeni, uj, modern kocsitipusokat kell beszerezni és mindenekfelett fo» kozatosan le kell szállítani a menetdijakat. Ilyen körülmények között hát a külföldi hitelezők hiába reménykednek abban, hogy a BSzKRT-nál fölös­leget találnak. — Egészen különös az a gyanúsítás azonban, amelyet a szakértők jelentése a főváros költség- vetésére mond. Azt mondják, hogy a fővárosnál szokássá vált a bevételeket beruházásokra fordí­tani, ami magyarán annyit jelent, hogy a főváros beruházások címén dugja el hitelezői elől a jövedel­met. A derék hitelezők azonban elfelejtették megkérdezni Budapest közönsé­gét, hogy meg van-e elégedve és meg tud-e élni azokból a beruházásokból, amelyeket a főváros eszközöl. Úgy látszik attól sem riadnának vissza ezek a derék urak, hogy Budapest piszkos és szemetes legyen, mert kifogásolják a fővárosi utcák és terek felemelt tisztogatási költségeit is. Itt sem kérdezték meg ter­mészetesen Budapest lakosságát arról, hogy elég tisztának tartja-e az utcát és nem vették számí­tásba, hogy ezen a téren is mennyire elmarad­tunk a békebeli helyzettől. Beleavatkoztak abba is, hogy miként adminisztrálják a fővárost. Kifogásol­ják ugyanis, hogy a főváros alkalmazottainak száma az 1913. évi létszámmal szemben 36 százalékkal emelkedett. Nem tudják azonban azt, hogy 1913-ban nem volt elég alkalmazottja a fővárosnak, közben pedig különösen az adók kezelése révén rend­kívüli módon megszaporodott a munka a városházán. Ezzel szemben az ostendei bizottság bebizonyítja, hogy a szakértők mennyire tévedtek, hiszen a fő­város bevételei a közel jövő esztendőkben minden bizonnyal csökkenni fognak, a kiadásai azonban ha­talmas emelkedést mutatnak majd. Ami nekik nem tetszik, arról egyszerűen nem vesznek tudomást, így például a világ legnagyobb nyugalmával ki­a villany náiunk olyan drága, hogy az elek­tromos müvek jövedelmeinek szaporításáról szó sem lehet. Követelték ugyan a szakértők a kedvezményes árak felemelését, de a főváros ebbe sem mehet bele, sőt a főváros egyenesen azzal foglalkozik, hogy a mo­Kifogásolják a szakértők a rendkívüli kiadások ma­gasságát, de nem számolnak azzal, hogy Budapesten az utolsó tiz év alatt két téglát sem tettek egy­másra és igy most természetszerűen merülnek fel rendkívüli kiadások, különösen nagyobb tételek a háztatarozásoknál, az útburkolásoknál és közmüvek létesítésénél. Automobil és Garage R.-T. Budapest, VI., Andrássy-ut 34. ^ Telefon: 186-08. A világhírű PRESTO és DUX luxuskocsik, valamint VOMAG és MAGIRUS teherautók ______ vezérképviselete Clu b-Garage Bristol-Garage City-Garage IX., Köztelek-u. 4. V., Mária Valéria-u. 3. Dohány-u. és Kazinczy­Telefon : József 139-78. Telefon: 189-25. utca sarok. Tel.: J. 142-26. Luxuskocsijaink éjjel -nappal olcsón fuvaroznak! Garageainkhan elsőrendű üzemanyag!

Next

/
Thumbnails
Contents