Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-22 / 29. szám
Ara 3000 kor. Tizennegyedik évfolyam Budapest, 1925 julius 22. 29. szám. IlfL-UllrJIll* ll!l;JJtl-lIJI-llJL:JF!l-'I! lEJÜIEHKi ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán évre 200.000 korona. Félévre Szerkesztőség és kiadóhiva100.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz« let: TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—15. szám A részletfizetés kérdése minid nagyobb hullámokat ver és a háziurak már-már úgy kezdik elkönyvelni a dolgot, mintha klasszikus győzelmet arattak volna a partájo-k felett. A lakók ugyanakkor elkeseredett küzdelemre késziihnelk fel és lassan politika lesz az ügyből, mert hiszen a parlamenti ellenzék természetszerüemi az ilyen esetben a harcoló front élére ugrik. Pedig a házbérrészletliizetés ügyéből nem szabad politikát csinálni és elsősorban a kormánynak lesz kötelessége az, hogy ne vegye figyelembe, ki'ki harcolnak a lakók jogaiért. A részletfizetési kedvezményt. ha továbbra nem is, erre az egy alkalomra, erre az egy negyedre, minden körülmények között meg kell adni. Mert ne tessék elfelejteni, hogy hiba történt. Koncedáljuk azt, hogy egyszer vissza kell térni a békebeli állapotokhoz. Helyeseljük azt is, amit a kormány vall, hogy ennek a visszatérésnek fokozatosan kell megtörténnie. El kell tehát érkeznie az időnek, amikor at lakónak készen kell tartania házbérét, úgy, minit békében, hogy a házbérnegyed eljöttével kifizesse a háziúrnak. 1925 augusztus elsején azonban ez még nem történhetik meg. Nem történhetik meg pedig azért, mert a részletfizetési kedvezmény megvonása a legteljesebb mértékben készület leniül találja Budapest lakosságát. Meg lehet csinálni azt, hogy a kormány egy negyedévvel előbb kijelenti: emberek, vigyázzatok, rakjátok össze a pénzecskéteket, mert a következő házb érne gyedkor már a háziúr egy összegben követelheti a házbért. Két hét alatt azonban — a csekély kivételtől eltekintve — a budapesti ember nincsen abban a helyzetben, hogy kétszer annyi házbért fizessen ki elsején, mint a menynyit előre kontemplált. Budapest lakossága heteken át boldogan élt abban a tudatban!, hogy augusztus elsején a szorzó- szám leszállítása és a kincstári részesedés csökkenése révén kevesebb házbért fog fizetni, mint május elsején. A háziurakat sem érte volna ezzel különös sérelem, hiszen a 17.000-szeres szorzószám már régen nem volt az igazi értéke a koronának, egyben pedig a szorzószám leszállításáért kellőképpen kárpótolta a háziurat az ai körülmény, hogy egy fokkal ismét közelebb jutottak a békebeli aranyházbérhez. A kormány azonban ezúttal, ugylátszik, a részletfizetési kedvezmény törlése révén a háziuraknak akart kárpótlást adni akkor, amikor csak az államkassza veszített a kincstári részesedés csökkentése által. Ezt a fájdalomdijat a háziurak nem érdemelték ki. Ha van mégis szempont, amely sürgetően jogossá teszi a házbérnek egyszerre való fizetését, akkor az nem lehet más, minthogy Budapest házait meg kell menteni a pusztulástól. Tatarozni kell a házakat, mert kétezer ház van Budapesten, amely életveszélyes a lakókra nézve. De vájjon lehet-e bízni a háziurakban, hogy az egyszerre való házbértfizetés után azonnal szaladnak a vállalkozóhoz és tatarozhatják házaikat? Meggyőződésünk, hogy ezt a bizalmat a háziuraik már akkor eljátszották, amikor a kormány által számukra biztosított tatarozási hitelt nem vették igénybe. Nincs más mód tehát, minthogy a lakosságot meg kell kímélni ezúttal a kellemetlen meglepetéstől, meg kell kímélni attól, hogy a családok tízezrei jussanak kíméletlen anyagi válságba. Ellenben, ha a kormány eltökélte azt, hogy megszünteti a részletfizetési kedvezményt, tessék augusztus elsején tudomására hozni mindenkinek, hogy november elsejére egy összegben kell a házbéreket fizetni. Ugyanakkor azonban tartsák meg a szocialisták által javasolt házrazziákat is, csináljanak rendszeres kimutatást azokról a házakról, amelyeket meg kell menteni és kérlelhetetlenül járjanak el minden háziúrral szemben, aki ezt a* kötelességét nem teljesiti. Ezer és egy módja várni annak, hogy kényszeríteni lehessen a renitens háziurakat arra, hogy az immár aranyvalutás házbének idején ne csak lakóikat mentsék meg az életveszedelemtől, de egyben a lakásokban is minden, hibát ők javítsanak ki és eleget tegyenek mindama követelményeknek, amelyek szükségesek, hogy a lakóknak ne csak életét, de egészségét és kényelmét is megvédjék. Az egész közvélemény ■■meg van győződve arról, hogy a háziurak semmiképp sem érdemlik meg azt a sietséget, amelyet a kormány a részletfizetések beszüntetése révén érdekükben gyakorolni óhajt. A R i p k a Ferenc főpolgármester elutazott nyári szabadságára és ezt a szabadságát csak abban az esetben szakítja meg, ha olyan különös események adódnának elő, amelyek személyes közbelépését szükségessé tennék. A főpolgármester egy esztendeig tilt a kormánybiztosi székben és ez idő alatt példátlan munkát végzett. Nemcsak a választások számára készítette elő a talajt, de ugyanakkor teljes energiával küzdött a drágaság letörése érdekében és egyben hathatósan közreműködött már az interregnum alatt is a főváros gazdasági helyzetének megjavítása körül. Éjszakát és nappalt igénybevevő munka volt ez a kettő, amelyeknek befejezése utáni máris ott állott R i p k a Ferenc a választási harc előtt. Mindenki ismeri azt a páratlan energiát és azt az odaadó munkát, amelyet Ripka Ferenc a választás hadjáratban kifejtett. A választások megejtése után viszont teljes odaadással igyekezett azon, hogy az egymástól homlokegyenest különböző, világnézeti alapon álló pártokból álló közgyűlés munkáját eredményessé tegye. Azok a sikerek, amelyéket ezen a téren elért, nyíltan állanak a közönség előtt, de maguk az eredmények egyben rámutatnak arra a "-nagy munkára is, amelyet ezen a térien Ripka Ferencnek végeznie kellett.’ Ezek utáni természetes, hogy a főpolgármester pihenésire szorult. Hogy az őszi kampányban munkaerejének teljességével vehessen részt, a főpolgármester nyaralási idejére teljes nyugalmat igényel. Ez magyarázza meg azt az elhatározását, hogy tartózkodási helyét még legközvetlenebb környezetével sem közölte, hanem Lainotte Károly főjegyzőnél zárt borítékban hagyta meg címét, amely zárt borítékot csak abban az esetben szabad felbontani, ha idehaza olyasmi történnék, ami elkerülhetetlenül szükségessé tenné a főpolgármester személyes beavatkozását. f A főpolgármester különben reményekkel eltelve távozott Budapestről. Biztosira veszik, hogy a páratlanul heterogén elemekből álló közgyűlés az ősszel is simán ék eredményesen fog működni. De meg van győződve a főpolgármester arról is, hogy ezekből az eredményekből, amelyeket a közgyűlés megértő munkája hoz létre, legnagyobb haszna Budapest lakosságának lesz. Erre vall. hogy a főpolgármester, amikor a villamosjegy árának leszállítására vonatkozó határozatot a közlekedési bizottság meghozta, igv szóllott: — Annyi bizonyos, hogy a villamosviteldijak leszállítása csak kezdő lépés a fővárosi közönség terheinek könnyítése terén A főpolgármester tehát rózsásan látja a helyzetet és bízik azokban az eredményekben, amelyeket majd az ősszel föl tud mutatni a törvényhatósági bizottság. Egyelőire azonban csönd borul a közgyűlési teremre, mert a nyár folyamán a székesfőváros törvényhatósági bizottságának! közgyűlése nem tart a sietséget megokolttá tenné, ma még sehol sem látjuk. Kétségtelen, hogy általános az optimizmus, hogy már nincs messze az az idő, amikor Budapest lakossága jobb gazdasági körülmények közé kerül. Ez az idő azonban ma még nem érkezett el, de ha a kormány úgy látja, hogy novemberre ki fogjuk bírni a házbénrnek egyszerre való fizetése által ránk zúduló megterheltetést, ám cselekedjék lelkiismerete szerint. De gondolja meg ezerszer a kormány, hogy szabad-e rapid-intézkedésekkel a legnagyobb bajt Budapest lakosságára zúdítani. Mi azt hisszük, ez az intézkedés, amely senkinek sem használ, de legkevésbbé a düledező budapesti házaknak, igen súlyos veszedelmet rejt magában, amit nemcsak el kell kerülni, de nagyon könnyen el is lehet kerülni. üléseket és a pártközi értekezlet határozata értelmében az első érdemleges közgyűlés szeptember hó második felében lesz. A baloldal, mint ismeretes, a pártközi értekezlet megtartása előtt a legnagyobb határozottsággal követelte. hogy a nyár folyamán is tartsanak közgyűléseket és kilátásba helyezte a baloldal azt is, hogy amennyiben a közgyűlést a nyáron nem akarnák összehívni, akkor a közgyűlés ötven tagjának! aláírásával! őik maguk (fogják összehívni a közgyűlést. Ripka Ferenc főpolgármesternek azonban a pártközi értekezleten sikerült meggyőzni az összes polgári pártokat arról, hogy a nyár folyamán tartandó közgyűléseknek semmi különös értéke nem lenne és legfeljebb csak azt eredményezné a közgyűlésnek ilyen erőszakolt módon való összehívása, hogy a pártok között fölösleges összeütközések támadnának. A közgyűlés, összehívásának őszig való elhalasztásába- a szociáldemokrata párt képviselői nem egyeztek bele. A „Fővárosi Hírlap“ azonban úgy értesült, hogy a szocaildemokratapárt részéről a határozathoz való hozzá nem járulás puszta formalitás, de a közgyűlésinek a nyár folyamán való összehívásának eszközéhez semmi esetre sem fognak folyamodni. Ezzel szemben lehetséges, hogy a nyár folyamán bizottsági ülések lesznek. A pártközi értekezlet ugyanis kimondta, hogy kívánja aí közlekedési, a köz- épitési, a pénzügyi, a szociálpolitikái és a közegészségügyi bizottság liegrövidlebb időn belül való megalakítását. valamint, hogy ezek a bizottságok albizottságaikat is sürgősen alakítsák meg. Kérte továbbá a pártközi értekezlet, hogy a tanács az egyes házibizottságokat is minél előbb alakítsa meg és pedig úgy, hogy azokban az egyes pártok a legutóbbi pártközi értekezleten' megállapított arányszámban vegyenek részt. E bizottságok közül pénteken már meg is alakult a közlekedési bizottság és elismerésére legyen mondva, első ülésén már a villamostarifa reformja révén érdemleges munkát is végzett. Valószínű, hogy a tanács a pártközi értekezlet egyéb kívánságainak is hamarosan érvényt fog szerezni. Meg fognak tehát alakulni a bizottságok igen rövid idő alatt, de érdemleges munkát az ősz előtt aligha jognak végezni, csak éppen a formális alakulás és az albizottságok kiküldése történik meg, amelyekkel egyidőben mindenesetre megalakulnak majd a házi- bizottságok is. Az ősz tehát úgy köszönt a városházára. hogy az uj közgyűlésnek már (minden szerve készein várja, hogy munkát adjanak neki és hogy ilyenformán megkezdődhessék az alkotó tevékenység. * gazdasági helyzetnek azt a megjavulását, amely ezt Teljes bizalommal néznek a közgyűlés őszi munkája elé A szociáldemokraták sem hivatják össze a nyáron a törvényhatósági bizottságot — Megalakulnak a bizottságok