Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-07-22 / 29. szám

Ara 3000 kor. Tizennegyedik évfolyam Budapest, 1925 julius 22. 29. szám. IlfL-UllrJIll* ll!l;JJtl-lIJI-llJL:JF!l-'I! lEJÜIEHKi ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden szerdán évre 200.000 korona. Félévre Szerkesztőség és kiadóhiva­100.000 kor. Állandó mellék- tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz« let: TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—15. szám A részletfizetés kérdése minid nagyobb hullámokat ver és a házi­urak már-már úgy kezdik elkönyvelni a dolgot, mint­ha klasszikus győzelmet arattak volna a partájo-k felett. A lakók ugyanakkor elkeseredett küzdelemre késziihnelk fel és lassan politika lesz az ügyből, mert hiszen a parlamenti ellenzék természetszerüemi az ilyen esetben a harcoló front élére ugrik. Pedig a házbérrészletliizetés ügyéből nem szabad politikát csinálni és elsősorban a kormánynak lesz kötelessé­ge az, hogy ne vegye figyelembe, ki'ki harcolnak a la­kók jogaiért. A részletfizetési kedvezményt. ha to­vábbra nem is, erre az egy alkalomra, erre az egy negyedre, minden körülmények között meg kell adni. Mert ne tessék elfelejteni, hogy hiba történt. Koncedáljuk azt, hogy egyszer vissza kell térni a békebeli állapotokhoz. Helyeseljük azt is, amit a kor­mány vall, hogy ennek a visszatérésnek fokozato­san kell megtörténnie. El kell tehát érkeznie az idő­nek, amikor at lakónak készen kell tartania házbérét, úgy, minit békében, hogy a házbérnegyed eljöttével kifizesse a háziúrnak. 1925 augusztus elsején azonban ez még nem történhetik meg. Nem történhetik meg pedig azért, mert a részletfizetési kedvezmény meg­vonása a legteljesebb mértékben készület leniül találja Budapest lakosságát. Meg lehet csinálni azt, hogy a kormány egy negyedévvel előbb kijelenti: embe­rek, vigyázzatok, rakjátok össze a pénzecskéteket, mert a következő házb érne gyedkor már a háziúr egy összegben követelheti a házbért. Két hét alatt azonban — a csekély kivételtől eltekintve — a buda­pesti ember nincsen abban a helyzetben, hogy két­szer annyi házbért fizessen ki elsején, mint a meny­nyit előre kontemplált. Budapest lakossága heteken át boldogan élt ab­ban a tudatban!, hogy augusztus elsején a szorzó- szám leszállítása és a kincstári részesedés csökke­nése révén kevesebb házbért fog fizetni, mint május elsején. A háziurakat sem érte volna ezzel különös sérelem, hiszen a 17.000-szeres szorzószám már ré­gen nem volt az igazi értéke a koronának, egyben pedig a szorzószám leszállításáért kellőképpen kár­pótolta a háziurat az ai körülmény, hogy egy fokkal ismét közelebb jutottak a békebeli aranyházbérhez. A kormány azonban ezúttal, ugylátszik, a részletfize­tési kedvezmény törlése révén a háziuraknak akart kárpótlást adni akkor, amikor csak az államkassza veszített a kincstári részesedés csökkentése által. Ezt a fájdalomdijat a háziurak nem érdemelték ki. Ha van mégis szempont, amely sürgetően jogossá teszi a házbérnek egyszerre való fizetését, akkor az nem lehet más, minthogy Budapest házait meg kell menteni a pusztulástól. Tatarozni kell a házakat, mert kétezer ház van Budapesten, amely életveszé­lyes a lakókra nézve. De vájjon lehet-e bízni a há­ziurakban, hogy az egyszerre való házbértfizetés után azonnal szaladnak a vállalkozóhoz és tataroz­hatják házaikat? Meggyőződésünk, hogy ezt a bizal­mat a háziuraik már akkor eljátszották, amikor a kormány által számukra biztosított tatarozási hitelt nem vették igénybe. Nincs más mód tehát, minthogy a lakosságot meg kell kímélni ezúttal a kellemetlen meglepetéstől, meg kell kímélni attól, hogy a csalá­dok tízezrei jussanak kíméletlen anyagi válságba. Ellenben, ha a kormány eltökélte azt, hogy megszün­teti a részletfizetési kedvezményt, tessék augusztus elsején tudomására hozni mindenkinek, hogy novem­ber elsejére egy összegben kell a házbéreket fizetni. Ugyanakkor azonban tartsák meg a szocialisták ál­tal javasolt házrazziákat is, csináljanak rendszeres kimutatást azokról a házakról, amelyeket meg kell menteni és kérlelhetetlenül járjanak el minden házi­úrral szemben, aki ezt a* kötelességét nem teljesiti. Ezer és egy módja várni annak, hogy kényszeríteni lehessen a renitens háziurakat arra, hogy az immár aranyvalutás házbének idején ne csak lakóikat ment­sék meg az életveszedelemtől, de egyben a lakások­ban is minden, hibát ők javítsanak ki és eleget te­gyenek mindama követelményeknek, amelyek szük­ségesek, hogy a lakóknak ne csak életét, de egészsé­gét és kényelmét is megvédjék. Az egész közvélemény ■■meg van győződve ar­ról, hogy a háziurak semmiképp sem érdemlik meg azt a sietséget, amelyet a kormány a részletfizetések beszüntetése révén érdekükben gyakorolni óhajt. A R i p k a Ferenc főpolgármester elutazott nyári szabadságára és ezt a szabadságát csak abban az esetben szakítja meg, ha olyan különös események adódnának elő, amelyek személyes közbelépését szük­ségessé tennék. A főpolgármester egy esztendeig tilt a kormánybiztosi székben és ez idő alatt példátlan munkát végzett. Nemcsak a választások számára ké­szítette elő a talajt, de ugyanakkor teljes energiá­val küzdött a drágaság letörése érdekében és egy­ben hathatósan közreműködött már az interregnum alatt is a főváros gazdasági helyzetének megjavítása körül. Éjszakát és nappalt igénybevevő munka volt ez a kettő, amelyeknek befejezése utáni máris ott állott R i p k a Ferenc a választási harc előtt. Min­denki ismeri azt a páratlan energiát és azt az oda­adó munkát, amelyet Ripka Ferenc a választás had­járatban kifejtett. A választások megejtése után vi­szont teljes odaadással igyekezett azon, hogy az egymástól homlokegyenest különböző, világnézeti alapon álló pártokból álló közgyűlés munkáját ered­ményessé tegye. Azok a sikerek, amelyéket ezen a téren elért, nyíltan állanak a közönség előtt, de ma­guk az eredmények egyben rámutatnak arra a "-nagy munkára is, amelyet ezen a térien Ripka Ferencnek végeznie kellett.’ Ezek utáni természetes, hogy a fő­polgármester pihenésire szorult. Hogy az őszi kampányban munkaerejének teljes­ségével vehessen részt, a főpolgármester nyaralási idejére teljes nyugalmat igényel. Ez magyarázza meg azt az elhatározását, hogy tar­tózkodási helyét még legközvetlenebb környezetével sem közölte, hanem Lainotte Károly főjegyző­nél zárt borítékban hagyta meg címét, amely zárt borítékot csak abban az esetben szabad felbontani, ha idehaza olyasmi történnék, ami elkerülhetetlenül szükségessé tenné a főpolgármester személyes be­avatkozását. f A főpolgármester különben reményekkel eltelve távozott Budapestről. Biztosira veszik, hogy a párat­lanul heterogén elemekből álló közgyűlés az ősszel is simán ék eredményesen fog működni. De meg van győződve a főpolgármester arról is, hogy ezekből az eredményekből, amelyeket a közgyűlés megértő munkája hoz létre, legnagyobb haszna Budapest la­kosságának lesz. Erre vall. hogy a főpolgármester, amikor a villamosjegy árának leszállítására vonat­kozó határozatot a közlekedési bizottság meghozta, igv szóllott: — Annyi bizonyos, hogy a villamosviteldijak leszállítása csak kezdő lépés a fővárosi közönség terheinek könnyí­tése terén A főpolgármester tehát rózsásan látja a helyze­tet és bízik azokban az eredményekben, amelyeket majd az ősszel föl tud mutatni a törvényhatósági bi­zottság. Egyelőire azonban csönd borul a közgyűlési teremre, mert a nyár folyamán a székesfőváros tör­vényhatósági bizottságának! közgyűlése nem tart a sietséget megokolttá tenné, ma még sehol sem lát­juk. Kétségtelen, hogy általános az optimizmus, hogy már nincs messze az az idő, amikor Budapest lakos­sága jobb gazdasági körülmények közé kerül. Ez az idő azonban ma még nem érkezett el, de ha a kor­mány úgy látja, hogy novemberre ki fogjuk bírni a házbénrnek egyszerre való fizetése által ránk zúduló megterheltetést, ám cselekedjék lelkiismerete szerint. De gondolja meg ezerszer a kormány, hogy szabad-e rapid-intézkedésekkel a legnagyobb bajt Budapest lakosságára zúdítani. Mi azt hisszük, ez az intézke­dés, amely senkinek sem használ, de legkevésbbé a düledező budapesti házaknak, igen súlyos veszedel­met rejt magában, amit nemcsak el kell kerülni, de nagyon könnyen el is lehet kerülni. üléseket és a pártközi értekezlet határozata értelmé­ben az első érdemleges közgyűlés szeptember hó második felében lesz. A baloldal, mint ismeretes, a pártközi értekezlet megtartása előtt a legnagyobb határozottsággal kö­vetelte. hogy a nyár folyamán is tartsanak közgyű­léseket és kilátásba helyezte a baloldal azt is, hogy amennyiben a közgyűlést a nyáron nem akarnák összehívni, akkor a közgyűlés ötven tagjának! alá­írásával! őik maguk (fogják összehívni a közgyűlést. Ripka Ferenc főpolgármesternek azonban a párt­közi értekezleten sikerült meggyőzni az összes pol­gári pártokat arról, hogy a nyár folyamán tartandó közgyűléseknek semmi különös értéke nem lenne és legfeljebb csak azt eredményezné a közgyűlésnek ilyen erőszakolt módon való összehívása, hogy a pártok között fölösleges összeütközések támadná­nak. A közgyűlés, összehívásának őszig való elha­lasztásába- a szociáldemokrata párt képviselői nem egyeztek bele. A „Fővárosi Hírlap“ azonban úgy ér­tesült, hogy a szocaildemokratapárt részéről a határo­zathoz való hozzá nem járulás puszta for­malitás, de a közgyűlésinek a nyár folyamán való összehívá­sának eszközéhez semmi esetre sem fognak folya­modni. Ezzel szemben lehetséges, hogy a nyár folya­mán bizottsági ülések lesznek. A pártközi értekezlet ugyanis kimondta, hogy kívánja aí közlekedési, a köz- épitési, a pénzügyi, a szociálpolitikái és a közegész­ségügyi bizottság liegrövidlebb időn belül való meg­alakítását. valamint, hogy ezek a bizottságok al­bizottságaikat is sürgősen alakítsák meg. Kérte to­vábbá a pártközi értekezlet, hogy a tanács az egyes házibizottságokat is minél előbb alakítsa meg és pe­dig úgy, hogy azokban az egyes pártok a legutóbbi pártközi értekezleten' megállapított arányszámban vegyenek részt. E bizottságok közül pénteken már meg is alakult a közlekedési bizottság és elisme­résére legyen mondva, első ülésén már a villamos­tarifa reformja révén érdemleges munkát is végzett. Valószínű, hogy a tanács a pártközi értekezlet egyéb kíván­ságainak is hamarosan érvényt fog szerezni. Meg fognak tehát alakulni a bizottságok igen rövid idő alatt, de érdemleges munkát az ősz előtt aligha jognak végezni, csak éppen a formális alakulás és az albizottságok kiküldése történik meg, amelyekkel egyidőben mindenesetre megalakulnak majd a házi- bizottságok is. Az ősz tehát úgy köszönt a városhá­zára. hogy az uj közgyűlésnek már (minden szerve készein várja, hogy munkát adjanak neki és hogy ilyenformán megkezdődhessék az alkotó tevékeny­ség. * gazdasági helyzetnek azt a megjavulását, amely ezt Teljes bizalommal néznek a közgyűlés őszi munkája elé A szociáldemokraták sem hivatják össze a nyáron a tör­vényhatósági bizottságot — Megalakulnak a bizottságok

Next

/
Thumbnails
Contents