Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-22 / 29. szám
Budapest, 1925 juiius 22. CONTINENTAL ballon-köppeny a kerék átépítése nélkül szerelhető. Vezérképviselet: Dénes B. Rt. Váci-ut 98. A városházi politikai helyzetet egyébként a legélesebben jellemzi R i p k a Ferenc főpolgármesternek az a nyilatkozata, amelyet elutazása előtt tett: — Szeptember előtt már nem veszem át hivatalomat, amit annál könnyebben megtehetek, mert hiszen a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlését szeptember második felére tervezzük. Ä főváros ügyeinek eddigi alakulásával meg lehetünk elégedve és az a szép egyetértés, amellyel a közlekedési bizottság tagjai vitatták meg a napirendre került kérdéseket, bizalommal tölt el a jövőre nézve. A szélső Jobboldalról ugyan sok rosszakaratú támadásban volt részem, azok az aggodalmak azonban, amelyeket bizonyos oldalról a demokratikus blokk előnyomulásához fűztek, alaptalanoknak bizonyultak. A blokk törvényhatósági bizottsági tagjai olyan korrektül viselkedtek, hogy ha továbbra is ezen az utón haladnak, a főváros ügyeinek intézése a legmegfelelőbb mederbe fog terelődni. Annyi bizonyos, hogy én nem fogom őket becsapni. ök magúig mondották, mennyire jó hatást tett reájuk, hogy erre velük szemben még csak kísérletet sem tettem és kijelentették, hogy amig ezt az őszinteséget fogják részemről tapasztalni, bizalommal lesznek irántam. Ebben a tekintetben aggodalomra nincs okuk, mert egyéniségemmel jutnék ellenkezésbe, ha letérnék az őszinteség és a méltányosság útjáról. Ilyen körülmények között bizonyosra veszem, hogy az uj törvényhatósági bizottság munkaképessége biztosítható lesz. Ha a polgármesterkérdés nem lenne, akkor már túl volnánk a légii e h e z e b b akadályokon. Tanulmányok a városigazgatás köréből A közvágóhidak Budapest közélelmezésének modern alapokra való helyezése tulajdonképen a marhaközvágóhid megépítésével kezdődött. A kiegyezés évében: 1867- ben határozta el Pest város tanácsa, hogy a pesti magánvágóhidakat megszünteti és a marhavágásokat központosítva, városi vágóhidat létesít. Az építkezés 1870 tavaszán indult meg és a marhaközvágóhid és vásár két vágóépületben, összesen 30 vágókamrával, 1872 augusztusában nyilt meg. 1898-ban a forgalom emelkedése következtében egy újabb épületben, a budai mészárosok részére az úgynevezett budai vágócsarnok létesült. A közvágóhíd megnyitásával kapcsolatban központosították a marhavásárt is és erre a célra 1888-ban négy faistállót és egy veszteglőistállót, 1893-ban még nyolc faistállót építettek. Azóta természetesen tetemesen ki kellett bővíteni a közvágóhidat, hogy ennek a milliós lakosú nagyvárosnak a gyomorigényeit Ki lehessen elégíteni. Azt lehet mondani, hogy ez az intézménye a városnak úgy közélelmezési, mint közegészségügyi szempontból elsőrangú. A közvágóhíd működése és statisztikája élénk világot vet a lakosság fejlődésére és vagyonosságára. A levágott marha-statisztikából kiderül, hogy a lakosságot mely években duzzasztották nagyobb mértékben a bevándorlók és igen természetesen meglátszik ezen a statisztikán az is, hogy mikor voltak rosszak a gazdasági viszonyok, mert ilyen esztendőben természetesen kevesebb marhát vágtak le. íme egy kis statisztika a marhaközvágóhidon levágott nagy és apró marhákról: 1913-ban 1915-ben 1920- ban 1921- ben 1922- ben 1923- ban 1924- ben nagy marha 82L682 drb 242.367 „ 58.241 „ 90.837 „ 101.096 „ 81.540 „ 58.747 „ mind össze 241.313 drb 418.122 „ 104.864 „ 195.260 „ 212.706 „ 155.965 „ 152.160 „ Ebből a. statisztikából kiviláglik, hogy a háborút megelőző utolsó békeévben Budapest lakossága nyolcvankét és fél ezer nagymarhát fogyasztott el, a borjú, birka, bárány és kecskefogyasztással azonban 241 ezerre emelkedett a levágott kis- és nagymarhák darabszáma. Ez a szám nyilvánvalóan megmutatja tehát, hogy 1913-ban Budapesten háromannyi aprómarhát fogyasztottak, mint amennyi bikát, bivalyt és tehenet leöltek. 1915-ben, mikor a katonaság husszükségle- tének egy részét is Budapestről látták el, a marhavágás megháromszorozódott. A kommiin után következő esztendőben 58.000-re zsugorodott a nagymarha fogyasztás, 1922-ben azonban, amikor jó konjunktúrák voltak, 101.000 darabra emelkedett a levágott nagymarhák száma, hogy aztán a múlt esztendőben ismét lecsökkenjen 58.700- ra, szóval olyan alacsony nívóra, amilyen alacsony nívón csak a kommünt követő esztendőben állott. Ez a szám már nagyon flegránsan mutatja a húsfogyasztás nagymértékű csökkenését; a tőzsde- bessz, a fogyasztási válság eljövetelét. A marhaközvágóhidnak, a közélelmezés ezen apparátusának a fentartása különben elég jelentékeny és mérlege a következő: 1921-ben 1924-ben 1925-ben aranykoronában Bevétel 538.388 580.244 1,147.934 Kiadás 334.165 528.964 1,046.593 Fölösleg 204.223 51.280 101.341 Á közélelmezés másik fontos faktora a sertés- közvágóhid és vásár. A kilencvenes években a sertésvész annyira inficiálta a kőbányai nemzetközi sertéspiacot, hogy ott a forgalom lebonyolítása és a sertésvásár tartása lehetetlenné vált. Ezért a főváros a IX. kerületben, az alsó bikaréten jelölt ki uj területet és itt bonyolódik le a sertésvásár a modern állategészségügyi kivánalmaknak megfelelően; külön a zártforgalmi sertések részére és külön a szabadforgalom részére. Ezzel kapcsolatban a sertésvásár és közvágóhíd elkészültével 1902-ben megtörtént a marhavágáshoz hasonlóan a sertésvágá- sok központosítása. A sertésközvágóhid és vásár költségvetésének mérlege a következő: 1921-ben 1924-ben 1925-ben aranykoronában Bevétel 485.842 314.098 1,332.083 Kiadás 327.154 276.201 1,101.976 Fölösleg 158.688 37.897 230.107 Mint ebből a mérlegből kitetszik, tavaly óta a bevételek megnégyszereződtek, aminthogy megnégyszereződtek a kiadások is. Egyébként a sertésközvágóhid 230.000 aranykorona fölösleget produkált. Nagyon érdekes a sertésközvágóhidon leszúrt sertések statisztikája: 1913-ban 509.861 darab 1919- ben 81.522 1920- ban 131.482 1921- ben 296.000 „ 1922- ben 291.891 „ 1923- ban 241.644 „ 1924- ben 251.588 „ A háborút megelőző esztendőben Budapest lakossága még több, mint egy félmillió sertést fogyasztott el egy esztendőben. A sertésfogyasztás a múlt esztendőben azonban már csak a fele volt a háborút megelőző esztendő sertésfogyasztásának, de ez a szám még mindig elég tekintélyes és azt bizonyítja, hogy még mindig szeretjük a hasunkat. Wolffék hadai üzennek Berlinnek Budapest lakossága házbérgondokikal van elfoglalva, várja a villamostarifa leszállítását és várja mindama jó reménységnek a beváltását, amely reménységeket az uj 'közgyűlés munkásságához Ifiiz. Wolfféknak azonban más gondjaik vannak. Nekik nem fáj a házbór, őket nem túlságosan érdekli a ta- rifareforímL ők nyári harcias hevületükben hadat Berlinnek. üzennek Hir szerint több törvényhatósági bizottsági tag — természetesein' a jobboldali padsorokból — előterjesztéssel kíván a közgyűlés elé járulni, hogy a B eir 1 i n i -t é r-n*ek adjanak más nevet. Mondanunk sem kell, hogy Budapest lakosságának ennél nagyobb gondja azután igazán nincsen, minthogy hogy hívják azt a teret, ahol a rendőrség jóvoltából precíz négyszögben kell járni. Wolffék, ugylátszik, jó pár hónapra elraktározták felháborodásukat, amiért Berlinben elkerösztelési mozgalom indult a Budapester-Strasse ellen. Wolfféknak azonban értesüléseik is némiképen hiányosak, mert ha nem volnának azok, akkor 'tudhatnák, hogy a berlini városházán már erről a kérdésről kielégítő magyarázatot adtak és ha jól tudjuk, vagy meghagyták a Budapes- ter-Strasset Budapester-Strassenak, vagy másik utcái neveztek el Budapestről. Mindenesetre túlságosan komolytalannak tartjuk a Berlinnek való hadüzenetet, mert annak sem célja, sem eredménye nem lehet más, mint a baloldal ingerlése és az összeütközés kirobbantása. Hiszen nyilvánvaló, hogy Wolffék nem Berlinnel, hanem a berlini szocialista városigazgatással akarnak kikezdeni. És ha ragaszkoidlni fognak ehhez a békebontó ötletükhöz, akkor nagyon valószínű, hogy a, baloldal viszont sürgősen elő fog állami, hogy lerombolja Wolffék ötéves uralmának egyetlen alkotását, azt, hogy a Petöfi-utcát Kazár-utcának nevezték el. Hamvay. Sándor halála Hétfőn reggel érke^etkmeg a városházára a szomorú hir, hogy Hamvay Sándor nyugalmazott kerületi elöljáró, Münchenben, ahova rövid tartózkodásra utazott, agyhártyagyulladásban meghalt. A táviratot Sipőcz Jenő polgármester kapta, akivel az elhunyt elöljáró özvegye tudatta a lesújtó eseményt. Hamvay Sándor, aki néhány nappal ezelőtt a legjobb egészségben és munkakedvvel, tele életerővel és tervekkel utazott el Németországba, felesége kíséretében, hirtelen halálával megdöbbenést és részvétet keltett a városházán. Dr. Lobmayer Jenő tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője, a távirat vétele után azonnal referált a tragikus esetről Folkusházy Lajos alpolgármesternek, akivel megbeszéléseket folytatott a szükséges intézkedések megtétele iránt. A székesfőváros nyomban táviratozott a Münchenben levő kétségbeesett özvegynek és intézkedik az elhunyt elöljáró holttestének hazahozatala iránt, akinek eltemetéséről a székesfőváros fog gondoskodni. Hamvay Sándor 1857-ben született Aradon, majd középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol jogot végzett és államtudományi államvizsgát tett. 1877-ben lépett a székesfőváros szolgálatába, mint dijnok, majd fokozatosan írnokká, fogalmazó gyakornokká, tollnokká, jegyzőhelyettessé, jegyzővé lépett elő, majd 1894-ben kerületi elöljáró lett. Több, mint 23 éven át vezette közmegelégedésre és általános szeretettől övezve az V. kerületet, majd 1917 március 14-én nyugdíjba vonult. Nyugdijbavonulása óta a fővárosi jogszabályok szerkesztője volt, amely hivatalában mai napig is a legnagyobb alapossággal, nagy jogtudással is buzgalommal működött. Halála a népszerű kerületi elöljárónak városszerte átalános részvétet keltett. Hamvay Sándort a Lipótvárosban általános szeretet övezte, s talán egyike volt Budapest legnépszerűbb elöljáróinak. Részt vett a Lipótváros minden társadalmi akciójában és különösen a jótékonyság felélesztésében rendkívüli érdemei voltak, úgy hogy szinte neki köszönhető, hogy Budapestnek ez az előkelő és gazdag városrésze mindig méltóképen vette ki a maga részét minden jótékonysági akcióból. Nagy érdeme van Hamvay Sándornak az V. kerületi Népház megalapításában is. Jótékony és kulturális irányú munkásságában mindenkor kitűnő segítőtársa és jobbkeze volt a felesége, akit ezen a réven szintén városszerte ismernek. Hamvay Sándor ugyan 68 éves volt, de még munkájának teljességét tudta adni, még a háború alatt vonult nyugalomba __ és Bárczy István annakidején uj állást kreált számára, ahol mint nyugdíjas tisztviselő, igen jelentékeny munkát végzett. Halálát kollégáin, barátain kívül elsősorban a Lipótváros gyászolja, amelynek élén csaknem negyed századig állott. De résztvesz a gyász fájdalmában Budapest egész lakossága, amely mindig osztatlan elismeréssel méltányolta Hamvay Sándor becses és nemes szivet eláruló munkásságát. ( >GOERZ XjS'Jc-} számfejtő összeadó kivonó írógép Villany, viz, gáz elszámolásoknál Sz.-főv. Elektromos Műveknél használat ban. Vezérképviselő: GEREBEN BÉLA VI., ANDRÁSSY-UT 1. fj A*DEXy/cs- es kir ndvari fény- képész MŰINTÉZETE IV, SEMMEL WEIS-UTCA 2.
