Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-06 / 18. szám
Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 május 6. 18. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 150.000 korona. Félévre 75.000 kor. Állandó melléklet: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18 Telefon: 137-15. sz. szám Keresztény-üldözésről beszél az a sajtó, amely Wolfí Károly városházi uralmát tartja egyedül üdvözítőnek. A keresztény- üldözést nem az elmberevőknek és nem Kemail basának tulajdonítja, aki magyar fajvédő barátai dacára is bebörtönözi és gyilkoltatja Krisztus követőit, hanem a pesti (fajvédő orgánum úgy találja, hogy R i p k a Ferenc üldözi a keresztényeket. Üldözi pedig olyanképpen, hogy Rak óvsz ky Iván belügyminiszter hosszú késedelmeskedés után megjelent rendeletével nyugalomba küldi az ifjú, de babérokban máris gazdag Zilahi Kiss Jenő alpolgármestert. Magyarországnak felelős kormánya a felelős kormánynak felelős belügyminisztere van, fajvédő ék a felelős belügyminiszter rendeletének megjellenese alkalmából mégis Ripka Ferenc kormánybiztos felé öltögetik a nyelvüket. Rakovszky belügyminiszter van olyan egész ember, hogy cselekedeteiért helyt tud állani és mindenesetre kikéri magának a fajvédő gyöngédséget, amellyel a neki kijáró támadásokat másra adresszálják. A választási küzdelem előrehaladott órájában úgy igyekszenek feltüntetni Zilahi Kiss Jenő nyugdíjazását, mintha ez a kormánybiztos részéről választási trükk lenne. Meggyőződésünk, hogy a kormánybiztosnak a miniszter rendeletéhez nincsen sokkal több köze, mint amennyi köze Zilahi Kiss Jenőnek az igazi kereszténységhez van, mégis tiltakozni kell a feltevés ellen, hogy a kormánybiztos, ilyen választási trükkökkel élne. A választási trükköt fajvédőiknél tapasztaljuk, akik egészen közönséges ripacstcmpóvail keresztényii 1 dö - ésnejk deklarálják Zilahi Kiss Jenő skartbatételét. Egyebekben legyen, nekik igazuk: hiszen önmaguk fölött mondanak ítéletet akkor, amikor azt mondják, hogy a harmadik, politikai nézeteiről közismert és hivatalos tevékenységében ismeretlen alpolgármester nyugdíjazása alkalmas a polgárság megtévesztésére, alkalmas arra, hogy odaszavazzanak, ahonnan Zilahi Kiss Jenő nyugdíjazásának jótéteményét kapták. Ezzel öntudatlanul is elismerték, hogy Budapett lakosságának óriási többsége boldogan és örömmel köszönti „eme gerinces magyar elüldözését“. Igaz,, hogy a gerinces magyar a hírhedt herma- frodita plakát után igen tiszteletteljesen bocsánatot kért gróf Klebelsberg kultuszminisztertől és talán egy és más áldozatra ismét hajlandó lett volna, ha megmarad alpolgármesternek. Nem tudjuk, ndm lett volna-e hajlandó például kifizetni azokat a tagsági dijakat, amelyeket a demokrata párt ügyetlen pénzbeszedői annakidején elfelejtettek nála irikasz- szálni. Mert Zilahi Kiss Jenőt igazán nem lehet megsértetni a, Bismarcktól származó hires mondással, hogy „csak az ökrök következetesek“. Nem lehet tőle rossznéven venni, hiszen fiatal ember, karriert akart csinálni és csinált is. a politikában pedig, amint ezt mondani szokás, annak van igaza, akinek sikerül valami. Ne higyjék tehát fajvédőék, hogy ilyen okokból ke|U Zilahi Kiss Jenőnek a Városházáról távoznia. Budapest polgárságának igazán csak véletlen szerencséje, hogy a kurzus három legex- ponáltabb oszlopai, Zilahi Kiss, Schöberl és Purébl beleesnek abba a vonalba, ahol a létszámcsökkentés szedi áldozatait. Politikai tendenciája ia létszám- csökkentésnek csak akkor volt, amikor azt Wolff Károly és társai irányították. Hogy Zilahi Kiss most megy, annak nincs politikai háttere, de annál erősebb politikai háttere volt annak, hogy jött és hogy egyáltalában eljöhetett.. Ne beszéljenek tehát a keresztényüldözésről azok, akk tényleg zsidóüldözést rendeztek, mert az elüldözött zsidóvallásu főtisztviselők ,a Városháza legkitűnőbb erői közé tartoztak. De különösképen ne merészeljenek ilyen rágalmakat szájukra venni azzal a Ripkai Ferenccel szemben, akivel a budai katholikus hívők előtt nem tudott megmérkőzni az antiszemiták szerint egyedül és mindenek- fölöt't keresztény Wolff Károly. Ripka nem: egyszer mondta el már véleményét az igazi kereszténységről. de az' igazi kereszténység az. ő cselekek deteiben is minden alkalommal megnyilatkozik. Szinte szeretnénk azt mondani — ha ugyan ez az ő érdeme lenne —, hogy Zilahi Kiss Jenőnek a Városházáról való távozása szintén a keresztényi cselekedeteik közé tartozik. Szerettük volna azt. ha az alpolgármester ur maga jön rá arra. hogy az exponált helyből való kikapcsolódása Budapest életében nagyot számit, mert a felekezetek békéjét szolgálja vele. Ha hisz. és bízik önmagában, ha tudja, hogy van tehetsége és tudja, hogy Budapest érdekében tud még politikamentesen és mindenkit szolgáló módon dolgozni, akkor most megnyílik ennek útja előtte. D,e ne felejtse el, hogy az a hely, amelyet eddig betöltött, egv uj korszakban,, amely nemek keresztényi szeretettel a felekezeti békét hirdeti, többé nem neki való. Az ő ideje a politikában lejárt. És ha most ennek az időnek, ennek a korszaknak és ennek a rezsimnek likvidálása folyik, akkor igen Ifontos tényező az is, hogy Zilahi Kiss Jenő ne) legyen többé exponált helyen, hanem végezzen valahol tisztes polgári munkát és legyen hasznára ezáltal Budapest közéletének. Ha senki n,em. ő maga. aki utólag talán mégis csak mérlegeli cselekedeteit, be fogja látni azt, hegy ez nem keresztényüldözés, hanem a keresztényi szeretet diadala. TOrtetfi tsdék, olcsóbb élelmezés, jobb közlekedés Az iskolából ki kell zárni minden politikát Kállay Tibor volt pénzügyminiszter a Józsefvárosban A Józsefvárosi Polgári (Ripka) Párt XVII., XVIII. és XIX. választókerületének polgárai vasárnap délelőtt 11 órakor az Omnia mozgóképszínházban nagygyűlést tartottak. A hatalmas színháztermet zsúfolásig megtöltötte a kerületek választópolgársága. A nagygyűlésen Ripka Ferenc kormánybiztoson kivid megjelentek Kállay Tibor volt pénzügyminiszter. Kállay Tamás, Q a á 1 Endre nemzetgyűlési képviselők és Battenberg Lajos postai főigazgató, nemkülönben a párt vezető fériiái: Csécsi Nagy Miklós, Glück Frigyes, S c h m i d t Richaru kb. Csécsi Nagy Miklós, a pártszervezetek elnöke nyitotta meg a -nagygyűlést s utána Ripka Ferenc dr., a főváros kormánybiztosa szólott a polgársághoz. . Rámutatott arra a féktelen. elkeseredett harcra, amely a választásokat megelőzi. A jobb- és baloldali agitáció egyaránt a polgárságot akarja a maga céljának megnyerni. Foglalkozott először a demokracapártial. Lehetséges-e, hogy egv polgári párt odacsatlakoz,zék a szociáldemokratákhoz, amely a legkíméletlenebb harcot hirdet minden ellen, ami polgári és az egész polgári társadalom ellen. De nem várhatunk semmit a jobboldaltól sem. Fel kell tételezni a vezetők jóhiszeműségét, de ha az eredményeiket nézzük, amit eddig elértek, nem remélhetünk tőlük semmi jót. Nem alkotnak semmit, de helyette : ; j kitermelték a gyűlölet olyan mérvét, amilyen azelőtt sohasem volt. Nemcsak a társadalmi osztályokat állították egymással szembe), hanem a felekezeteket is, sőt a kereszténység jelszava alatt nem kímélték meg az egyházfejedeíem, a hercegprímás személyét sem. — A mi programmunk, mondotta, a, kiengesz- telődés. a béke, a munka. Ennek a leheltőségét kell megteremteni a jövő törvényhatóságnak. A Városházán: nem sziabad nagypolitikával, felekezeti kérdéseikkel bíbelődni, hanem a polgárságnak az az érdeke, hogy rendezve legyenek a gazdasági viszonyok, a teherbírás határán beiül legyenek az adók, olcsóbb, jobb legyen az élelmezés, a közlekedés. A közlekedés javítására az első lépést megtettük, s nem tfogunk itt megállni. Fontos, hogy tiszta utcák, rendes kórházak, jó iskolák legyenek, hol hazafias, valláserkölcsös szellemben nevellik a gyermekeket. Az iskolából ki keil zárni minden pártpolitikát. A nagy feladatok egész sora vár az uj törvényhozásra. De ha ez a törvényhatóság olyan lesz, hogy újra ott kezdi. ahol a rési abbahagyta, akkor tíz a fővárosra katasztrófát hozhat. Az ö feladata — mondotta — a nagy vízözön után száraz helyet keresni a szélsőségekből menekült és menekülő polgárság számára és megteremteni a konszolidációt. A polgárság meg is érti ezt s ezrével jönnek hozzánk. Az ellenpár- toknak ez nem tetszik, mert tudják, hogy a vesztüket okozza. Ezután a korteslfogásokkal foglakozik, amej lyek egyik részről rothadt kereszténynek nevezi és zsidóbérencnek, másrészt azzal vádolják, hogy le- paktált vagy lepaktál Wolfféikkal. Megcáfolja a rá- fogásokat s kijelenti, hogy senkinek sem tett semmi ígéretet, senkivel sem paktál és az egyenes útról, amelyen elindult, soha, bármilyen körülmények közöt sem fog letérni, ami ellenkeznék küldetésével is. A kormány — mondotta — Bethlen István miniszterelnökkel az élén. megfeszített erővel dolgozik ennek a szegény, rombadőlt országnak az újjáépítésén és ebbe a nehéz munkába belekapcsolta a főváros újjáépítését is. A miniszterelnök azon az állásponton van, hogy a Üöváros a saját polgárainak erejével álljon talpra, eziént álltott egy polgárembert az élére. Itt azi ideje, hogy a polgárság döntsön saját sorsa és a főváros jövője felett. A kormány megtette a kezdő lépést, most a polgárságon a sor, fogadja el azt segítő kezet, azt a baráti jobbot, amelyet a kormány nyújt eléje. Tömörüljünk a polgári párt mögé és legyen erősebb ur a gyűlöletnél a polgárság szivében a szeretet, a főváros szeretető. A kormánybiztos beszédét többször szakította félbe a tetszés megnyilvánulása s a beszéd végén percekig éljenezték. Azi ováció csillapodtával Kállay Tibor volt pénzügyminiszter beszélt. Hangoztatta, hogy a kormány és a kormányzópárt felfogása szerint a Ripka Ferenc vezetése alatt álló polgári párt politikáját tartja helyesnek az ország és a főváros érdekében. Budapest a forradalmi idők alatt elveszítette az országban azt a vezető, irányító szerepet, melyeit betöltött, megszűnt az ország közhangulatának kifejezője lenni, mért a szélsőségek lőttek úrrá rajta. Ezt a vezető pozíciót Budapest még mai napig setm tudta vissza szerezni, mert nem tudott megszabadulni máig sem a jobb- és baloldali szélsőségeiktől. Az ország közvéleményének nem ikejHenek a szélsőségek, az békét és alkotó munkát akar. De lehet-e Budapesten erről szó, ha az uj törvényhatóságban megint azt keressük, hogy zsidó-o valaki vagy kurzuslovag, s nem azt. hogy valaki tud-e tenni valamit az ország és a főváros érdekében? Az egyedüli guve)rnamen.tális és kormányzói Programm a Ripka- párt programún ja., mert az nem a gyűlölködésre van felépítve, hanem a munkát tűzte ki első programmpont gyanánt s ebben a munkában mindenkinek engedi az érvényesülést a nemzet javára. A szélsőségek, akár marxizmus, akár líascizmus ki- gyen is, veszedelmesek. Az a helyes politika, amely nem egyes pártok érvényesülését keresi, hanem az egész ország egyetemes érdekeit tartja szem előtt. Budapestnek erkölcsi értékénél fogva vissza kell szerezni a vezető szerepét, ezt azonban csak úgy érhetik el, ha a polgárság egységesen azon politika
