Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-06 / 18. szám
2 Budapest, 1925 május 6. mögé sorakozik, amelyet Ripka Ferenc ir!t zászlajára,. (Hosszas; éljenzés, taps.) O a á 1 Endre nemzetgyűlési képviselő beszélt ezután a keriilejt választói nevében. A polgári párt jelszava: politika helyett alkotni akar. Ez az egyetlen ut, amelyről letérni nem szabad, mert ingoványba kerülünk. Budapestet nem keresztények és zsidók tették naggyá, hanem azok a polgárok, akik, nem nézve egymás felekezeíét. összefogtak a közös munkára. A polgári parit és Ripka Fejrenc politikája az egyediüli jó politika, mely a régi nagy Budapestet feltámaszthatja és a polgárságnak meghozza, a jobb jövőt. Ehhez a munkához számit a polgárság kitartó támogatására. Belopotoczky Jenő a kereskedők nevében beszélt ezután és még több felszólalás; hangzott el a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt nagygyűlésen. I pénzügyminiszter szerint a külföldi tőke melegen érdeklődik a Budapesten való elhelyezkedés iránt A Községi Polgári (Ripka)-Párt a lágymányosi Hadik-kávéházban lévő helyiségében politikai vacsorát rendezett abból az alkalomból, hogy aj jelöléshez szükséges ajánlási aláírásokat már jóval a kitűzött határidő előtti fölényes számban túljegyezték. A vacsorán mintegy 200-an vettek részt és azon nagy számban jelentek meg vasutasok és a villamosvasút alkalmazottai közül is igen sokan. Ott voltak továbbá Kállay Tamás és Dini eh Vidor nemzetgyűlési képviselők, S ü m e g h y László közjegyző, Örkény Hugó, Becsey Antal, a pártszervezet elnöke, Farkas József miniszteri tanácsos és még igen sokan a kerület vezető polgárai közül. A szomszédos pártszervezetek képviselői is többen jelentek meg a vacsorán, Így Battenberg Lajos postai főigazgató, K r a t o c h w i 11 altábornagy és még többen. Becsey Antal üdvözölte-a megjelent választó polgárokat és a vendégeket, majd Läufer Zsigmond olvasott fel egy deklarációt a Ripka-párthoz csatlakozott zsidók nevében, akiket Vázsonyi a minap egy kijelentésében „szemétnek“ nevezett. A Ripka-párthoz csatlakozott zsidóvallásu magyarok visszautasítják ezt ,ai támadást és kijelentik, hogy nem engedik magukat terrorizálni, nem akarják önként a demokraták gettójába követni Vázsonyit. Teljes erővel támogatják Ripka Ferencet és azt a politikát, amelyet ő maga elé cél gyanánt kitűzött. Ripka Ferenc dr. kormánybiztos emelkedett ezután nagy éljenzés közepette szólásra. Elmondotta, hogy néhány héttel ezelőtt egy nemzetgyűlési képviselő, egy volt miniszter arr,ai kérte, hogy göngyölje be azt a zászlót, amelyet a II. kerületben kibontott, mert úgy sincs komoly kilátása, ö már akkor visszautasította ezt és ime igazai volt, mert máris fölényesen megszerezte a párt a választhatóság feltételeit. A pénzügyminiszter hangsúlyozta előtte, hogy a főváros gazdasági dolgait minél előbb rendben kivánja látni, mert a külföldi töke melegen érdeklődik budapesti elhelyezése lehetősége iránt. Ugyancsak Bethlen. István miniszterelnök hangoztatta előtte egy régi kedvenc ideálját, amelynek megvalósítása hatalmas lendületet adna az ipar és kereskedelem fejlődésének. Ennek azonba/n szinte egyik előfeltétele a bizalom megszilárdulása. De erre csak akkor van kilátás, ha a józan, komoly munka lesz úrrá a főváros törvényhatóságában. Rátért ezután a rokkantkérdésre. A magyar társadalom ezekkel a vértanukkal szemben még mindig nem rótta le kötelességét. 0 egyik főfeladatának tekinti ennek a kérdésnek a megoldását, vagy ha rögtön segíteni nem is tud, az ügy előmozdítását. Beszélt ezután egy másik társadalmi rétegről, amelyet szintén lehet hadirokkantnak nevezni, a súlyos viszonyokkal küzdő köztisztviselőkről. A kormány és Bethlen István miniszterelnök meleg szeretettel viseltetik sorsuk iránt és segíteni akar rajtuk. Meglepve hallunk, mondotta, olyan megjegyzéseket, hogy a tisztviselők nem akarják támogatni a kormány politikáját és a vasutasok, postások félnek, hogy kellemetlenségük lesz, ha Ripka pártjához csatlakoznak. Bizonyos körök szándékosan hi- resztelik ezeket és félemlitik meg a köztisztviselőket. ö itt teljes komolysággal kijelenti, hogy a haja szála sem görbül meg egyetlen tisztviselőnek sem, há a kormány politikáját követő pártban az ország és a főváros jövője érdekében polgári kötelességét teljesiti. Ezután rátér Vázsonyi egyik minapi kijelentésére, amely súlyos sérelem a magyar zsidóságon. Vázsonyi „sz e m é t n e k‘‘ nevezte a magyar zsidóság ama részét, amely a R i p k a-párthoz csatlakozott. Ezt a kijelentést a kellő értékére kell leszállítani, öt viszont, mondotta;, rothadt kereszténynek nevezik. Hát ezek a Vázsonyi által aposztrofált zsidók „olyan szemetek“, mint' ^milyen „rothadt keresztény“ én vagyok. Elviselhetjük ezeket a jellemző jelzőket, amelyek nekünk nem ártanak, de rávilágítanak azokra, akik kimondották. Ezután speciális budai kérdéseket érint, igy azokat a hatalmas feladatokat, amelyek keresztülvitele szédületes perspektívát nyit a város számára. A természetadta kincsek felhasználásával Budát világfürdövé kel! kiépíteni. És még számos kérdés vár megoldásra, ezért fontos, hogy a városi életben egészséges légkört teremtsünk, hogy ott ne gyűlölködés, hanem az alkotó munka szelleme legyen az ur. Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő beszélt az ovációk csillapultával az igazi demokráciáról. Ezután arra mutatott rá, hogy nem igaz az, hogy Hindenburg megválasztása a jobboldali szélsőségek győzelemre jutását jelenti, hanem igenis jelenti a németi nemzeti öntudat ujjá- ébredését. Ebben , a , tekintetben lemásolhatnánk a német példát. Ezután arra mutatott rá, hogy a zsidókérdést csak az utóbbi évek alatt találták ki, azelőtt nem tettek különbséget zsidó és nem zsidó vallásu polgárok között. A zsidóság óriási szolgálatot tett az ország kultúrájának megerősödéséért. Nincs szükség Nyugatról átplántált hamis demokráciára és liberálizmusra, amely elvette tőlünk Erdélyt, a Felvidéket és a déli végeket. Legyünk újra a régi magyarok és felejtsük el a veszedelmes jelszavakat. Csatlakozzunk R i p k á h o z, fogadjuk el azt ,ai kezet, amelyet Ripka nyújt felénk: a béke, a haladás, a szeretet jobbkezét, amelyet Bethlen István küldött. D i n i c h Vidor nemzetgyűlési képviselő beszélt ezután, figyelmeztette Vázsonyit, hogy ne játszón a fűzzel. Megint kezdi felütni fejét az a szellem, .amelyik 1918-at hozta a nyakunkra, s amely még mindig Károlyit sóvárogja vissza. Óva inti a polgárságot úgy a jobboldali, mint a baloldali szélsőségektől. Itt mégegyszer patkányforradalom nem lehet, mert szét fogja morzsolni .a polgárság ereje. »Mi nem Ígérhetünk, nem lazíthatunk, mert érezzük a felelősség súlyát« A falu és a város békéje — A Ripka-párt nagygyűlése az Odeorahan A XV-ik választókerületi Polgári Párt (R i p k a-p á r t) vasárnap délelőtt ,a Rottenbiller- utcai Odeon színházban nagygyűlést tartott, amelyen ,a termet teljesen megtöltötték a választók. A nagygyűlésen megjelentek : Ripka Ferenc dr. kormánybiztos, Kállay Tamás, Szabó Sándor dr. nemzetgyűlési képviselők, Becsey Antal, Bittner János, Kovács Herman, Béla Henrik, Battenberg Lajos postai főigazgató^ a polgárság vezetői. Battenberg Lajos elnöki megnyitója után Szabó Sándor dr. ny. főispán, nemzetgyűlési képviselő beszélt. Elitéli a társadalmi osztályok között mesterségesen szított ellentéteket, ami még ma is fegyvere ,a .szélsőséges pártoknak. Ilyen a- falu és város közötti ellentét. Pedig ilyen nincs. Hiszen a fővárosi lakosság legnagyobb részének falun ringott a bölcsője. De a látszólagos és erőszakkal támasztott ellentétet is eí kell tüntetni, mert a falunak szüksége van a fővárosra és viszont. Az érdekek közösek, éppen ezért a polgárságnak össze kell fogni. Ezután arról beszélt, hogy gyermekkihelyezési akciót kell kezdeményezni, a satnya budapesti gyermekeket falun kell elhelyezni, hogy a gyermekeken át, keletkezzen egy bensőséges kapocs a felnőttek, a szülők között. Nem lehetnek pártérdekek — folytatta Szabó —, csak az egyetemes érdekeket szabiad szem előtt tartani. Becsey Antal beszélt ezután, összehasonlítva a legutóbbi törvényhatóság munkásságát a régi alkotó törvényhatóságokéval. A kereszténység jegyében csak egy párt érdekeit szolgálták. UM 320 ezer K-tól MIKABÁT FISCHER PÉTER és TSA RT. fidkjait Rákóczi-ut 78 ésIV., a n: ^ámhás-körut 8 Különféle SPORTCIKKEK, tennis-cipök különféle minőségben Az adósságokon, amiért most a régi rezsimet vádolják, nagyszerű alkotásokat létesítettek, palotákat;, iskolákat emeltek s ezért nem vád, csak elismerés járhat. Ripka Ferencet tapssal és éljenzéssel fogadták. A polgárság szálljon magába, — kezdette Ripka — s gondolja meg, hogy a mostani választás sorsdöntő lesz. Rámutatott ia túlsó oldalon küzdő szélsőséges pártokra, melyek csak a gyűlölködés forrásai. A polgárság nem várhat semmit ezektől a pártoktól, amelyek közül egyik a hatalom megtartásáért, a másik a hatalom megszerzéséért küzd körömszakadtáig. Mi — mondotta — a középen állunk és nem pártszempontokat tekintünk, hanem a polgárság egyetemes érdekeit. A demagógia fegyvereivel küzdő szélsőségeseknek könnyű a helyzetük, mert a demagógia a nagy tömegek előtt legtöbbször tetszetős. Mi nem ígérhetünk, nem lazíthatunk, mert mi érezzük a felelősség súlyát. A mi programmunk az ellentétek kiküszöbölése, a kiengesztelődés megteremtése. Ez nehezebb munka, mint a demagógia. Ezután kifejtette a párt programmját s az uj törvényhatóságra váró feladatokat. De várhat-e a polgárság valamit, ha megint szélsőséges és gyűlölködő törvényhatóság létesül? Várhat-e a polgárság a szociáldemokráciától valamit, amely ádáz harcot hirdet a polgárság ellen. Ezektől a pártoktól csak rombolást várhatunk. Ezután beszélt azokról a megtévesztő híresztelésekről, hogy ő Wolffékkal paktálna. Ez nem igaz és a legkerekebben vissza utasítja. Keresztény és nemzeti alapon állott mindig, ma is, de az ő kereszténysége nem ismer gyűlöletet, felekezeti vagy faji üldözést. A polgárság csatlakozását kérve, számit arra, hogy Budapest jövője érdekében a polgárság megteszi kötelességét. (Nagy taps és hosszas éljenzés.) Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő volt a következő szónok. A polgári összetartás fontosságát hangoztatta. Ez a párt — mondotta —■ a jó hazafiak, a tisztességes polgárok pártja. Ez a párt a béke, a munka pártja, amelyben, mikor a polgárok kezet fognak, nem nézik egymás bölcsőjét, sem a vallását, csupán azt, hogy ki hogyan akar dolgozni ennek a szerencsétlen országnak és e beteg fővárosnak a jobb, szebb, boldogabb jövője érdekében. A főváros jövőjének naggyátételéhez az aranyat Ripka Ferenc útja. Ö nem néz sem jobbra, sem balra; nem ismer más célt, mint a főváros jövőjét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bittner János, Béla Henrik és többek felszólalása után a lelkes nagygyűlést Battenberg Lajos elnöki zárszavai zárták be. Avilág legjobb MOTOROLAJA Vezérképviselet: Magy. Abroncs- és Kerékgyár Rt. VI., Gyár-utca 8. Telefon 133-56. HERKULESMÜVEK R. T. GÉPGYÁR, KAZÁNGYÁR és BUDAPEST, VI, Figyelő-u. 14-16 re ü Saa TELEF0N ; 5-22. 5-23 készit elsőrendű kivitelű nyersörstvényekeS és transmissiókat KEAYER E. ÉS TAKSA FESTÉK-, KENCE- ÉS LAKKGYÁR FESTÉKEK, LAKKOK BUDAPEST, V., VÁCI-ÜT 34. TELEFON : 22-58, 115-92 LATINAK JENŐ GÉP- ÉS SZERSZÁMGYÁR X., MONORI-U. 2-4. Telefon: 48-21, 191-46 Sürgönyeim : LUXAUTÓ jj IRKUR BERAUTOUZEM Budapest, VI. kerület Gróf Zichy Jenő-u. 11.
