Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-27 / 26. szám
2 Budapest, 1924 junius 27. azt mondani: Sic volo, sic jubeo... Itt közigazgatásról van szó, nem pedig politikáról; (arról van szó, milyen kezekbe kerül a főváros vezetése, hogyan fognak üzemei működni, milyen lesz Budapest gáz- és villanyszolgáltatása, szóval, szaktechnikai kérdésekről, amelyekben semmi szia alatt sem szabad tűrni a dilettánsok packázását. Mert a bűnös dilettantizmus pusztításaiból éppen elég volt és a főváros inegsanvargatott polgárságának joga van ahhoz, hogy szive szerint való vezetőket kapjon, olyanokat, akiknek kezébe nyugodtan teheti le ennek a nagymultu városnak jövőjét. N égy észté n dőn át vétkes tudatlansággal halmoztak hibát hibára; Budapestet 1 csúsztatták arról .a pozícióról, amelyet az ország gazdaságában és kereskedelmében el kellett volna foglalnia. Ez volt az a tehetetlen politika, — hogy csak néhány kiragadott példát említsek — lamely a Ta 11 e r s a 111, a világ ieghiresebb lóvásárterét tönkretette, mert az egyes vidéki üzletemberek a lóexport-vásárokat elvitték Kaposvárra, Szombathelyre, a sertésexport-vásár sem zajlott le Budapesten, hanem Győrött, Tétényben és egyebütt. A Wolff-rezsim kergeti lassú, de föltartha- tatlan csőd felé a városi üzemeket, ami nem is csoda, hiszen a főváros ügyeit sohasem tudták magasabb szempontból irányítani. M'ég egyszer hangsúlyozom: a fővárosról van szó. tehát ki kell kapcsolni innen az országos politikát. Nem szabad rnellénygombon kiszámolni, melyik párt kerüljön Budapest élére; politikai paktumoknak, alkalmi egyezségeknek itt helye nem lehet. A „Salus rei publicae“ hagyományos jelszava most Budapestre vonatkozik, finnek a városnak a megmaradása, fejlődése, boldogulása forog kockán. Annyi bizo- u y o s, hogy .a W o 1 í f - é r a már levizsgázott é is többé nem támadhat föl! össze is a választási névjegyzékeket, meg van pecsételve.- Még meglepetéseket is fognak megérni. Amint Pesterzsébeten és Kispesten azok a tömegek, melyeket magukéinak hittek és vallottak, az úgynevezett kis köztisztviselői egzisztenciák, akiket leltári szavazókként könyveltek el, a titkos szavazás alkalmával lelkiismeretük és meggyőződésük szavára hallgatva, óriási tömegekben hagyták ott a Wolff-párt zászlaját. Budapesten is. hála Istennek, véget ér a négyéves rezsim és a választások napján a főváros népe ismét telt tüdővel szívhatja a szabad levegőt. Nagy Vince dr. nemzetgyűlési képviselő (Kossuth-párti). Mi a fővárosi törvényjavaslatot rossznak, antidemókratikusnak tartjuk, főként a kinevezés, to- \ abba a hatéves helybenlakás, harmadszor pedig az aránytalan ' és igazságtalan ,kerületi beosztíás miatt. Alkotmányjogilag is kifogásunk van az ellen a rendszer ellen, hogy a főváros törvényhatóságának visz- szaállitására törvényjavaslatot terjesszenek be, ellenben a vidékieket még mindig nem akarja ® kormány működésbe hozni. — Mégis, ilyen rossz1 t ö r vé n y j a v a1 s- latot sem akadályozunk meg, mért biztosra vesszük, hogy a megejtendő választások a z ellenzék győzelmét hozzák meg B et h 1 e n n e 1 é s W o 1 f f é k- kal szemben. Éppen ezért Bethlen István gróf kötelező kijelentését alapul véve, hogyha az1 indem- nitás hamar áimegy, az ősszel meg lesz a választás, — 'a vitában csak annyira veszünk részt, hogy h a - tunk helyett, akik fel akartunk szólalni s részletes kifogásainkat előadni a javaslat ellen, csak Rupert Rezső fog a párt szónokként felszólalni. Ha mégis elhúzódnék az indemuitás vitája, akkor ez nem rajtunk múlik. — Bethlen István grófnak természetesen gondolnia kellett arra, hogy a választások technikai előkészületeit le lehet-e idejében bonyolítani? A magunk részéről kívánatosnak tartjuk, hogy a választás mentői hamar ab b meglegyen, mert hiszünk a részleges politikai rendszerváltozás bekövetkezésében. A fővárosban az ellenzék uralomra j u fása alapot fog adni ia> z országban is a tömegek igazi felfogásának megismeréséhez, amelyből a kellő tanulságokat leszűrheti magának a mai uralom rendszere. Pikier Emil nemzetgyűlési képviselő (szoc. demokrata). — A javaslat erősen reakciós i z ü s az összes európai fővárosok és nagyvárosok községi közigazgatási rendszerétől eltérően valósággal elejét akarja venni annak, hogy' Budapest lakosságának akarata igazán érvényesülhessen, A legfőbb kifogásunk a kinevezés rendszere ellen i r á ny u 1, mely valóságos merénylet a demokrácia elemi követelményeivel szemben. Ezt a szisztémát másutt hasztalan keressük. Tanulmányoztam többek közt London, Paris, Stockholm, K-o-penhágaj, Bélés községi törvényhatósági választásainak részleteit, de a kinevezés szisztémáját sehol sem találtam meg, mindenütt a legszélesebb általános, titkos, egyenlő választójog alapján választják meg a képviselőtestületeket — Mindeme súlyos kifogások dacára, amelyeket a törvényjavaslattal szemben táplálok, mégis, mert megvan a remény, hogy a reakciós tendencia dacára a főváros polgárságának és munkásságának a gyűlöletig izzó averziója a mostani rendszerrel szemben, elfogja söpörni a mai rezsimet, bármilyen reakciós alapon történnek is a választások, nem két elkezdhetem az eredményben: a javaslatot föltétlenül és mentül előbb 1 e t á r g y a 1 a n- dónak tartom. TertnészetÍQsen aggályaimnak és kifogásaimnak, amelyek a szociáldemokrata párt álláspontját fedik, a vita folyamán felszólalásomban kifejezést fogok adni. A vita azonban a felhozott argumentumokra való tekintettel semmiesere sem fog obstrukcióvá elfajulni, mert a javaslat törvényerőre válása végre módot ad a választások megejtésére s egy- becsületes városi rendszer inaugurálására. VttSÖNTVÉNYEK popper és szántó VASÖNTÖDE éa OÉPOYÁR Budapest, VI., Mohács-utca 8. Telefen : 111-47. Küszöbön a fővárosi törvénsio islot tárgyalása Berky Gyula, Fábián Béla, Nagy Vince, Pikier Emil nyilatkoznak a Fővárosi Hírlapnak a törvényjavaslatról A parlamenti ciklus törvényalkotó munkája néhány nap múlva olyan döntő fontosságú fázisba lép, amely fordulópontot jelenthet nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Négy esztendős reákényszeritett gyötrelmes szünet után, végre Budapest polgársága hallatni fogja szavát, mert a klotiirt, amelyet azon a címen tettek a szájára, hogy a forradalmi megpróbáltatások után kővetkező idők nem alkalmasak a közvélemény megnyilvánulására, a fővárosi törvényjavaslat végre leveszi a polgárságról és Budapest dönthet arról, kedve szerint való urak ülnek-e Budapest magisztrátusában, vagy csak rájuk oktrojált kis flrannusok, akik után a varjú sem Károly ... Hosszú vergődés előzi meg a fővárosi törvényjavaslatot. Évek óta Üolyik már a harc a sajtóban és a parlamentben is a; normális állapotok megteremtéséért. Az, a rendszer, amely hatalmának gőgös tudatában a törvény biztosította legelemibb "ellenőrzést sem tűrte meg maga mellett, amely a polgári ellenzéket félvitelen tombolás közepette valósággal kiparancsolta a városháza közgyűlési terméből és a bizottságokból, amely a keresztény gondolat cégére alatt a vad és elvakult gyűlölet politikáját űzte, az a rendszer, amelynek kicsinyessége, oktondi rövidlátása, sivár koncepciótlansága példátlanul áll ennek a városnak a történetében az alatt a félszázad alatt, amióta Pest, Buda és Óbuda egy ragyogó várossá egyesültek, minden előjel szerint, végleg elsöprődik a tökéletes megsemmisülésben vezérével, sok törtető fullajtárjával együtt. Budapest autonómiája, amelyet négy esztendő ködös felhői homályositottak el, végre ki ragyogóban van. A törvényjavaslat tervezetéről sokat lehetne beszélni. Senki sem tartja ideális alkotásnak, talán még szerzője, a belügyminiszter sem, de annak a puszta lehetősége, hogy végre megszűnik a mondvacsinált interregnum tűrhetetlen állapota, egymagában szebb jövő horizontját rajzolja fel a bizakodó lelkekben. A városháza uj reneszánsz előtt áll és ez az újjászületés csak egy tisztult, alkotó munkájának tudatában élő éra eljövetelével valósulhat meg. Az első döfést a lejáró rezsim onnan kapta, ahonnan valaha a legtöbb segítséget, a hatalom egész arzenálisját kapta: az országos kormányzati rendszertől, amely végre megelégelte Wolff Károlynak és társainak hatalmi tébolyát. A liberális és demokrata ellenzék természetesen szívesebben vette volna, ha Bethlen István gróf & fővárosi törvényjavaslatról szóló bevezető beszédében keményebb szavakkal bélyegezte volna meg a városházi fanatikusok politikáját. A miniszterelnök azonban, ha Wolflékat ellentmondást nemtiiröen. nem tessékelte is ki, s u b rosa értésükre adta, hogy a kooperációra nem hajlandó A kormányelnöknek ez az intenciója kiviláglik Berky Gyula egységes- párti képviselőnek, Bethlen István gróf benső környezetéhez legközelebb álló politikusnak alábbi nyilatkozatából is. A politikai pjártok fölfogását tolmácsolják a szociáldemokrata-, Kossuth- és demokratapárt vezető egyéniségeinek nyilatkozatai is, amelyek most a javaslat tárgyalásának küszöbén azt dokumentálják, hogy úgyszólván az egész parlament egységesen sürgeti a javaslat törvényerőre válását* amely egyszersmind a lelkek fölszabadulását jelenti az esztendők óta tartó * végzetes lidércnyomás alól. Berky Gyula nemzetgyűlési képviselő (egységespárti). — Nem vagyok fővárosi ember, azonban mégis abban a hitben vagyok, hogy reánk, vidéken lakó és élő emberekre sem lehet közömbös az, hogy az ország fővárosában milyen a városi közkormányzás? Meggyőződésem szerint, nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a fővárosi törvényhatóság szelleme, fölfogása- kontaktusban legyen a vidék felfogásiával. Ez az egyetlen u t vezet oda, hogy az utóbbi időkben mesterségesen szított gyűlölet a város és falu közt teljesen m e g - s z ü n j ö n. Nagy örömömre szolgál, hogy a minisztter- elnök ur a nemzet társadalmi osztályainak kibékité- sét, a társadalmi és gazdasági konszolidációt szolgáló reálpolitikáját a főváros közönsége előtt is kifejtette. Tökéletesen igaza van abban, hogy a főváros és űz ország érdekével megegyezően az egész polgári társadalom, menten minden jobb- és baloldali szélsőségtől összefogjon a polgári gondolat megmentésére és ezzel, híven a történelmi tradíciókhoz, egy olyan fejlődő demokráciát készítsen elő, mely nem az egyes osztályoknak, nem külön a városnak és a falunak, hanem az egész nemzetnek -a demokráciáját jelenti. — Mi ismertük az országos politikában a miniszterelnök álláspontját és örülünk, hogy most a főváros közönsége is kezdi őt megismerni. Abból a küzdelemből, melyet a miniszterelnök a fővárosi élet teljes konszolidációjáért folytat, mi vidéki képviselők is szívesen kivesszük részünket és örülünk, ha a legcsekélyebb mértékben is hozzá tudunk járulni a főváros szebb jövőjének előkészítéséhez1. Fábián Béla dr. nemzetgyűlési képviselő (demokrata). — A választói névjegyzék összeállítása dönti el a választás eredményét. Jól tudják ezt Wolff ék és innen származik a sok visszaélés a Listák összeállítása körül. Az első és legfontosabb pont tehát, ahol az ellenzéknek meg kell verekednie a kormányjavaslattal, — véleményem szerint — az uj választó- jegyzék összeállítása. A választólistát ugyanúgy kell megcsinálni, mint 1914-ben a háború kitörése előtt, amikor a névjegyzékek a Tisza-féle törvény alapján készülték el. Minden körzet minden bizottságában ott kell, hogy üljenek a partok kiküldöttei, akik minden jelentkezőnek vagy nem jelentkezőnek a választási jogosultságát megvizsgálják. — A második pont, amely körül erős harc fog folyni, a kinevezettek kérdése. Budapest székesfőváros közönsége elég nagykorú ahhoz, hogy a saját kebeléből választott férfiak utján intéztesse ügyért. A törvények a kormánynak úgyis elég módot adnak a gyámkodásra, Budapestnek nincs szüksége t e h át külön kinevezett közgyűlési k ö z g y á m o k r a. — A Wolff-rezsim sorsa, akármiként állítják
