Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-02-27 / 9. szám

Tizenharmad k évfolyam Ára 800 kor. Budapest1924 február 27. 9. szám. WTO*ilBaCTn^8agiTSIIi^gi!g^nialHainTO7imgift8Íig3IBH5glCTgi3íEglIiamKi<gKaw ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI,POLITIKAI HETILAP évre 40.000 korona. Félévre ... | 20 .000 kor. Állandó mellék­let: TÜZSBE0 SiSfli^BÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám bevonult Budapest ötven éves történetébe. Francia- Kiss Mihály valószínűleg nem ambicionálta ezt, mégis megtörtént vele ez a tréfás história. Úgy keletkezett a dolog, hogy a Tassi-tárgyalás vezetője, Györffy őrnagy-hadbíró, a tanúként kihallgatott Francia-Kiss Mihálytól melegen elbúcsúzott s azt mondta: „Isten vele, Mihály“. Közben a tanudijról való lemondásáért köszönetét is mondott a kitűnő Mihálynak „a nyo­morgó magyar haza nevében“. Ellenzéki politikusok egy kicsit zokon vették ezt a tárgyalástvezetö-hadbi- rónak és az elmúlt héten nem egyszer felröppent a képviselőházban az immár jelszóvá lett „Isten vele, Mihály“. Györffy hadbíró a Tassi-i'télet kihirdetésekor szükségét érezte annak, hogy a politikusoknak vála­szoljon. Erre a célra az újságírókat választotta ki, akik előtt igen kedvező portréját rajzolta meg Fancia- Kiss Mihálynak. Mindez politikum. Elintézik majd azok, akikre tar­tozik. Francia-Kiss Mihály hazafiságáról és fajmagyar­ságáról szóló vitába nem elegyedünk bele. Györffy őr­nagy-hadbíró úr azonban Francia-Kiss Miháíyról való megnyilatkozását felhasználta arra is, hogy Buda­pesten végigvágjon. — Száz ilyen ember — mondotta — el­pusztítaná a bűnös Budapestet kaba­réval és romlottságával együtt és elsöpörné a város minden dorbczoló gonoszságát. A kezdődő feledés homályából tehát ismét fel­merült a „bűnös Budapest“ fogalma. Azt hittük már, hogy a keresztény községi párt négy esztendős uralma alatt, purgatóriulni szenvedések árán bár, de megvál­totta' Budapest bűneit. Tudomásul kell azonban ven­nünk, hogy Budapest még mindig bűnös, még mindig teli van erkölcstelenséggel, itt még mindig dorbézol- I nak az emberek. A kérdés csak az, kihez adresszálta j Györffy őrnagy-hadbiró ur a bűnös Budapestről szóló elmefuttatását? Teljesen aláírjuk Györffy őrnagy-hadbiró urnák azt a megállapítását, hogy ebben a városban, ebben a koldus és gyászoló váeosban sokkal, de sokkal több a dorbézolás mint amennyit megengedhetne m,agának ez a szegény, szerencsétlen lakosság. Mi voltunk azok, akik szinte hétről-hétre kérlelhetetlen szigo­rúsággal követeltük az erkölcs nevében Wolff Káro- lyéktóil, hogy vessenek véget a 1 ebujokban folyó dorbézolásnak. És akik erre nem vállalkoztak, akiknek fontosabb volt párturalmuk biz­tosítása. a bosszú müvének végrehajtása: — azok Wolff Károlyék voltak. Csak a konklúzióban nem értünk egyet Györffy őrnagy-hadbiró úrral, mert itt, ebben a városban nem Francia-Kiss Mihályra, II. Istennyila őfelségére és nem ennek a városnak elpusztítására van szükség. Lehet és kell ebben a városban rendet csinálni, de ezt Wolff Károlyék, miközben hordótetejéről kiabálták Krisztus tanítását, elfelejtették megcselekedni. Mutassák meg nekünk Wolff Károlyék azt, hogy hol és mikor cse­lekedtek valaha valamit annak érdekében, hogy ebben a városban tényleg a tiszta keresztény erkölcs ural­kodjék? Szavakat és bornbasztokát, szónoklatokat és frázisokat hallottunk eleget, de a keresztény szeretet és erkölcs nevében csak a másvallásu tisztviselőket és tanítókat üldözték. A lebujok, az orgiák tanyái nem keltették fel figyelmüket, ott nem volt numerus clau­sus és nem törődtek vele, hogy zsidók-e, vagy ke­resztények azok, akik kifosztják a közönséget. Ha Györffy hadbíró urnák valakivel számadása van, ám menjen el Wolíf Károlyhoz és intézze el az ügyet vele, mert ha ez a város Wolff Károly purga- tóriumán átjutva, még mindig bűnösnek találíatik, ak­kor Györffy hadbíró és Francia-Kiss Mihály ezt csak a volt diktátortól, Wolff Károlytól kérhetik számon. A fővárosi választások még messzi. távolban vannak, de előre vetik már árnyékukat. A felvonu­lás, úgy tetszik nekem, több fronton fog végbemenni, bármily kívánatos volna is, hogy ,a lényeges kérdés­ben, a nagy elvi kérdésben egyenlően gondolkod­janak, télre tegyenek minden elválasztó szempontot és megtalálják a megoldás módját arra nézve, hogy a nagy elvi kérdésben győzhessenek. Lényegében két tábor fog egymással szem­ben állani; az egyik az utóbbi három évben hatalmon volt ke­resztény községi párt, amely uralmát szeretné meg­tartani, amelyre ugyan nagyon kevés komoly re­ménye lehet, a másik a liberálisan gondolkodó pol­gárság, amely viszont amazt az uralmat akarná megdönteni. Amilyen egységes amaz, sajnos, annyira nem az ez. Már a társadalmi szervezet, helyesebben a meglévő társadalmi rend következtében természet­szerűleg sem lehet egységes, mert hiszen a polgári | és a munkástársadalom végcéljaik tekintetében külön utakon járnak és. ennélfogva . választási küzdelem te­kintetében is érvényesülni íog éz a kettős irány. A választás előreláthatólag 22 kerületben fog megtörténni, ami lényegesen megkönnyíti a liberális polgárság szervezkedését, feltétlenül könnyebb ezen az alapon kerü 1 etrő 1 -kerülefre bírálva el a helyzetet, valamelyes megoldásra jutni és bármily nagyok le­gyenek is némely személyes ellentétek, szerintem egy kis jóakarat mellett — kölcsönös jóakarat mellett — nem áthi­dalhatatlan az a megoldás, hogy a liberálisan gondolkodó elemeknek ne kelljen egymással szemben küzdeni,. Többször hire járt annak, hogy a fő­város. és vidéki városok közüzemeinek ellen­őrzésével a kormány behatóan foglalkozik és ennek folyománya volt az is, hogy T e r s z t y á n s z k y budapesti kormánybiz­tos mellé pénzügyi szakértőt szándékozik delegálni ,a kormány. Miután újból és újból felmerül az a hír, hogy ennek az akciónak a hátterében Erek y Károly áll, kérdést in­téztünk hozzá, hogy mit tud a kormánynak erről az akciójáról. Ereky Károly a következőket válaszolta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Tény az, hogy a kormány komolyan foglal­kozik a fővárosi és vidéki közüzemek sorsával. Ennek a kérdésnek az aktualitását főképen az adja meg, hogy egyes üzemek a főváros külföldi kölcsö- neiből létesültek és az állam a trianoni békeszerző­dés értelmében fizetési kötelezettségeket vállalt ma­gára a főváros külföldi adósságaiért. Természe­tes tehát, hogy érdeklődik aziránt, hogy milyen fedezetet talál a külföldi kölcsönből létesített közüzemekben az állam álltai teljesített, fizetésekért. hanem elkiilönözve ugyan, de közös erővel kiizd- hessenek a közös cél eléréséért. Sokkal nagyobb érdekről van szó, semhogy sze­mélyi szempontoknak érvényesülni volna szabad; ez a cél természetesen csak úgy érhető el, ha minden oldalon érvényesül ez a szempont, ha minden oldalt áthat a közös cél biztosítására való törekvés. Lajstro- mos szavazásról lévén szó, hiábavaló lenne amúgy is minden személyes, torzsalkodás, alig van a főváros­nak kerülete, a 22 kerületet alapul véve, ahol akár az egyik, akár a másik liberális frakció valamely eredményt ne produkálhatna. Természetes, hogy na­gyobb lenne az eredmény, ha nem frakcióra tagozva, hanem egyesült erővel lépnének fel, amit területi megegyezéssel lehetne elérni. Nincs kizárva az sem, hogy egyik-másik kerü­letben taktikai érdekek ellenkező megoldást fognak célszerűbbé tenni, természetes, hogy ebben az eset­ben ehhez a módhoz kell fordulni, aminthogy egyál­talában irányadónak keli lenni minden kerület speci­ális viszonyainak. Amit a belváros meg tudott csinálni, hogy egye­sítette a régi polgári kör és a Saskör jelentékeny részének vezető embereit, az más kerületekben is megcsinálható, ha ott ugyanaz a jóakarat lesz meg és ugyancsak az az elvi alap fog érvényre jutni, mint ahogy a belvárosban, minden személyi szempontot félretéve, megtörtént. — Van azonban egy mélyebben fekvő oka is annak, hogy a kormány a községi közüzemekkel fog­lalkozik. Nyugaíeurópa nagy városaiban a háború előtt 10—20 esztendővel indult már meg a közüze­mek községesitő folyamata, úgy, hogy a törvényho­zásnak ott már volt alkalma és ideje a községi köz­üzemeknek a közigazgatáshoz való viszonyát ren­dezni. Nálunk, Magyarországon azonban a háború miatt erre még sem a fővárosnak, sem a törvény­hozásnak nem volt ideje. A közigazgatás és a köz­üzemek viszonya Magyarországon teljesen rendezet­len. Amíg tehát a kormány egyrészről az aktuális külföldi kölcsönök ügye miatt foglalkozik a közüze­mekkel, addig másrészt organizatorikus szempontokból is íamrimányoztatja a kérdést. — A közüzemek rohamos községesitése és nagy­méretű fejlődése ugyanis sok anomáliát hozott létre. Budapesten például az utolsó 15 esztendő alatt a közigazgatás több tisztviselője arra törekedett, hogy az üzemekben vezető- pozicióban elhelyezkedjék, mert ez na­gyobb fizetést, autót, fogatot és egyéb természetbeni járandóságokat jelentett. A közigazgatási tisztviselők­nek ez a törekvése magábanvéve nem lett volna Kívánatos, hogy igy is legyen! M Pénzintézeti ICéipont ellenérzése ali kerülnek a kézség! üzemek Ereky Károly eloaája a Fővárosi Hírlapnak nagyszabású üzempolitikáját, amely alapja a belügyminiszteri értekezletnek Francia-^iss MiháSv i fiiSP 0S3 fiRF B (S S3® S3® er E3 /P n Kosos erowei a kosos célért A Fővárosi Mirlap számára irta: báré Szteréuyi József

Next

/
Thumbnails
Contents