Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-02-27 / 9. szám
Tizenharmad k évfolyam Ára 800 kor. Budapest1924 február 27. 9. szám. WTO*ilBaCTn^8agiTSIIi^gi!g^nialHainTO7imgift8Íig3IBH5glCTgi3íEglIiamKi<gKaw ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI,POLITIKAI HETILAP évre 40.000 korona. Félévre ... | 20 .000 kor. Állandó melléklet: TÜZSBE0 SiSfli^BÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám bevonult Budapest ötven éves történetébe. Francia- Kiss Mihály valószínűleg nem ambicionálta ezt, mégis megtörtént vele ez a tréfás história. Úgy keletkezett a dolog, hogy a Tassi-tárgyalás vezetője, Györffy őrnagy-hadbíró, a tanúként kihallgatott Francia-Kiss Mihálytól melegen elbúcsúzott s azt mondta: „Isten vele, Mihály“. Közben a tanudijról való lemondásáért köszönetét is mondott a kitűnő Mihálynak „a nyomorgó magyar haza nevében“. Ellenzéki politikusok egy kicsit zokon vették ezt a tárgyalástvezetö-hadbi- rónak és az elmúlt héten nem egyszer felröppent a képviselőházban az immár jelszóvá lett „Isten vele, Mihály“. Györffy hadbíró a Tassi-i'télet kihirdetésekor szükségét érezte annak, hogy a politikusoknak válaszoljon. Erre a célra az újságírókat választotta ki, akik előtt igen kedvező portréját rajzolta meg Fancia- Kiss Mihálynak. Mindez politikum. Elintézik majd azok, akikre tartozik. Francia-Kiss Mihály hazafiságáról és fajmagyarságáról szóló vitába nem elegyedünk bele. Györffy őrnagy-hadbíró úr azonban Francia-Kiss Miháíyról való megnyilatkozását felhasználta arra is, hogy Budapesten végigvágjon. — Száz ilyen ember — mondotta — elpusztítaná a bűnös Budapestet kabaréval és romlottságával együtt és elsöpörné a város minden dorbczoló gonoszságát. A kezdődő feledés homályából tehát ismét felmerült a „bűnös Budapest“ fogalma. Azt hittük már, hogy a keresztény községi párt négy esztendős uralma alatt, purgatóriulni szenvedések árán bár, de megváltotta' Budapest bűneit. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy Budapest még mindig bűnös, még mindig teli van erkölcstelenséggel, itt még mindig dorbézol- I nak az emberek. A kérdés csak az, kihez adresszálta j Györffy őrnagy-hadbiró ur a bűnös Budapestről szóló elmefuttatását? Teljesen aláírjuk Györffy őrnagy-hadbiró urnák azt a megállapítását, hogy ebben a városban, ebben a koldus és gyászoló váeosban sokkal, de sokkal több a dorbézolás mint amennyit megengedhetne m,agának ez a szegény, szerencsétlen lakosság. Mi voltunk azok, akik szinte hétről-hétre kérlelhetetlen szigorúsággal követeltük az erkölcs nevében Wolff Káro- lyéktóil, hogy vessenek véget a 1 ebujokban folyó dorbézolásnak. És akik erre nem vállalkoztak, akiknek fontosabb volt párturalmuk biztosítása. a bosszú müvének végrehajtása: — azok Wolff Károlyék voltak. Csak a konklúzióban nem értünk egyet Györffy őrnagy-hadbiró úrral, mert itt, ebben a városban nem Francia-Kiss Mihályra, II. Istennyila őfelségére és nem ennek a városnak elpusztítására van szükség. Lehet és kell ebben a városban rendet csinálni, de ezt Wolff Károlyék, miközben hordótetejéről kiabálták Krisztus tanítását, elfelejtették megcselekedni. Mutassák meg nekünk Wolff Károlyék azt, hogy hol és mikor cselekedtek valaha valamit annak érdekében, hogy ebben a városban tényleg a tiszta keresztény erkölcs uralkodjék? Szavakat és bornbasztokát, szónoklatokat és frázisokat hallottunk eleget, de a keresztény szeretet és erkölcs nevében csak a másvallásu tisztviselőket és tanítókat üldözték. A lebujok, az orgiák tanyái nem keltették fel figyelmüket, ott nem volt numerus clausus és nem törődtek vele, hogy zsidók-e, vagy keresztények azok, akik kifosztják a közönséget. Ha Györffy hadbíró urnák valakivel számadása van, ám menjen el Wolíf Károlyhoz és intézze el az ügyet vele, mert ha ez a város Wolff Károly purga- tóriumán átjutva, még mindig bűnösnek találíatik, akkor Györffy hadbíró és Francia-Kiss Mihály ezt csak a volt diktátortól, Wolff Károlytól kérhetik számon. A fővárosi választások még messzi. távolban vannak, de előre vetik már árnyékukat. A felvonulás, úgy tetszik nekem, több fronton fog végbemenni, bármily kívánatos volna is, hogy ,a lényeges kérdésben, a nagy elvi kérdésben egyenlően gondolkodjanak, télre tegyenek minden elválasztó szempontot és megtalálják a megoldás módját arra nézve, hogy a nagy elvi kérdésben győzhessenek. Lényegében két tábor fog egymással szemben állani; az egyik az utóbbi három évben hatalmon volt keresztény községi párt, amely uralmát szeretné megtartani, amelyre ugyan nagyon kevés komoly reménye lehet, a másik a liberálisan gondolkodó polgárság, amely viszont amazt az uralmat akarná megdönteni. Amilyen egységes amaz, sajnos, annyira nem az ez. Már a társadalmi szervezet, helyesebben a meglévő társadalmi rend következtében természetszerűleg sem lehet egységes, mert hiszen a polgári | és a munkástársadalom végcéljaik tekintetében külön utakon járnak és. ennélfogva . választási küzdelem tekintetében is érvényesülni íog éz a kettős irány. A választás előreláthatólag 22 kerületben fog megtörténni, ami lényegesen megkönnyíti a liberális polgárság szervezkedését, feltétlenül könnyebb ezen az alapon kerü 1 etrő 1 -kerülefre bírálva el a helyzetet, valamelyes megoldásra jutni és bármily nagyok legyenek is némely személyes ellentétek, szerintem egy kis jóakarat mellett — kölcsönös jóakarat mellett — nem áthidalhatatlan az a megoldás, hogy a liberálisan gondolkodó elemeknek ne kelljen egymással szemben küzdeni,. Többször hire járt annak, hogy a főváros. és vidéki városok közüzemeinek ellenőrzésével a kormány behatóan foglalkozik és ennek folyománya volt az is, hogy T e r s z t y á n s z k y budapesti kormánybiztos mellé pénzügyi szakértőt szándékozik delegálni ,a kormány. Miután újból és újból felmerül az a hír, hogy ennek az akciónak a hátterében Erek y Károly áll, kérdést intéztünk hozzá, hogy mit tud a kormánynak erről az akciójáról. Ereky Károly a következőket válaszolta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Tény az, hogy a kormány komolyan foglalkozik a fővárosi és vidéki közüzemek sorsával. Ennek a kérdésnek az aktualitását főképen az adja meg, hogy egyes üzemek a főváros külföldi kölcsö- neiből létesültek és az állam a trianoni békeszerződés értelmében fizetési kötelezettségeket vállalt magára a főváros külföldi adósságaiért. Természetes tehát, hogy érdeklődik aziránt, hogy milyen fedezetet talál a külföldi kölcsönből létesített közüzemekben az állam álltai teljesített, fizetésekért. hanem elkiilönözve ugyan, de közös erővel kiizd- hessenek a közös cél eléréséért. Sokkal nagyobb érdekről van szó, semhogy személyi szempontoknak érvényesülni volna szabad; ez a cél természetesen csak úgy érhető el, ha minden oldalon érvényesül ez a szempont, ha minden oldalt áthat a közös cél biztosítására való törekvés. Lajstro- mos szavazásról lévén szó, hiábavaló lenne amúgy is minden személyes, torzsalkodás, alig van a fővárosnak kerülete, a 22 kerületet alapul véve, ahol akár az egyik, akár a másik liberális frakció valamely eredményt ne produkálhatna. Természetes, hogy nagyobb lenne az eredmény, ha nem frakcióra tagozva, hanem egyesült erővel lépnének fel, amit területi megegyezéssel lehetne elérni. Nincs kizárva az sem, hogy egyik-másik kerületben taktikai érdekek ellenkező megoldást fognak célszerűbbé tenni, természetes, hogy ebben az esetben ehhez a módhoz kell fordulni, aminthogy egyáltalában irányadónak keli lenni minden kerület speciális viszonyainak. Amit a belváros meg tudott csinálni, hogy egyesítette a régi polgári kör és a Saskör jelentékeny részének vezető embereit, az más kerületekben is megcsinálható, ha ott ugyanaz a jóakarat lesz meg és ugyancsak az az elvi alap fog érvényre jutni, mint ahogy a belvárosban, minden személyi szempontot félretéve, megtörtént. — Van azonban egy mélyebben fekvő oka is annak, hogy a kormány a községi közüzemekkel foglalkozik. Nyugaíeurópa nagy városaiban a háború előtt 10—20 esztendővel indult már meg a közüzemek községesitő folyamata, úgy, hogy a törvényhozásnak ott már volt alkalma és ideje a községi közüzemeknek a közigazgatáshoz való viszonyát rendezni. Nálunk, Magyarországon azonban a háború miatt erre még sem a fővárosnak, sem a törvényhozásnak nem volt ideje. A közigazgatás és a közüzemek viszonya Magyarországon teljesen rendezetlen. Amíg tehát a kormány egyrészről az aktuális külföldi kölcsönök ügye miatt foglalkozik a közüzemekkel, addig másrészt organizatorikus szempontokból is íamrimányoztatja a kérdést. — A közüzemek rohamos községesitése és nagyméretű fejlődése ugyanis sok anomáliát hozott létre. Budapesten például az utolsó 15 esztendő alatt a közigazgatás több tisztviselője arra törekedett, hogy az üzemekben vezető- pozicióban elhelyezkedjék, mert ez nagyobb fizetést, autót, fogatot és egyéb természetbeni járandóságokat jelentett. A közigazgatási tisztviselőknek ez a törekvése magábanvéve nem lett volna Kívánatos, hogy igy is legyen! M Pénzintézeti ICéipont ellenérzése ali kerülnek a kézség! üzemek Ereky Károly eloaája a Fővárosi Hírlapnak nagyszabású üzempolitikáját, amely alapja a belügyminiszteri értekezletnek Francia-^iss MiháSv i fiiSP 0S3 fiRF B (S S3® S3® er E3 /P n Kosos erowei a kosos célért A Fővárosi Mirlap számára irta: báré Szteréuyi József
