Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-12-24 / 51-52. szám

4 Budapest, 1924 december 24. szélesitejni a főváros önkormányzati jogkörét 'és mélyíteni kell az önkormányzati szellemet. Még sok teendőről beszélhetnénk, de ezeknek a részletezése túlnőne egy cikk keretein. De nem is a célom. Én csak azokra akartam 'rámutatni, amelyek a gyógyuláshoz vezetnek. Késiziakarva említettem a gyógyulást, ment ennek a városnak nemcsak a tejste, hanem a lelke is beteg Nem elég a testét meggyógyítani, hanem meg kell gyógyí­tani a lelkét is, ha azt akarjuk^ hogy ismét erős, egész­séges lejgyen. Ki kell űzni a leikéből a gyűlölködés, a testvérharc mérges szellemét, hogy megszabadulva e lidérctöl, ismét a szerete|t, a megértés, az öröm szállja meg. Az uj törvényhatósági bizottságnak leg­nemesebb feladata a város betejg lelkének a meggyó- gyitása, a:mí ha sikerül, el fog oszlana fejünk feledt a sűrű, fojtó köd és Budapestet ismét be fogja ra­gyogni az éltető napsugár! Nyolcvanöt városi üzem a vddlotíah padján Miseiül negyven városi Szem megszűnésére lehet számítani A főváros üzlemei fölött, minden valószínűség szerint, igen hamarosan el fog hangzani az Ítélet. Ismertetés a belügyminiszter rendelete. amelyet Bu­dapest minden polgárta csak élénken helyeselhet. Ki volna az, aki nem látná be, hogy nincs szükség olyan üzemiekre, amelyek nem közszükségleti cikkekkel látják el a publikumot, vagy amelyeknek léte had­üzenet a jogosulatlan és bűnös árdrágítás ellen? Ki volna az. aki pártjára kelnie az olyan üzemeknek, amelyek kisemberek, becsületes iparosok kezéből ve­szik ki a kenyeret, s igy a várost utz adóalanyok ki­fejlődésétől fosztja meg? A városnak ezeket az elveket kell szem előtt tartani. Ha pedig ez igy lesz. aminthogy igy kell lennie, akkor egészen bizonyos, hogy az üzemek egész sora fölött fog elhangzani a halálos ítélet. A legérdekesebb az, hogy,a szakértő-bizottságnak, amelyet a revízióval megbízott kormánybiztos hama­rosan felkér, valósággal nyomozómunkát kell végeznie, mert azzal a furcsa helyzettel fogja szembetalálni magát, hogy az üzemeknek több mint négy ed ré­sz e n i n c s is e lkönyvelve, nincs is anya­könyvezve a városházán. Wollff Ká­roly egy ízben, amikor szokása szerint büszkélkedni akart, azzal verte a mellét, hogy a fővárosnak — pon­tosan nem emlékezünk a számra — nyolvannégy, vagy nyolcvanhiat üzeme van. Ezzel ellentétben R i p k a Fetenc kormánybiztos a megrovás, a hely­telenítés hangján említette meg a múltkor, hogy az elkönyvelt üzemeken kívül valóságos exotikus üze­mek. igazi operett-üzemek is tenyésznek abban a mocsárban, arrtelyet valószínűleg a háború vetett fel­színre. Bernhard Shaw könyvet irt a községi üzemekről Mielőtt áttérnénk a főváros egyes üzemeinek se­regszemléjére. érdemes egy kicsit, karácsonyi szóra­kozásként, a községi üzemek és általában a községe- sités problémájával foglalkozni. Hogy mennyire ér­demes. arra klasszikus tanút idézünk és pedig a világ legnagyobb szatirikusát, oki 1904-ben igen komoly könyvet irt The common slen se1 of muni­cipal trading címmel a községi üzemiekről. mint egy melegház! növényt, úgy csalatta volna ki éncsillagganna-kenőcscsel. (Jaj, csak ne hangosan, még meghallja a Wolff és Csillag Anna pedig aligha- ne(m zsidó.) A legnagyobb kínja szegénynek, amikor beszélnie kell. Ilyenkor szimpatikusán trémáz’k, lámpa­láza van, de eddig még mindig igen jól felmondta a leckét. A beszédek stílusán, felépítésén, szerkezetén, szónoki figuráin pompásan meg liehet érezni, hogy az önképzőkörben igen szorgalmasan működött és a vezető tanártól többször kapott igen szép és 'tiszte­letreméltó dicséretekét. Sajnálni leginkább akkor lehet azonban, mikor Wolft, ai szigorú apa előtt áll. Mejrt, őszintén szólva, ma már nem tartják bölcs pe­dagógiai elvnek a nagyon kemény, a nagyon szi­gorú apai nevelést. Wolff Károly azonban konzerva­tív ember, ragaszkodik a régi receptekhez és nem hajlandó egy pillanatra sem szabadjára engedni a szárnybontogató fiatalságot. Ez az a nevelési rend­szer, amely nem hajlandó különbséget tenni a jó és a rossz fiuk között. Pledi© Sipőczre nem lehet semmi panasz, mindig jól viseli magát, illedelmes, jó modorú és reggelenkint olyan rendesen ül a kocsijában, amely az. iskolába.. azaz, hogy a városházára viszi, hogy igaizán niem lehet kifogás ellene. Ez az a Sipőcz Jenő, aki májusban búcsúzik tő­lünk. Budapest polgársága nem fogja megsiratmi, bár — túl minden tréfán és túl minden enyelgésen — ö volt a kisebbik rossz, lamely a polgármlesteri szék betöltésénél a főváros lakosságált érhette. Sipőcz Jenőt Wolffék ültették a polgármesteri székbe, de ültethettek volna mást is, aki bizonyára ellenszen­vesebb lett volna a közönség számára. Sipőcz Jenő B) végletekig hű, hálás és engedelmes volt gazdáival szemben: de nem romlott lelkű, szelíd és csöndles, pu­ritán és becsületes. A förtelmes korszakban, amelyet átéltünk, ő volt a legjobb, akit a rekaeió lovagjai még megtűrtek a polgármesteri székben. Pogány Béla. Mintha ennek a tanulmánynak nem is a világszerte ismert Shaw lenne a szerzője. Meggyőződhetik erről mindenki, ha elolvassa Shaw bevezetésének ezt a pár mondatát. — Remélem, senkit sem fog e könyv olva­sásától visszariasztani annak tudata, hogy e tárgy száraz. Inkább: az irodalom óriás területén egyike a 1 e g é 1 v e z e t e s e b- beknék. Ha én, ki foglalkozásom és hajlandó­ságom szerint színműíró és filozófus vagyok, nemcsak lehetőnek, de érdekesnek is találtam, hogy hat éven keresztül, délutánjai­mat egy külváros kerülő ti és városi b i z o 11 s á ;g i üléstermeiben fi ö 11 s e m, hogy megsizerezziem a gyakorlati tudást, amelyen e kis könyv alapul, akkor irodalmi fogyasztóim legromautlkusabbjai is békés türelemmel hallgat­hatják meg, ahogy néhány órán át levonom ta­pasztalatom tanulságait. íme. ilyen fontosnak tartja .a világ egyik legelső vezető elméje a községi üzemek problémáját. És mi — azt hisszük — jogosan ajánljuk eztt iái Pár sort a fővárosi üzemeket név ide ál ó bizottság tagjainak figyelmébe, mert nem tudnánk nagyobb argumentu­mot felhozni arra, hogy munkájuk fontosságát il­lusztráljuk. Amikor ai bizottság megkezdi munkáját, mi tisz­teletteljesen határozottan a belügyminiszter állás­pontján vagyunk, aki tudvalévőén kifejtette, hogy a községi üzemeknek nincs jogosultságuk már akkor sem. ha ugyanennyiért produkálnak, mint va­lamely magánvállalat. Genlerális elvnek kell lenni az üzemek vezetésében — s ez ellentétben áll Ereky Károly tiszteletreméltó elméletével is — hogy a közüzem produktuma olcsóbb legyen, mint a magánüzemé és csak mellékes szempont lehet az. hogy a főváros háztartása is ha­szonban részesüljön. Pedig eddig éppen aiz ellenkező volt a szempont. Budapesten községi üzemek létesültek, mert a fő­városnak nem volt elegendő az adójövdelem. Mon­dani slem kell azonban, hogy ez a legtisztább kapi­talista elmélet, mert a demokratikus városkormány­zás azt követeli, hogy a közlekedés, a világítás, a viz stb. minél olcsóbb legyen, miért ezek a szolgál­tatások a legszegényebbeknek is kijárnak. Braun Robert nagyon érdekes példáját hozza fel annak az esetnek, amikor Cleveland város polgármestere a de­mokráciát ad absurdum akarta vinni és azt kívántja egy javaslatában, hogy & közúti közlekedés ösiSiZlens k ö 11 ség e üt ia d ó’klb ó 1 fedezzék, a kocsik használata pedig mindenki számára ingyenes legyen. Remélhető, hogy -aizi üzemeket felülvizsgáló bi­zottság meg fogja találni ezen a téren is a legjobb középutat. Felmentő vagy halálos télét? Lássuk most sorra az üzemieket, amelyek a vád­lottak padjára kerülnek, ahol csak kétféle Ítélet han- gozihatik el. Vagy lementő az iltélet. vagy halálos. Azt kell mondanunk, hogy mindazok a fantasz­tikus. exotikus. opierett-iizemeket, .amelyekről Ripka Ferenc kormánybiztos említést tett és .amelyek még csak el sincsenek könyveivé a városházán. kihallgatás nélkül, rögtöni halálra kell ítélni. Az elkönyvelt üzemek, között vannak azonban olyanok, amelyekről az lelső pillanatban ki kell mon­dám a felmentő Ítéletet, még ha egyik-másik veze­tésében. vagy üzleti politikájában korrektúrára szo­rul is. Ezek között vannak legelső sorban a nagy közüzemek és jóléti intézmények, miket iái Vízmüvek. Gázmüvek. Etektromosüzem. Községi kenyérgyár, Vásárcsarnokok, Sertésközvágóhid. Szar vasma rha- közvágóhid. Községi élelmiszerárusdtó üzem. Köztisz­tasági hivatal. Közlekedési vállalat. Állat- és növény- kert. Szent Rókus-kórház. Szent János-kórház, Szent Mjairgit-kórház, Bakáts-téri szülószieti klinika, Szent Lászió-kórház, Szent Gellért-kórház Dévay- utcai tiidöbeteggondozó. Gyöngyösi-úti szülészeti klinika, Szentendrei-uti tüdőbefegigondozó. Fertötle- nitő-intézet, VI. kér. Hajléktalanok menhelyje. VII. kér. Hajléktalanok menhelye. Népszálló. Dunajobb- parti szegényház. Kamaraerdei szegényház. Erzsébet- szegényház és a szemétszállító és feldolgozó üzem. Egészen termlészetes. hogy ezeknek sem leépítéséről, sem bérbeadásá­ról szó sem lehet. Sőt, ha módi lenne rá, .szaporítani kellene ezeket az intézményieket. Vannak azonkívül „üzemek“ címen elkiezelve olyan intézmények is. amelyek tulajdonkénen h i- vasalok. Ilyenek például: a fővárosi anyagvizsgáló, a csa­torma,fent art ási ki rendeltség, a központi csatorna szi­vattyútelep, az óbudai csatornái szivattyútelep, az ár­vízvédelem, az állategészségügyi-telep, a tüzelő-szler-. raktár, 'az utmesteri hivatal és a hordójelző hivatal. Ezek közül is a legtöbb nélkülözhetetlen, de ha van is közöttük elitörlendő, a fölöttük való ítélkezés inkább a közigazga­tás egyszerűsítésének, vagy a létszámapasz- tásnak a hivatása. Külön kell megemlítenünk az üzemek között el­könyvelt^ Városi S ízt i n h á z a t ,amely a revízió­nál szintén nem jöhet szóba, hiszen bérbe van adva. Vi-taitkozni lehlet azonban egy csomó üzemen, hogy városi kezelésben maradjanak-e. vagy bérbe adasslanak-e? A legtöbb ilyennél az a kérdés, meg lehetne-e kapni a mai viszonyok között azt a mél­tányos bért. amely nélkül szó sem lehet a bérbe­adásról. Itt! legelső sorban ai fürdlő két kell említeni:' a G e 11 é r t-f ü r d ö t, a R u d ai s-f ii r d ő t. a S z é- c h e n y i-f ü r d ö t. Ma a főváros mintaszerűen ke­zeli őket. Igen nagy bért kellene fizetni, hogy a bérbe- adásról csak gondolkozni is lehetne. Hasonlóképen kitünően kezelik és dúsan jövedelmez: ,ai fővárosi házinyomda. |a fővárosi hirdető-vállalat, a fővárosi kertészet, a községi konyhakert és az ásványvizüzem Megjegyezzük, hogy bár ezek az üzemek bérbeadhatók lennének, kizárt dolog, hogy a bérlet jobban jövedel­mezne a fővárosnak, mint a kitűnő házi­kezelés. Vannak üzemek,^ amelyek a múltban jól beváltaik. Ma is kitűnő vez'etés alatt államaik, de nagyon meg kell vizsgálni, hogy fennállásuk nem okozóé kárt az iparnak anélkül, hogy jelentős hasznot hozna a vá­rosnak, vagy komoly jóléti intézményekként szere­pelnék: Ilyenek: a csatornatisztitó-üzem, a községi lóhus- üzem, a Tattersal és lóvásántelep. a fuvartelep, a köz­ségi temíetkezési intézet és a városi étkező. Vé'eményünk szerint feltétlenül meg kell szüntetni, vagy bérbe­adni a következő üzemeket: Központi automobilüzem. Kátrányodé és b i t u m e n le z ő-t e 1 e p. Gőzhengerel ö-ü z e m. Községi mű szer-üde m. Községi épületek javító mühely/e. I Gyógyszerüziem. összegezve vizsgálódásunk eredményét, az a véleményünk, hogy mintegy huszonöt el nem köny­velt üzemmel együtt mintegy níegyvenre te­hető azoknak az üzemeknek a száma, amelyek fö­lött a halálos Ítélet el fog hangzani. Rendkívül olcsó ajánlat Férfi és női fekete, barna lakk, antilop fél és magas Férfi strapacipő, garantált tiszta bőrtalppal ________ Ór iási választék teveszőr- és hócipőkben JESCO s/iejim/inder VII., Erzsébet-körut 36. sz. II IV., Kossuth Lajos u. 2. sz. IV., Kecskeméti-utca 19. sz. || VI., Andrássy-út 37. szám. Szeged, Kárász-utca 6. szám Debrecen, Piac-utca 22. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents