Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-12-24 / 51-52. szám

ft

2

Budapest, 1924 december 24.

c foJcszor megverfem Sebestyén igazgató urat

— mondja Sebestyén Géza édesanyja

Budapesten ma kétségen kiviil at legboldogabb asszony Sejbestyén némi, Sebestyén Dezső, Mihály. Jenő, Béla és Géza édesanyja. Az öt fiú közül négy igazgató, az 'iötödik csak azért nem, mert olyan jó színész, táncoskomikus, hogy öreg bátyjuk, Géza, nem engedi az igazgatói pályára. Különben egész bizonyos, hogyha neim lenné olyan kiváló tehetség, ő is &z igazgatók keserű kenyerét enné.

Ott ülünk Sebestyéneknél az asztal mellett. Az asztalfőn a mama, Sebestyén néni, szemközt vele a papa, Sebestyén bácsi, az egyik oldalon a két fiú Géza és Dezső, velük szemben a másik három, Béla, Jetmő, Mihály.

—- Hát jól van — mondja Sebestyén néni —, beszélek a fiukról, de csak hia kimennek a szobából. Nem jó nekik meghallani, sze|dlte-vedte, az én véleményemet magukról, lm e r t bizony h a egyszer a fülükbe jut, soha többet nem jönnek ház». Már pedig azt niem szeretném. Két fiam úgyis távol van Pesttől, ök egy héten csak egyszer jönnek haiza, egy órácskára. Alighogy befut velük a vonat, ebbe a nagy városba, hipp-hopp már itthon teremnek. Megcsókolom őket, azután húsz perc múlva már rohannak vissza a vasúthoz, mert haza kell nienniök, vissza, városukba.

— De nekem eflég ez a húsz perc is. Én nem tanácskozom velük, nem kérdezek tőlük, nem nézegetem őket, csak me(gcsókolom a homlokukat egyszer, a szájukat kétszer, kezet fogok velük, azután Isten hírével újból eleresztem őket az élet útjára-.

Az öt fiú szépen, egyenesem katonásan fölkel az asztal mellől és megindulnak kifelé, hogy a) mama elmondhassa véleményét róluk. Elöl megy a négy igazgató, hátiul az ötödik, aki még nem igazgat. Legelői a legfiatalabb megy, Dezső, lakit csak amúgy Dodinak hívnak.

— Ö a gazdasági igazgató. Nála a pénzem ■— mondja Géza — szeretem, ha ő megy eli,

Az öt fiú kiment a szobából. Az ajtó még be/ sem csukódott, Sebestyénné számé szögletében sűrűn fel- szökkenmek a könnyek.

— Üt gyönyörű gyerek! — mondja alig hallhatóan és kinéz utánuk hosszan az ajtón). Szeretné visszahívni őket, hogy egy'' perccel még tovább láthassa mind az ötöt: Gézát, Bélát, Jenőt, Mihályt, Dezsőt.

Sebestyén bácsi a bajusza alatt dörmögi:

— Nem le/het ezzel az asszonnyal bírni. Mindig a fiaiba gyönyörködik, mindig a fiait nézi. Aztán itit pityereg nekem egész nap a boldogságtól. Mondtam már neki, hogy járjon színházba és nézzen b o n v i v á n o k ia t. Azok a szépek, nem- az ö fiai. No hiszen, lett is idehaza nagy csata. Úgy összeiszi- dott, hogy egész nap nem jöttem haza. De niem is dicsérem én 'azóta a bonvivánokat . . .

*

— D e z s ő vie 1 kezdeni — mondja Sebestyénné —, ő a legfiatalabb. Róla a legkevesebb a 'mondanivalóm. Derék szorgalma.s, jó fiú volt mindig, szeretett tanulni és már kisgyerek korában megmondtam, hogy hivatalnok lesz belőle. Az is lett. Amikor aztán kitört a komünün és Géza fiamtól elvették a budai színházat, Dezső fiam azt kérte, hogy helyezzék 'őt Budára, Irigyen ő a) mi színházunk gondnoka. Kérését teljesítették is és ettől kezdve Dezső fiam vigyázott a budai színházban a rengeteg holminkra, az elkergetett Géza helyett. Géza láttái, hogy a gyerek nagyszerűen beválik a színház falai között is, magához vette, Budára, azután elvitte Miskolcra és most hazahozta Pestre a Városi Színházhoz helyettes igazgatónak.

— Második fiam Mihály, a miskolci ig izgató. No hiszen ez volt ám csak a nagy lurkó. Gyerek korában olyan rossz volt, hogy a város majdnem minden lakosa panaszkodott rá. De csak másokkal szemben rosszalkodott, mert vele|n szemben mindig drága, jó, hűséges gyerek volt ez a Misi és éppen az én akaratomra adtuk őt be a sziniakadémiára. Az akadémia után Palágyinál játszott, azután Gézánál, majd igazgatója1 lett a marosvásárhelyi színháznak, azután a Magyar Színházhoz szerződött, és most hogy Géza feljött Pe|stre, ő lett a miskolci színház igazgatója.

—-Jenő fiam a harmadik, ö is színész. Gézánál játszott először, a marosvásárhelyi színházban, azután végigbouilyongta az egész országot, újra visszament Marosvásárhelyre és még most is ott van. De néhány nap múlva imár itt lesz velünk Pesten és többé etl sem engedjük.

— Béla a negyedik fiam. ö is mindvégig szorgalmas jó tanuló fiú volt. Most vezetője az egyik nagy biztosítóintézetnek.

*

— Ötödik fiam: Géza, vagyis az első, ha eflölriil áézziik, ment ő a legöregebb.

— Biz én magam sem tudom, hogy a Városi Színház igazgatójáról meg szabad-e) nekem mondani az igazságot cs nem haragszik-e! meg majd rám a tekintetes városi tanács, de ha felmentést kapok a hivatalos titoktartás alól, bizony megmondom én, hogy Gézánál rosszabb gyerek az egész világon n elm volt Idehaza a, legjobb, a leg- szófogadóbb, a legcsendesebb, engedelmesebb, az iskolában hét ördög, aki diót tett a tanárok széklába

:alá, aki fölborította uj ruháját,, mert a bélést akarta látni, aki a házunk ellőtt egyszer este fölszedte a kövezetei és behordta- a konyhába. Hát ilyetn gyerek volt ez a Géza.

—_ Egyre-másra jöttek a tanárok, hogy nejm lehet vele bírni, mert felforgatta az egész világrendet.

— Bocsássanak me|g neki — könyörögtem minden 'alkalommal —, majd megjavul.

— Nem, ez soha — mondták a tanárok — nem lesizi ebiből soha semmi. Legjobb volna Szibériába deportálni.

— így hát bizony én sokszor megvertem Sebestyén Géza igaizgató urat.

— Verseket faragott az utolsó sorban, meg olyan grimaszokat tudott vágni, hogv az egész osztály nevetett. A leckéjét sohase) tudta, szavalni tudott csak, de olyan szépen, hogy azt mondták az imerősök:

— Gál Gyula lesz belőle, akárki m eglássa!

— Egyszer laiztt hallom, hogy a Géza gyerek v i- z e t árul a 1 i g e t i s z i ni h á z b a n.

— No ilyen szégyéfn — gondolom- magamban — és még aznap este kilopóztam a ligetbe, Feld Zsiga színházába, hogy megnézzem fiaimat.

— Elszörnyüködtem, amikor megláttam Géza gyéreikét, amint vígan futkározott a széksorok kiözötit és vékony hangon kiabála:

—Friss vizet tessék!... Friss a viz u r :at k! . . .

— Csendesen kisomfordáltam ;a színházból. Odahaza a® uram azzal fogad:

— Ezer ördög, ezer menykő, hallottad-e asszony, hogy efz a Géza gyerek vizet handléroz Feld Zsigánál?

— Halálra váltam ijedtemben.

— Nem én édes uiram,, sohase hallottam <— mondtam neki ártatlan arccal.

— No hiszen majd kimegyek holnap — dörmögött az öreg — és ímefenézem én magam.

— Géza este hazajött, kihívtam a konyhába és megmondtam neki, hogy vigyázzon, mert az apja holnap kimegy a színházba és lesz hadd el hadd.

— Pedig )neke|ti ki kell menni —- mondta Géza —, ment először is szerződésem van Zsiga d i rektorr a'l, másodszor meg az „A riam y eab e r“ megy, amit én n e|m mulasztok el egy kis verésért.

— Kétségbeesetten meqitejm ki másnap az urammal a Feld-szinházba, de Géza gyereket nem láttuk scjilol. No gondoltam magamban, mégis megjött ennek a gyereknek az esze és legalább most nem árul vizet, hogy tudja, hogy azi apja itt van. De alighogy igy elgondolkozom magamban, egyszerre csak jön kívülről egy egész alacsony kisemberke, orrai alatt olyan hatalmas bajusszal, hogy még a legöregebb harcsát is megszégyenítette volna és vékony hangon el kezdi kiabálni:

— Friss vizet urak!...

— Teremtő atyám! Hiszen t\z Géza! —- és csak úgy vacogott a foganj ijedtemben. De <az uram nem ismerte meg, haniejm még jókorát kacagott is, hogy ekkora kis embernek milyen hatalmas bajusza van.

— így növekedett a sejmmirek-elö és fejemet teleszórta gonddal. Jó nagyocska volt már, hivatalnok az egyik pesti lapvállalatnál, almikor egy napon 'azzal a „kellemes“ hinrefl lepett meg bennünket, hogy szakit eddigi pályájával és felcsap színésznek.

— Nagy égiháboru lett errel nálunk. Az uram folyton azt hangoztatta, hogy ilyen szégyen, ilye'n szégyen, én meg sírtam egy napot, egy éjszakát.

— ígérem maguknak — mondta Géza. —, ha a pályán nem leszek a legjobb, visszamegyek hivatalnoknak.

— Ekkor beiratkíozotjv a slziniakadómiána. A gyerek láthatóan megjavult, melgkomolyodott. Shakes- peare-t kezdte olvasni, Molieret, meg Madáchot. Egyszefr tazzal a hírrel jön haza, hogy vizsgázik a Velencei kalmárban, menj ink el és nézzük meg. Sose felejtem el azt az érzést, amikor bejültünk az urammal, az Uránia nézőterére. Minden szavát megkönnyetztem és nem hiszem, hogy a velencei zsidó valaha aratott volna olyan diadalt, imiiit akkor nálam, az én szivemben. Láttam, iaz uram is me|g volt nagyon hatva, de nemi szólt, csak dörmögött a bajusza alatt.

— Géza az akadémiáról Pécsre szerződött, majd Makó társulatához Debrecenbe, majd a kolozsvári Nemzeti Színházhoz. Azután felkerült Budapestre a Magyar Színházhoz és minit Magyar Színházi színész le|tit a buda-itemesvári, majd a buda-miskolci színház igazgatója.

—• Sokszor kérdezik tőlem, igaz-e, hogy Géza mindenben kikéri tanácsomat Erre csak azt felelhetem, hogy ha tanácsot nem is kér, de/ velem, mint a világon legjobb barátjával, mindent megbeszél.

— Amikor a városházán hire járt, hogy Géza kapja meg a Városi Színházat igaz, hazajött és megkérdezte/ tőlöm, hogy mit csináljon.

— Vágj bele fiam, mondtam neki, ne f él j te semmitől, csak e r i d j e l ö r e . . .

— Iffy lett a mieink *a Városi Színház, amelynek Géza az igazgatója, Deziső a gazdasági főnöke, 'én vagyok a dramaturgja . . . s azonkívül ima Pestien én vagyok a legboldogabb asszony, az öt Sebestyén fin édesanyja.

____ Kardos István.

Ác

s Ferenc

fősz áruvevő elérte hatvanadik életévét. Aki Budapest adminisztrációját ismeri, annak a számára ez az előbbi egyszerű bő,viteti1 mondat teljesen egyértelmű lehet azzal, hogy a jó Isten adjon er öt-egészséget ennek a csodálatosan munkabíró, kiváló főtisztviselőnek ahhoz, hogy még sokáig működhessék Budapest javára. A közgyü- léspótló tanácsülést: az a megtiszteltetés érte; hogy Ács Ferencnek hivatalbantartá- sáról szavazhatott. A szavazás eredménye az volt, hogy tizenkilencen igennel és egy tanácstag „nem"-mel szavazhatott, fia képviselőválasztásról lett volna szó, a mélyen tisztelt jelölt ur büszkén vonulhatott volna be diadalmenetével a mandátum átvételéhez. Sőt, ha a bizonyos politikai velleitá- sokkal dolgozó közgyűlés produkál ilyen bizalmi vótumot, az is csodálatos ered- mény lett volna. De a közgyüléspótló tanácsülésben csupa úgynevezett szakember“ ül, akik mindnyájan kötelesek ismerni azt a rendkívüli értéket, amelyet egy Ács Ferenc képvisel. És ha mégis akadt egy valaki, aki még ezzel a férfiúval szemben is, aki szobra lehetne a kötelességtudásnak, tüntet, akkor azt kell mondanunk, hogy az illető nem Ács Ferencről, hanem önmagáról mondott lesújtó ítéletet.

Két gyertyaszál között

hirdetett Ítéletet a napokban a budapesti törvényszék egyik tanácselnöke. A gyertya ugyan szimbólum ezekben a napokban, amikor gondos apák és anyák a karár csonyfa díszéről gondoskodnának, ha volna miből; de a törvényszéken ismeretlen fogalmak a családi ünnepek, amelyeknek szimbóluma a Wolff-rezsim jóvoltából ide is bevonult. Mert, hogy az elektromosmüvek nem funkcionálnak annak rendje és módja szerint, annak nem az elektromos- müvek kiváló vezetői az okai, hanem Wol ff ék rablógazdálkodása. Igazán nem lehet ez kétséges akkor, amikor tudjuk, hogy a hírhedt „deficitmentes" költségvetés érdekében nemcsak beruházásokat nem eszközöltek, de még a legszükségesebb javításokat sem engedték eszközölni. Hogy közben minden leromlik, minden tönkremegy, erre csak egyet felelhetett tág lelkiismeretük: utánunk a vízözön. Ráadásul még a külföldi adósságok törlesztésére el is zálog ősit ott dk az elektromos-müvek jövedelmét, ami apró emberkék még apróbb garasaiból tevődik össze, a helyett, hogy az automobilon járókkal, vagy hat cselédet tartókkal fizettették volna meg az arany- milliókat, amiből iskolákat és kórházakat épített az előző rezsim. A két szál gyertya között gonosztevőket ítélhetett el a törvényszéki tanácselnök, de maga a két szál gyertya Wolffék várospolitikája fölött mon- ____dott súlyosan marasztaló ítéletet.

Haa

s fülöp és fiai

CS. ÉS KIR. SZABADALMAZOTT

SZŐNYEG- ÉS BÚTORSZÖVET-GYÁROSOK

BUDAPEST Magy. kir postatakarékpénztár) cheque-számla száma 9962. Trlefon 37-98 szám

"martos és DEMÉNY

BUD A PES T. V; ZOLTÁN-UTCA 6.

S Tarszámok, szerszámkülönlRgessé- gak, szerszámgépek, műszaki áruk.

Telefonszámok: Iroda: 44-3t', raktár 173-82.

SAJÁT P RÄ CJZ1Ó S SZEREZ A M G YÁ R.