Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-09-13 / 34. szám
2 ft Budapest, 1924 szeptember 13poritani kell tehát a diszpanzereket és fejleszteni a kórházakat. Most az ápolási dijak tengeri kígyóját idézte fel a kormánybiztos: de kilátásba helyezte, hogy ezt a tengeri kígyót Vass miniszter segedelmével ki fogja irtani. Egyelőre a kórházi alap a negyvenmilliárdos hitelezésnél tart. de majd csak rendet lehet teremteni. A közoktatás ügyi ügyosztályn ak nincs sok kívánsága a jövendővel szemben, ők megvannak magukban. mar'í csak nem kívánhatja Schöberl tanácsnok, hogy a Zilah K i s s-féle szellemet irtsák ki az oktatás területéről, vagy hogy a kidobált, földönfutóvá tett tanítókat fogadják vissza. A kormány- biztos is hallgatott erről, de lehetőleg annál inkább cselekedni fog. Ez végeredményben politika és már hallottuk, hogy legyen vége a gyűlölködésnek. Egészen bizonyos, hogy ennek az elvnek legelső sorban az iskolában kell érvényt szerezni. A közoktatási ügyosztályban egyelőre minden csendes ... Hamarosan felbojgatják majd ezt a kaptárt, amelynek titkait sietve ki kell deríteni. A kisiparosok megmentése A közgazdasági ügyosztály tanácsnokának — ugy látszik — a Kisipari Hitelszövetkezet sorsa fáj legjobban. A kormánybiztos örömmel vette tudomásul, hogy fejleszteni kívánják dr. Vita Emilnek ezt a kitűnő alkotását. A mai tanácsnok ötmilliárd hitellel is megelégednék, Ripka Ferenc .azonban a kisiparosságnak! ötmilliárddal való megsegítését kicsinyes ötletnek találta. És tényleg Albrecht Hildegard. aki sokkal kisebb összeggel tett alapítványt, megfordulna a sirjábaini erre a szegényes kívánságra. A kormánybiztos azután hatalmas ivelésü tervvel szolgált a kisiparosok megmentése tekintetében, ugy. hogyha ez sikerül, a kisiparosok hálája sem fog elmaradni azzal a politikával szembeni, amelyet R i p k a Ferenc képvisel. Sok szeretettel szólott a kormánybiztos az Idegenforgalmi Hivatal jeles munkájáról és nagy lendülettel fejtegette, hogy az idegenforgalom fellendítése érdekében mindent meg kell és mindent meg fog tenni. Megszűnnek a kisebb üzemek Elérkezett most beszédének egyik legfontosabb részéhez, amieW iránt az eddiginél is nagyobb érdeklődést mutatott a hallgatóság. Az üzemekről szólott ő. akinek ezen a téren negyedszázados tapasztalatai vannak. A történelmi visz- szapihántás után kijelentette, hogy a községesités terén imitt-amott túlzásba tévedtek, viszont a háború is hozott olyan üzemieket, amelyek ma már fölöslegesek. Az üzemekkel szemben sok panasz merült fel: ezeket meg kell vizsgálni és meg kell nyugtatni a közönséget. * Ezután azonban halálos ítéletet mondott Ripka Ferenc ama kisebb üzemékre, .amelyeknek magasabb rendeltetésük nincs, vagy jövedelmezőségük nem. különösebb. de a kisipart károsítják. Ezeket az üzemeket meg kell szüntetni. A B. Sz. K. R. T. A tanács kurzlsta tagjai, akik a B. Sz. K. R. T.- nál érdekelve vannak, kissé idegesen, kíváncsian ütötték fel a fejüket, amikor a kormánybiztos ennek a vállalatnak a nevét ejtette ki: •— A közlekedési vállalat belső d Olgáiról — mondotta — ma még nincs tájékozottságom ... De biztosította Sipöczöt, Folkusházyt, hogy majd megszerzi ezt a tájékozódást. Amúgy is van egy Te.rstyánszky-féle határozat az üzemek felülvizsgálásáról. ezt a vizsgálatot majd a r é sí z v é n y társas á igii formájú, önálló üzemekre i1 s ki fogja terjeszteni. (T erstyánszky alatt minden. hété n k ö v e te 1 t e és h i á ba követelte a Fővárosi Hírlap.) H,a a panasizok, amelyek igeiig sűrűn hangzanak el. jogosultak, akkor meg kell javítani az (állapotokat. Egyebekben hive az üzemek le g n a g y óbb önállóságának, mentesíteni kell őket a köziigazgatásnak formai kötöttségétől. Ezizel vége is volt a részletezésnek. A töméntelen adattól megkábult fejek most u.i, friss erővel kezdenek felfigyelni: a befejező mondatok következnek. Megbízatása a törvényhatósági bizottság megalakulásáig tart. Ezt sürgetni fogja, de addig minden idejét kihasználja, hogy a főváros közönségét szolgálja.. Szól a kormány és a közönség bizalmáról és rokoms'zenvéről, amelyet utravalónak hozott és valóban, itt is, a tanács minden tagján, a hallgatóságon is meglátszik, hogy ha nem régi ismeretség és. régi rokonszenv fűzné össze a kormánybiztossal, akkor ez ;a mai férfias, okos, tartalmas beszéd mindenkit megnyert volna. Most még egy lendületes passzus és be is fejezte nagyszabású előadását: — A politikusnak ,az összeség jólétét kell intéznie. Ehhez a munkáhozi akarom megteremteni a. levegőt, amelyben a polgárság egymást megértve összefoghat. A hozzám, érkezett levelek ezreiből látom. hogy >a k ö zho n s é g vágyva várja azt az időt, amikor a gyűlölködés, széthúzás és meddő világnézeti jelszavak sivár napjait a lelkek harmó- n i á j á m alapuló tár s adálmi élet b é- k é j e és az alkotó ni u n k a m e :g b e c s ii- 1 é s e váltja f e 1. A keresztény és nemzeti gondolat hatja át egész törekvésemet. Nem üres jelszó, vagy önző egyéni érdekeket szolgáló cégér lesz ez, hanem a, tettrekésizségnek tápliáló erőforrása. E z lesz a z; én plánét á m __ Bá rczy kiküldetését a svájci Férfiasán, keményen, őszintén hangzanak ezek a szavak. Fogadalom, ígéret, ,amelyben hinni lehet- Valami felszabaduló, lelkes érzés (futja át a sziveket: bizalom a jövő számára... — A jó Isten áldását kérem munkálkodásunkra— — hangzik még és már be is rekesztette az ülést a kormánybiztos, aki még hosszan elbeszélget a tanács tagjaival és ,a sajtó képviselőivel. Nyugalmas, szép, ünnepi este volt. Akik ott voltok,: megerősödtek a hitükben, hogy föl kell támadnia Budapestnek és megbizonyosodtak abban, hogy a városházán is uj szellem veszi át uralmát. tőkések bizalommal várják A svájci nemzeti bank igazgatójának nyilatkozata Básel a svájci pénzpiac középpontja. A háború előtti időkben Bárczy Istvánnak sikerült itt a székesfővárosi kölcsönt rendkívül kedvező feltételek mellett elhelyezni. Sőt most. amikor a szanálási Programm értelmében Svájcnak is jegyezni -kellett a magyar kölcsönből, akkor fokozott figyelem fordult Básel felé és a magyar pénzpiac joggal érdeklődhetik, kik aziok, akik a magyar kölcsön sorsára dömtő befolyást gyakoroltak. Fritz Scheuner, a Schweizerische Nationalbank .baseli fiókintézetének ügyvezető-igazgatója, természetes tehát, hogy pozíciójánál fogva is. de- mint intézete vezetőségéinek egyik első személyisége,, jelentős tekintéllyel és a piacnak informáltságával rendielkeziik. Scheuner igazgató, amint beküldőm a névjegyem, azonnal fogad, telefonokkal körülbástyázott Íróasztala mellé ültet és barátságos hangon a következőket mondja: — Bár a svájci nemzeti banknak a törvényeink folytán biztosított alapszabályai nem adnak módot arra, hogy töke és igy állampapírok elhelyezésével foglalkozzunk, mégis -az a körülmény, hogy a báseli tőzsde claeringjét egyik alosztályom bonyolítja le, -,ai helybeli bainkárszövet- ségben állásomnál fogva pedig vezető pozícióm van, természetes, hogy tőzsde- és pénzügyi viszonyokról teljes tájékozottsággal rendelkezzem. — Kijelenthetem önnek mindenekelőtt, hogy svájci tőkéseink a külföldi kölcsönökkel kapcsolatban rendkívül szomorú tapasztalatra1 tettek saert. Budapest székesfővárosnak 1914-éves kölcsönét itt jegyezték a tőzsdéken és a kötvények birtokosai, sajnos, renkivül sok pénzt vesztettek. Mondanom sem kell. hogy a Magyar- ország iránti bizalmat rendkívül megingatták azok a kiküldöttek. (W o 1 í í é k. A szerk.) akik a székesfőváros részéről Bőseiben tárgyaltak és a kihelyezett kölcsönösszegnek csak egész kicsiny hányadát biztosították befektetésképen. Ez azi oka annak, hogy a legnagyobb erőfeszítéseket kellett tenni a magyar népszövetségi kölcsön sikerének biztosítására. — Ha hazamegy doktor ur. hívja fel lapja révén a figyelmet arra, hogyha a magyar ér-dte- keltségek nálunk akár mezőgazdasági, akár kereskedelmi, akár ipari hitelt akarnak szerezni, mindig bele fognak ütközni azokba a rossz- tapasztalatokba, amelyeket a tőkével rendelkező közönségünk a székesfővárosi kölcsönnel kapcsolatban szerzett. Bankárjaink miár igyekeztek ezt a hangulatot kedvezőbbre fordítani, egyelőre azonban minden buzgó igyekezetük dacára sem sikerült a közönség elkedveitlenedé- sét jobb véleményre hangolni. — Információim szerint azonban a székesfővárosi kölcsön ügyét most már jobb kezekbe tették le és ugy vagyok értesülve. hogy -Bárczy István, a székesfőváros volt főpolgármestere fogja a fővárosi kölcsönnel kapcsolatos tárgyalásokat elintézni, — Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy hívja fel a közfigyelmet odahaza arra;, hogy nagyon ó v a t o s ia; ri igyekeznének -a: 1- k u d n i, hissen az önök szanálási , p r o g r a, m m ja a ma g á n g a z d a s á g száll á 1 á isi á t i s k i v á n j -a é s ö n ö k c s aík u g y s zi á m i t li a tm a k k ül földi tőkéi" e, ha s i k e r ii 1 az önök i r !á n t m e g- r e n d ült gaz d a sági bizalmat v i s zi- s z a á 11 it a n i.-— Szolgáljon önnek vigaszul azonban az, hogy nemcsak önöknél, hanem az összes legyőzött államoknál rosiStzi 'tapasztalatokra tettek sziert tőkéseink. Ausztriának azonban sikerült a hibát kikorrigálni, sajnos azonban, a legutolsó idők itt is nagy csalódásokai: hoztak. De az uj.albb idők gazdasági válsága nem kerülte el a győztes íállamoka.t sem és sajnos, az olaszországi kölcsönről olyan híreket kaptunk, hogy ^ julius végi esedékességeket nem tartották be. — Elziek a rossz külföldi tapasztalatok érthető tartózkodásra készítetik tőkéseinket, de meg vagyok' győződve, hogy ,a magyar közgazdasági élet hivatott vezetői meg fogják találni aizt az utat, amely lehetővé teszi, hogy a svájci tőke ismét bevonuljon a magyar közgazdasági életbe. E tekintetben szívesen állok az ön rendelkezésére és forduljon hozzám bizalommal, nálam Magyarország és a magyar viszonyok megértő barátjára fog találni. Dr, Sebeök Dezső. • • • A vásárcsarnok következett most a villamos után, ahol úgy oldják meg a létszámcsökkentést, hogy négy elbocsátott ember helyére tizennégyet állítanak. De makacsul kitartanak a demokrácia mellett: gazdászokból csinálnak munkásokat és szakértelem helyett jogaiba iktatják a dilettantizmust. Igazán nem irigyeljük senkitől a mai kétségbeejtő munkaviszonyok között, ha kenyérkeresethez jut: de a politikai érdemek jutalmazását, bármily kicsiny kenyérrel történjék is az, nem nézhetjük szó nélkül Mert ami a vásár- csarnokban most történik, ugyanaz, mint ami a kommtin bukása után a fővárosi hivatalokban és iskolákban történi. Akkor is az utcára tettek érdemes embereket, hogy másoknak, a kurzusnak kedveseknek, helyet csináljanak. A városházán már haldoklik, de a vásárcsarnokban most kezd életrekapni a kurzus és az ébredés? Hozsánna néked óh városi tanács, mely büszke, önérzetes, költői lendületű kommünikében hoztad tudomásunkra, hogy elsején pontosan és hiánytalanul folyósítottad a tisztviselők fizetését. Hát le kell borulni ennek a tanácsnak a nagysága előtt. Nem tudunk hova lenni az örömtől és a büszkeségtől, hogy ilyen tanácsunk van. Most aztán némuljon meg a? ellenzék, bújjon a föld alá Bárczy István meg a többiek, akik ilyen eredményekkel sohasem dicsekedhettek. Meg ne merjen mukkanni, a világért ne merjen álmodni a feltámadásról a régi liberális rezsim, amely soha, de soha nem volt és nem lehetett abban a helyzetben, hogy az elsejei fizetések pontos kiadásáról diadalmas kommünikében számolhatott volna be.
