Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-09-13 / 34. szám
Budapest, 1924 szeptember 13. TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek * * * Adó, mint büntetés írja: Marcial. ...„Tudom, jól 'tudom — monda az adóki atya- úristene, Vargha: Imre pénzügyminiszteri államtitkár ur, a tözsdések memorandumát átnyújtó küldöttségnek — jól 'tudóim1, hogy a múlt évi adóalapok már nincsenek meg és ezit méltányosan fi gye leimbe! is fogom venni, de a kontremmórok nem számíthatnak méltányosságra“. Az államtitkár ur meg is mondja, hogy miért. Mert: a kontröminörök mérhetetlen, károkat okozlak a nemzet gazdaságának. Jól elolvas tűk ezt az ujságközleményt és amikor készen voltunk vele, akkor elolvastuk mégegyszer és azuitán újból még kétszer. Ment nem akartuk elr hinni, hogy igaz lehet. Teljes lehetetlenségnek tartottuk, hogy a tájékozatlanságnak ily abszolút magas foka irányíthassa majdnem teljhatalmukig Magyar- ország adóügyeit. Nem hiheítjtik, hogy igaz lehet; hogy híven adta vissza az ujságközlemény az államtitkár ur szavait, de ha mégis, akkor kétségbe kell esni a sorsunk fölött, mert az eszmék tökéletesebb zűrzavara el sem képzelhető, minit amely megnyilvánul annak az államtitkárnak a szavaiban, aki az adóügyek legfőbb intézője és aki nemcsak parádéból viseli magas ciimót és hivatalát, hanem a legbuzgóbb, legszorgalmasabb napszámosa a maga végzetesen fontos szakmájának és vasa kariad tál viszi keresztül azokat az elhatározásokat, amelyeket a saját felfogása alapján helyeseknek és az államkincstár érdekében állónak ismer. Magyarország tudvalevőleg nem ázsiai satrapa- ság. hanem európai jogállam, amelyben az államigazgatás és népkormányzás hatáskörei egymástól el vannak határolva így a többek között a büntető igazságszolgáltatás és a pénzügyi igazgatás két teljesen különböző terület, amelyeket egymással összekeverni, ez teljes megfeledkezés a jogállam leglényegesebb ismérveiről és oly fokú önkénynek szabadjára engedése, aminőt századokkal ezelőtt (túlhaladottaknak gondolt az európai államok polgársága. Büntetni valakit csak olyan cstelelkiedetekért vagy mulasztásokért lehet, amelyeket szentesített és: élet- beléptetett törvények és törvényes rendeletek büntetni rendelnek. És az ezekért kijáró büntetéseket csakis az erre rendelt igazságszolgáltatási szervek a számukra előirt formák között szabhatják ki és hajthatják végre. Ha például van arra törvény vagy törvényes rendelet, hogy a tőzsdén kontreminbeüi lenni büntetendő cselekmény, akkor vagy a kihágási büntető bíróság, rendőrség, vagy ai büntető járásbíróság, vagy törvényszék vonhatja miatta felelősségre a tetteseket, akik védekezhetnek, tagadhatnák1, föllebbezhétnek és minden egyebet csinálhatnak, amit a vádlottnak a törvény megenged. De arról szó sem lehet, hogy pl. a- villamos-kalauz lelökhessen valakit a kocsiról azon az alapon, hogy az illető kontreminőr. se az nem lehetséges, hogy valakit; ezen az alapon ne vegyenek föl a közkórházba, vagy a postakihordó ne kézbesítse neki a leveleit stb. A hatáskörök ilyen összezagyválása csak egy teljesen primitiv társadalomban képzelhető el, ahol nincsenek törvények: és nincsenek hatóságok, de elképzelhetetlen ez a modern jogállamban. Ami pedig az adófizetést illeti, nevezetesen a kereseti adó fizetését: ennek egyetlen alapja — (miként azt a neve is mutatja — a kereset. A kereseti adó nem forgalmi adó, melyet arra való tekintet nélkül, hogy nyerek a forgalmon vagy veszitek, a forgalom pillanatában már az államot illeti. A kereseti adó az évi kereset alapján fizetendő úgy, hogy ha valaki novemberig egv milliárdot keres, de decemberben egy milliárdot vészit, akkor semmit se keresett és akkor adót se lehet 'tőle követelni. Ez a szabály érvényes szőkékre és barnákra, keresztényekre és zsidókra, szentekre és gazemberekre, hosszistákra és kontre- minőrökre egyaránt, A szabály érvényesülésében nem lehet szerepe a kegynek, amely kijár a rokonszenves polgároknak és az ellenszenvnek, amely azok osztályrésze, akik nem megfelelően viselkednek. Vagy elismeri a pénzügyminiszter vagy az államtitkár ur, hogy a tavalyi hosszban szerzett keresetek utóbb a besszben elúsztak és nincsenek meg. Ha elismeri, akkor elismert egy általánosan1 tudott tényt és akkor ennek a kereseti adó kivetésnél érvényesülnie kell mindenkinél, akit a tőzsdén való keresete alapján akarnak megadóztatni. Ez alól a generális szabály alól akkor csak egyetlenegy alapon lehet valakit kivenni, ha rábizonyítható, hogy őrá nem áll az általános szabály; hogy ő nem adta le a besszben a hosszban -szerzett keresetét. Egyszóval a számok alapján lehet csak bezéltii az adókivetésinél, de semmiféle más alapon nem lehet és teljes megfeledkezés a jogállam legfontosabb biztosítékairól, ha a pénzügy- igazgatás legfőbb közege olyan kijelentésre, ragadtatja magát, hogy valamely kategória nem számíthat méltányosságra, mert magatartása erre méltatlanná tette. Teljesen mellékes, hogy most a kontreminőrök kategóriájáról van-e szó, vagy a rablógyilkosokéról vagy a kopaszraborotváltakéról, mert az adófizetés és az adókivetés körül figyelembe jöhető szabályok alapja csakis ,a számok területén lehet, nemi pedig a rokonszenv és ellenszenv, szeretet és gyűlölet, elismerés és kárhoztatás területén. Olyan megállapítás ez, amely elől egy afrikai törzsfőnök se zárkózhatik el és lanniál kevésbbé egy alkotmányos állam pénzügyminiszterének az államtitkárja. Krausz Simon már megint — tévedett. A látszatok országa ez. A legjobb orvos, akiit — ha mesterségéhez nem is ért — a legelőkelőbb paciensekhez hívnak, a' legnagyobb gavallér, aki üres zsebbel előkelő éttermekben koplal, a legnagyobb költő, aki rossz verseit hangosan deklaiinálja és a le'gi-rigy eltebb férfi, aki a leghíresebb művésznők oldalán mutatkozik, ha hívatlanul és mieg-tiirteu is. Csak ebben a légkörben nőhet meg a Krausz Sírni fajtája, mert csak itt hiszik ■el, hogy ai réz arany, hogy a szerencse úgy a nyomába szegődik az embereknek, mint egy kivert pudli kutya. Ennek a nagy .nnesélőnek sikerült legendákat teremteni maga körül, úgy hogy ma (már a hiszékeny lelkek, a1,melyek mind kevesebben lesznek, meg vannak győződve róla, hogy ha Sírni vonalra ül, okvetlen haza is hozza az arany-gyapjút. Szédítő álmokkal traktálja az országot, amely minden Ígéret és minden magy dob dacára is, hiába várja a Dárhis kincsét, amely már régen esedékes lenne. Megigérte, már London aranyát, Amerika dollárját és fogadkozot-t, hogy Stinnes-t viszont szőrösül-bőröstiil elhozza, letelepíti és egész (mérhetetlen vagyonával magyarrá teszi. Éhből mindössze az vált be, hogy Stinnes átutazott Budapesten', bár ki s-emi nézett a vasúti, kocsi ablakán. Eszébe jut az embernek az elkésett suszterinas, aki a lábszij.tól való reszkető félelmében azt, lódítja a mesterének, hogy József főherceggel beszélgetett. No igen,- az utcán 01 papucsát dobálta és. útjába akadt a főhercegnek, aki barátságosan felszólította a távozásra: „Takarodj az útból fiacskám, mert haza- lódiitlak“. A glória azonban fo-szlani kezd, a közvélemény lassan tudatára jut launak, hogy a tüneményes pénzfejedemr-ek nem a trezorok előtt, hanem! a fehér asztal mellett' csevegnek Krausz Simivel, a vasúti kupé ablakából fogadják az üdvözlését és csak az időjárásról beszélgetnek vele. A külföldi kölcsön ügyében tett amerikai utazgatásai körül tisztul a látóhatár és való színükben láthatók a kirausz-simoni fantáziával mázolt kulisszák. A közvélemény az események folytonosságából látni kezdi, hogy -sorozatos kudarc érte ezt :ai kávéházi pénzfejedelemet, aki- a börzei konjunktúra alatt a budapesti házmesterek ideáljává lett. Először akkor járta meg, amikor idehozta és ünnepeltette Otto H. Ka hűt, ünnepeltette1 és még minisztereket is fölvonultatott er-re a bán-kettes vak- parádéra. Otto 11. Kahn fogja elhelyezni a magyar kölcsönt Amerikában:: ezt zengte minden bokor és minden csalogány, akit Krausz Sírni — nem anany- maggal — csak papi-rbankóval etetett. Aztán egyszerre eltűnt a nagy amerikai bankár — nyomtalanul, a nélkül, hogy Amerika tudomást vétt volna a Kraus-z Simi vacsorájáról. Egy amerikai magyar bányász több dollárt küld haza a családjának!, -mint ez a hatalmas férfin az egész országnak szánt. A kölcsönnek Anglia által átengedett részét pedig Speyer és Krech helyezték el. Krausz Simi mindenről igen későn, befejezett tények után értesült., Jó képeit vágott azonban a dologhoz és hűtlenül elfeledve Otto H. Kahnt, most már a Budapestre érkezett Speyer és K r e c h körül fejtett ki lázas tevékenységet önreklámmal dúsan «.pékéit sajtónyilatkozatok és gazdag vacsorák formájában. A harmadik nagy felsülés az volt Krausz Simi számára, hogy ő maga. aki a két amerikai bankárt .egész ittlétük alatt körülrajongta, csak utólag értesült, hogy tulajdonképen (miért is járt Budapsten Spey-er és Krech? Az amerikaiak elutazása után a z n j s á g o k b ól értesült Krausz Simi, hogy ütjük egyetlen célja a Weiss F ü l ö p p el való tárgyalás- volt: a népszövetségi kölcsön magyar részéből másfél millió dollár átvételéről. Égyszóval Speyer és Krech urak Krausz Simivel vacsoráztak, Krausz Simivel csevegtek, vele kocsik,áztak, ő csinálta -nekik és önmagának a sajtórekláimot — de Weiss Fülöppel tárgyaltak. Nem újság azonban Krausz Simi számára, hogy a nagy bankári teendők körül neki mindig a bankett és a kéiütazás jut, a komoly tárgyalásokat mások végzik, Legjellemzőbb eset akkor történt vele, amikor 1913-ban, Bá-rczy István kíséretében Németországban járt a fővárosi márkakölcsön dolgában. Má-r-már nyélbe ütődött a kölcsön, amikor felállt He Iff er ich és a magyar delegátusok nagy meglepetésére a következő kérdést adta föl: — Nagy súlyt helyezek sírra, hogy tudja-e L á n- czy Leó, hogy az urak itt tárgyalnak és kölcsönt ^karnak felvenni? Ez a kérdés nagy zavart keltett, de kiderült legalább, hogy hiába ült ott Krausz Simi, addig nem lehetett nyélbe ütni a kölcsönt, amíg Lánczy Leó kinem jelentette, hogy nincs kifogása ellene. Egészen bizonyos ezek után. hogy Krausz Simi önként csatlakozni fog a W o 1 f f-B á r c z y-féle svájci delegációhoz is, amely a főváros- kölcsömeinek likvidálásáról fog tárgyalni, ment egy-két nyilatkozatot, interjút, ami sohasem árt, ezen a elmen is el lehet helyezni. Aztán hazajön majd ai legújabb győzelemmel, amely — egyéb győzelmein kivid — nagyon fog hasonlítani Kohn ur tantili-partijához. ainlely-et Klein úrral naponta az O-rczy-kávéházhain játszott. Egy alkalommal azonban Klein ur megbetegedett és ezit Adolf, a fizetőpincér borús ábrázattaíl közölte Kohn unra!. De sebaj, mondta a leleményes Adolf, hisz itt van Spitz, aki ugyan csak -egy szegény házaló, d,e egyébként tisztességes ember, inaid helyettesíti K leint. — Hát hívja ide— szólott gőgösen Kohn ur. Spitz szerényen az asztalhoz ül és keverni kezdi a kártyát. Közbeni szinte unaloműzésből, megs-zólatl: — Borús az égbolt. — Keverjen és osszon! — mordul rá Kohn ur. Hangtalanul játszani kezdenek, a harmadik párti keverésénél Spitz újra kezdi: — Micsoda erős szélvész támadt.? Kohn mogorván 'visszavág: — Keverjen é-s- osszon! Egyide-ig tovább folyik a játék. Spitz azonban nem bírja sokáig a néma szórakozást. Ujfent megszólal: — Mit gondol, Kolm ur. fog ma még esni? Az uj közbeszólásra Kohn dühbe gurul, lecsapja a kártyát és miagából kikelve rácserdit Spitzre: — Hallja maga, nimand: játszani csak játszom magával, de társalogni igazán nem vágyók hajítandó ... Pont így vagyunk a legendás hirü Simivel is. Vacsorázni csak leülnek vele az amerikai bankárok, de üzletet, azt már inkább — Weiss Fülöppel kötnek. Rádió készülékek audion-lámpák fejhallgatók kondenzátorok battériák szigetelő és tekercselő agyágok stb. FARKASVÖLGYI-féle VILLAMOSSÁGI ÉS MŰSZAKI RT. Budapest, VI., Podmaniczky-u. 35. Telefon 147-75, 77-39. AuMarouzéria javításokat a legpontosabban rövid idén belül végez a legkitűnőbb munkagépekkel felszerelt műhelyeiben METROPOLE GARAGE BUDAPEST, VI., LEHEL-UTCA 25. CORDATIC A MAGYAR UTAK IDEÁLIS FNEUJA TAURIL PNEUMATIK RT. MOZSÁR-U. 9. NEUSCHLOSZ-LICHTIG Repülőgépgyár és Faipar R.-T. Albertfalva Telefonszámok: 156-54, J. 84-02 és J. 84-03. Alumínium-karosszériák a legkönnyebb súlyban. PARÁDI VIZ gyomorhetegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. Üdítő borviz. — Egyedárusitás : Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas kitűnő asztali fial. — Beszerezhető: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r,*h V., Vigadó-utea 2. sz. Telefon: 43-65.
