Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-21 / 8. szám

2 Budapest, 1923 február 21. és emberei ettől a harctól. Vájjon el akarják-e ked- vetleniteni a tanács Itöbb igen értékes tagját? Vagy tálján úgy akarnak vele is elbánni, mint Bódy Tiva­darral, Déri Ferenccel, Vita Emillel, Kemény Gézával1, meg a többiekkel? Destruktivot csi­nálnak az ókonzervatív B u z á t h János­ból? Mindegy. Uralmuk olyan rövid már, hogy ve­szedelmet nem jelent többé az a rendszer, amely a p á r t iáit 1 ami tisztviselőből it üjz z el-v afeis a 1 pártpolitikust akar csinálni. Hisszük és reméljük, hogy az a rezsim, amely utánuk követke­zik, ez<t a módszert undorral utasítja vissza, nem teszi azt magáévá és még ia maii rezsim kegyencei közül is csak a tehetségteleneket nem vállalja. Komolytalan és gyermekes játék ez, ami/t az urak utolsó óráikban kezdenek és nem lehetetlen az sem, hogy Ereky Károly, akit ezúttal színkén játék­szernek használtak fel, fel fogja ismerni a különös és 'semmiképen sem kellemes szerepet, amelyet neki szántak.. Az affér elsimulta után különben kérdést intézett a Fővárosi Hírlap munkatársa Ereky JKárolyhoz, aki a következőket mondotta el nekünk: — A fővárosi üzemeknek az ellenőrzése és helyes reorganizálása érdekében azt tartom leg­sürgősebbnek, hogy a’z üzemiek igazgatóival együtt állapítsuk meg azokat az egységes alap­elvre fölépített kalkuiáfciós formulákat, amelyek szerint a’z összes üzemek elkészíthetik árszámi- tásaiikat. — Hogyan gondolja excellenciád ennek gyár korlati, sürgős megvalósítását? — Úgy, hogy gyakorlatilag és sürgősen in­tézkedések következzenek. Ennek az alapvető munkának az elvégzésére a hét folyamán össze fogom hivatni illetékes utón amaz üzemek igaz­gatóit, amely üzemek kalkulációit elsősorban tartom sürgősiritek és szükségesnek elkészíteni. Időközben azután megválasztja a közgyűlés azt a’z üzemi bizottságot, amelyik az elkészített ár­szám itásokat megvizsgálja és a további utasítá­sokat megadja. — Egy időbeni, de általán egész máig igen fontos kérdés maradt, hogy rnikép állítja össze a többségi párt akarata folytán & közgyűlés ezt és a többi bizottságot, — mondottuk — mire Ereky Károly a következőket válaszolta: — Ebben a kérdésben már leszögeztem elvi álláspontomat a Fővárosi Hírlapban. Most csak a következőket mondom: Roppant fontos ennek az ellenőrző üzemi bizottságnak a helyes össze - állítása, mert ennek a tagjaitól függ, hogy a nagy munka el lesz-e végezve, vagy nem. Seregszemle a Dunán A cseh áliami hajózás is letelepszik a fővárosban — Versengés a budapest— bécsi gyorsáru-szállifásért — Uj hajós vállalatok — Az angol tőke csalódása . Az uj hajózási kampány megnyitása küszöbén uj feladatok előtt áll a Duna-hajózás<. Az uj feladatok a fokozottnak ígérkező forgalom lebonyolításában je­lentkeznek. A forgalom fokozódása várható, mivel az Európa valamennyi országában, köztük nem utolsó helyen Magyarországon, túlhajtott vasúti tarifák szinte elemi erővel a vízi útra kényszerűik a szál­lítmányozást. Tarifális szempontból különben a dunahajózási vállalatok díjszabási ka ír t. e 8 1-je a helyzet magaslatán áll. Ezt a megállapítást megdönthetetle­nül biizionvitia az a tény. hogy az eddigi tarifatech­nikai gyakorlattól eltérőleg a Duna-hajósvállalatok nem követték a Máv. legutóbbi tarifaemelését. Díjszabási szakemberek magyarázata szerint a bel- hajózás azért helyezkedett erre a tartózkodó állás­pontra, mivel ezúttal a Máv. elszigetelten emelte tarifáit. A többi dunai állam a múlt év harmadik negyedében nem emelte a tarifákat. Az általános tarifanivó tehát konstant maradt:. Ennek következté­ben nem lett volna indokolt a hajózási szállítmányok nívójáét felemelni és ezáltal bizonyos díjszabási előny­höz juttatni a német, osztrák, cseh és az aldunai államok vasútvonalait. A Máv.-ra mindenesetre nagy hátrányt je­lent. hogy a Duna-haüózás nem emeli tari­fáit. A 30—40 százalékos fuvardii-diszpari- tás az előző évek versenyénél nagyobb kon- kiirrenciát fog csinálni. Különösen erős verseny Ígérkezik a Máv. szá­maira a budapest-bécsi és fordított viszonylatban. A szemfüles hajóstársaságok már a mtilt évben ráve­tették magukat erre az értékes relációra és különö­sen a gyorsárufuvarozás terén, éritek e! jelentékeny eredményeket. Budapest-Béc's között a Délnémet D. G. H. T. öt! motoros uszályt tárat és motoros já­ratokat tart fenn a Bajor Lloyd is Ugyancsak motoros hajókat, inkább motor-dereglyéket járat a nemrég Becsben letelepült R a j n a-D u n a hajós- társaság is. Ezenkívül egy-két hajóval megje­lentek és növelik a versenyt hollandi és belga hajóscégek is. Ezek a modern szellemű, részben uj társaságok rendszeres gyorsáru-szolgálatot bo­nyolítanak le Budapest-Bécs között és óriási ver­senyt támasztanak a régi dunai hajóst árvaságoknak. E haióstársaságok máris nagyban készülőd­nek az ez évben részlegesen megnyíló cse­peli kereskedelmi kikötő forgalmának felszí­vására. A Du nagöz hajózási társaságon az angol tőke bevonulása mit sem segített. A» aldunai parti hajózásból a D. G. H. T. épugy ki van tre- kesztve, mint a M. F. T. R. Az aldunai államokat — a látszat szerint — az angol részesedés nem vakitia el. Mennek a maguk utján: sorra nemzeti ha- jósváHalatokat létesítenek. Erősen terjesizikedik a Bajor Llovd. mely a Mareit-hid fölött há­rom hatalmas parti raktárházat és iroda-, épületet emelt. A nagy német gazdasági krízis ellenére is ez a német társaság egyre szaporítja hajóparkját. A múlt évben több 1000 tonnás uszályhajót ősi vontatógőzöst épít­tetett. Az 1000 tonnás sleppek alkalmasak arra, hogy a Fekete-tengerre is lejárjanak. A M. F. T. R. hasonló helyzetben van, mint a D. G. H. T. Szintén erősen szenvedi az aldunai for­galom hiányát. És nyögi a jugoszláv tilalmat, mely a magyar hajókat nem engedi be a Szávára és Drá­vára.' holott e két mellékfolyó szolgáltatta a multban az erdő- és bányatermékekből r.ékrutálódó tömeg­forgalmat. A cseh állami hajózás is letelepedni késziül a pesti Duna-parton. A társaság most folytat tárgyalásokat a főváros tanácsával partbérlet és raktárépítési engedély megszerzése iránt. A Süddeutsche Dampf sch i H ahrtgeseü seb a i t elismerésre méltó tevékenységet fejt ki. Különösen a Duna felső szakaszáról ide és viszont gravitáló forgalmában és a bécsi forgalomban dolgozik ez a néhány év előtt idetelepült, eredetileg német, maid az osztrák kormány tulajdonába átment és végül angol kézre került társaság. Érdekesnek tártjuk megemlíteni, hogy a Duna forgalmában a hajóstársaságok a márkát mint pénznemet törölték a nzetőeszközök sorából. Eddig a fuvairdiiak mindenkor a feladási országok valutájában voltak fizetendők. Ezen a rendszabályon most annyiban történt változtatás, hogy németor­szági (Passau, Regensburg. Deggendorf állomásokon való) feladás esetében is a leadó-állomás valutájá­ban kell fizetni a fuvardiiat. • Az aldunai parthajózásnak politikai 'szempontok­ból való iekapcsolása, valamint annak a reménység­nek a meghiúsulása, melyet annak ideién az Alduna államaiból származó cerealiák forgalmához tűztek: súlyosan az elevenjébe vág az angol tökének. mely eddigeié vajmi kevés jövedelmet élvezett a Duna-hajózásnál vállalt tőkerészesedésből. Az ango­lok annak idején vérmes reménységekét tápláltak a romániai petroleum- és a jugoszláv, gabonaforgalommal szemben. Azó.ta azonban bebizonyosodott egyrészt, hogv Románia nyerspetroleumot nem enged ki, fino­mított olajtermékeinek pedig nincsen piaca a Duna közép- és felső szakaszán. De bizonysággá lett az is, hogv Jugoszlávia nem tud számbavehető gabona- fölösleget termelni és exportálni. Az, angol érdekeltség, mely a D. G. H. T., M. F. T. R. és Délnémet díunagőzhajózásinál több ezer f o n t n v i részesedést vállalt, tudvalevőleg í' h e River Syndic apt! fejé ven. tegy kvieitál.t, őrnagy vezetése alatt, felülvizsgáló, ellenőrző, irányitó és főleg jövedelem-elszámoló irodát létesített. De hát felüivizsgállni. ellenőrizni és irányítani, azt' még csak lehetne, de jövedelem: angol fontokban értett jöve­delem — az nincs. Mindössze néhány millió magyar korona Budapesten a M. F. T. R.-nál és valamivel több osztrák korona Bécsiben a D. G. H. T.-mál: ez az összes profit, ami bizony nem sok' angol fontnak fellel meg. Emia'tít az angol töke — amint halljuk — már nagyon kesergi azt a napot, amelyen politikai ábrándoknak felült és bevonult a Dunára, ahol fontok helyett — osztrák koronák teremnek. flf fin OVI ff Nemesfémválasztó és Feldolgozó milIlCllll Intézet Részvénytársaság. Budapest, VII. leer., N jgydióffa-utca 28. Aratni, ezflstotte1 és Sindh. TeieM: l j£3 Itt A Kazár-utcát úgy várjuk már, mintha valami ünnep lenne Budapest számára ennek a finom, előkelő, nobilis ötletnek a beváltása. Várjuk a Ka­zár-utcát; amely csak újabb stációja annak a nemes föllendülésnek, amely a numerus clausust, meg a botbüntetést hozta. Igaz, hogy ezek a korszakos alkotások esztendők­kel előzték meg a Kazár-utca megszületé­sét és az egyik már ki is múlt, míg a másik­nak kivégzési módjáról talán éppen most gondolkoznak illetékes helyeken. Enyhítő körülmény tahin az, hogy a Kazár-utca klasszikus ötlete abban a Közmunkatanács­ban született meg, amely éppen most öli szomorú végnapjait az enyészet siralom- házában. A halálraszántak mindig kesernyés hangulatban vannak, bizarr ötletek támad­■ nak. Sokkal inkább igy kell ez lenni azok­nál az uraknál, akik nemcsak a Közmunka­tanácsban várják kimúlásukat; de egyben a városházán is a biztos halállal néznek far­kasszemet. A iialálraszántaktól nem lehet rossz néven venni az ilyen előkelő fantá­ziára valló tényeket és Csak csodálkozunk azon, hogy a tekintetes tanács, amely — eleidéiben Wolff Károly megállapításaival — mindenkor hitbuzgalmat, fejtett ki a poli­tikai vezérek bizarr ötleteinek végrehajtásá­ban, ezúttal prolongálni kívánja a Kazár­utca keresztelőjét. Vagy talán éppen a Ka­zár-utca keresztelőjének elhalasztásából vonta le a vezér azokat a tanulságokat, ame­lyek szerint a tanács nem hajlandó a hindu özvegyek mintájára elhunyt férjének; a kurzusnak, sírján öngyilkosságot elkövetni. Halva születik y minden negyedik gyermek Budapesten, ezt állapítja meg a statisztika, amelynek olyan fájdalmas, fekete szennai ezek, hogy meg­borzad az ember tőlük. Amikor ezeket ä számokat egymásmellé fölsorakoztatva ol-. vassuk, önkénytelenül a városháza felé kell tekintenünk és számon kérni a szociális po­litikát, amely ilyen rettenetes eredményeket hoz. Vajon mit cselekedtek ennek a rettene­tes veszedelemnek a leküzdésére? A kurzus meddő esztendeit vádoljuk meg ezekért a számokért, a kurzus' meddő esztendői állíta­nak fej fát minden negyedik kis pesti gyer­mek sirhalma fölé. Nem vádaskodunk és nem hisszük, hogy a kedvünk szerint való lenne, megbízunk ■ a jó szivükben, ame­lyet annyiszor kimutattak, elhisszük, hogy megsiratnak minden kis koporsót: de állítjuk, hogy ha akartak is, de nem tudtak semmit sem cselekedni sem. en­nek, sem egyéb veszedelmeknek elhárítá­sára. Ez nem rosszakarat, csak tehetetlen­ség. És ezúttal mi kérdezzük fájdalmas tol­ja jdiilással: hát csakugyan nem más,* mint puszta jelszó a sokat hánytorgatott táj­védelem? A Margitszigetet az Andrássy-iéle törvény arra szánta, hogy ez a nép igazi szórakozó) helye legyen. Aligha lehet elérni ezt a célt akkor, ha har­minc és negyven koronás belépő dijakat akarnak szedni. Meg tudnánk érteni, hogy az idegenforgalom növelésével előkelő hdy- lyé fejlesztenék a szigetet, bár ez a törvény szándékaival ellenkezik, de kétségtelenül meg lehetne csinálni, hogy a dús jövedelmekből másként szolgáltatnának jólétet, szórakozást a népnek. A Közmunkatanács amikor Scfríf- feréknek gazdag bevételt biztosit, valóság­gal egy tál lencséért adja oda ezt a dús jö­vedelmet a bérlőknek. A fővárosnak a kö­telessége, hogy a szigetről kirekesztendő nép nevében tiltakozzék ez ellen, mert a Margitsziget nem lehet fejőstehene a vállal­kozóknak, akik semmit sem nyújtanak, csak amit a jó Isten megteremtett. VI. Rcray-utcn 18. KIS KOMÉDIA' Telefonsz.: 14-22, | M NT HÁZAS.ÁG ,s IHR KL-INER Rótt 6ft & • nhardt a főszerepekben. Kerdeic y,86r«lior.

Next

/
Thumbnails
Contents