Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-02-21 / 8. szám
Budapest, 1923 február 21. ti 3 Rényi megy — Csupor jön — Till marad Alpolgármester- és tanácsnok-választásra készülnek a városházán Nem túlságosan nagy ai meglepetésünk, de mindenesetre a régi hírek igazolása, hogy a szerdai közgyűlés napirendjén a következő pontok is szerepelnek: Rényi Dezső alpolgármester, Gorecziky Zsigmond kerületi elöljáró, dr. Szepessy Rezső kerületi elöljáró és dr. L un g .Géza (főjegyző nyugdíjazása. érdemes, tiszteletreméltó, régi tisztviselők hagyják el a főviáros szolgálatát. Legelső sorban természetesen Rényi Dezső alpolgármestert kell említenünk, aki mindenkor különös értéket jelentett Budapest közönsége számára. Tudása, tehetsége, előkelő gondolkodása, finom modora, egész lényének vonzó volta és mindenekfelett alkotó-ereje, tapintata és érzéke ^a diplomatikus eljárásra többre predesztinálták, mint az alpolgármesteri szék. Rényi ■Dezső harmincnyolc esztendőt töltött a főváros szolgálatában, és mindenesetre őszinte lesz az a hang, amelyen a közgyűlés el fogja búcsúztatni. Távozásának oka, mint ismeretes, az, hogy Rényi élére áll a főváros villamos-vállalatának és mint vezérigazgató fogja tehetségét a köz érdekében felhasználni. Hasonlóképen érzékeny lesz a búcsú, amelyet a főváros, illetve annak egyes kerületei' Go reeky Zsigmond és dr. Szepessy Rezső elöljáróktól vesz. Mind a ketten harminchat esztendeig szolgáltak. Fiatalon megy nyugalomba Lung Géza dr., akinek reményteljes pályája törik derékban. Távózjá'sa alkalmából meg kell mondani, hogy tehetséges, jó tisztviselő volt, aki azonban az afférek egész sorozatában vett részt. Hadait viselt Bárczy István ellen, súlyos összetűzései voltak Bódy Tivadarral, amint ez a két volt polgármester ezt a Zita-botrány tárgyalásán is elmondta. A ‘ forradalom kitörésekor a hadviselt tisztviselők élére állott és ezek érdekében indított erőteljes mozgalmat, ami azonban később szintén éles kritikának volt kitéve. Amikor aztán a kurzus jött, Lung Géza elérkezettnek látta a maga idejét. Tény, hogy a városházi kurzust, amelyből később kiábrándult, ö csinálta meg. A kurzus első városházi programmját Sipőcz Jenővel ő csinálta meg, de inkább ő, mint Sipőcz. Az első nagy csalódás akkor érte, amikor ,á főváros kormánybiztosai nem ö, hanem Sipőcz Jenő lett. Nem lett se főpolgármester, se polgármester, se alpolgármester, pedig úgy vélte, a kurzusnak kötelessége lett volna ez őrhelyek valla melyikét rábízni. Végül akkor keseredett el teljesen, amikor ,a tanácsnok-választásnál is egy^ másutíán kétszer megbukott. Akkor szabadságoltatta magát és most távozik a főváros szolgálatából. Ez a hosszú szabadság volt a kurzus kegyelete Lung Gézával szemben, aki a kurzust megcsinálta. fis még valami, a,mit a tanácsi előterjesztés igy fejez ki: „a tanács javasolja a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, hogy dr. Lung Gézát értesíteni méltóztaissék, miszerint azon kérelme, hogy a h a d i é v e k a n y u g d i j iá b a kétszeresen beszámi Lassan a. k, csak a hadbavonult székes- fővárosi alkalmazottak ügyének rendezése után intézhető el.“ A hadbavonult tisztviselők ügyét pedig ugyanez a közgyűlés fogja tárgyalni. Ez Lung Géza egyetlen győzelme. Ezzel azután — hacsak S á n t li a, Dénes tanácsnok nem megy át valamelyik üzemhez! — be is telnek azok a remények, amelyeket a főváros tisztviselői az állások megiiresedéséhez fűztek. Ma ugyanis befejezett dolog _ már, hogy Till Antai tanácsnok nem megy át a villamoshoz, hanem megtartja továbbra is tanácsnoki állását. Rényi alpolgármester mindenesetre nagyon szerette volna, ha a villamosnál helyettese Till Antal lett volnai, de a vezérigazgatóhelyettesi állás már be van töltve, olyanformán, hogiy Sztrókay vezérigazgatóhelyettes a helyén marad. Ezzel aztán le is omlanak azok az akadályok, amelyek a S allay Árpád tanácsnok halála folytán megüresedett tanácsnoki állás betöltése előtt állottáik. Mindössze egy alpolgármesteri; két tanácsnoka, két elöljárói és egy J fife g y z ő i -<á 11 á s kerül b e t ö 11 é s .r e. A többségi párt kebelében — amint értesülünk — már meg is állapoditak abban, hogy a Rényi Dezső távozásával megüresedő alpolgármesteri állásra Csupor József tanácsnokot választják meg, akit már a legközelebbi napokban meg fognak bízni a helyettesítéssel. A Sal lay Árpád halálával megüresedett tanácsnoki állás kétségkívül Borvendég Ferencé lesz, de annál nagyobb versengés várható Csupor tanácsnok helye körül, bár alig lehet kétség benne, hogy Liber Endrét fogják megválasztani. Déri Ferenc nyug. alpolgármester nyilatkozik a Fővárosi Hirlap-nak a sok és a kevés vízről, a külföldi kölcsön problémájáról és a kertvárosról Budapest lakosságát hetek óta egyazon problémák érdeklik; ési ha szabad mondani — izgatják. Legelső sorban kell ezek között a. víz kérdését említeni, amely egyfelől bőségével tett tönkre embereket és vagyonokat, másfelől hiányával veszélyeztet vagyont és emberi egészséget, A másik nagy probléma a( külföldi kölcsönök kérdése, amely a londoni- amsterdami és berlini utak után újabb fázisába jutott. Nem ilyen általános érdekű, de igen nagy köröket megmozgató kérdés -az úgynevezett kertváros ügye Is, amellyel mi is bőven foglalkoztunk már. Ez, a három általános értékű kérdés volt az, amelyre feleletet kértünk Déri Ferenc ny. alpolgármestertől, aki a Fővárosi H i r 1 a p számára a következőket volt szives elmondani: Sok viz — kevés víz — Egyike a legaktuálisabb problémáknak kétségkívül a víz. Az is, amelyikből sok volt és az is, amelyikből kevés vagy semmi. Az egyik a Duna vize, a másik a vízvezetéki viz. Annak, hogy az emberek városokba tömörültek lakni, egyik célja a személy- és vagyonbiztonság megvédése volt. Megvédése az elemi csapások ellen is. A vizáradás időnként, majdnem minden esztendőben, visszatér Budapesten is és pusztítást végez, ha emberéletben nem is, vagyonban bizonyara. Az idén nagyobbat, mint máskor. Sok kis emberiek, akik egy élet'munkájával magúknak és családjuknak egy házikót vagy csak egy lakásberendezést tudtak szerezni, elvette úgyszólván mindenét. Ennek elejét kellene venni. Lehet és kell módját találpi annak, hogy az árvízvédelmi munkák befejez tessenek é!s tökéletesek legyenek a főváros mindén részében. Elvégre Óbuda is és a római fürdőtelepnek nevezett városrész is Budapésthez tartozik. Kell, hogy az emberek a fáradságos /munka után itt is nyugodtan hajthassák le u fejüket és ne kelljen félniök attól, hogy az, amit előre lehet tudni és látni, elviszi esetleg mindenüket. Hiszen ez is elsőrangú következménye a városi kultúrának.. — Az idei vizáradás azt a kellemetlen meglepetést is hozta Budapest lakosságának, hogy a városi életnek egyik legfőbb életere, a vízvezeték sincsen biztonságban a vizáradás ellen. Talán fölösleges bővebben fejtegetni, mit jelent a varos lakosságára nézve a vízzel való ellátás. Gondoljunk csak például arra, hogy _ éppen a közelmúltban szűnt meg egy fenyegető járvány veszedelme. És képzeljük el, mi történik, ha ez a két csapás, a járvány és p vízhiány véletlenül összeesik. De hiszen azt minden időben tudták az emberek, mit jelent a városra nézve a vízzel való ellátás és ha egy várost tönkre akartak tenni, a vízvezetékét pusztították el, vagy vágták el a lakosságtól. A legbiztosabb, .a legtökéletesebb védelmet kel szerezni az áradás ellen a vízvezeték számára, amely nélkül Budapest élni nem tud. A külföldi kölcsönök — Másik aktuális probléma a külföldi kölcsönök ügye. Úgy látszik, talán most már jó mederbe jut a megoldás kérdése. Egyrészt azáltal, hogy a kormány belátta, hogy ez az adósság a möii terhes mivoltában úgyszólván csak formailag a város adóssága, valójában pedig háborús teher és viselése vagy legalább is a teherviselés megkönnyítése az állam föladata. Másrészt azáltal, hogy az összes külföldi hitelezőkkel együttesen lesz lehetséges megegyezni. Az előbbi momentum, míg egyfelől megkönnyíti a főváros helyzetét, másfelől az államra nézve is. előny szákmazihatik belőle, az országnak a jóvátétellel szemben való álláspontjára nézve, mert azok között az áldozatok és károk között, amelyeket az álltain a háború miatt szenvedett, erre is joggal lehet hivatkozni. A másik momentum, az együttes megegyezés, remélhetőleg szintén kedvezőbb helyzetet teremthet. A tisztviselők kertvárosa — Harmadik, aktuálisnak látszó probléma, amelynek az ügyében), mint hírlik, rendkívüli közgyűlés is fog összejönni, a tisztviselők részére tervezett uj l{ertváros kérdése. Ennek az érdekében megindult a földbirtokrendező bíróság előtt a kisajátítási eljárás ié!s iá telektulajdonosok, köztük a főváros, tiltakozásukat jelentették be. Ebben a kérdésben a magán telektulajdonosnak és a fővárosnak más a helyzete. A magántulajdonosok részéről föltétlenül érthető és méltánylandó, hogy ragaszkodnak a maguk számára szerzett kis földjükhöz, amelyet talán azért szereztek meg, hogy egyszer ott maguknak építsenek otthont. Ezektől esetleg elvenni azért, hogy mások kapják magánépitkezés céljára, tényleg olyasmi volna, ami elkeseríthetné a jeleimlegi tulajdonosokat. — De a város helyzete más. A város vagyonszerzése nem öncél, hanem csak arra szolgálhat, hogy a köz javára értékesítse. A város azért szerez telkeket, hogy szükség esetén és természetesen az általános városrendezés keretei között és a közérdek szempontjának a figyelembevételével, az iparnak és kereskedelemnek köz- gazdasági és a lakásépítésnek szociális szükségletét elégítse ki. Mert mit használna a városnak az, ha nagy kiterjedésű telkei vannak és nem csinálna azokkal semmit? Hiszen, ezzel csak megakasztana a város fejlődését. Eljárása pedig hasonlítana annak a zsugorinak az eljárásához, aki pénzét a ládában tartja, időnkint megnézi és gyönyörködik benne, holott ha rendelkezésére bocsátaná a megfelelő közgazdasági intézményeknek, azzal a koznék használna és magának is hasznot hozna. —■ Ettől függetlenül azonban fönmarad természetesen még két kérdés. Az egyik az, hogy helyes és lehetséges-e ilyen, a főváros életébe és jövő fejlődésébe való tervet másképen, mint a. fővárossal való közvetlen tárgyalás, azzal való megegyezés és unnak az elhatározása alapján megvalósítani? A válasz nem nehéz és nem lehet kétséges. Csak a városnak lehet a hivatása megállapítani, hogy ezen vagy más célra ez vagy rniás telektömb alkalmas-e, s csak ö szabhatja meg a föltételeket, amelyek biztosítják a közérdek szempontjainak a figyelembevételét. A másik kérdés az, hogy a fölmerült konkrét terv elég komoly-e és rendelkezik-e azzal az erővel, mely a cél keresztülviteléhez szükséges? Ezt mindenesetre meg keli vizsgálni s ez is egyik föladata volna a várossal való tárgyalásoknak. De ha akad a mai liákásmizéria közepette valamely komoly és megvalósítható terv az építkezés fellé, azt előmozdítani kétség- ki vtil hivatalsa a fővárosnak. ■ KI FIM ós FIA finom Pipereszappan a a Í\iaJLili^ Ca i Ira. illatszergyár r,-t., • l Budapest, VII., Dob-u. 13. Tel.: József 123-30. á as SZAPPANAI A LEGJOBBAK. I Mercur bérautoüzem Luxusautói bármikor bárhová, úgy vidékre, mint külfőidre bármikor rendelhetők. Telefon: 48-21, 191-46. | tudapeat, VI., Gróf Zichy Jenő-utca 11. »z«
