Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-25 / 17. szám

2

Budapest, 1923 április 25.

keltő közbeszólásokkal ellenem fordult. Ezek után természetesnek láttam, hogy Wolff Károllyal, akivel „vezért" tekintélye miatt nem lehet tárgyalni, nem dolgozhattam együtt, Csilláry András is ellenem van, tehát akciőszabadságom érdekében nem maradhatok tovább a párt tagja és igy kiléptem.

„Rövidesen együtt leszünk . .

— Most már az a kérdés, hogy quid nunc? Pillanatnyilag nem tudom, hogy a Keresztény Községi Párt tagjai milyen álláspontot foglalnak el az elnökségnek velem szemben éreztetett diktátort allűrjei miatt, és hogy a spiclik hogyan fogják mindazokat besúgni, akik merészkednek velem beszélni, de mindenesetre igyekezni fogok a magam elé tűzött programmnak a közgyűlésen többséget szerezni. Olyan köz- gazdasági és az egész székesfőváros érdekeit érintő javaslatokkal kívánok a közgyűlés elé állam, hogy azokat lehetetlenség lesz el nem fogadni. Azzal sem törődöm, hogy ha javaslataim kapcsán Csilléry András ugyanazt a taktikát fogja követni, amelyet legutóbb követett, amikor ugyanis Horváth Károlynak a kormány iránt való bizalmi-indítványát magáévá tette.

— Az ilyen taktikai fogások nem szám-i tanak én előttem, mert nekem mindegy, hogy javaslataimat milyen körülmények között fogadják el, ia fontos csak az, hogy azokat tényleg elfogadják. Ami a továbbiakat illeti, én az összes alkotó erővel rendelkező fővárosi bizottsági tagok támogatását igyekszem megszerezni és azokkal, akik tovább is jelszavakkal kívánnak harcolni, egyszerűen nem törődöm. Hiszem, hogy rövidesen együtt leszünk mindazok, akik alkotni akarunk és tudunk. Igyekezni fogok, a magam részéről, hogy minden városatya, aki az üzemekhez ért, a közönség érdekében értékesíthesse tudását. A fővárosnak olyan hatalmas üzemei vannak és azoknak vezetéséhez annyi intelligens ember támogatása szükséges, hogy a fővárosi bizottsági tagok munkája ehhez nem is elegendő. Aki tényleg velünk akar dolgozni, az megtalálja a lehetőségét annak, hogy alkothasson. Wolff Károly és Csilléry urak pedig szortírozhatják tovább híveiket a besúgók és saját Ízlésük szerint.

Egységes párt vagy koalíció ?

— Ami most már a pártalakitást illeti, ma még nem látom tisztán hogy kikkel és milyen formában tudunk egységes pártban, vagy koalícióban tömörülni. Hiszen ezek ai kérdések nlern kizárólag tőlem függnek, hanem a közgyűlésben levő pártoktól is, de ha rajtam állana — és ez lesz a vezető gondolatom, minden pártra való tekintet nélkül az összes alkotó erőket egyesíteni kell a főváros közönségének érdekében. És engem itt holmi frázisokkal, hogy megalkudtam a zsidókkal", terrorizálni nem lehet. Én változatlan állom azt a programmot, hogy a keresztény társadalomnak is aktiv részt kell venni a közgazdasági életben és pedig úgy, hogy a keresztényeknek is aktive, mint iparosoknak és kereskedőknek dolgozniok kell; de amellett nem hagyhatom figyelmen kivid egy pozitív közgazdasági politikánál a meglevő erőviszonyokat. Ha én is a semmittevés szempontjából nézném a közgazdaságjot, akkor egyszerűen arra az álláspontra helyezkedhetnék, hogy inkább semmit se csinálok, minthogy az elméleti közgazdász urak szemében elértéktelenedjék. De én, aki vérbeli üzletember vagyok és aki tudom azt, hogy Magyarország nagyszabású köz- gazdasági és pénzügyi életnyilvánuléisai nem függetleníthetik magukat a fennálló nemzetközi és hazai relációktól, egyben tisztában vagyunk vele, hogy közgazdasági sikereket nem lehet úgy elérni, hogy erőszakkal és atrocitásokkal akarjam megnyirbálni mások vagyonjogi szabadságát. Wolff Károlynak bürokratikus és a gyakorlati életet nem ismerő politikájától emancipálom magamat.

A programm

— A törvényhatósági bizottság szükséges programmját többször elhangzott közgyűlési beszédeimben már leszögeztem és pedig a közgyűlés általános helyeslése között. Ennek a programmnak az a kerete, hogy Giz uj fővárosi törvény tervezetét maga a közgyűlés hozzáértő tagjaiból alakítandó bizottság

alkossa meg. Az elavult fővárosi törvény helyett olyan uj törvényt kell javasolni, amely széjjelválasztja a városi központi igazgatást a kerületi közigazgatástól és az üzemvezetéstől. A székesfőváros üzemei olyan hatalmat reprezentálnak, hogy azoknak szervezetlen vezetése jelen formájában nem maradhat meg. A főváros üzemeinek financiális szempontból való egyesítése nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a hatóság számára fokozott bevételeket bizosit, hanem a beláthatatlan nagyságú megtakarítások révén a főváros közönségének terheit is csökkentheti. Részletekkel most nem foglalkozom; de tény, hogy Magyarország hitelügyi és köz- gazdasági konszolidációjának és uj kiépítésének a székesfőváros közgyűlési terméből kell kiindulnia és én remélem, hogy idevágó javaslataimnak a közgyűlésen meg fogom szerezni tudni a többséget a velem szemben diktátoros- kodó többségi páwtvezérek ellen is.

Körséta a városházán

„A mi napjaink meg vannak számlálva“

A baseli út — Rákos István — A fecske-utcai halálgyár és a Fővárosi Operett-Színház

Aki még nem tudtai, illetékes forrásból is meghallhatta e héten, hogy a mai városházi rezsim ugyancsak eljutott a siralomház kapujába.. Nem kevésbé autentikus férfiú mondta ezt, mint Ernszt Sándor, aki meglehetős rezignáltan jelentette ki a közoktatás- ügyi bizottságban:

— A mi napjaink meg vannak számlálva 6s mi ezt a kérdést nem hagyhatjuk a jövő közgyűlésnek.

Nem szól a krónika arról, hogy milyen Wcot vágott ehhez a kijelentéshez a bizottságban elnöklő Zilahi Kiss Jenő és valóban ez nem is túlságosan fontos. A kurzus tehát siet elvégezni, amit még el szeretne végezni,

most akarja megejteni a nagy művész az utolsó ecsgtvonásokat.

Hogy ezek egyáltalán nincsenek ellentétben az eddig végzett „munkával", azt mutatja Rákos Istvánnak, a mintfaiskola igazgatójának esete, akire most vetette ki a szeretet egyik-másik apostola a hálót. Úgy látszik, még mindig nem elég fejet áldoztak fel a rezsim oltárián, ha még az olyan nemes és puritán életek, az olyan egö'éniségek ellen is vádakat kovácsolnak, akik büszkeségei nemcsak a, főváros tantestületének, debz egész magyar tanítóságnak is. Rákos István soha nem volt politikus, bár vplószinii, hogy iaz olyan diadalmasan tiszta koponya, mint az övé, a politikáról is mindig megalkotta a maga véleményét. Nem is tudjuk tehát, hogy politikailag hovatartozandónak tartsuk, de igen törpe szempont lenne, ha a magyar pedagógiának ezt a nagymesterét politikai állásfoglalása szerint mérnénk. A vád ellene egy-' állítólagos nyilatkozata, amelyet egy kartársával szemben tett volna:

— Téged becsüllek, mert 20—30 év óta vagy fehér. Azokat azonban utálom, akik mindig félem voltak és csak most tértek át.

Rákos István soha sem volt vörös, mert ha csak rózsaszín lett volna is, régen felkötötték volna a talpára az útilaput. A fehér szó tehát, ha mondta volna is, nem jelenti a. vörös ellentétét. A politikai kaméleonok korában tehát spártai jellemre vall ez az állítólagos kijelentés, amelyért tubagdonképem jutalom járna annak, aki az ifjúságot neveli. Egéstz férfiúra vall ez a kijelentés, de az egész fórfiiak, a spártai jellemek nem kellenek a politikai kaméleonoknak.

E mellett a városházi kedélyeket elsősorban az izgatja, hogy'

a baseli utasok pajzszsal, vagy pajzson térnek-e vissza,

mert nagy kérdés, hogy' a külföldi hitelezők hogyan fogadják majd a főváros teljesen uj kibontakozási tervezetét. A főváros delegátusai teljes bizalommal keltek útra és igen büszkék megoldiási prepozíciójukra, amely szerint - magyar koronákban olyan mennyiségű évi törlesztést hajlandók eszközölni, amit a főváros, bár uj bevételi forrásokból, de képes tasiz előteremteni, anélkül, hogy saját háztartását veszélyeztesse.

A Secskeiiícai katasztrófa

csak annyiban érdekli a városházi urakat, hogy — amint az egy' perlamenti közbesEÓlásban elhangzott —, iigyvédj e-e a halálgyár tulajdonosadnak

Vasek Ernő bizottsági tag, vagy sem? Bennünket igazán nem érdekel, de őszintén szeretnénk tudni, lesznek-e majd a mélyen tisztelt többségi pártnak olyan tagjai, akik /at tűzveszélyes üzemek megvizsgálását olyan elánnal fogják majd követelni, mint azt a Fővárosi Operett-Színháznál cselekedtek?

m »mmw »n mrwm %

Gyógyiszapot szállít a főváros Amerikába

Postyén helyett Kolop

A főváros tanácsában igen kevés kezdeményező erőt látunk és általában el lehet mondani, hogy alig egy-két tanácsnoki szoba van ma a városházán, ahol ötletek, gondolatok teremnének és tervek születnének. Nem várhatunk ugyan hatalmas lendületű beruházási pro grammot. mert pénzünk nincs, de invenció nélkül lehet tovább vegetálni, de azt nem sfzabad köz- igazgatósnak nevezni. Ama néhány ügyosztály között, amelyekből friss ötletek kehiek szárnyra, mindenesetre ott van a dr. Bérezel Jenö tanácsnok vezetése alatt álló városgazdasági ügyosztály. Nagyon jól tudja mindenki, hogy Bérezel nevéhez fűződött a múlt esztendőben a kitünően sikerült burgonya-, zöldség- és lalma-akció. Amikor a szabolcsi urakkal nem tudott megegyezni a tanácsnok, nem esett kétségbe, hanem elment Csehszlovákiába és olyan pompás burgonyavásárt csilnjalt, hogy még ma is harminc korona körül tudja árusitani és ezzel az egyik legfontosabb tömegélelmezési cikket teljesen kivonta a bárminéven nevezendő árdrágítás! szándék érvényesülése alól. Hasonló sikere volt az almaakciónak is. Az almát az elszakított Nyugat-Magyar- onszágon víásároIta be és izes csemegét, tápláló íőze- léknekvalót adott negyven koronáért szinte az egésiz télen a családok ezreinek akkor, amikor egy kiló alma egyébként 400—500 koronába került. Ezt a kezdeményező erőt, sajnos, a tanácsnak csak igen. kevés tagjában llátjuk, mert a meglevő adóka,t felemelni, a szokványproduktumok árát magasabban megállapítani: ehhez, nem kell valami csodálatos invenció.

Bérezel tanácsnok most újabb akciót kezdett és pedig ia sikernek igen sok reményével. Üzleti vállalkozásnak készül a dolog, amelynek közegészség- ügyi jelentőségét sem lehet tagadni, s amellett a főváros számára anyagi előnyöket is biztosit az uj vállalkozás. Arról van szó, hogy a főváros a maga fürdőiben a rheumiaitikus betegeket saját kitermelésű iszappal gyógykezelteti és ebből az újonnan felfedezett iszapból a külföld számára is exportál a Városgaz da sági ügyosztály.

Az uj iszapnak, amelyet a különböző vegyészek és orvosok, akik azt megvizsgálták és tanulmányozták, rendkívüli gyógyító erőt tulajdonítanak és azt mondják, hogy ennél nagyobb gyógyító erejű iszap sehol a világon nincs. A hires pöstyéni iszap csak vetekedhet ik vele, de felül nem múlhatja. Ennek az uj iszapnak a hazája Kolop, a Jászságban és azt ma máT nagy mértékben használják a Gellért-fürdőben, ahol téglakapalaku. egy kilogrammos formákban e( is árusítják, úgy hogy azt bárki otthon Is felmelegit- heti és rheumatikus testrészén alkalmazhatja.

A főváros azonban nemcsak megtalálta .a pöstyéni iszap utódját, de annak kitermelését is maga végzi és a kolopi iszap-területek tulajdonosával együtt dolgozik, üzleti vállalkozást csinál az áldásos erejű gyógyitószer elárusitásából. A több- holdas iszapterület kitermelésére vonatkozólag a főváros és a tulajdonos között "a megállapodiás már perfekt, mindössze még a szerződés aláírása hiányzik. Addig is dolgozik aizonban a főváros az iszap kitermelésén, amelynek költségeit közösen viseli a tulajdonossal, akivel természetesen az előálló hasznot is megosztja. Egyelőre még csak Budapestre jön vagonszámra a préselt iszap, amelynek felfőzése után pompás hatása elvitathatatlan. Mielőbb meg fog indulni azonban az export is; amiből a főváros és természetesen a tulajdonos is igen jelentős 'hasznot remél. Bz annyival inkább lehetséges, hiszen Amerika is feltűnően érdeklődik a kolopi iszap iránt és igy Bérezel tanácsnok uj üzlete hatalmas dollár-iftváziót 'hozhat.