Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-04-25 / 17. szám
Ara «rv korona Tizenkettedik evtotyam Budapest, 1923. április 25. 17. szám. HkinMdTiioiiioiiiBiiiniiiaiiiaiiiaiiiDiiiaiiiniiiaiiiampiMainauiainaniPiuaiiiDitioiiinmninniiiHmdnic ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 2000 korona. Félévre 1000 kor. □ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Ereky hadüzenete a Wolff-diktatúrának A Fővárosi Hírlap utján hozza nyilvánosságra kilépésének okait — Tovább is dolgozó keresztény és nemzeti politikát hirdet Belső állapotok a Keresztény Községi Pártban — Hatalmas gazdasági programmal indul az ellenzék a hivatalos tehetetlenség ellen Magyarország hitelügyi és közgazdasági konszolidációjának és uj kiépítésének a székesfőváros közgyűlési terméből kell kiindulni „Programmunk: közgyűlési többséget szerezni“ A városházi tarthatatlan helyzet hosszú vajudás, viszontagságos uralom-biztosítási kísérletek után végre fordulóponthoz jutott. A jelszópolitika talmi oszlopainak sorát' otthagyta az, akit erős pillérnek tartott mindenki, aki igazi éréket képviselt otít, ahol mesterségesen vetnek gáncsot az alkotó törekvéseknek még akkor is, ha ezek történetesen a párt kebelén belül nyilatkoznának meg. Ereky Károly, volt miniszter, kilépett a Keresztény Községi Pártból és ezzel minden valószínűség szerint olyan bomlási processzus kezdődik meg, amely kicsusztatja a hatalmat Wolff és társai kezéből. Ereky Károly nem az első ember, aki búcsút mond a tehetetlenség és gyűlölködés politikáját űző pártnak, amely ma még többségként szerepel a közgyűlésen. Az eddigi kilépések azonban nem hoztak komolyabb eredményeket, ha erősítették is az ellenzéket és apasztották a többséget. Ereky személye íléikiilözhetetieni a pártban, amelyből vele a köz- gazdasági tudás és a reális szellem költözött ki. A leghatalmasabb összetartó erő volt ő ott, ^aki a város gazdasági érdekeinek a jelszavak íölé való helyezését hirdette és ez volt az egyetlen gondolat, amely a p á r t egységét ideig-óráig még megmenthette. De Ereky kilépésének időpontja is szerencsés, hiszen itt állanak a keresztény pártbeli városatyák előtt ,az országos választások tanulságai és Wolfféknak a kormánnyal való ideiglenes, rövidlejáratu megbékélése mögött a katasztrofális összetűzés, amely még akkor is lehetetlenné tenné a pártnak a választásokból való kilábalását, ha a mandiátumok meghossziabbitásáról egy percig is komolyan lehetne beszélni. A kilátás tehát az, hogy — bár Ereky egyedül kezdte meg a kivonulást — tömegesen fogják példáját követni azok, akik éppen olyan elégedetlenek a W o 1 f f - C s i I 1 é r y utalómmal, mint ő v o 1 r. Ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, mindössze annyi történt, hagy Ereky Károly megírta kilépő levelét. A párt eddig azit nem ismeri, Wolff Károly pedig nincsen idehaza. Tény az, hogy Erek y Károly senkit sem invitált, hogy vele menjen, nem gyűjtött híveket, akik követni fogják: s ha ez — ami nagiyon valószínű — megtörténik, akkor az ezeknek az, uraknak spontán és régen elfojtott megnyilatkozása lesz. Kilépésével egyidejűlejs azonban itt a: Fővárosi Hi ,r 1 a p hasábjain nagy- jelentőségű nyilatkozatban mondja, el Ereky az okokat, amelyek elhatározását magérlelték. Ez a nyilatkozat nyílt hadüzenet a megelégelt Wolfí-diktaturának és a meddös gazdaságpolitikát űző városházi rendszernek. Az elhatározó lépés indító oka világosan, kiderülnek Ereky Károly pregnáns szavaiból, bár egészen. bizonyos az, is, hogy — szokás szerint — megindul mlafd ellene a rágjál mazás i hadjárat, amely öt is ,)ZSÍdó-bérenc“-nek :fogja egyik napról a másikra megtenni. Ereky Károlyról azonban vissza fognak pattanni ezek a rágalmak, hiszen ma is.éppen úgy, műit eddig, k e.r esz tény és nemzeti politikát hirdet, a dolgozó, az alkotó kereszténység politikáját, amely nem azonos a. jelszó-politikával, jle. amelynek érdiekében ha’jladicló kezet fogni mindenkivel, aki .a főváros lakossága érdekében munkálkodni tud és akar. Erek y Károly nagy reményekkel indul és e remények között ott van az is, hogy termékeny gondolatai , reális eredményekkel kecsegtető tervei, gazdasági kérdések megoldjásával telitett program mi a számára, gyorsan és biztosan meg tudja majd szerezni a közgyűlésen a többséget. Akciójának meg kell hogy legyen az eredménye és ha Wolffék táborában bent nem tudott úgy dolgozni Budapest székesjtövároS lakosságának érdekében, ahogyan szeretett volna, bizonyára sikerülni fog neki a párton kívül, ahol nem fog találkozni azokkal a terrorisztikus erőkkel, amelyek eddig útját keresztezték. Bizakodó hittel kell fogadnia Budapest közönségének a dolgok ilyen fordulatát, mert bebizonyosodott, hogy nem volt hiú a remény, amely bizott a hfelyes ut megtalálásában. A lavina mindenesetre megindult és sok a valószínűsége annak, amit Ereky —. A Keresztény Községi Pártnak nem vagyok többé tagja. Tulajdonképen nem is kellene rnegmotiválinpm, hogy miért lépteim ki a pártból, de mégis el kell mondanom egyet-mást a nyilvánosság, számára, mert a legtöbben nem is sejtik, hogy Wolff Károllyal egyáltalán nem szoktam tárgyalni, és hogy a párt vezetősége részéről igazi támogatásban sohasem nem volt részein. Ezért tartottam lehetetlennek, hogy én a Keresztény Községi Pártban tovább is bentimlaradjak, hiszen az ott bentlevő áldatlan állapotok a tarthatatlanságig fejlődtek, úgy hogy az elnökség program diján, egyes besúgóik által hozzájuk jutóit hírek alapján, kizárólag a párttagok és sohasem a főváros ügyeivel foglalkozik. Aki Wolff Károly és Csilléry András környezetében érvényesülni akar, unnak nincs szüksége egyébre, mint hogy a másik párttagról azt suttogja a fülükbe, hogy az zsidóbarát. Akkor aztán indexre teszik a bevádoltat és az indexen marad mindaddig, amig ai mesét el nem felejtik. Hétröl-hétre ez a játék folyik ahelyett, hogy a főváros ko- moliy ügyeivel, életérdekeivel foglalkoznának. „Akarok, akarok, akarok .. — Én már régen kifogásoltam a pártban, hogy á pártgy ülés cm sohasem beszélik meg a felmerülő komoly ügyeket; hanem a pártértekezlet elé csupán lapáliákat visznek, inig a legfontosabb problémákat Wolff és Csilléry a maguk Ízlése szerint intézik el, a jtártot pedig állandóan befejezett dolgok elé dilitjdk. Sajnos, én Wolff Károlynak nem. látom sokat emlegetett politikai koncepcióját, mert még csak programot sem ad mást, minthogy exaltáltan kiabálja, hogy „akarok, akarok, akarok . . ." De hogy mit akar, azt nem mondja meg soha. Viszont ha én akarok valamit, az soha sem történhetik meg, ha még olyan jelentősége lenne is a főváros közönsége számára és ha nemcsak a párt többKároly úgy fejez ki, hogy: ,..r eméle m, n e in s o- k á .r a együtt leszünk valamennyié n, akik dolgozni akarunk és tudun k“. Olyan alakulás, az erőknek olyan átcsoportosulása van készülőben, amely senkivel netn adatja fel vallott elveit, amely azonban munkaképessé kell. hogy tegye a rövid időre is, amig együtt ül, a főváros közgyűlését és amely megszerezve a többséget,, a tanácsnak a produktív munkát fogja diktálni, a főváros közönsége számára pedig a béke, a megértés, a demokratikus haladásért való egységes küzdelmet hirdet i. Ebben a tudatban adjuk át & szót Ereky Károlynak, .aki a Fővárosi Hírlap utján mondja el a következőkben a nyilvánosságnak, hogy miért lépett ki a Keresztény Községi Pártból és hogy a Wolffék diktatúrájának történt hadüzenet után milyen politikát kíván végre a városházán jogaiba iktatni. i íme a nyilatkozat: sége, de a közgyűlés többségének akarata is mellettem van. Hogy csak mindenkinek emlékezetében élő példáira mutassak rá, a Keresztény Községi Párt elnöksége, ügyeltembe sem vette a!zt a múltkori felkiáltásomat, hogy 1924 január elsejétől kezdve sok nehéz milliárddal terheli meg a fővárosi 'alkalmazottak természetbenid ellátása, amelyről tovább nem gondoskodik a kormány, a főváros közönségét. Előre felhívtam a figyelmet arra, hogy ezeket a nehéz milliárdokat meg is kell szerezni, mert különben el fogjuk veszteni a főváros autonómiáját. Wolff Károly azdnban ahelyett, hogy megértette volna ezt a felsizöliaüásomat, a .polgármester által összehívott ankéten kijelentette, hogy a városok háiztar- tásúról szóló törvényjavaslat nem tartozik a fővárosra! és nehogy meg kelljen hallgatnia az esetleges ellenvéleményt, egyszerűen elment az ankétről. így reagált a Keresztény Községi Párt elnöksége arra a felszólalásomnál, hogy tegyünk vafliamat, mert 1924 január elsejétől kezdve újabb mrilliárdők terhe nehezedik a főváros közönségének váílaira. Vagy egy másik ismert példa: Wolff Kát oly egy esztendő előtt kijelentette, hogy ha a főváros üzemei nem adnak kalkulációt, akkor ő több tarifaemelést nem szalyaz meg. Akkor is befejezve mondanivalóját, felkelt és elment, azóta pedig nem tett semmit, hacsak azt nem, hogy ezt a fenyegetését párszor megismételte. A maliciőzus Csilléry és a „vezéri“ tekintély — A pártból való kilépéseimre momentán an- níák felismerése adott okot, hogy a pártban nemcsak erő nincs, amellyel megvalósíthatja, keresz- tülviheti az akaratát; de a napokban, amikor a Sipőcz Jenő polgármester .elnöklése alatt ülésező üizeími bizottságban előterjesztettem az üzemi kalkulációra vonatkozó terveimet, a párttagok lelkesedéssel vették tudomásul javaslataimat, Csilléry András azonban maliciózus, hangulatEreky Károly nyilatkozata Wolff Károly: „akarok, akarok, akarok ..." — Csilléry és a „vezéri“ tekintély Koalíció, vagy uj párt?
