Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-28 / 9. szám

6 Budapest, 1923 február 23. Bai eh örökösök palotája, a Tükör-utcában. Ä vevő Rakovszky István, a StrauSz Antal termény­kereskedő cég főnöke volt. A vételár 52 millió korona. Az adás-vételi szerződést azonban alighogy aláirtó!:, uj vevő jelentkezett: a Magyar Vasúti for­galmi részvénytársaság, amely sasutcai irodahelyiségéből a lakásirazzia következtében kényte­len kiköltözni. Minthogy vételajánlatával az eredeti tulajdonosoknál már lekésett Rakovszky Istvánnal bocsátkozott tárgyalásokba, akitől a palotát 66 millió koronáért megszerezte. Ilyen és hasonló ügyletek úgyszólván most napirenden vannak, az ingatlanok értéke óráról-órára emelkedik. Letört bimbók. — letört remények. Néhány hét előtt részletes cikkben számoltunk be, hogy a film- kölcsönző vállalatok ujabíban valóságos amerikai sti- lust honosítottak meg a raklamirozás terén. Egyes vállalatok hetenként milliókat áldoznak reklámra és minden trükköt fölhasználnak, hogy attrakcióikat kí­vánatossá tegyék. Ennek az uj iskolának a meg­teremtője az Oirion Film R.-T., amely hóditó körútját az „Ut a boldogság felé“ cimü amerikai da­rabbal indította meg. A vállalat kibérelte a főváros három előkelő moziszinházát: az Omniát, a Royal- Apollót és az Urániát. Aztán megindult a reklám- hadjárat, amely heti 600.000 koronába került. A kí­sérlet erkölcsileg, anyagilag fényesen bevált. Ha­sonló módszert alkalmaztak aztán más filmvállal­kozók i&: több-kevesebb sikerrel. Az ,,Intolerance“ című filmattrakció azonban a közönséget már nem csábította annyira, sőt az O ír i o n legújabb slágere: a ..Letört bimbók“, letört reményekké váltak, mert bár a reklám minden előzőnél hatványozottabban dol­gozott, — állítólag heti 3 milliót adtak ki — a da­rab nem aratott sikert. Es itt érdemes lesz a dolog közgazdasági részével is foglalkozni. Mert ha az Orion nálunk még soha nem látott hatalmas att­rakcióval lepné meg a moziüátogatókat, altkor a Devizaközpont előzékenységét még megérte­nénk; de hogy egv rossz filmért miért volt szükséges az import-kontingensem felül sok-sok millió korona ér­tékű devizát nyújtani es ezzel a magyar filmgyár­tási ipart létérdekében sújtani? — erre nem talá­lunk megfelelő magyarázatot. Az uiabban importált film-attrakciók több .száz millió deviza­szükségletet igényelnek. Erre igazán nincs szükségünk. Nekünk is vain tekintélyes film­iparunk, iparpártolási és nemzetgaz-dasági okok­ból ezt kell támogatnunk. De a kormány ál­tal engedélyezett kontingens egyébként is teljesen elégséges az osztrák és német, magas színvona­lon álló és olcsó filrmképek behozatalára, teljesen felesleges tehát, hogy Orionéknak a kontingen­sen felül devizát engedélyezzen a Devizaköz­pont, amikor más jogosultabb igénylőket csak von­tatottan elégít ki. A Standard-bank ui alapítása. Kral Gyula, a Standard-bank és kereskedelmi r.-t. vezérigazgatója, aki a posztószakmából falbarikádokon ktenesztiil küz­dötte fel magát bank tekintéllyé, első szerelméhez nem tud hűtlen lenni. Értesülésünk szerint ugyanis több lipótvárosi textil-cég fuzionálni fog. amely ala­kulatból aztán a Standard-bank egy textilikereisike- delmi részvénytársaságot alapit, amelynél az irá­nyító szerepet Kral Gyula fogja betölteni. Le kell törni a böruzsorát. A versenydrágitások terén, ha nem is többel, de egy cipőorrhosszal feltét­től iil a bőrből készült iparcikkek vezetnek. Enn-ek az oka, hogy a kereskedelmi minisztérium a készbőr és bőráru importját beszüntette és evvel a cipőgyárak, a cipőkereskedők és a nyersbőrkereskedők a bőr­gyárak karteljének a monopóliuma ialá kerülnek. Az OMKE most memorandumot készít és benyújtja a kereskedelmi miniszterhez. Azt kívánják az érde­keltségek. ha a luxuscipő behozatalát nem is, de a mindennapi tömegáru, a strapa-cipő importját köz­érdekből engedjék meg. Rámutatnak a helyzet tart­hatatlanságára, mely egyforma szeges korbáccsal sújtja az iparosokat, a kereskedőket és a fogyasz­tókat. Tökét emelnek az Izzónál és a Magnezitnél. A tőzsdén elterjedt hírek szerint úgy az Izzónál, mint a Magnezitnél küszöbön állnak az újabb tőkeemelések. Állítólag mindkét vállalatnál 1 : 1 arányban, rendkívül kedvező feltételekkel fogják az uj -részvényeket fölajánlani. A szeszfogyasztás csödie. A Szesz kar tel nevii intézmény nem örvend valami nagy rokon- szenvnek. amit főleg a szakértelem hiányából szár­mazó vezetés okoz. Boldogulni is csak úgy tud vala­hogyan, hogy az árak emelésében állandóan ver­senyt fut a kincstárral. Az árdrágító emeltyű e két­karú mozgatása odavezetett, hogy a fogyasztási szesz literje a kartel raktárában 1250 koronába kerül. Ez és abnormálisán magas ár olyan absztinenciába ker­gette a közönséget és annyira lehetetlenné tette az exportot, hogy immár a szesztermelés csődjével kell számolni. A megjelent hivatalos kimutatás 'Sze­rint a szesztermelés a pénzügyminiszter által meg­szabott köreteket még ez év januárjában is teljes mértékben igénybe veltte. Ez év január havában a szeszfőzők 35.000 hektoliter szeszt termeltek, ugyan­annyit, mint a multt év e hónapjaiban. A szeszkar- tell raktáraiból a fogyasztási adó lefizetése mellett 2316 hektolitert szállítottak el a múlt évi 3491 hek­i toliterrel szemben. A fogyasztás tehát közel ötvemszá­zalékkal csókként. Ugyancsak visszafejlődött a szesz- export is. Január hónapban mindössze 1936 hektoli­tert sikerült a külföldön elhelyezni, alig 25 százalé­kát a múlt évi január havi 7420 hektoliteres export- kontingensnek. A magyar szesznek a külföldi piaco­kon az amerikai, hollandi, német és olasz áru kivéd- heteitleai konkurrenciát csinál. A viszonylagosan cse­kély kontingenst is csak úgy sikerült a szieiszkartel­nek külföldre szállítania, hogy azt régi kötések alap­ján, a régi — a belföldinél jóval olcsóbb — export­árakon bocsátotta külföldi vevői rendelkezésére. A január hónap folyamán termelt 35.000 hektoliter ’szesz­ből a szeszkartel, az ipari célokra kiszolgálta totlt mennyiségek betudásával együtt, összesen mintegy 10.000 hektoliternyit utudott a piacon elhelyezni. Ja­nuár hónapban tehát újabb 25.000 hektoliterrel nőt­tek a kartel szeszkészletei, melyek immár a százezer hektolitert is meghaladják. Ez. a hatmilliár­dos nemzeti vagyon a, szeszkartiel szerencsétlen és balkezes működése folytain! azonban mindegyre csak csökken. A Danubius mezőgazdasági r.-t. tőkeemelése al­kalmával érdekeltséget fog vállalni a Széchenyi Rezső gróf gyöngyösapáti birtokán létesülő Gyön­gyösapáti művek r.-t.-nál és az uj iparvállalat export­célokra szolgáló modern kenyérgyár létesítését ter­vezi. Az uj r.-Jt. bankári teendőit is a ár. G r ü n w a 1 d Emil bankház fogja ellátni. A Magyar-Cseh Iparbank Rt. igazgatósága az 1922. évi tiszta nyereséget 40,236.956.60 K-ban állapí­totta meg, mely a kettőszázmillió korona alaptőke felének eredménye. Az intézet 50 korona osztalékot fizet, 25 százalékot a tavalyi 15 százalékkal szemben. Az igazgatóság Róna Miklós aligazgatót igazgatóvá. B a r t a László dr. cégvezetőt aligazgatóvá. K 1 i n- ger Brúnó, K á r m án Miklós dr., Frey Endre ’és Bakos IstVán íötisztviselőket cégvezetőkké ne­vezte ki. A Borsod-Miskolci és Debreczeni István Gőzma­lom R.-T. közgyűlésié elhatározta a társaság alap­tőkéjének 100 millió koronáról 160 millió koronára való felemelését. Az uj, 1923 január 1-től kezdődő- Ieg osztalékjogosult részvények 2:1 arányban 3500 korona befizetése ellenében március 1-től 10-ig be­zárólag a Hazai Bank R.-T.-nál vehetők át. Ugyanott kerül folyó hó 27-étől kezdődőleg az 1922. iizletévi 27. számi osztalékszelvény 320 koronával bevál­tásra. A Nemzetközi Kiviteli és Behozatali Részvény- társaság Budapesten közgyűlése a társaság alaptőké­jének 40.000,000 .koronáiról 80.000,000 koronára való fölemelését határozta el. A Magyar Fém- és Lámpaárugyár R.-T. 48.000.000 korona alaptőkéjét 120.000,000 koronára emelne. Va­lamennyi uj részvény 2:1 arányban a részvényesek­nek aiánltatik föl. Elővétel március 2-ig darabonként 10,800 koronáért a Hitelbanknál.­A Györffy-Woli tőkeemelése. Március 13-ára rendkívüli közgyűlést hívott egybe a Hermes bank érdekkörébe tartozó vállalkozás 10 milliónyi névértékű ui részvény kibocsátására; amellyel ed­digi saját alaptőkéjét megkétszerezi. A múlt év nya­rán szoros üzleti kapcsolat létesült a gyár és ,q bécsi Alexander Friedmann vasipari telep között, amely részvényérdekeltség ellenében átengedte Győrffyéknek gyártási szabadalmait. Bővült munkakörében az erzsébetíálvi üzem nagy fejlődést mutat. A Kronberger-féle faipar r.-t. alaptőkéjét 30.000,000 koronáról 60.000,000 koronára emelte. Vala­mennyi uj részvényt a régieknek ajánlják 1100 ko­rona árért. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kia|ja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. sz. (Nyomdaigazgató : Sziklai Pál.) jksVuTte1i: mozgókép-otthon ; Amerika szenzációja \ A poklok világa » Pétitek, má cius 2-től uj műsor. ; Előadások v24,726, V?8 és V210 órakor kezdődnek | Á SEINER és KLINGER N ő DIVA T ÁRUH ÁZA Telefon: 8-48. Costümök, toilettek és blousok legnagyobb választékban. IV., Kossuth Lajos-utca 17. sz. r \ ARANYAT, BRILUANST, SCHMELZER BENŐ ILiftÄ Központi városház, főkapu mellett NEMES LÁSZLÓ TŐZSDEBIZOMÁNYOS Budapesti V. kerület, Nádor-utca 38. sz. T elefon számok : 160-10 és 61 - 82. VI. NEMZETKÖZI PR AG ft.Z VASAK, MÁRCIUS 11—18 ,,, - Igazolványok (Jj százalékos vasüli engedmény, mérsékelt vizűm) és felvilágosítások kaphatók : Tänzer Miksánál, Budapest VII. , Akácfa-utca 50. sz. Telefon : József 106-31 LUKÁCS VILMOSA FŰI tőzsdeügynöki és bankbizományi iroda BUDAPEST,' V., BANK-UTCA 5. FÉLEMELET TELEFON : 129-30. és 39-11. TŐZSDEIDŐ ALATT: 158-32. Sürgönyeim: LUKÁCSFIA BUDAPEST. ÉRTÉKPAPÍROK VÉTELE ÉS ELADÁSA. GÖRÖG ISTVÁN ÜVEGÁRUKERESKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAIOS-U. 13. TELEFON : 6-66. DR. JUS T-F ELE IZZÓLÁMPA és VILLAMOSSÁGI GYÁR R.-T. ÚJPEST, Ó-UTCA 2. Távirati dm: „Justram" Újpest. TELEPON : 181—32. GYÁRTMÁNYOK: Normal, félwattos (gázzal töltött) és speciális lámpák n indenféle kivitelben. Megrendelések kizárólag gyártelepünkre intézendők. A székesfőváros szállítója. SCHLICK-NICHOLSON gép-, waggon- és hajógyár r.-t. BUDAPEST, V. KÉR., VÁCI-ŰT 45-47. SZ.------------1— ' 19 e B...... ............... Gy ártmányok: Gőzgépek, motorok, jéggyári és hűtőházi berende­zések, gőzkazánok, hiú- és vasszerkezetek, waggo- nok, mezőgazdasági gépek és hajók, öntvények. Amerikai irodalierendezések szab“gwla IV., Magyar-u. I., Kossuth Lajos-u. sarok. Telefon: 26-31. KOILARIT BÖRIEMEZ Imim 52ÄC.TALÄN fEDÉtlEMfl GAZDASÁGI EPÜLETEK, GVARAK, MALMOK BEFEDÉSÉRE ÉS RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE A LEGALKALMASABB EfjYESÜlT.UJPEST ÉS monfalcone' vegyészeti gyárak KOLLAR MIKLÓS ÉS BREITNER. Közp.iroda: B U DAPEST.VI.Bajza-urca 28, ' iCsaA /xtxLgdájCódi JCofCaj;it6orj£jrhe.2i, melynek tekercsei fitten ámfíévefoannaA eddtoúr- fZíicúizalátnejótjauJfon £Í~ K átver Riissvaimiifiispr R.-T. BUDAPEST. Műszaki gummiáruk. — Kemény gummi- áruk. — Akkumulator-elemedények. — Tauril-íömitőanyag. E Nbsbhh® vűkeuBBd bármikor bárhová kapható Telefon: AUTOTAXI (szám helyett) Villányi Pezsgőgyár és Borpince P- T Budapest, V, Nádor-utca 16 Telefon: 72-01 Gyártelep: Villány /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents