Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-01 / 30-31. szám
2 Budapest, 1923 augusztus 1. niszter delegáltjától, hogy mielőtt ebben az irányban tárgyalásba bocsájtkoznának vagy intézkednének.^ ér tesitsék álláspontjukról a fővárost, hogy a törvényhatósági bizottság körvonalozhassa ebben a kérdésben elvi álláspontját. A kereskedelmi minisztérium képviselője honorálta ezt a kívánságot, egyben megígérte azt is, hogy a minisztérium közben fog járni a pénzügyminiszternél, hogy afő városnak az útadó emelésére vonatkozó kívánságát teljesítsék. Miwdéz- ideig komolyabb lépés e (tekintetben nem történt, a fővároshoz a várt leirat meg nem érkezett és igy a fővárosnak a kérdést nem is volt módjában a törvényhatósági bizottság elé vinni, ellenben az egyes bizottságokban már többizben történtek olyan elvi kijelentések, amelyek szerint a főváros a legteljesebb mértékben perhoreszkálná a hosszú k ii z d e 1 e m u t á n m e g s z ii n t e t e 11 h i d v á m o k visszaállít á s á t. A főváros évtizedes álláspontjával ellenkeznék, hogy a hidakon és az alaguton a közlekedés ne legyen díjmentes és szabad. Nem igaz tehát az, hogy a főváros a hidvám behozatalával foglalkoznék, ellenkezőleg :a legerőteljesebben ellen tállni kivált annak a kísérletnek, hogy a hidvámot vagy az alagutvámot niból életbeiép- tessék. Kormánybiztos, uj párt, vagy mandátum-meghosszabbitás ? A kormány még nem döntött — Pakots és Peyer parlamenti beszéde Ellenzéki városatyák a belügyminiszternél Az ellenzéknek mandátumáról való lemondása és a tárgyaló teamből való kivonulása óta a városházán különös események nem történtek, W o 1 f f é k, S i p ő c z é k éis 'Zilahi Kissé k ' nyugodtan emésztenek és mint eddig, most sem törődnek a jövővel. Egyelőre úgy tartják, hogy az ő számukra rendkívül kényelmes a,z, ellenzék-mentesség és B i- bithi Horváth János felszólalásain kívül nem fogjiai őket semmi sem zavarni, ha csak ők maguk rrem neveznek ki a maguk számára egy színpadi ellenzéket, amely természetesen szintén Wolff Károly repertoir-ját, játssza. A villamosjegy és a lemondott városatyák Tény az, hogy Wolff ék mindent megadnának azért, ha az ellenzéket vissza tudnák csábítani], hogy igy újra az alkotmányosság színezetét adják meg annak, amit autokratikus módon csinálnak a városházám. Az ellenzék azonban erre a szerepre nem hajlandó vállalkozni. A polgármesterhez egyre-másra érkeznek a lemondó levelek, amelyek közül megemlítjük báró Szterényi Józsefét'és Balkányi Kálmánét, az OMKE igazgatójáét. Egészen természetesnek veszik, hogy E re k y Károly azon a napon, amikor az összeférhetöségét konstatálták, lemondott a közlekedési vállalatnál viselt igazgatósági tagságáról. Véleményünk szerint ezt a példát, amelyet Ereky szolgáltatott, a lemondott ellenzéki bizottsági tagoknak a legkisebb kérdésben is követniük kellene. Le kell mondani ok a legcsekélyebb előnyről is, (amelyben eddig a főváros r é. s izi é r ö 1, mint városatyák, részesültek. Hogy csjak mást ne említsünk, nincs joguk megtartani a villamos- szabadjegyet sem, pedig — és ezt szomorúan kell megállapítani — eddig mindössze egyetlen lemondott ellenzéki bizottsági tag küldte azt vissza az igazgatóság- m a k. Valószínűleg csak feledékenység lehet az, hogy a volt városatyák még mindig szabadjeggyel utaznak a villamoson, ezt íai támadási felületet azonban a községi párt számára nem szabad meghagyni és igy a pártvezetőségeknek kell odahatni, hogy a szabadjegyek visszakerüljenek az igazgatósághoz. Rassay véleménye a lemondásról Meséltek a héten arról is, hogy az ellenzéki bizottsági tagok egy része vissza akarja vonni lemondását, mert belátta utólag, hogy elhamarkodottan cselekedett. Ezt mindenesetre pletykának és minden alapot nélkülöző kitalálásnak kell minősíteni, tény azonban az, hogy többen voltak a bizottsági tagok k ö izi ü 1 olyanok, akik ezt a lépést nem tartották helyesnek, miután azonban a többség a mandátum letétele mellett döntött, az egész ellenzék egységesen kötelezőnek tartotta magáranézve a lemondást és ezen az elhatározáson változtatni többé nincsen mód és lehetőség. Maga Rassay Károly volt az, aki komoly érvekkel bizonyította azt, hogy az ellenzék 1 é m o n d á i9 a nem aktuális. Zilahi Kiss Jenőnek alpolgármesterré választása talán senki előtt sem volt olyan antipatikus, mint Rassay előtt, aki tetőtől talpig és kivülről-bellilről ismeri a kurzus szemefényét, de úgy találta, hogy az ebből az alkalomból való visszavonulás nem egyezik meg a parlamentarizmus elveivel. Szerinte az ellenzéknek már akkor ott kellett v o In ai hagyni a városházát, amikor a parlamentarizmus elvének soha nem látott megsértésével az ellenzéket teljesen kirekesztették a bizottságokból. Ha ez a lemondás akkor nem történt* meg, 'amikor a többség sértette meg a parlamentarizmus elvét, akkor a Zilahi Kiss megválasztása alkalmából való kivonulás csak azt 'jelentheti, hogy az ellenzék visszaadja ai kölcsönt és ezúttal az ellenzék sérti meg a páriámé ntariz- m us elvé t. Ez volt Rassaynak a véleménye- az ellenzék azonban olyan mélységes elkeseredést érzett Zilahi Kiss alpolgármesterré való választása fölött; hogy ennie k a sértő aktusnak lezajlása után egyetlen pillanatig sem akart tovább statisztálni Wolffék diktatórikus játékánál. Döntöttek tehát a lemondás mellett és ennek a döntésnek alávetette magát mindenki, elsősorban az a Rassay Károly, aki a mandátum letételét nem tartotta időszerűnek. A közgyűlési terembe való viss® átérésről azonban szó sem lehet. Ez ma már tökéletesen idejét múlt gondolat. Pedig bőven történtek kísérletek, ho>gy az ellenzéket álláspontjának megváltoztatására bírják, mindezek a kísérletek azonban teljesen meghiúsultak. Hiába bizonyították többen is, hogy a polgár- mester csak ia saját és nem a törvényhatósági bizottság nevében vette tudomásul a lemondást, tehát sem jogi, sem politikai akadálya nincs annak, hogy a lemondás visszavonását tudomásul lehessen venni Mindezek dacára egyetlen"ember sincs a lemondott bizottsági tagok között, aki a lemondás visszavonásának gondolatával foglalkozzék. Az egyik kiváló ellenzéki vezérférfiu megállapitjása szerint nemcsak, hogy senki sem sajnálja azt, hogy lemondott, ellenkezőleg mindenki végtelenül örvend annak, hogy a közönség szélesebb rétegeiben milyen rokonszenves visszhangra talál az ellenzék erélyes magatartása. Ha van valami sajnálnivaló, iáikkor a,z csak az, hogy már korábban nem hagyták ott a közgyűlést. Wolffék legújabb narkózisa Wolffék köréből bukkant föl az a tendenciózus hir, hogy a kormány hat hónappal meg akarja hos'Zr szabbitami a törvényhatóság mandátumát. Ez ismét nem lehet mlás azonban, mint az a régóta ismert narkózis, amellyel Wolff Károly szokta hiveit elkábitani. Amikor a legnagyobb a veszedelem, amikor legtisztábban cseng a kurzus halálharangja, ez a hir minden ilyeq alkalommal .makacs következetességgel és irigylésre méltó pontossággal fölbukkan. Ma azonban már aligha vannak olyan hiszékeny emberek a többségi párton, akik ebben az átlátszóan tendenciózus hírben hinni mernének. Történik ez akkor, amikor a kormány egymás után több ellenzéki politikussal tárgyal a városi ügyekről és amikor a kormány igen komolyan fontolgatja, nem volna-e is z ii kséges tényleg Wolffék ellenőrzésére kormány- biztost küldeni a városházára. Az utóbbi niapokban már neveket is emlegettek, mint főpolgármestert, vagy jövendőbeli kormánybiztost éis ezek között a nevek között valószínűségben is kiemelkedett Lukács Ödönnek a neve, aki a nagyváradi közigazgatás élén igen kiváló névre tett szert. Lukács Ödön múltja, tudása és higgadt politikai megiontoltságia nem volna ellenszenves Budapest lakossága előtt és aiigha merülne fel kifogás az ellen, hogy Wolffék egyeduralmát, ellenzék hijján, legalább a kormány bizalmas embere figyelje és korlátozza. Az a gondolat tehát, hogy a törvényhatóság mandátumát éppen most hosszabbitsíák meg, nemcsak lehetetlen, de egyszersmind provokáló jelentőségű lenne nemcsak a,z ellenzékkel, de Budapest egész lakosságával szemben is. Beszélnek politikai körökben uj városi párt alakulásáról is, amely az elterjedt hírek szerint föképen a vagyonosabb polgári rétegre számítana. Ez a párt — mondja a híradás — kapcsolatban volnia magával a miniszterelnökkel és vezéréül olyan kivaló közéleti tényezőt óhajtanak megnyerni, 'aki eddig aktiv politikával nem foglalkozott. A szervezés munkaiát, mint mondják, legközelebb megkezdik. Ennek a hírnek alaposságát ma még ellenőrizni lehetetlenség és nem is, igen lehet tudni azt sem, hogy kire gondolnak, amikor a közéleti tevékenységtől eddig távolálló férfiúról beszélnek, mint vezérről. Egy kormánypárti városházi pártnak adott vezérei vagy vezetői vannak a városházán és ha a. kormány tényleg ezzel a gondolattal foglalkozik, nem kerülhet nagy megerőltetésébe az, hagy Wolffék pártjából a rendelkezésére álló- eszközökkel leoperálja azt /a részt- amely hajlandó volna a középidőn haladni' és- amely már torkig van W-olffék uralmával, csak éppen a- hatalom nyújtotta előnyökhöz ragaszkodik. Azt kell hinnünk tehát, hogy nem uj vezérek kereséséről van szó, hanem igenis airról, hogy a kormány meg akarja találni a megfelelő utat arra, hogy végeszakadjon ö városházi szélsőséges uralomnak. A nemzetgyűlés in- demnitási vitájában Pakots József demokrata és Peyer Károly szociáldemokrata képviselők szélesen, alaposan és hozzáértéssel foglalkoztak a városházi problémával, megvilágították a lehetetlen helyzetet, amely ott -aizi ellenzék kiüldözésével előállott, egyszóval azi ország közvéleménye elé vitték azt az Augias-istállót, amelyet ett a mai rezsim megteremtett. Különös azonban az, hogy ezekre az égető kérdésekre sem gróf Bethlen István miniszterelnök, sem Rakov szky Iván belügyminiszter egy szóval sem reagáltak az indemnitási vitában történt felszólalásukban. Aligha lehet tehát nőst gondolni, mint hogy a kormánynak més eddig nem volt módjában a városházi helyzet szanálása tekintetében végleges ■elhatározásra jutni. A politikai helyziet miaga olyan, hogy az országos politikában is minden pillanatban sorsdöntő változások történhetnek, ez lehet az oka annak, hogy a kormány a városházán sem laikar elhamarkodottan a diolgok tökéletes megér ése előtt cselekedni. Ami azonban késik, nem múlik és a döntés tsiemmi esetre sem történhetik Wolffék javára. Hadüzenet a toronyóráknak Népszámlálás és katalógus készül Budapestnek nem igen vannak olyan toronyórái, amelyek, mint például a prágai, történelmi neve'ze- tes.ségüek vagy különös érdekességnek lennének. A budapesti toronyórák sablonosán hol korán, hol későn, de lehetőleg sohase pontosan,, elütik a maguk ütni valóját. Se Színe, se érdekessége nincs azonban annak, ahogyan ez törteink. Az időjelzésben általában Budapestnek nem igen vannak specialitásai, hacsak azt nem említjük meg. hogy a kommunizmus bukása óta Budán újra „lövik a delet“. Most azután hadjárati indult meg a toronyórák ellen, amelyek, szegények, ugyan senkinek sincsenek útjában, de amelyeknek kezelési költségeit rnegso- kalták a városházán és ezt az összeget fölösleges' kiadásnak minősítették. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy a toronyóráik fönntartása teljesen illu- zórius, akkor, amikor a fővárosnak nyilvános órái vannak. Arról természetesen nem szól a krónika, hogy se a toronyórák, se a nyilvános órák nem járnak pontosan és ha a közönség nagy fölzúdulása után megreparálták is a nyilvános órákat, azok ma is mintaképei a pontatlanságnak és e tekinlíletben talán az öreg. rozoga toronyórák még mindig iobb és megbízhatóbb barátai .a közönségnek. Tény azonban az, hogy a fővárosnak a toronyórák sok pénzbe kerülnek. A pénzügyi bizottságnak alig van ülése, amelyen ne szerepelnie előterjesztés egy-egy toronyóra megjavításáról. A pénzügyi bizottság már régebben megállapodott abban, hogy legyen a főváros kegyelettel az öreg toronyórák iránt, hagyja meg azokat, de ne központilag történjék a javításuk, hanem az elöljáróságok utján, ahol ez nagyobb gonddal és gyorsabban hajtható végre. Eölmeirülltl az az ötlet, hogy népszámlálást rendeznek a toronyórákról. Joannovich Pálé az érdem, hogy fölvetette a toronyóra-kataszter gondolaNYÁRI ORFEUM casino de paris HERMINA-ÚT 65. __________ ANGOL PARK MELLETT Es ténként 1/2r0 órakor az augusztus havi szenzációs nagy VARIÉ T É H U S O R. DR PAJOR SZANATÓRIUM Budapesti Vili., Vas-utca 17. szám Ideg-, belbetegek és üdülők gyógyhelye. Vizgyógyimézet. Diétás konyha. Sebészeti-, urolog- és orthopädlai osztályok. Külön szülészeti és nöosztály. Árak mérsékeltek.
