Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-04 / 27. szám
27. szám. Tizenkettedik évfolyam Ara 60 korona Budapest, 1923. julius 4 ^maiiiaiiiomm§rBmdgaia»imnai8tg»iBiHBigmiiiaiHia88§Bigia!jiBnin»ggii8Q8i8E3Kgo s^sciHsagsgpgsassess^iiisg ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 3000 korona. Félévre 1500 kor. □ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban vArosi, politikai és köhetilap FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám ■%*« Versengésazalpolgármesteriáilásért Zilahi Kiss Jenő programmbeszéde Hosszú vajúdás után végre kiírták a pályázatot az alpolgármesteri állás betöltésére, amely Rényi Dezső távozásával üresedett meg. Rényi Dezső már háromnegyed esztendeje ül a villamosvasút vezér- igazgatói székében, alpolgármesteri állásának betöltéséről azonban mostanáig nem esett komolyan szó. Annál több történt azonban háromnegyed év alatt a kulisszák mögött. Nyíltan beszélték, hogy a pályázat kiírásával való amerikázásnaik az az értelme, hogy Csilléryék Zilahi Kiss Jenőt akarják nem is a harmadik, úgynevezett alpolgármesteri címmel és. jelleggel fölruházott tanácsnoki állásra, hanem a második alpolgármesteri állásra jelölni és megválasztását minden erővel keresztülvinni. Hogy letettek-e Csilléryék erről a szándékukról, ma még nem leihet tudni; de bizonyos, hogy Zilahi K is s t teljesen el nem ejtették. A forgalomban levő kombinációk között az a legvalószínűbb, hogy Csilléryék hajlandók kiegyezni ötven percentre. Menteni, ami menthető és hanyatló uralmuk utolsó hónapjaiban Zilahi Kiss Jenőt legalább a; harmadik alpolgármesteri székben szeretnék elhelyezni. Hu igaz az a véleményváltozás, akkor ezt Ereky kilépésének és Usetty lemondásának kell tulajdonítani. Ma már ugyanis bizonyos:, hogy ha a Woilff-pártbaiii nem állott is be a minden pillanatban várható nagy szakadás, a közgyűlési erőviszonyok mindeneSiWtre megváltoztak, legalább is — a titkos választások esetében. Az alpolgármestert természetesen titkosan választják és igy Csilléryéknek semmi kétségük sem lehet abban, hogy a második a 1 p o 1 g á r m ;ei s, t ei r i állás b et ö lit é s é n é 1 Zilahi Kissi Jenő feltétlenül m e g. b u k i k, mert a keresztény községi párt nagy többsége nem hajlandó frontot csinálni .olyan kiváló és keményj eile mii férfiúval szemben, mint B u z á t h János. A számítás tehát csak az lehet, hogy kompromisszumot lehet csinálni Búzát-h Jánosnak második és Zilahi Kiss Jenőnek harmadik alpolgármesterré való választása között. Nem tehetetlen azonban az sem. hogy még ebben a kompromisszumban is erősen csalódni fognak C s i 1 lé r y é k. A párt többségében ugyanis az utóbbi időben erősen felülkerekedett a jobb belátás, amely ma már szánja- bánja azt is, hogy a tanácsot B ó d y. Déri, Ha r- rer, Vita, Kemény elejtése után úgy alakította meg, amint megalakította. Ezek továbbhaladni ezen az utón többé nem hajlandók. Amig tehát Buzáíh Jánosnak második alpolgármesterré való választását a tighatárczoííabban biztosra veszik, sőt abban is reménykednek, hogy Zilahi Kiss Jenő erre az állásra pályázni sem fog: addig a harmadik alpolgármesteri állásért való küzdelemben Bérezel Jenő és Csupor József tanácsnokok sanszai növekednek igen erőse n. A választást az fogja eldönteni, hogy az ellenzék milyen álláspontot foglal e 1. Aki mellé az ellenzék és a többségi párt megfontoltabb része fog állani, az győz Zilahi Kisis Jenővel szemben. Számolni kell azonban még egy igen fontos eshetőséggel és ez az, hogy meg lehet-e valósítani a műszaki képesítésű tanácsnokoknak alpolgármesterré való választását. Ebben az esetben ugyanis Fock Ede tanácsnok, az ut- és csatornaépítő ügyosztály kiváló vezetője, a legszebb reményekkel vesz részt a küzdelemben. Fock Ede érdemeit a Fővárosi Hírlap hasábjain, ahol a legteljesebb megértéssel és méltányolással szoktuk kisérni az ő működését, fölösleges ebből az alkalomból méltatni. De a főváros törvényhatósági bizottságának tagjai is, akár a jobb. akár a baloldalon helyezkedjenek el azok, tisztában vaunak azzal, hogy a fővárosnak igen nagy szüksége volna erre a reprezentatív egyéniségre az alpolgármesteri székben. Ma tehát még jóslatokba bocsájtkozni nem lehet, de valószínű az, hogy a második alpolgármesteri állásira egyhangúlag választják meg Buzáth Jánost, inig a harmadik alpolgármesteri állásnál Bérezel, Csupor és Fock tanácsnokok igen nagy eshetőséggel veszik fel a küzdelmet Zilahi Kiss Jenővel szemben. Zilahi Kiss természetesen erőteljesen készül a választásra és máris Programm beszédet mondott a mohácsinti vacsorán. Enne a progiramm- beszédre M annheim zsidó hitoktatónak szalagutcai afférját használta föl apropónak. A Szózat tudósítása (Szerint Homontnai Tivadar fölszólalóba után Zilahi Kis.s Jenő emelkedett szólásra és fölemlítette a szalagutcai iskola botrányát, amikor egy zsidó tanító azt tanította tanítványainak: „ha zsidót látnak ütni, védjék meg, die ha | Előkelő várospolitikustól, aki a közeljövőben nagy szerepre hivatott, kapjuk a következő nagybecsű információt: W o 1 f f Károly a múlt rendkívüli közgyűlésen B e d ö bizottsági tagnak adott válaszában az ismert latin szállóigét használta: parturiunt monies,, na.scitur ridicuius mus. Azt akarta kifejezésre juttatni ezzel a vezér, hogy a Bedő által delegált tizenöt tagú igazgatóságból senki sem maradt meg, mert valamennyien kijelentették, hogy nem vállalják az igazgatást. W o 1 f f Károly taktikailag igyekezett egész a kétségbeesésig kihasználni azt a helyzetet, hogy senki sem akarja vállalni a villamos vasutak igazgatását. Bedő Mór beszédében nagyszabású an és nagy méretekben leteritette a városi villamos vasutak jelenlegi igazgatását és a vezér kertelve másról beszélt, taktikázott, elcsavarta a dolgokat és hangulatra pályázott: ugyanazzal a módszerrel válaszolt Bérlőnek, amely politikáját jellemzi, örökké csak hangulatot akar kelteni, örökké csak hangoztatja, hogy elindul a megkezdett utón és tán-torithatatlanul megy tovább, de senki sem tudja, hogy mi az a megkezdett útja és őneki magának, a hatalmas vezérnek homályos ideája sincs arról, hogy tulajdonképen mit is akar. Fia valakire el lehet mondani, hogy nasci- tur ridicuius mus, — ezt Wolff Károly nagyhangú frázisaira feltétlenül lehet. Megkezdette a főváros közgyűlésében működését re-tteiítheteitlem oroszlánként, folytonosan romok eltakarításáról beszélt és alkotómunkát helyezett kilátásba és most, amikor már közel van hároméves uralkodásának szánalmas vége, látjuk, hogy semmit nem ért el. semmit nem alkotott és romokat nem takarított el, hacsak romok eltakarításának nem nevezzük azt, hogy sok szegény családnak jogtalanul elvette a kenyerét, csak azért, mert ezek a becsületes, derék budapesti polgárok a kommunizmus alatt é p p u g y meg merték a kenyerüket kere s; n i, mint ahogy Wolff Károly é s, vezérkarának sok tagja megmaradt állásában. Körülbelül két esztendővel ezelőtt nem a saját ideájából, hanem a párttagok kéréséne kijelentette, hogy az üzemeket meg fogja vizsgáltatni és a szakértőkkel felül fogja vizsgáltait,ni és mindaddig nem lesz Budapesten tarifaemelés, amíg Wolií Károly nem látja tisztán a főváros üzemeinek pontos elszámolását és mindaddig nem nyugszik, amig az üzemekben rendet nem teremt. Most, két esztendő elmúltával látjuk azt, hogy szajkómódra mondotta el ezeket a nagyhangú kijelentéseket a vezér, mert hiszen azóta az ötkoronás villamostariíáról kétszáz koronára keresztényt ütnek, hagyják ütni. Ez mutatja, hogy milyen gonoszszándék u, v e s z e cl e 1 m c| s ellenséggel állunk szemben. Kijelenti, hogy a keresztény községi párt a tájvédelmi gondolat alapján áll. mert ebben látja a nemzet boldogulásának egyedüli útját s lehetőségét“. Ez után a progranimbeszéd után Zilahi Kiss Jenőnek nincsen kétsége abban, hogy meg fogják . | választani alpolgármesterré. emelkedett a v i t e 1 d i j, azóta ,a g á z és villanyvilágítás ára megszázszoroző- d o 11, a v i z d 1 j a k olyan hihetetlen magasságba emelkedtek, hogy ma már lassanként minden pohár viz egy koronába kér ii I, szóval a vezér frazeológiája gyerekes mellveregetésnek bizonyult, mert hiszen az ő megkérdezése nélkül emelték a tarifákat és ő nem is tudta, hogy neki nincs joga és hatalma a tarifa- emeléseket megakadályozni, mert annyira nincs tisztában a főváros ügyeivel, hogy pártjával megszavaztatta az üzemvezetőknek azt a jogot; hogy a közgyűlés megkérdezése nélkül emelhetik díjszabásaikat. Mikor ezt a szavaló fővárosi vezért összehasonlítjuk a régi fővárosi vezérekkel, akiknek ideáik, terveik és alkotásaik voltak, akkor látjuk, hogy a nagybeszédü Wolff Károly összes frázisai után: nas- citur ridicuius mus. Végre is, hogy ha Wolff Károly az üzemekhez nem ért, mert soha életében nem foglalkozott közgazdasági és annál kevésb'oé üzemi kérdésekkel, azt hihetné az ember, hogy legalább a közigazgatási kérdések iránt van fogékonysága. A múltban Budapest székesfőváros törvényhatósági ' bizottságának tekintélye és hatalma volt, a tanács feltétlenül engedelmeskedett a törvényhatósági közgyűlésnek és a törvényhatósági bizottság minden határozatát sietett végrehajtani. Amióta Wollt Károly ál! a többség élén és az ö akarata érvényesül a főváros közigazgatásában, azóta teljes anarchia kapott lábra a városházán. Senki sem parancsol és senki sem engedelmeskedik. Budapest fővárosának a pénzügyi adminisztrációja még soha nem volt annyira magára hagy atya, mint a jelenlegi rezsim idején. Sipőcz Jenő polgármesternek fogalma sincs arról, hogy mi történik a városházán. Ö barátjával, Wolff Károllyal, f a j v é- delmi és világnézeti filozofálásban tölti el idejét, miközben búsulnak a világ romlásán. Elképzelhető, hogy mit beszél ez a két nagytudásu ember egymással, mikor összeülnek. Budapest legnagyobb problémájához, a közüzemekhez nem értenek, a közigazgatásról, Budapest székesfőváros pénzügyeinek vezetéséről adatok nem állnak rendelkezésükre és nem is tudják, hogy ilyen ügyei vannak a fővárosnak, mert ha tudnák, akkor nem tűrnék el egy pillanatig sem azt, hogy a főváros minden ügyosztályában ma az történik, amit az egyes ügyosztályok akarnak és egyetlen tanácsnoknak sem jut soha eszébe a polgármestertől előzetesen megkérdezni, ha valamit akar csinájni, mert úgyis tudja, hogy az a tipikus válasz jön rá: — Csináljátok úgy, ahogy jónak látjátok! Á kutya ugat, a karaván halad... ... és — nascitur ridicuius mus!
