Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-04 / 27. szám
2 Wolff vezér ur pedig hozzá sem mer szól az ilyen dolgokhoz, mert nem akarja magát b 1 a m á 1 n i a főváros i ig a z i nagy ügyeinek irányításával és rábízza alvezéreire az ügyeket, akik pedig, mint igazi nagy talentumok, a közélelmezés jelentéktelen tigyúvel molesztálják Vájná tanácsnokot, elsírják keserveiket, hogy a kisszatócsok és vásárcsarnoki árusítók milyen visszaéléseket köveknek el. A többi alvezérek azzal foglalkoznak, hogy a f ő- város tisztviselői közül melyiknek zsidóasszony a felesége, melyik v o li t szabadkőműves, melyik nem jár fel a W o 1 f í-p ,á r t szervezeteibe és néha-néha még azon is törik fejüket, hogy az egyes fővárosi intézményeknél fellocsolják-e az udvart és miért nem söprik a gyárépület előtt a járdát. Szóval! az alvezérek olyan apró ügyekkel foglalkoznak, amelyek egészen az ő észjárásukhoz illenek, de anagy ügye k- k e 1 nem képesek foglalkozni, mert ahhoz már komoly munka és nagy áttekintés szükséges és- ez náluk éppúgy hiányzik, mint vezérüknél. Wolff Károlynál. És ez a kiskaliberű veizárkar irányit egy több mint száz tagból á 1 il ó p ártó t és ha a párttagokban még van egy kis akaraterő és lelkesedés,, hogy dolgozzanak, az alvezérek lehurrogják a szorgalmasabbakat, mert félnek, hogy akkor azok jutnak a Nagymogul közelébe és ők kiesnek a gráciából és a következő választásnál nem lehetnek listavezetők. Ez a kicsinyes, élettelen és tartalmatlan vezérkar egyenesen a falnak viszi neki ni a többségi pártot és abban ,a hitben él, hogy a közönség majd a következő választásnál is felül a frázisoknak és rájuk fogja adni szavazatát. Mi. akik a múlt tapasztalataiból látjuk, hogy ezek az emberek semmit nem csinálnak és nagyon is tisztában vagyunk vele, hogy mit kellene csinálniok, majd a választóközönségnek is meg fogjuk magyarázni azt, hogy Budapest leziiHesztésében a legnagyobb felelősség Wolfí Károlyt és szükebb vezérkarát terheli, mert tudatlanságukban és gőgjükben annyira elszigetelődtek még saját pártjuktól is, hogy inkább semmit) sem csinálnak meg, mintsem hogy a többségi pártiban bármelyik tagnak az ideája megvalósuljon. Ha nem őtőlük jön egy gondolat, akikor az a gondolat eleve -rossz, miután pedig nekik gondolataik nincsenek, a nagy frázisok tömkelegéből a közigazgatás terén is Wolff Károly ur szóáradatára: nais- citur ridiculus mus. Egyben azonban nagy a Wolff Károly-féle vezérkar éis ez az ellenfél terrorizálása. Mikor az ellenfelet le kell kic-sinyeini, mikor a kisebbséget a bizottságokból ki kell zárni, mikor az ellenzéki választókat meg kell fosztani választójoguktól, vagy mikor öklöt kell mutogatni arra az esetre, ha és-szel 'és taktikával nem tud győzni Wolff Károly ur, akkor nagyok ők, akikor nagy az ő vezérkara. És van egy specialistájuk, aki abban nagy, hogy nyugodtan tud aludni egy ágyban, amely alatt 18 kilogramm e k r a z i t í e k- s z i 'k. Dsetty lemondása Rettérepesztl a (űolff-pártot Készül a városházi egységespárt — Sipőcz polgármester agresszív beszéde a Mohácsi-úton A Fővárosi Hírlap már a múlt héten beszámolt arról ,a várható eseményről, hogy U s e 11 y Ferencnek, a keresztény községi párt hosszú időn át volt alelnökének és Wolff Károlynak, a párt vezérének utjai elválnak. Ez az esemény, amely természetes következménye volt, a pártban uralkodó állapotoknak, az elmúlt héten be. is következett. Természetes volt ez, hisz Useitty Ferenc politikailag Huszár Károly keresztény politikáját követi, ennek a mérsékelt szárnyához tartozik és ha Huszár Károly meg Usetty Ferenc egy politikai csoportnak tagjai is Wolff Károllyal, mégis mindenki tudja, hogy ezt a két szárnyat egy egész világ választja el egymástól. Ugyanilyen élesek az ellentétek a községi pártban is, ahol Usetty Ferenc nyiltan észrevehette., hogy sem néki, sem a vele tartó csoportnak nem lehet sok keresnivalója a párt keretein belül. A Wolff-pártban a vezér zengő szónoklatokkal szórakozik, a pártot pedig Csilié r y András és Buday Dezső bölcsessége vezeti. Usetty Ferenc egyelőre csak a pártban viselt alel- nökségről mondott le, aligha lehet azonban kételkedni abban, hogy ez az esemény hatalmas repedést idézett elő a Wolff-pártban, amely repedést többé semmi erővel és semmiféle anyaggal nem lehet ö s s z e foltoz n i. A bomlási processzus, amely E r e k y Károly kilépésével kezdődött meg, most van igazán kifejlődőben és nem lehet benne kétség, hogy a legközelebbi idő Wolíf Károly pártjának teljes szétzül lését fogja meghozni. Amit azonban minden alkalommal hangoztattunk, hogy tudniillik ez a bomlás akkor lesz teljessé, amikor Wolffék az országos politikában is teljesen a kormány ellen fordulnak, természetesen most is igaz. Usettyék addig maradnak benn a pártban, amig Wolffék nem mondanak le a ma folytatott látszólagos kormánytámogatásról. Abban a pillanatban, amikor Wolff Károly őszintén és politikushoz méltóan fölfedi kártyáit, abban a pillanatban készen áll a városházán egy a kormányt támogató egység'ispárt mintájára alakuló községi párt, amelynek résztvevőit nem nehéz már ma is felismerni. Igazán nem titok, hogy Wolff Károly szöges ellentétben áll gróf Bethlen István kormányzati politikájával szemben és nem titok az sem, hogy ma már Wolff Károly jobbíelé sokkal messzebbre sodródott el attól a bizonyos aranyközéputtól, mint amennyire a legszélsőbb baloldali politikusok állanak balfelé. Az ő kormánytámogatását ma már kétes- értékűnek se.m lehet mondani és ha mégsem számol le Wolff Károly politikai elveivel, annak egyedüli oka az. hogy ameddig lehet, az utolsó pillanatig kezében akar ja tartani a városházi hatalmat. Még ö sem lehet annyira szűk látókörű, hogy föl ne ismerné a helyzetet. Hiszen nagyon jól tudja, hogy abban a pillanatban, amikor az országos politikában a maga egyéni útjára tér, kinyújtja kezét a kormány és foszlányokká szaggatja azt a községi pártot, amelynek ma még Wolff Károly ,a vezére és amely a törvényhatósági bizottság közgyűlésén a bizottsági tagoknak csaknem kétharmadát foglalja magába. A hatalmat, a vezérséget eldobni azonban az ellenzékiség keserű kenyeréért, az elvekért, igazán nem könnyű dolog. Hogy Wolffék mennyire számolnak bukásukkal, annak jelei leginkább meglátszanak azokban az elkeseredett beszédekben, amelyeket mostanában különböző banketteken mondanak. De ugyancsak kiérzik ezekből a beszédekből az is, hogy Usetty lemondására vonatkozó pártkommünikék csak szépítik a dolgot. Elmondották e kommünikékben, hogy Usetty csak az alelnöki á 11 á s r ó j mondott le, de egyben megmarad t o v á b b ír a i is Wolíf Károly hűséges alattvalójának. Hogy menynyire nem igy van az, azt bizonyítja Sipőcz polgármesternek a mohácsiuti pártvacsorán elmondott beszéde, amelyben a Szózat tu dós it ás,a szerint a következőket mondta: — Az arany középutasok alkudozó elve megdőlt. Sokan gyáván, hitszegő e n elhagyták a hajót. Usetty Ferencen áll, hogy erre az agresszív polgármesteri mondatra megadja a választ. Van azonban ennek a polgármesteri beszédnek olyan része is, amely ellen Budapest egész polgárságának tiltakoznia kell. Ha Sipőcz Jenő Wolff Károly kegyelméből lett is Budapest polgármestere,„attól a pillanattól fogva, amelyben a polgármesteri széket elfoglalta, mégis csak Budapest egész p o 1 g á r- ságának szolgájává kellett volna lennie. Egyelőre azonban tudomásulveszi Budapest népe, hogy Budapest polgármestere nem alkuszik meg és nem fog kezet Budapest népének többségével és Budapest népének többsége eszerint fog cselekedni. Budapest, 1923. július 4. A főváros és a kormány Budapest kívánságai a forgalmi a$ó, fogyasztási adó és a hatósági üsztellátás korul K ál lay Tibor pénzügyminiszter, mint, isme- i eles, törvényjavaslatot készített a városok háztartásának rendezéséről. Ez a törvényjavaslat Budapest szekesfovamost épp úgy érdekli, mint a vidéki városokat, amelyekinek körében nem tartják elegendőnek a városok számára átengedett adók jövedelmét és igy a k o ii m á n y javaslata .ellen harcot kezdtek. A héten — amiről a lapok nem emlékezteire meg a varosok kongresszusa fölkérésére Szeri tpáli István ,nemzetgyűlési képviselő, aki ■tudvalévőié.? Miskolc város polgármestere volt, ebben az ügyben tanácskozásra hivta meg a városok képviselőit. A főváros maga nem fejt ki elég erős akciót a pénzügyminiszter szűkmarkú javaslatával szemben és igy nagyfontosságunak kell tartani a városok nemzetgyűlési képviselőinek értekezletét, amely igen erőteljes módon nyilatkozott a pénzügyminiszter javaslata ellen. A városok nemzetgyűlési képviselői között — ezt. mindenekelőtt meg kell állapítani — jelentős többségben vannak az ellenzéki képviselők és ilyenformán a harc. amely a javaslat körül ki fog fejlődni, eredménnyel biztat. Egyben azonban fontos az is, hogy azok1 a kormánypárti képviselők, akik városokat képviselnek a nemzetgyűlésben, az egységes pártban magában fogják megindítani a küzdelmet. A városok nemzetgyűlési képviselőinek értekezlete szükségesnek mondta ki. hogy a kormány a lehető legsürgősebbem adjon előleget a városi üzemek fenntartására. Ugyancsak kívánják. hogy a városi tiszt v is előkis megkapják ugyanazokat a rendkívüli segélyeket, amelyeket az állami tisztviselők kapnak. A főváros szempontjából fontosak ezek a határozatok és követeléisek, de még fontosabb az a kivánság, hogy a városoknak a forgalmi adóból való eddigi egy ható dós ír ész e sédé s i százalékát emelje föl a kormán y. Követelik továbbá, hogy a kormány a fogyasztási adóknak a békebeli díjtételeit a mai viszonyoknak megfelelően állapítsa meg és az állami f o g,y a s z t á $ i adókat engedje á t a városoknak. Kívánják végül, hogy a hatósági közellátásban részesitendők körét a kormá n y terjessze ki úgy, hogy abban a 'keresetnélküli, vagy a csekély keresetre támaszkodó, főleg hadiözvegyek és árvák is részesüljenek, mert különben ezel-o a vámosok támogatására szorulnának, de a városok mai nehéz gazdasági helyzetükben nem tudnak a nyomorgóiknak segítésére lenni. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlési képviselők memorandumot szerkesztenek a városok nevében és az,t legközelebb a kormány elé terjesztik. Résztvet- tek az értekezletem Budapest képviselői is pártkülönbség nélkül és igy remélhető, hogy párt közi akció fog létesüli: i, amelynek megnyugtató eredményeket, kell hoznia. Ugyanekkor a városházán is uj mozgalom észlelhető a kormánynak a fővárossal szemben fönnálló tartozásai kérdésében. Legutóbb ugyanis az egyik bizottsági tag azt a kívánságot vetette föl, hogy a főváros szólítsa föl a kormányt, fizesse meg azt a f é 1 m i 11 i á :r d o t, amellyel ápolási dijak fejében 'tartozik a fővárosnak. Külön akcióra készül a főváros a hatósági lisztellátás kérdésében is. A tanácsnak ugyanis az az álláspontja, ami ikiiilönben a városok nemzetgyűlési képviselőinek értekezletén is kifejezésre jutott, hogy a szegény néprétegekről föltétlenül gondoskodni kell. A hadiözvegyek, hadiárvák, hadiroikikantak ellátásán kívül Budapest lakosságának legalább tiz százaléka rászorul az olcsó lisztellátásra. A tanács mindezeket a kormányhoz intézendő memorandumban szándékozik elmondani és ebben a memorandumban rámutat arra is, hogy a gabona áralakulása lényegesen meghaladja a korona értékcsökkenését. Kifej'tó a tanács, hogy amikor a kormány súlyos pénzügyi helyzetére hivatkozva megvonja a nélkülözök és nyomorgók olcsó lis ztellátását. ugyanakkor milliárdos kedvezményeket ad a gazdáknak. A városházán nem solki reményt fűznek ahhoz, hogy — ismerve a kormány közélelmezési programmját — ennék a memorandumnak valami komoly eredménye lenne. Á SZIGETI ERNŐ BANKÜZLET AZ EGYEZMÉNY TAGJA V, HAJNAL-U. 8 TELEFON 110-18
