Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-01-11 / 2. szám
4 ezt öi szegény Budapestet, amelynek ilyen polgármestere van.“ Hát ha ez sem ■zsidó dolog, akkor igazán nem tudjuk, mi az. Most már indexre került volna Malcsine r-rel és a Kurir-ral együtt Huszár is; ám egy kis baj történt. Vasárnap este sürgősen, még a hétfői lapokban válaszolni kellett Sipöcz polgármesternek Huszár Károly vádjaira. De hol? A kurzus kedvenc kőnyomatosai azonban vasárnap nem jelennek meg. Mit volt mit tenni? Megint csak a ..zsidó“ Malcsinerhez kellett fordulnia a „keresztény“ Sipöcznek. És a Kurir megint zsidó dolgot csinált. Hozta ugyan Sipöcz nyilatkozatát, de megspékelte azt Huszár Károly újabb válaszával. Huszárról pedig bebizonyosodott, hogy goromba ember, akivel nem érdemes kikezdeni . . . A portómentesség megszűnése és a kerületi elöljárók, Hegedűs Lóránt országmegváltó ötlete volt az is, hogy eltörölte a portómentességet és most a hivatalokban is hivatalos bélyeget ragasztanak a levelekre, ami azt jelenti, hogy az állam az egyik zsebéből kiveszi a pénzt, amit a másikba betesz. Sóit ráadásul még a bélyeg előállítását is meg kell fizetni. Ennek az egész intenciója nem lehet más. mint a városok és községek megadóz tatás a. Ha már az állam a városok megsegítése helyett azokon akar eret vágni, legalább pausaliter kivánna velük megegyezni, hogy egyéb kellemetlenségek elkerülhetők legyenek és hogy a bélyeg-mizériák megszűnnének. Hogy milyen állapotokat teremt ez a helyzet, mutatja a budapesti kerületi elöljárók panasza. A kihá- gási illetékkel kiszabott pénzbüntetések nagy részét ugyanis a terheltek posta utján szokták törleszteni, de most megfeledkeznek arról, hogy a portómentesség megszűnt. Az elöljáróságok ilyen esetekben a beküldött összegből vonják le a portót, ami által bizonyos kis hiány áll elő. Ha az elöljáróságok most ezeket a kis összegeket be akarnák hajtani, az adminisztráció nális költségek talán tiz- huszszorosát tennék ki a behajtandó összegnek. Ezért most azt kérik, hogy a dj ai- nak nekik felhatalmazást kihágás} pénz büntetési csekkszámla nyitása- r a. Ezzel el lenne intézve a kellemetlenség, amelyet a portómentesség megszüntetésének világmegváltó ötlete teremtett. * A főváros bérházaiban js kell kincstári haszonrészesedést fizetni. Az indemnitási javaslatban, amelyet most tárgyal a nemzetgyűlés, van , egy szakasz, amely az 1921. évi XXIII. t.-c. 17-ik §-át a következőkkel kívánja kiegészíteni: „Kincstári haszonrészesedést az 1921. év harmadik évnegyedétől kezdve fizetni kell az állandóan adómentes épületek és épületrészek után is abban az esetben, ha azok béribe vannak adva. Ez a rendelkezés azonban az 1909. VI. t.-c. 28. §-ámak a)—c) pontjaiban említett épületekre nem vonatkozik“. Az 1921:XXIII. t.-c. 17. §-ának rendelkezése szerint csak a házbéradó, vagyis a házosztályadó alá eső épületek után kell kincstári haszonrészesedést fizetni. Eszerint azokat, akik állandóan adómentes épületben laknak, nem lehetett kincstári haszonrészesedéssel megterhelni. Ilyenek az 1908. évi XXIX. t.-c. 5. §. aJapján épült Wekerle-telepi állami munkásházak és a székesfővárosnak az 1908. évi XLVÍ11. t.-c. 12. §. alapján épített bérházai. A pénzügyminiszter ezt az intézkedésit azzal okolja meg, hogy a kincstári haszonrészesedés voltaképen ai lakásoknak és más helyiségeknek bérllőit terhelő állami lakásadó. Ennélfogva! -— a fináncminisztérium felfogása szerint — nem egyeztethető össze sem az egyenlő elbánásnak, sem pedig a közterhek arányos és igazságos megosztásának elvével, hogy azok. akik állandóan adómentes épületekben bérfizetés ellenében laknak, ezen a címen mentesüljenek ez alól a közteher alól. Annál kevesbbé lenne ez igazságos, mert ezekben a házakban legnagyobbrészt olyan közalkalmazott lakik, aki a kincstári haszonrészesedést illetményképpen kézhez kapja. Vígszínház műsora. Szerda: A bálvány. Csütörtök délután: Az agyafúrt köszörűs; este: Zaza. Péntek: A bálvány. Szombat délután: Hazatérés; este: Zaza. Vasárnap délután: A liliom; este: A ibálvány. A Kamara zsúfolt házai a Sándor Mátyás III. részében a legizgalmasabb Kiarszti ütközetet, a lezuhanó hólavinát, a tüzhiallált a kráter mélyén, Szávát, a keleti hárem rabját, egyre fokozódó izgalommal kísérik. — Egyidejűleg a M i n d i g ia nő c. dráma; Dora Menichellivel a főszerepben kerül felmutatásra. Budapest, 1922. jiaMuár 11. fi TOKÉ »4» « A főváros és a korcsmái ipar igazolványok Köztudomású, hogy a kereskedelemügyi miniszter legutóbb megjelent rendelete az ita'lmérőket arra kötelezte, hogy vendéglői, vagy korcsmái ipariga- zolványt váltsanak. Köztudomású az is, hogy az iparigazolvány megszerzéséhez szükséges okmányok nem állottak az italmérőknek már azért sem rendelkezésükre, mert azokat az itailmérési revízióval kapcsolatban úgy pénzügyi, mint a közigazgatási hatóságok bekivánták és beszedték. Tekintettel arra, hogy a vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri rém delet kizárólag csak azt kívánta; hogy „az érdekeltek a szükséges lépéseket tegyék meg“, ennek a kívánságnak a folyamodók akként tettek eleget, hogy kérvényeiket eljuttatták az illetékes kerületi elöljáróságokhoz. A legnagyobb meglepetésre néhány kerületi elöljáróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a korcsmái iparengedély megszerzéséhez és kiadásához a magyar állampolgárság igazolása is szükséges. A fennálló hatályos, más törvénnyel hatályon kívül nem helyezett 1884. évi XVII. t.-c. 1. §-a szerint a magyar korona országai területén minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is. bárhol önállóan gyakorolhat. Ebből a szövegből kétségtelen, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén jogosult az ipar iizésére. Tehát az illetékes kerületi elöljáróságok helytelen álláspontra helyezkednek akkor, amikor a folyamodóktól megkívánják a korcsmái iparengedély megadásához a magyar állampolgárság igazolását. A kérdésnek azonban sok gyakorlati jelentősége nincs, már azért sem, mert mindazok, akik italmérési engedéllyel rendelkeznek, föltétlenül magyar állampolgárok és igy ezen a réven aligha lehet valakit elütni a korcsmái iparengedély megszerzésétől. Az egész dolognak, remélem, nincs vekzatorius jellege, amit különben az italmérési revízióval kapcsolatban az italmérők érezni -véltek volna. Csodálatos mégis, hogy az italmérési revízióval kapcsolatban egyesek állandóan vekzaturákról beszélnek. Hogy lenne vekzatura az, amikor egy fennálló hatályos törvény nem kíván valamit, csak a kerületi elöljáróságok tartják szükségesnek egy újabb okmány megszerzését, amely fejenként csak csekély 2—300 koronába kerül egy-egy érdekeltnek. Hozzáfűzzük még ehhez azt is, hogy tulajdonképpen ebből ^ megszerezni parancsolt korcsmái iparengedélyből az érdekeltek legnagyobb részének amúgy sincsen semmi haszna, mert az italrnérők 90°/o-ámak esze- ágában sincsen, hogy korcsmát folytasson és semmi más szándéka nincsen, minit az. hogy békességben szedje be az államnak a szesz-adót. Nagyon kevesen akarnak közülük hideg ételeket kiszolgáltatni és megelégednének azzal, ha békességes nyugodalomban hagynák őket bort, sört és pálinkát kiszolgáltatni. Dr. S! e b e ő k Dezső az ítalmérők Egyesületének főtitkára. Bilanc-kurzus. Közvetlen újév előtt a Lipták- részvények föltűnő módon emelkedni kezdtek és mint ilyenkor szokásos, a „jól értesültek“ suttogni kezdték, hogy iái részvényeket Stinnesék vásárolják. December 30-án, az ó év utolsó tőzsdenapján. 585 koronára ugrott föl a fürge papiros, január 2-án azonban ismét lecsúszott 510 koronára. Szegény Stinnes! Azt sem tudja, hogy van-e a világon Lipták 'és mégis mennyi átokkal sújtják miatta. A Lipták- nak, mint az igazán jól értesültek tudják, egészen más okból’ kellett felszökni: — az évzárlat előtt b i 1 a n c-k u r z u s t kellett produkálni. Kinek állt érdekében? Igazán nem nehéz kitalálni. December 30-án a Lipták-krécli közepén maga D é m aji igazgató intézte a vásárlásokat, ő és vezérkara minden Jubileum. Negyveneszíendős jubileumát ünnepli a legkitűnőbb és legismertebb magyar szaklapok egyike, a Magyar Kereskedők Lapja, amelyet Kormos Alfréd alapított meg. A Magyar Kereskedők Lapja, melléklapjávial, a M a g y a r Pénzügy gyei együtt azt az elvet vallotta eddig is. ami ezentúl is legfőbb programmpontja lesz. hogy a gazdasági kultúrának fejlesztése kultúránk legfontosabb feladata. Kormos Gyula áll ma a vállalat élén és a felelős szerkesztői tisztet a kiváló, gazdasági tudásban és újságírói zsenialitásban mindenki által elismert dr. Bari Ágost tölti be. Az ő működése ,a tradíciókban gazdag lapot modern nivóra emelte, aminek egyik legszebb tanuságtétele az újságnak most megjelent jubiláns száma. Differenciák a hollandiai bútor-export körűi. A Neuschlos z-L ichtig repülőgépgyár és faipar r.-t az alábbi levelet intézte hozzánk: „B. lapjuk dec. 14-i, 50-ik számában „Differenciák a, hollandiai bútor-export körül“ cimen megjelent közleményüket meglepetéssel olvastuk és annak téves tartalmát helyreigazítani vagyunk kénytelenek. Tény az, hogy Li chili g vezérigazgató urunk Hollandiába utazott, de nem a fentemlitett cikkükben jelzett differenciák eliminálására, mert arra hollandiai exportüzleteink akadálytalan és sima lebonyolításai folytán szükség nem volt, hanem uj összeköttetések létesítésére és uj üzletek megkötésére. Vezérigazgató urunk ez útjáról — a legjobb eredményekkel — már vissza is érkezett“. Az Osztrák Hitelintézet (Creditans t a 1 fl) közgyűlése elhatározta, hogy alaptőkéjét 1,250.000 darab, 1922 január 1-től osztalékra jogosító 320 korona névértékű uj részvény kibocsátásával 1000 millió koronára emeli föl. A tranzakció részleteinek megállapítását az igazgatóságra bizták. A Magyar Ruggyaníaárugyár R.-t. alaptőkéiét tízmillió koronával fölemeli. A társaság igazgatósága evégből január 18-ra rendkívüli közgyűlést hivotfi össze. A Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaság alaptőkéjét 16,000.000 koronáról 37,000.000 koronára emeli fel. A kibocsátandó uj részvényekből 40.000 darab a régi részvényeseknek 2 : 1 arányban darabonként 300 korona áron ajánltaíik fel átvételre. Az elővételi jog folyó hó 11-től 20-ig bezárólag a Magyar Általános Hitelbanknál gyakorolható. Az Ambra Egyesült Lilsörgyárak és Gyűmölcs- lepároló R.-t„ a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége, alaptőkéjét 3 millióról 10 millió koronára emelte fel. A vállalat 1920—21. évi mérlege 5.489,108 korona nyers jövedelem mellett 55,013 korona tiszta nyereséggel zárult. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacső Emii Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest. V. ker„ Ügynök-utca 8. sss. 5 I n (APOLLO* KABARÉ) a Blaha Lujza-tér 2. Telefon: József 13—26. JÁTÉKOSOK GERGELY MIK!.ŐS. S Fordította és színre alkalmazta: Dr. HEVES! SÁHDQR. m a Vígjáték. Irta : ‘R'íi'TFTTTA'Rf! Fordította : M ROBERTO ERACCO AvöLIjŰAjIIv őalla Sándor. m SS Szőllősi Rózsi Boross Géza, Kondor Ibolya, Saásdy Alice, H Áldori László uj magánszámokkal. 5J .... @j Kezdete 1j28órakor. Pénztámyitás: 11-től 1-ig, d. u. 4-től 6-íg. S5-S niozgókép>Otíhon 144^-9& " Péntek, január 13-íól PANDORA SZELENCÉJE amerikai regény 7 felvonásban. Főszerepben : Harris Milredd Chaplin és Priscilla Dean. Előadások: 5, 7 cs 9. Pénztár: d. e. »/al 1-től Val-ig és d. u. 3-tóL 5 Ünnep- és vasárnap: 4, 3/«6, ’/a8 és ’/410. Jegypénztári telefon : 182—82. «■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■'■•■■«■■■«■■■■fi tételt felvettek. Természetes, hogy az árfolyam felszökött. Január 2-án már nem volt szükség ai bilanc-kurzusna; Démanék feléje sem néztek a Liptá'knak. Uj százmilliós bank, A Fővárosi Hírlap elsőnek jelentette >ai sajtóban, hogy a Central Bank és kereskedelmi r.-t.. amelynek 25 millió koronái alaptőkéjéből 30°/<^ van befizetve, na- gyobbszabásu tranzakció előtt áll. A bank összes részvényei ma Löwe Dezső kezében vannak, uiki mintegy 8 millió korona lombard-kölcsönt adott rájuk. Ezeket a részvényeket megszerezte egy konzorcium, amelynek tagjai Stein Ármin, a megszűnt Országos Bank volt vezérigazgatója. Már k u s Sándor, a Wiener Commerzialbank budapesti fiókjának volt igazgatója és dr. Jakab László, a Parkszanatórium tulajdonosa. Ez a konzorcium, amelyhez néhány vidéki pénzintézet is csatlakozott, életre támasztja űz Országos Bank-ot. alaptőkéjét 100 millió koronában állapítja meg és magába olvasztja a, Central Bankot, annak összes aktívumával, amely áll az Andrássy-ut 20. szúrni alatt levő bankhelyiségből és Sivó (Schön) Jusztin igazgatóból. Az alakuló közgyűlést még c hónapban megtartják. »—warn bármikor jca bárhová 45 kapható s Telefon: AUTOIAXI (szám helyett)
