Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-12-06 / 42. szám
2 daságpolitikai párt egymásközött folytattak. A szerdai közgyűlés meg fogja ezt mutatni és kétségtelen az is, hogy az ellenzék éppen olyan nivós és hasznos vitát fog produkálni ezúttal is, mint a villamoskérdés {tárgyalásánál, amikor még Ereky Károly is zászlót hajtott az ellenzék tudása és objektivitása előtt. Remélni és hinni kell, hogy a többség kellőképen méltányolni fogja az ellenzék korrekt eljárását és hasznos szereplését. Úgy tudjuk egyébként, hogy az ellenzék nem fogja elfogadni a tanács javaslatát, erőteljesen fog argumentálni mind a két francia javaslat ellen, mind a kettőt elfogadhatatlannak fogja minősíteni és be fogja bizonyítani, hogy Budapest lakosságának teherbíró képessége messze alatta van annak, hogy ilyen terheket viselhessen. Az ellenzék az eddiginél lényegesen erőteljesebb ellentállást fog követelni a tanácstól és elvárja azoktól, akik december 14-ikén Párisban a fővárost fogják képviselni, hogy a legnagyobb eréllyel védelmezzék meg a főváros lakosságát és vagyonát a francia hite- tezők profitéhségével szemben. Ezt az ellenzéki eljárást, felfogást és akciót a legnagyobb rosszindulat sem nevezheti haza- fiatlan, vagy érdekpolitikának. • • • A vásárpénztár nem tehet róla, ha Wolff Károlynak olyan ötletei vannak, amelyek a vásárpénztárral is foglalkoznak. Minapi nagy kirohanása, amely alkalommal súlyos kaszája alatt hullottak az üzemi igazgatók, mint a frissen sarjadt széna, hozott még egy szenzációt, fiadat üzent a bankoknak, az üzemeknek és áldott jó, meleg szivére szorította a vásárpénztárt, amely szegény, azóta is' didereg, mint a kocsonya. Egészen bizonyos, hogy Wolff Károly legújabb szerelmének, a vásárpénztárnak fenyegetésképen való megjelentetése a szi- . nen, egyetlen pillanatra sem fogja kétségbe ejteni a bankokat. A bankok nem fognak kétségbeesni, ha Wolff Károly kivéteti a főváros „összes" betétjeit. E miatt aligha fognak a bankok tönkremenni, de nem. lehet tudni, mikor intéz majd hazafias szózatot Wolff Károly, vagy akit ilyenkor előtérbe szokott tolni, Sipöcz polgármester a bankokhoz, hogy segítsék ki a fővárost súlyos anyagi válságából. A bankok meg lesznek elégedve, ha Wolff Károly akkor is egyenesen a vásár pénztárhoz fog fordulni. Pedlow kapitány megérkezett Budapestre és hozott negyvenezer kis csomagot, amelyeket negyvenezer jómódú amerikai gyermek küld szeretetreméltó egyéni sorok kíséretében negyvenezer szegény, rongyos kis magyar gyermeknek. Az egész magyar közvélemény lelkesen üdvözli a nemeslelkü, páratlanul jószivü Pedlow kapitányt, akinek fogaátalasára megjelent — és ezt külön örömmel fel kell jegyeznünk — a főváros képviseletében Liber Endre főjegyző is. A tanács tehát nem osztja azt a véleményt, amelyet annak idején a többség vezére hangoztatott és amelyet tulajdonképen vissza sem vont. Ez a józanság mindenképen díszére válik a tanácsnak, amelynek nem első esetben korrigálnia kell a vezér elhamarkodott fejedelmi büszkeségét és korrigálnia kell a kedves enyelgést, amellyel a vezér lekiskapitá- nyozta a mi számunkra olyan tiszteletreméltó Pedlow kapitányt. A győztes Pedlow kapitány, akinek nemcsak a szegényekhez van jó szive, de van lelki emelkedettsége ahhoz is, hogy elfelejtse, ha valaha ellene vétettek. BÁLINT Harisnyák, lumperek, gyapjukabátok atb. TELEFON: 16-81. legszebb választékban IY., Kossuth Lajos-n. 7.---------------------———— Bu dapest, 1922. december 6. Royalista tüntetés ti közgyűlésen Kritikai megjegyzések az utca rend' jérol, a belgák lakásépítési tervéről, a külföldi cipők behozataláról, a Mav. tarifaemeléséről és más egyebekről A folytatólagos köizigyülések is véget értek és a hosszúra nyúlt villamosvasúti vita után egy kis royalista tüntetéssel fejeződött be a szónoklási áradat. Z i 1 a h i-K i s s Lajosnak köszönhető, hogy a közgyűlésből kicsiholta a royalista tüntetést. Úgy esett a dolog, hogy Zilahi-Kiss Lajos, akit a múlt szerdán az igazoló választmány megfosztott mandátumától, mert egy hentest városatyai mivoltának latbave'tésével beprotegált Ziegler vásárcsarnoki igazgatónál, szóval ZJahi-Kiss Lajos mielőtt végiéig eltávozott volna a városatyaságtól, él akarta mondani hattyúdalát egy interpelláció keretében a közgyűlés termében. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, ha Zilahi-Kiss valami semleges témáról interpellált volna. Zilahi-Kiss Lajos azonban távozóban meglehetősen agresszív volt és azt kérdezte a polgármestertől, van-e ’tudomása róla*, hogy a templomokban politizálnak és a szószéket royalista propagandára használják fel. Ezzel aztán óriási felháborodást kebett. Jóformán alig fogott bele szónoklatába, amikor egyszerire csak elementáris erővel tört ki a vihar a keresztény oldalon. Azzal kezdődött a vihar, hogy Zilahi-Kiss Lajos fejéhez súlyos invektivákat kezdtek vagdosni: — Nem szégyenii magát?! Menjen ki Innen! Ki kell rúgni! Nincs joga beszélni — kiáltották mindenfelől. Zilahi úgy tett, mintha ötét nem érdekelnék ezek a közbeszólások és gyöngéd figyelmeztetések. Egyszerre aiztlán talpra állott az egész közgyűlés. A demokraták és a kereszténypárt.iak egyaránt. — Éljen Ottó! Éljen a király! — zúgták mindenfelől és percekig ünnepelték Ottó főherceget. Zilahi-Kiss Lajos sápadtan állott a rogy orkán közepette és egy papírlapról olvasta az interpellációját A Hárma azonban oly nagy volt, hogy Zilahi a maga hangját se hallotta. Rényi Dezső elnök tehetetlenül nézte az indulatok jávékát Az ováció időnkmt ki-kitört és újra és ujna felhangzott: — Éljen Ottó! Éljen a király! A demokraták lelkesen kontráztak a keresztén y pártiak na k és ők is tapsoltak és éljeneztek egészen addig, mig Z.lahi-Kiss Lajos be nem (fejezte a felolvasást. A felolvasás uián Zilahi-Kiss odament az elnöki pódium elé és Rényi alpolgármetemek át akarta nyújtani az interpelláció szövegét. Rényi azonban nem fogadta el. A városatyák padjaiban Ismét lárma kerekedett. Rényi megragadta a csengő szárát, rendet teremtett és intett, hogy beszélni akar. — Mivel a bizottsági tag ur interpellációjából nem hallottam semmit, ennélfogva az interpellációt el nem mondottnak tekintem. — Éljen, éljen! — kiáltották ,a kereszténypár- tiak, — közben Zilahi-Kiss izgatottan ugrott fel a helyéről és jelezte, hogy neki is van mondanivalója. — Talán el akar állam interpellációja elmondásától a bizottsági tag ur? — kérdezte kíváncsian Rényi. — Nem. én az interpellációmat el fogom mondani ... — vágta vissza idegesen Zilahi-Kiss. — Abból semmi se lesz! Menjen haza! — kiáltották a kereszténypártnak. Mikor a lárma lecsöndesült, Bar ács Marcel kért szót: — A szólásszabadság nevében — mondta — tiltakoznom kell az ügyrend ilyen módon való kezelése ellen. Tekintet nélkül anra, hogy ki a szónok, hogy miről akar beszélni és hogy melyik párthoz tartozik, kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy minden bizottsági .tagnak joga van a szóláshoz és joga van követelni, hogy meghallgassák. — Az elnök én vagyok — replikázott Rényi. — Az ügyrend kezelése az én dolgom: erre nézve tehát utasítást senkitől el nem fogadhatok, tehát ismédem azt, amit már egyszer kimondtam. hogy az interpellációt nem lehetett hallani, ennélfogva az interpellációt el nem mondottnak tekintem. — Éljen Rényi! Éljen az elnök! — kiáltotta a közgyűlés és ebben a najgv éljenzésben vonult ki Zilahi-Kiss Lajos a közgyűlés terméből. Ami ezután következett, aiz már sokkal kisebb zajjal ment. Egymásután állottak fel a bizottsági tagok, hogy elmondják interpellációjukat. G á 1 Jenő dr. azt kérdezte a , polgármestertől, hogy hajlandó-e a külföldi kölcsönöket a lakosság újabb megterheltetése nélkül rendezni? Bársony Elemér interpellációjában a rendőrlegénység védelmére kelt. Az utóbbi napokban ugyanis több ízben megesett, hogy a rendőrposztokat duhajkodó fiatalemberek megtámadták és inzultálták. Nem szabad az ilyen anomáliákat eltűrni — mondta Bársony. Meg kell védenünk a rendőrséget és azért is ki kell küszöbölnünk az ilyen eseményeket, mert ránknézve ke>d- vezőtlenül fogja a külföld az eféle dolgokat megítélni. Sipöcz polgármester kijelentette erre. hogy a maga részéről teljes mértékben aláírja azt. amit Bársony mondott és a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén szóváteszi ezt a kérdést. Dr. Hegedűs József a közoktatásügyi poltika eev és más rend- . elleneesézelröl beszélt interpellációjában Azt mondta, hogy az is- kolásgyerekeket gyűjtésekkel zaklatják, saóvátette, hogy aj Városi színházban tartott ifjúsági előadásokon többi közt legutóbb is, mikor Vörösmarty „Al- dozart“ cimü darabját adták elő. a tanulóifjúság botrányt csinált. Szóvátette azt is., hagy az iskolák egy részében nincs elég szaktanár, az egyik iskolában például a matematikát egy olyan tanár adja elő, aki más szakra viam képesítve és a gyerekek előtt kijelentette. hogy ő a számtanhoz nem ért. de ia tanács utasítására kénytelen előadni. Egy másik iskolában pedig az év eleje óta nem tanítják a földrajzot és a természetrajzot, mert nincs aki tan.tsa. Zilahi- Kiss Jenő tanácsnok felelt az interpellációra és maga is elismerte, hogy nincs elég szaktanár. Mikor beszéde során odáig jutott, hogy egy tanár az ifjúság előtt maga vallotta be hogy nem ért ahhoz a tantárgyhoz, amelyet kénytelen előadni. Wolíí Károly idegesen szólott közbe: — Ezt a tanárt majd k.keressük! — Fegyelmit kell a nyakába sózni! — mondta Petrovácz. A közgyűlés különben tudomásul vette Zilahi-Kiss Jenő válaszát. Ezután Lob may er Jenő tanácsnok lépett az előadói asztalhoz, hogy válaszoljon EI e 11 ia i Bélának. aki a minap arról interpellált, hogv a lákásépi- tési kormánybiztos 200 millió belga frank kölcsönt akar Igény- beveaini a lakásépítés megindítására. Kijelentette, hogy tud arról, hogy a kormány külföldi pénzcsoportot is be akar vonni a lakásépítési akcióba. Ebben a dologban az építkezések kormánybiztosa ankétet tartott, amelyre a főváros képviselőit is meghívta. Ez az értekezlet csak informativ jellegű volt és annak a megállapítását célozta, vájjon a főváros rendelkezik-e olyan belső “telkekkel,, amelyeket a tervbe vett luxus-lakások építésére bizonyos megállapítandó feltételek mellett átengedhetne. Minthogy azonban az ankéten kiderült, hogy ez a vállalkozás nem szolgálja a közérdeket és nem egyeztethető össze azokkal a szociális elvekkel, amelyeket a főváros aiz: építkezés terén maga elé kitűzött, a pénzű,gyi feltételek vitájába a főváros nem is bocsátkozott P u r e b 1 Győző tanácsnok Oremusz Ödönnek válaszolt, aki a minap szóvátette. hogy a Te- leky-téren a zsibárus-csartaokokban direkt csalásra készült cipők kerülnek forgalomba és ezzel a szegény népet megkárosítják, azonkívül a cipőipart aláássák. PurebI tanácsnok kijelentette, hogy ő is gyakran megfordul a Teleki-téren, figyelemmel kiséri a mah nációkat és a cipődolgokban rendet fog csinálni. Azután indítvány formájában szóvátette Oremusz. hogy külföldről rendkívül sok kész cipőt hoznak be az országba és ezzel tönkreteszik a cipőipart. 1922. első hat hónapjában körülbelül 6—700.000 pár cipőt hoztak be. Ennek csak a munkadija 200 m Dió korona. A második félévben ugyanennyit fognak behozni. mivel pedig az import-cipővel csaknem az egész szükségletet fedezik, ennélfogva a külföldről behozott cipőkkel a magyar cipőipart egészen tönkreteszik. B ecsey Antal a világítási művek szénellátásáról, majd Fayer Sándor a Máv. tarifaemelése dolgában interpellált és kifejtette, hogy ez a folytonos tarifaemelés, melynek bevételét a folyókiadásokra és nem beruházásokra fordítják, elsősorban a főváros publikumát teszi tönkre. PurebI Győző tanácsnok erre azt felelte, hogy a tarifaemelés a fővárost is váratlanul érte. Egyébként a tanács azonnal beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez, aki megígérte, hogy a tűzifái, a hús, ia tej stb. fuvarját enyhíteni fogja. Végül dr. Baránski Gyula azt indítványozta, hogy a közeledő télre és fokozódó drágaságra való tekintettel melegedöszobákat rendeztessen be a főváros, A népkonyhák és melegedők ellátására a közjótékonysági intézményeket és társadalmi szervezeteket vegye igénybe és egyben írjon fel a kormányhoz. hogy az; általa megindított nyomorenyhitő akcióból erre a célra megfelelő segítséget engedélyezzen. így végződött az utolsó folytatólagos közgyűlés, a legközelebbi közgyűlés pedig szerdán lesz, amelyen a francia kölcsönre vonatkozó elő.erjesztéseket fogiák tárgyain] és a közgyűlés utas fásokat fog adni azoknak a megbízottaknak, akik a Párisban tartandó kölcsön- ügyi konferencián a fővárost képviselni fogják. GÖRÖG IS rVAN O VEOÁRU K£ REftKEDÉSE BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS-U. 13. TELEPON: 666. Fekete, rámán- lilik varróit férficipő Uvl/ll I • Fekete, rámán- J£Aí| , varrott női cipő Jttkvrtr J A Teveszőr házicipő 1100 1
