Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-10-11 / 34. szám
Budapest, 1922. október 11. 3 kel, amelyek békében is .mindig1 a községi háztartásoknak terhére estek. Január elseje a dátum, amelytől kezdve Budapest főváros maga fizeti tisztviselőit. A miniszter már többször hangoztatta, hogy a főváros tisztviselőiről nem hajlandó tovább gondoskodni és amikor most bejelenti az újabb jövedelmek átengedését, nyilváinivialó a célzat, hogy abban a pillanatban, vagy talán még előbb, mint az ttj jövedelmek esedékesek, a fővárosinak fizetnie kell a. tisztviselőket. A fővárosnak máris tudomására hozta a pénzügyminiszter ezeket a szándékait éi' egyben figyelmeztette a tanácsot arra is, hogy január elsejéiül kezdve maga a főváros tartozik gondoskodni tisztviselői ellátásáról. A kérdés ma már csak az, hogy a parlamentben miként fogadják majd a pénzügyminiszter javaslatait, vagy hogy egyéb okok miatt le lehet-e majd azokat tárgyalni január elsejéig? Kállay miniszter azonban erre is gondolt és így figyelmeztette a főváros tanácsát, hogy tegyen, meg minden előkészületet az uj helyzetre, mert ha január elsejéig nem lehetne is a parlamenttel elfogadtatni a benyújtandó törvényjavaslatokat, azokat a miniszter január hó elsejére visszaható erővel fogja felruháztatni, úgy hogy ez a dátum mindenesetre sorsdöntő jelentőségű lesz Budapest székesfőváros háztartásában. Égető kérdés: a szén és a fa Purébl Győző tanácsnok nyilatkozata A téli időszak közvetlen küszöbén a közérdeklődés homlokterében a fűtési probléma áll. Purébl Győző tanácsnok a főváros lakosságának, valamint a hatósági intéztne- nyckniek és iskoláknak tüzelőanyaggal való ellátásáról az alábbiakban nyilatkozott a F ő- városi Hírlap munkatársa előtt: — Az utóbbi hetekben jelentékeny nehézségeket okozott, hogy a faárak .'tekintetében teljes bizonytalanság uralkodott. Noha szó sem volt róla, hogy akár a kormány, akár pedig a hatóságok árszabályo- Kólag lépjenek fel a fapiacon: mégis hire kell annak, hogy a 'tiiizifa-árakat maximálni fogják. Ez a híresztelés bizonyos fokig feszélyezte a legitim fakereskedelmet és nem egy fanagykereskedő akadt, aki tartózkodott készletei utánpótlásától. E héten a kormány véget vetett ennek a bizonytalan állapotnak. A kormány rendeletét bocsátott: ki, amely a főváros területére a helyi faárakat megállapít ó bizottság-ot újra életbelépteti és a polgármester a bizottság tagjait már ki is nevezte. A fatermelők és a fakereskedők érdekeltsége egy-egy taggal, a fogyasztók pedig két taggal vannak a bizottságban képviselve. A bizottság hetenként tartja üléseit és hétröl-hétre megállapítja a következő heti irányárakat, melyek mindenkor a beszerzési árak után igazodnak. Tájékoztató árak megállapításáról, a fogyasztói érdekek megvédéséről van tehát szó. A faármegállapitó-bizottság nem a kereskedelem szabadságának megkötése céljából alakult, hanem azért, hogy egységes árak kialakulására nyújtson a piacnak tájékoztatást. — A fővárosnak tüzelőanyaggal való ellátása energikus rendszerességgel folyik. Az ismert augusztusi nehézségek elsimulták és már szeptemberben ismét erőteljesen folyt a fafelhozatal, melyet 70 százalékig külföldről kell fedeznünk. A székesfőváros közönségének fafogyasztása egyre növekvőben van. Ezt az a statisztikai megállapítás jellemzi legjobban, hogy 1919-ben 15.345, 1920-ban 41.860, 1921-ben 65.000, 1922 első kilenc hónapjában pedig 43.000 vágón tűzifát tett ki a felhozatal. Megjegyzem, hogy az utolsó békeesztiendőkben a főváros átlagosan 2000 vagon tűzifát konzumált havonta. A háztartások és intézmények által idejekorán beszerzett, és a pincékbe letárolt készleteket 13.000 vagonra becsüljük. Ez azti jelenti, hogy a közönség egy része teli tüzelővel már el van látva. Nincsen baj egyébként a 60.000 családot számláló köztisztviselőkkel sem, akik téli fajárandóságukat már szintén megkapták. — Ami a szegénysorsii lakosságnak olcsó fával való ellátását illeti: sajnos, ezen a téren a főváros vajmi keveset tehet. Itt minden segítséget az ismert jótékonysági akcióktól kell várni. A fogyasztók érdekében sem fejtheti ki a főváros semmi aktív tevékenységet. A főváros sem a háború előtt és alatt, sem pedig utána nem foglalkozót! fiixiía-beszerzés- sel. Eltekintve attól, hogy az ilyen Vállalkozáshoz rnilliárdok kellenének: szükség sincsen reá. mert itt van a legitim lak eresked e I cm, mely kifogástalanul megfelelt és megfelel most is hivatásának. — Attól sem kell félni, hogy a fakampány további lebonyolítását vagon hiány veszedelmez- tetné. Erre nézve megemlíthetem, hogy a Máv. vezetősége a legnagyobb megértéssel viseltetik a főváros tüzifaelláfásával szemben, amit bizonyít az is, hogy szeptember utolsó hetében naponta átlag 190 vagon tűzifa érkezett a fővárosba. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy a Máv. a román importőröknek idejekorán (rendelkezésére bocsjáitotta a szükséges kocsikat. / —< Meg kell emlékeznem a D c v i /. a k ö z p o n t működéséről is. Kezdetben, amíg ez az intézmény a rendes kerékvágásba jutott, bizony sok bajt okozott a fapiacnak. Az importőrök későn kapták meg a bukaresti kifizetést, ami nagy akadályára volt a íabe- szierzésnek. Időközben azonban lényegesen javult a helyzejli. Tnbakovics Dusán, a T)évizalközpont vezetője, valóra váltotta a parlamenti drágasági bizottság ülésén tett kijelentését, melyben a lei-igények tetljes honorálását helyezte kilátásba. A bankokkal is helyreállt a régi állapot. Deviza-kiutalásnál most már nem követelik a lekötött idegen kifizetés teljes magyar korona-összegét, hanem bankszerii fedezetet vesznek, illetve kereskedelmi hitelt nyújtanak. — A szén ellát ás terén sem mondható a. helyzet kedvezőtlennek, bá.r a belföldi bányák közel Az utóbbi napokban szinte zuhatagként szakadt rá a közönségre a sok mindenféle áremelés. A malom,,a puceráj, a pék, a villamos, a posta, a mészáros, a kofa: mindenki árat emel. A sok áremelés már bizonyos fokig fásulttá tette az embereket és hideg, közönnyel vették tudomásul azt is, hogy a sörgyárak kartellje ismét — czidén már harmadízben — mintegy 40 százalékkal drágított és a következő. nagybani árakat léptette | életbe: 8 fokos sör, 100 li.ter . 4200 korona. 11 fokos sör, 100 liter . 5000 korona. 14 fokos sör, 100 liter . 5800 korona. Ezeken az árakon felül a sörgyárak felszámítják a 3 százalékos forgalmi adót és külön, hektóliterenkint 360 korona házhozíuvarozási költséget. Ennek folytán az előbb jelzett árak a következően alakulnak az átvevőnél: 8 fokos sör, 100 liter . 4686 korona. 11 fokos, sör, 100 liker . 5510 korona. 14 fokos sör. 100 liter . 6334 korona. A 15 foknál nagyobb alkoholtartalmú nehéz sörök árát a, sörgyárak szabaddá tették. Ez tehát szabad alku tár-gya a kimérőkkel szemben. A sörárak legújabb emelése folytán az előbbkelő vendéglőkben:, ahol fény űzési adót is számítanak, immár 40 koronát kénytelen a közönség három deci sörért fizetni. Ez az ár — szakemberek szerint — oly magas, amely már az asztali borok árát is meghaladja és amelyet a .közönség nem lesz hajlandó a sörfogyasztás élvezetéért fizetni. Nagyarányú bojkott-mozgalomra van tehát kihalás, amit elősegít az a körülmény is, hogy a sörgyárak felettébb alkalmatlan időpontban: az őszi hideg idő beálltával emelték az árakat. Olyan időpontban tehát, amikor a közönség az általános tapasztalat szerint am-ugy is el szokott fordulni a sörfogyasztástól. Két müiiárd haszon A sör kartell váratlanul és minden indokolás nélkül drágított és csak sejtem lehel, hogy az áremelést az anyagok időközben való drágulásával, valamint a személyzeti költségek emelkedésével hozza kapcsolatba. A helyzet ismerői azionban azt állítják, hogy a gyárak termelési viszonyai korántsem olyan rosz- szak és legkevésbé rosszabbodtak az utolsó hetek ismert drágulásai következtében 'annyira, hogy most ilyen lehetetlenül magas sörárakat legyenek kénx'telének fölszámítani A sörgyártás minden időkben igen jövedelmező foglalkozás volt. Ma is a,z. Íme a kalkuláció: 100 liter 11 fokos sör előállításához mindössze 17 kilogramm árpára van szükség. A sörgyárak a mai viszoáyoköt hetes sztrájkja szinte pótolhatatlan űrt hagyott maga után az elkövekező téli fűtési szezónra. Mint ismeretes: erre a télre ismét bevezettük a széniegyek rendszerét. A) és B) szénjegyek lesznek. Az A)-kategóiiába a kétszobásig, a B)-be pedig a kétszobásnál nagyobb lakások tartoznak. A kétszobás, lakások szénellátására a szénkormánybiztosság napi 40 vagön belföldi szenet biztosított a folyó évi téli idényre. A nagyobb lakások céljaira azonban a szénkormánybiztosság nem rendelke/iik megfelelő belföldi szénkészlettel. Előrelátható tehát,, hogy a nagyobb lakások kénytelenek lesznek külföldi szenet igénybe venni, melyet a szénkormánybiztosság kiutalása alapján a legitim szénikereskedők utján szerezhetnek be. — A főváros háztartása számára szükséges 2400 vagon tűzifából már 1800 vágón megérkezett, a még hiányzó 600 vágón leszállítása most van folyamatban. Az intézmények, kórháziak és iskolák széuelliátása terén is kedvező a helyzet. A szénkormánybiztosság napi 14 vágón belföldi szenet biztosított e tél folyamán a fővárosi intézmények számára. Ezenfelül az iskolák fűtésére 800 vagon gázgyári koksz és meg- feleilő mennyiségű belföldi szén áll rendelkezésre. Gazdaságossági szempontból különben az évek óta felgyülemlett szénport a M á v. brikett-gyárában széntéglává dolgoztatjuk fel. Ezek alapján bízvást lehet állítani, hogy a télen, ha csak valami elháríthatatlan vis major nem követ,kezik be, nem kerül szénszünetre a sor az iskolákban és nem fognak fagyos- kodni a betegek a kórházakban. hoz mérten kivétel nélkül olcsó, 5000 koronás árpával dolgoznak, mert siettek szükségleteiket befedezni rögtön, mihelyst az uj aratása árpa a piacon megjelent. A sörgyár tehát 850 korona áru árpából termel ki 100 liter sört. A sör előállításához, szükségelt többi anyag, továbbá a feldolgozás, és az adminisztráció költségei csak annyira ,növelik a termelési költségeket, hogy azok hektlqjiterenként mintegy 2000 koronás magasságot érnek el. A sörgyárak tehát az augusztus 15-iki áremelés után, amikor a 11 fokos sört 3800 koronáért adták a viszonteladónak, 1800 koronát kerestek hektoliterenként. Ma — szakértők szerint — a- gyárak minden hektoliternél legalább 2500 korona hasznot érnek el. A budapesti sörgyárak tehát aiz évi 800.000 hektoliteres sörtermelésnél k é t m i 11 i á r d brutto haszonra tesznek s z e r t. A sörgyárak titkos tartaléka Az annyiszor és oly kíméletlenül drágított sörön keresett milliárdokból azonban legkevesebbet az államkincstárnak adnák le. A sörgyárak egész üzleti politikája odairányul, hogy üzemi fölöslegeikét: tartalékokban tüntetik el. De nem nyílt, a nyilvános mérlegben szereplő és a kritikád megtűrő tartalékok képezik a sörgyárak sokszázmilliós nyereségeiknek a búvóhelyeit. A sörgyárak amerikai stílusban terjeszkednek. Ipartelepeiket vásárolnak, uj épületeket emelnek, óriási, esztendőkre szóló árukészleteikéi! halmoznak fel. Jövedelmük tízszeresét, husz/szorosát tüntetik el ilymódon a részvényesek elöl. Alamizsna a kincstárnak A sörgyárak hallatlan jövedelméből egyébként a kincstár is csak sovány keresethez jut. Békében, amidőn a sör ára hektoliterenként 32 korona volt: a sörgyárak 15 korona 50 fillér sörfogyasztási adót fizettek be az államkincstárba. Evvel szemben az augusztusi sör-áremelés után mindössze csak 132 korona líogyasztásii adót fizettek. Békében tehát 50 százalékot, ma alig 2 százalékot tesz ki a kincstár adójövedelme és ezt az aránytalan furcsaságot a borpiac érdekeltsége is kifogásolta. Ez az érdekeltség annak idejéül Kállay Tibor pénzügyminiszterhez fordult, hogy emelje fel a bortermelés hátrányára szolgáló sörfogyasztási adót legalább is olyan mértékben, mint amilyen arányban a bortermelés adózik. A pénzügyminiszter azonban a kérelem' teljesítésére nem volt hajlandó. A sörbárók milliárdos keresetéből tehát a kincstár továbbra is csak alamizsnát kap: — 2 százalékot. ~NEMZEfi ROYAL ORFEUM blbes ~ Minden este V28 órakor a kitűnő októberi varietémüsor és Magyar Erzsi felléptével Aranymadár napysik. operettje. | Tovább kalózkodnak a sörbárók LeZeplezéseft a sördzsungelbő! — A kincstár alamizsnája
