Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-11 / 34. szám

4

Készüljünk a községi választásokra!

Irta dr. Sebeok Dezső

A székesfőváros mai többségének gazdálkodása a vége felé közeledik. Budapest székesfőváros polgárait a jelenleg hatályban álló városi törvény a jövő év őszén sorompó elé fogja állítani és vallomást kell majd tenni arról, mennyiben helyesli a főváros közönsége a Wolffék zsarnoki uralmát. A nemzetgyűlési választások megmutatták már a fővárosban, hogy mi a főváros lakosságának véleménye a kurzus 'politikájáról,

Sajnos azonban, hogy az a polgári társadalom, amely szívből óhajtja ennek a fővárosnak és az egész országnak boldogulását és látja azt a katasztrófát, amelyet a jelszó-politika, a városházi közgyűlésen át a város polgárságának kárára okozott, teljesen szervezetlen, széttagolva, sőt egymás ellen, egymással szembe kerülve állott már a nemzetgyűlési választásokon is.

A törvényhatósági választásoknak azonban a polgárság egyetértésének és megértésének jegyében kell lefolyni, a polgári társadalomnak, amely a liberálizmus alapján áll, úgy a szélső- jobboldali, mint a szélsőbaloldali támadások ellen idejekorán össze kell fognia. Amennyiben a törvényhatósági választásokon nem lesz meg az egyetértés, megértés és szövetség a liberális polgári elemek között, akkor nenn lehetetlen, hogy a mai szélső irányzattal ellentétes másik szélső irányzat vemül be a városházára, amely, ismét nem a polgári társadalom javára fogja működését folytatni. Polgárok! Kezdjük meg a szervezkedést! Készüljünk a törvényhatósági választásokra! Hiszen napról-napra érezzük a mai többség lehetetlen működésének következményeit. Hiszen nincsen ennek a városnak polgára, akit a városházi politikai eredménytelenség érezhető jeleként mutatkozó állandó áremelések ne sújtanának. Az egyes városi .hivatalok kifejezett felekezeti alapon való tevékenykedése csakis arra alkalmasak, hogy a Város polgárságának elégedetlenségét növeljék. Idejekorán kezdjük meg tehát, liberális és demokratikus irányú és elvű polgárok, a város közönségének megfelelő iölvilágositását. Igyekezzünk a városházára oly törvényhatósági tagokat küldeni, akik nem-a jelszavak alaptalan) és irreális politikáját, hanem a dolgozó és alkotó liberális ésj demokratikus munkát fogják újra a városházára bevonultatni. Szervezkedjünk!

Keres eleget a gyufaiatriell,

nem lesz ujol űremelés

A gyufával pont ugy vagyunk, mint az aranycsináló izraelita volt a vízilóval. Világod árt, tudós fia megmagyarázta neki, hogyan kell különféle értéktelen anyagokból aranyat ö sszek o t y v asz tani.

— De főzés közben, ,nehogy véletlenül a vízilóra gondoljon, édesapám, — mondta a fiit, — mert akkor az összes tudománya kárba veszik.

Az, öreg, ilymódon kioktatva, hozzálátott az arany- gyártáshoz. Pattogó tűzön kevert-kavart a kondorban, de bárhogy is erőlködött ellene, mindig csak a víziló forgott az agyában. Persze, hogy nem sikerült az atanycsinálás és végre dühösen kifakadt:

— Az ördög vigye azt a vízilovat. Soha se tudtam, hogy létezik és most mindig csak az forog a fejemben.

Így vagyunk a gyufával .is. Amíg volt, solise gondoltunk reája, most hogy hiányzik, mindig az jut az eszünkbe.

A gyufa eltűnt a piacról. A közönségben erre az a riasztó hir terjedt'; el. hogy újból küszöbön áll a gyufa nagymérvű áremelése. E híresztelésekre vonatkozólag tájékozódást kívántunk szerezni és ezért L a k n e r Adolfhoz, a Gyufa á ru s i t ó r.-ti (gyu- f akar teli) vezérigazgatójához fordultunk, aki a következő felvilágosítást adta:

— Nem igaz, hogy a gyufagyáraik áremelés elölt allanak. A gyufagyáraik különben sem emelhetik önhatalmúlag termékeik árát, mivel az ármegállapítást az OK ÁB tartotta fönn, magáinak. A közönség egészen nyugodt lehet, gyufa van elég és lesz a jövőben is elég. Ne üljön fel tehát senki oly híreiknek, melyek ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Ezek a riasztó hírek csali a közönség megtévesztésére szolgálnak. Teljesen felesleges, hogy a közönség nagyobb

készletek összevásárlásáról és azoknak a háztartásokban való felhalmozásáról gondoskodjék. Ezáltal csak 'Mesterséges gyufahiányt idéznek elő, melyet azután egyesek az árak felhajtására használnak fel.

Egyelőre tehát nem lesz gyufa-áremelés, nincs is arra szükség, mert a kartellbe tömörült gyufagyárak a 6—7 koronás gyufaárak mellett Így is megkeresik a maguk szerény, többszazpercentes polgári hasznukat.

Körséta a városházán

Hadi készülődés a nyomomság ellen — Kenyér és politika — Kitol kell félteni a rendet és nyugalmat ?

A sétáló, kit a városháza folyosójára visz útja, nem sok vigasztalót mondhat. Nem üzenheti meg a szives olvasónak, hogy olcsóbb lesz a gáz, a villany, a kenyér, a zsír és Jegfölebb abban reménykednek itt is, hogy a bnza ára fog nem is esni, de egyenesen zuhanni. Ám ha a fogyasztónak kellemes is lehet egy kis bessz a húsárak terén, de nemzetgazdasági szempontból nem kívánatos ez, mert ennek a bessznek nem a kontremin betörése, hanem egészen közönségesen a nag[y, a leküzdhetetlen takarmányhiány az oka, amely meg fogja apasztani pompás állatállományunkat. Ilyen szomorú kommentárokkal látják el a városházán azt is, ami tulajdionképen örvendetes lenne. De benne vagyunk a nyomorúság, a nélkülözés hullámában, közeledik a háború kitérése óta legk'egyetje- nebb telünk és jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy bár a városháza mai rezsimjének alkotó talentumával, akaratával és tudásával mérföldes járó-utakon sem tanácskozunk, ezúttal azt látjuk, hogy

a tanács teljes erejével veti magát a téli

nyomor enyhítését célzó intézkedések után,

mert érzi, éreznie kell, hogy ha a nyomor olyan méreteket fog ölteni, mint amilyennek ma Ígérkezik, akkor nemcsak a kurzust falja fel, de az országot is fegyujtja, tönkreteszi. Mindezt nem nehéz, meglátni, mindezt nem nehéz észrevenni, még|is jóleső érzéssel állapítjuk meg mi iít a túlsó oldalon, hogy ü-tanács rájött, hogy cselekednie kell; bár hogy a cselekvés véghezvitelében milyen eredményeket tud majd felmutatni, az már egészen más kérdés. Erről majd ha a nagy bevásárlások meglestek, akkor lehet beszélni. Egyelőre az a fontos, hogy megteljen a spájz, a fáskamra és szenesláda.

Nem lehet eléggé hangoztatni a tanácsnak azt a hatalmas feladatát, amely a nyomorúság enyhítése körül reá hárul egy olyan országban, ahol

sajnálatosképen hol jobbról, hol balról csinálnak politikát a nyomorúságból.

Hogy ebben a pillanatban melyik oldal akarja kihasználni a nyomorúságot politikai célokra, nem érdekel bennünket; de még kevésbbé szabad érdekelni a tanácsot. Még ha a közgyűlési többség folyamodnék is ehhez a rettenetes eszközhöz, akkor is talpán kell álfa ni a tanácsnak és tisztánlátó szemmel meg kell őrizni az objektiv igazságot: kenyeret kell adni mindenkinek, aki éhezik. Ez lesz az idén télen az egyetlen jő, egyetlen: okos, egyetlen hazafias politika.

Előrevetődik ennek az árnyéka minden tényben és ott láttuk már a sötét árnyakat a közigazgatási bizottság ülésein is, ahol

Cslliéry András a (Öle megszokott hévvel vádolta meg ;1 „baloldali“ sajtót,

amelytől a rendet, a nyugalmat félti. Mi tovább megyünk ebben az esetben: mi a közrendet, az ország nyugodalmát mindentől és mindenkitói féltjük. Minden nyomtatott betűnek halványabbnak kell lennie, mint egyébkor és minden szónoklatnak le kell tompítani az élét. De a jobboldalon is éppen ugy, mint a baloldalon, inert a Csilléryék' bázisajtóját, ha tüzet kiált is most, bizony láttuk már gyújtogatni.

! 11^1%Mozgókép-Otthon j

Péntek, október hó 13-tól

A MENEKÜLŐK

Élettörténet az orosz bolseviki rémuralom napjaiból, 6 felv. i

• DON QUIXOTE «

I Vígjáték 5 felvonásban. Cervantes világhírű regénye filmen. ■

■ Előadások 5, 7

»«uaaa*-uaaaa«aaan>,ai

és 9 érakor kezdődnek S

■

u u r ai E m mi a M * k a *5 a u a n ■ ■ ■ n * ■ a a ■ ■ a m a

Budapest, 1922. október 11.

• s •

Egy máZsa búzáért ezer óráig keli tanítani.

Van-e még közöttünk valakinek kedve a nevelésre? Van-e még közöttünk valaki, aki meg tudja érteni, hogy akadnak dolgok, amelyek már olyan ,s-zo mown aki, hogy kacagni kell rajtuk. Vagy nem ilyen cset-e az, hogy a főváros az i d é íl lizenkqtkoronás áradhat ajánlott az ipárostanoncistkolai tanítóknak a tavalyi húsz koronával szemben? Meg kell állapítani, hogy ez a brillián.si ötlet nem a városháza közoktatási ügyosztályában, hanem a kultuszminiszténimn- ban született meg. Sziiietdtt legyen azonban bárhol, légyen az ötletnek bármilyen eredete, azok az urak, akik kiköllőtték, alighanem áloméletet élnek, mert olyasmit, hogy valakinek 12 korona elegendő egy órai munkáért, csak álmodni lehet; de hogy a tavalyi húsz helyett az idén a tizenkettő is elegendő, ez már a legmerészebb álmok határait is áthágja. Csoda-e, ha az iparostanoncisjtoolaí tanárok ezlt a fantasztikumot nem akceptálják? Jó lenne azonban, ha a főváros nemes,ak színházépítési ügyekben mutogatná, hogy éles fogai is vannak, hanem akkor is, amikor a tanitölkiat akarják tizen,kétkoronás óradijjal megszégyeníteni. Hiszen nem keli sok argumentum. Csak magyarázzák meg, hogy tizenkét korona any- nyit jelent, hogy a tanító ezért vehet egy skatulya gyújtóit, miközben ma 30, holnap talán 40 vagy több koronát fizet rá a villamos-utazásra. Számítsák ki a minisztériumbeli nagy gondolkodónak, hogy arany- paritásban mit jelent a 12 korona. Mondják meg, hogy a mai it i z e n két korona békében két és fél fillért jelentett. Es végül — erre már mi nem vállalkozunk: — számítsák ki és ámítsák a világ szeme elé — hány szem búzát akarnak Magyarországon a tanítóknak egy .árai munkáéríi adui. Annyit azonban elárulunk, hogy egy mázsa bu- z á é r t k erek ezer ó r á t kellene tanít a n i, ha akadna bolond, aki enne vállalkozik:

A budavári Szentháromság-szobor restaurálása.

A budavári Szentháiromszág-szoboir tudvalevőleg az ország egyik legszebb barok-stilü, középkori műemléke. Ez a gyönyörű műemlék rendkívül sokait szenvedett az utóbbi években a zord téli fagyoktól. Hogy a szobor az utókor számára megmentessék, a főváros tanácsa elhatározna annak gyökeres restaurálását. Erre a célra a tanács máir hónapokkal ezelőtt félmillió K költséget szavazott meg. A munkálatokhoz azonban nem lehetett hozzáfogni, mert a szoibiortest a fővárosé, a körűié épilrett koronázási eim elvé ny azonban a kultuszminisztérium hatáskörébe tartozik. A tanács ennélfogva megkereste a kultuszminisztériumot a közös együttműködésire. A tárgyalások vezetését a minisztérium Kertész K. Robiért miniszteri tanácsosra bízta. A közeli napokban a főváros és a kulhiszminisztéirium részéről delegált külön műszaki bizottság megtartja a Szentháromság- szobornál a helyszíni szemlét, amelyen megállapítják a szükséges és sürgősen elvégzendő tatarozási műnk ólaitokat.

Külföldi tudósok Budapesten. Halasi F i s e h e r

Ödön, a budapesti Cobden-Szö vétség elnöke, most készíti elő a Cobde n-S z ö v el s é g c k konferenciáját, amelyet október hó 17., 18. és 19. napján tartanak meg Budapesten. A konferenciának rendkívüli közgazdasági jelentősége van, mert' nemzetközi erővel tör lándzsát a szabad keteísk edlelem mellett. Ugyanakkor azonban Budapest európai hin'i tudósokat láthat vendégeiül. Így eljön Budapestre ebből az alkalomból az agg lord Sheffield, a londoni Cob- dcn-club, Sir George Pa isii, a londoni közgazda- sági egyeltem rektora cs H o b h o u s e londoni egye-