Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-11 / 34. szám

4 Készüljünk a községi választásokra! Irta dr. Sebeok Dezső A székesfőváros mai többségének gazdálko­dása a vége felé közeledik. Budapest székesfő­város polgárait a jelenleg hatályban álló városi törvény a jövő év őszén sorompó elé fogja állí­tani és vallomást kell majd tenni arról, mennyi­ben helyesli a főváros közönsége a Wolffék zsar­noki uralmát. A nemzetgyűlési választások meg­mutatták már a fővárosban, hogy mi a főváros lakosságának véleménye a kurzus 'politikájáról, Sajnos azonban, hogy az a polgári társada­lom, amely szívből óhajtja ennek a fővárosnak és az egész országnak boldogulását és látja azt a katasztrófát, amelyet a jelszó-politika, a város­házi közgyűlésen át a város polgárságának ká­rára okozott, teljesen szervezetlen, széttagolva, sőt egymás ellen, egymással szembe kerülve állott már a nemzetgyűlési választásokon is. A törvényhatósági választásoknak azonban a polgárság egyetértésének és megértésének je­gyében kell lefolyni, a polgári társadalomnak, amely a liberálizmus alapján áll, úgy a szélső- jobboldali, mint a szélsőbaloldali támadások ellen idejekorán össze kell fognia. Amennyiben a törvényhatósági választásokon nem lesz meg az egyetértés, megértés és szövetség a liberális polgári elemek között, akkor nenn lehetetlen, hogy a mai szélső irányzattal ellentétes másik szélső irányzat vemül be a városházára, amely, ismét nem a polgári társadalom javára fogja működését folytatni. Polgárok! Kezdjük meg a szervezkedést! Készüljünk a törvényhatósági vá­lasztásokra! Hiszen napról-napra érezzük a mai többség lehetetlen működésének következményeit. Hiszen nincsen ennek a városnak polgára, akit a városházi politikai eredménytelenség érezhető jeleként mutatkozó állandó áremelések ne súj­tanának. Az egyes városi .hivatalok kifejezett felekezeti alapon való tevékenykedése csakis arra alkalmasak, hogy a Város polgárságának elégedetlenségét növeljék. Idejekorán kezdjük meg tehát, liberális és demokratikus irányú és elvű polgárok, a város közönségének megfelelő iölvilágositását. Igyekezzünk a városházára oly törvényhatósági tagokat küldeni, akik nem-a jel­szavak alaptalan) és irreális politikáját, hanem a dolgozó és alkotó liberális ésj demokratikus mun­kát fogják újra a városházára bevonultatni. Szervezkedjünk! Keres eleget a gyufaiatriell, nem lesz ujol űremelés A gyufával pont ugy vagyunk, mint az arany­csináló izraelita volt a vízilóval. Világod árt, tudós fia megmagyarázta neki, hogyan kell különféle érték­telen anyagokból aranyat ö sszek o t y v asz tani. — De főzés közben, ,nehogy véletlenül a vízilóra gondoljon, édesapám, — mondta a fiit, — mert akkor az összes tudománya kárba veszik. Az, öreg, ilymódon kioktatva, hozzálátott az arany- gyártáshoz. Pattogó tűzön kevert-kavart a kondor­ban, de bárhogy is erőlködött ellene, mindig csak a víziló forgott az agyában. Persze, hogy nem sikerült az atanycsinálás és végre dühösen kifakadt: — Az ördög vigye azt a vízilovat. Soha se tud­tam, hogy létezik és most mindig csak az forog a fejemben. Így vagyunk a gyufával .is. Amíg volt, solise gondoltunk reája, most hogy hiányzik, mindig az jut az eszünkbe. A gyufa eltűnt a piacról. A közönségben erre az a riasztó hir terjedt'; el. hogy újból küszöbön áll a gyufa nagymérvű áremelése. E híresztelésekre vonat­kozólag tájékozódást kívántunk szerezni és ezért L a k n e r Adolfhoz, a Gyufa á ru s i t ó r.-ti (gyu- f akar teli) vezérigazgatójához fordultunk, aki a követ­kező felvilágosítást adta: — Nem igaz, hogy a gyufagyáraik áremelés elölt allanak. A gyufagyáraik különben sem emelhetik ön­hatalmúlag termékeik árát, mivel az ármegállapí­tást az OK ÁB tartotta fönn, magáinak. A közönség egészen nyugodt lehet, gyufa van elég és lesz a jövőben is elég. Ne üljön fel tehát senki oly híreiknek, melyek ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Ezek a riasztó hírek csali a közönség megtévesztésére szol­gálnak. Teljesen felesleges, hogy a közönség nagyobb készletek összevásárlásáról és azoknak a háztartá­sokban való felhalmozásáról gondoskodjék. Ezáltal csak 'Mesterséges gyufahiányt idéznek elő, melyet az­után egyesek az árak felhajtására használnak fel. Egyelőre tehát nem lesz gyufa-áremelés, nincs is arra szükség, mert a kartellbe tömörült gyufagyá­rak a 6—7 koronás gyufaárak mellett Így is megkere­sik a maguk szerény, többszazpercentes polgári hasznukat. Körséta a városházán Hadi készülődés a nyomomság ellen — Kenyér és politika — Kitol kell félteni a rendet és nyu­galmat ? A sétáló, kit a városháza folyosójára visz útja, nem sok vigasztalót mondhat. Nem üzen­heti meg a szives olvasónak, hogy olcsóbb lesz a gáz, a villany, a kenyér, a zsír és Jegfölebb abban reménykednek itt is, hogy a bnza ára fog nem is esni, de egyenesen zuhanni. Ám ha a fogyasztónak kellemes is lehet egy kis bessz a húsárak terén, de nemzetgazdasági szempont­ból nem kívánatos ez, mert ennek a bessznek nem a kontremin betörése, hanem egészen kö­zönségesen a nag[y, a leküzdhetetlen takar­mányhiány az oka, amely meg fogja apasztani pompás állatállományunkat. Ilyen szomorú kom­mentárokkal látják el a városházán azt is, ami tulajdionképen örvendetes lenne. De benne va­gyunk a nyomorúság, a nélkülözés hullámában, közeledik a háború kitérése óta legk'egyetje- nebb telünk és jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy bár a városháza mai rezsimjének alkotó talentumával, akaratával és tudásával mérföldes járó-utakon sem tanácskozunk, ezúttal azt lát­juk, hogy a tanács teljes erejével veti magát a téli nyomor enyhítését célzó intézkedések után, mert érzi, éreznie kell, hogy ha a nyomor olyan méreteket fog ölteni, mint amilyennek ma Ígér­kezik, akkor nemcsak a kurzust falja fel, de az országot is fegyujtja, tönkreteszi. Mindezt nem nehéz, meglátni, mindezt nem nehéz észrevenni, még|is jóleső érzéssel állapítjuk meg mi iít a túlsó oldalon, hogy ü-tanács rájött, hogy csele­kednie kell; bár hogy a cselekvés véghezvitelé­ben milyen eredményeket tud majd felmutatni, az már egészen más kérdés. Erről majd ha a nagy bevásárlások meglestek, akkor lehet be­szélni. Egyelőre az a fontos, hogy megteljen a spájz, a fáskamra és szenesláda. Nem lehet eléggé hangoztatni a tanácsnak azt a hatalmas feladatát, amely a nyomorúság enyhítése körül reá hárul egy olyan országban, ahol sajnálatosképen hol jobbról, hol balról csi­nálnak politikát a nyomorúságból. Hogy ebben a pillanatban melyik oldal akarja kihasználni a nyomorúságot politikai célokra, nem érdekel bennünket; de még kevésbbé szabad ér­dekelni a tanácsot. Még ha a közgyűlési több­ség folyamodnék is ehhez a rettenetes eszköz­höz, akkor is talpán kell álfa ni a tanácsnak és tisztánlátó szemmel meg kell őrizni az objektiv igazságot: kenyeret kell adni mindenkinek, aki éhezik. Ez lesz az idén télen az egyetlen jő, egyetlen: okos, egyetlen hazafias politika. Előrevetődik ennek az árnyéka minden tény­ben és ott láttuk már a sötét árnyakat a köz­igazgatási bizottság ülésein is, ahol Cslliéry András a (Öle megszokott hévvel vádolta meg ;1 „baloldali“ sajtót, amelytől a rendet, a nyugalmat félti. Mi tovább megyünk ebben az esetben: mi a közrendet, az ország nyugodalmát mindentől és mindenkitói féltjük. Minden nyomtatott betűnek halványabb­nak kell lennie, mint egyébkor és minden szó­noklatnak le kell tompítani az élét. De a jobb­oldalon is éppen ugy, mint a baloldalon, inert a Csilléryék' bázisajtóját, ha tüzet kiált is most, bizony láttuk már gyújtogatni. ! 11^1%Mozgókép-Otthon j Péntek, október hó 13-tól A MENEKÜLŐK Élettörténet az orosz bolseviki rémuralom napjaiból, 6 felv. i • DON QUIXOTE « I Vígjáték 5 felvonásban. Cervantes világhírű regénye filmen. ■ ■ Előadások 5, 7 »«uaaa*-uaaaa«aaan>,ai és 9 érakor kezdődnek S ■ u u r ai E m mi a M * k a *5 a u a n ■ ■ ■ n * ■ a a ■ ■ a m a Budapest, 1922. október 11. • s • Egy máZsa búzáért ezer óráig keli tanítani. Van-e még közöttünk valakinek kedve a nevelésre? Van-e még közöttünk valaki, aki meg tudja érteni, hogy akadnak dolgok, amelyek már olyan ,s-zo mown aki, hogy kacagni kell rajtuk. Vagy nem ilyen cset-e az, hogy a főváros az i d é íl lizenkqtkoronás áradhat ajánlott az ipárostanoncistkolai tanítóknak a tava­lyi húsz koronával szemben? Meg kell állapítani, hogy ez a brillián.si ötlet nem a városháza közokta­tási ügyosztályában, hanem a kultuszminiszténimn- ban született meg. Sziiietdtt legyen azonban bárhol, légyen az ötletnek bármilyen eredete, azok az urak, akik kiköllőtték, alighanem áloméletet élnek, mert olyasmit, hogy valakinek 12 korona elegendő egy órai munkáért, csak álmodni lehet; de hogy a ta­valyi húsz helyett az idén a tizenkettő is elegendő, ez már a legmerészebb álmok határait is áthágja. Csoda-e, ha az iparostanoncisjtoolaí tanárok ezlt a fantasztikumot nem akceptálják? Jó lenne azonban, ha a főváros nemes,ak színházépítési ügyekben mu­togatná, hogy éles fogai is vannak, hanem akkor is, amikor a tanitölkiat akarják tizen,kétkoronás óradijjal megszégyeníteni. Hiszen nem keli sok argumentum. Csak magyarázzák meg, hogy tizenkét korona any- nyit jelent, hogy a tanító ezért vehet egy skatulya gyújtóit, miközben ma 30, holnap talán 40 vagy több koronát fizet rá a villamos-utazásra. Számítsák ki a minisztériumbeli nagy gondolkodónak, hogy arany- paritásban mit jelent a 12 korona. Mondják meg, hogy a mai it i z e n két korona békében két és fél fillért jelentett. Es végül — erre már mi nem vállalkozunk: — számítsák ki és ámítsák a világ szeme elé — hány szem búzát akarnak Ma­gyarországon a tanítóknak egy .árai munkáéríi adui. Annyit azonban elárulunk, hogy egy mázsa bu- z á é r t k erek ezer ó r á t kellene tanít a n i, ha akadna bolond, aki enne vállalkozik: A budavári Szentháromság-szobor restaurálása. A budavári Szentháiromszág-szoboir tudvalevőleg az ország egyik legszebb barok-stilü, középkori műem­léke. Ez a gyönyörű műemlék rendkívül sokait szen­vedett az utóbbi években a zord téli fagyoktól. Hogy a szobor az utókor számára megmentessék, a fővá­ros tanácsa elhatározna annak gyökeres restaurálá­sát. Erre a célra a tanács máir hónapokkal ezelőtt félmillió K költséget szavazott meg. A munkálatokhoz azonban nem lehetett hozzáfogni, mert a szoibiortest a fővárosé, a körűié épilrett koronázási eim el­vé ny azonban a kultuszminisztérium hatáskörébe tartozik. A tanács ennélfogva megkereste a kultusz­minisztériumot a közös együttműködésire. A tárgyalá­sok vezetését a minisztérium Kertész K. Robiért miniszteri tanácsosra bízta. A közeli napokban a fő­város és a kulhiszminisztéirium részéről delegált kü­lön műszaki bizottság megtartja a Szentháromság- szobornál a helyszíni szemlét, amelyen megállapít­ják a szükséges és sürgősen elvégzendő tatarozási műnk ólaitokat. Külföldi tudósok Budapesten. Halasi F i s e h e r Ödön, a budapesti Cobden-Szö vétség elnöke, most készíti elő a Cobde n-S z ö v el s é g c k kon­ferenciáját, amelyet október hó 17., 18. és 19. napján tartanak meg Budapesten. A konferenciának rendkí­vüli közgazdasági jelentősége van, mert' nemzetközi erővel tör lándzsát a szabad keteísk edlelem mellett. Ugyanakkor azonban Budapest európai hin'i tudóso­kat láthat vendégeiül. Így eljön Budapestre ebből az alkalomból az agg lord Sheffield, a londoni Cob- dcn-club, Sir George Pa isii, a londoni közgazda- sági egyeltem rektora cs H o b h o u s e londoni egye-

Next

/
Thumbnails
Contents