Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-10-04 / 33. szám
4 Budapest, 1922. október 4. alatt egy harsogó katonabanda a Szózatot játszotta — lassan megnyilít az ablak és egy galambos,zfejii ember tekintett ki ,rajta... Junius S-ika volt 1867- ben. Megvirradt. Sokat, nagyon sokat kiutaltam, hogy hívták az öreget. Senki sem tudta megmondani ... $ 3 Lassan elkalandoztunk az invalidus kaszárnyától s Várad i Antal régi szinész-1öntiéneteket kezdett mesélni. Fel kell egyet jegyezni ezek közül is, mert érdemes, hogy megmaradjon. Megyeri Károlyról szól, akiről Petőfi a Tintásüveget ita: „Vándorszínész korában Megyeri...“ Megyeri gazdatiszt! volt a gödöllői uradalomban. Már ott nagyon sokat nevetitek a mókáin, de semmivel sem tudott olyan deriillSséget kelteni, mint, mikor a jószágigazgatót utánozta. Ilyenkor harsogott a nevetéstől az iroda. Rgyszer megint beállít az irodába Megyeri és elkezd krákogni, ttémeíesen zsörtölődni, kiabálni, szakasztott úgy, mint a jószágigazgató. Elképesztő meglepetés volt) azonban számára, hogy kollégái közül ezuttal senki sem nevetett, hanem mindenki szorgalmas munkába merülve, márványhideg arccal ült a helyén. De felorditotlt haragjában a jószágigazgató, az igazi, aki az egyik polcos Íróasztal mögött dolgozott. Nem tartott öt percig, Megyeri nem volt többé gazdatiszt: kidobták az állásából. Elment hát színésznek. Hogy egy ilyen jószágigazgatói érzékenység mennyit tud néha használni a kultúrának... Pogány Béla, Vándorló milliók nz utcán Hador-utcn 25-31 A 25—27-es számok a tőzsdepalota nádor-utcai frontján levő kapukat ékesítik, a 29-es szám a „tőzsde-kávéház“ szomszédságában levő ház homlokzatán látható, miig a 31-es számot azon az épületen függesztették ki annak idején, amelyben a „tőzsde- kávéház“ látható korahajnaltól késő éjszakáig... E részletes magyarázat után talán nem is kell nagyon erősitgetnem (és bizonyára elhiszik, ha csupán egyszerűen regisztrálom), hogy e három ház előtt némelykor, sőt azt is mondhatnám: majdnem mindennap népesebb a korzó, mint a Duna-pantlon kissé hűvös, vágy kissé szelesebb időben... Konstatálnom kell ugyanis, hogy nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a tőzsdei valutaforgalom-melgsz ü n é se óta, helyesebben attól az időtől fogva, amióta már nem szabad többé a valuták adás-vétele, elnéptelenedett a nádor-utcai korzó. Dehogy is népüeleue- dett el!... Korsósnak a siberek Látogatottságnak örvend most is ez a vidék, de mi tűrés-tagadás, különbség mégis csak van a m a' és a júniusi korzó közt. Júniusban nem kettesével vagy hármasával járkáltak az emberek ezen a kicsiny fronton, ha pedig diskuráló csoportokra akadtunk, akkor nem ketten és hárman folytattak szomorú vagy vidám eszmecserét, a kurzusok változékonyságáról, hanem legalább is tizen együtt sétáltak, vagy tizen együtt álltak a 25. és 27., vagy a 29. és 31-es számú házak előtt... Aliban az1 időben t, i., amikor még fénykorát élte a nádor-utcai korzó és amikor a zürichi korona-kurzusnak minden egypontos variációja lényeges változást hozott a dollár és a többi nehéz valuták áralakulásában, a legismertebb tőzsdetagok is szívesen felkeresték ezt a barátságos vidéket. Ami érthető is volt. mert még abban az esetben is, ha a folytonos razziákra való tekintettel a maguk szentélyére nézve nem is tartották megengedhetőnek, hogy személyesen is ellátogassanak a tőzsde-kávéházba, édes-örömest sétálgattak fel és alá a Nádor-utcai aranytáblás magán-bankház előtt: Hiszen itt tudták meg leghamarabb, hogy ni i újság vau Zürichben és it o g y milyen áron mérik benn a .zsúfolt kávé h á zban a doll á r t, leit, márkát és a később favorizált divatcikké előlépett c s e h-k o r o 'nfá t Titkos találkák a kapualjakban Ezen a fronton tudták meg leghamarább, hogy mi újság a börze-világban és ez a vidék volt az, ahol a hivatalos tőzsdeíorgalom zárlata után, valamint a tőzsde szünetnapjain aránylag könnyen lehetett lebonyolitnm azokat ara üzleteket, amelyeknek az elintézését nem lehetett halasztani másnapra. Ezen a kicsiny fronton voltak az esti órákban a kapualjak is a legnépesebbek, mert mindig akadtak nagyobb számmal, akik e gyönyörű vidék kapualjaiban adtak egymásnak találkát az esti szürkületkor... Ezek a találkák azonban annyiban különböztek az úgynevezett köznapi találkáktól, hogy hölgyek nem vettek részt benne. Halkan diskuráló, jól vagy kevésbé jól öltözött urak voltak azok. akik a kapuk alatt rendez-vous-t adtak egymásnak, amin nem is igen • csodálkoznak abban az időben, mert irodájuk nem lévén az illetőknek, csakis a kapualjban lehetett átadni vagy átvenni a különböző idegien valutát... Többször teilten is érték őket és azután egy időre el is néptelenedetit. a kapualjak vidéke, sót a csoportosulások is megszűntek, mert júniusban, amikor a véletlen ü 1 a*r r a j á r ó-k e 1 ő n e k is föl y í! o- n o s a n a dollár árfolyamát duruzsol t á k a fülébe, a rendőrség energikusan hozzálátott az utca megtisztulásához, úgy hogy akadt olyan nap is. amikor a parlament elé is elérkezhet- t ü n k a n é 1 k ü 1, h o g y megtudhattuk volna, m i u i 5 á g a v a 1 u t a pi a c o n. Becsuknak a börzebüróh Mostanában persze már nincsen szükség a rendőrség intervenciójára, a kapualjakat sem kell vizsgálni. mert titkos valuta-üzérek helyett legfeljebb csak szorgalmas kőművesekre leheli ott bukkanni, akik javítgatják vagy átalakítják a házakat. Amióta ugyanis a valutáknak minden kori átázástól mentes adás-vétele lehetetlenné vált, számos olyan üzlethelyiség. amelyben azelőtt fodrász, vagy hentes- mester dolgozott és a komniün bukása után bank- és rőzísdebizományi irodává alakult! át, ismét azoknak ad otthont, akik a t ö z s d e> i üzlet á -g í ó 1 i; e 1 j e s e n t á v o t e s ö szakmában f o 1 y it a f -, it a k működést. Építenek, javítgatnak, sőt át is alakítgatnak tehát a Nádor-utcában, anti persze bus- kornorrá teszi azokat, akik sehogy sem tudnak megbarátkozni azzal, hogy az ötös és tizes csoport; helyett most csak két-három tőzsdét,ág sétál egymás mellett és hogy a kurzusok dallamos zenéje helyett csak az autók tülkölése, téglák hordása és faállványok kalapácsolása: -äzt, ami bizonyos elevenséget, mozgalmasságot kölcsönöz a Nádor-utca kicsiny frontjának. A „kis droguista“ a colstokkal A valuta-piac egykori matadorja pl., az a beret- vált bajuszu, feketehaju fiatalember, aki ti csak egyszerűen „kis droguistának“ neveztek (ebből a szaki mállói jött át t. i. a tőzsdére) és csakhamar népszerűségre tett szert, mert ő volt az,, aki leghamarább ki tudta „zollstockján“ számítani, hogy a zürichi és berlini kurzusok alapján mi a dollár paritása, most szinte elhagyottan sétál a 25—31-es szánni ltá? zak előtt. Már nem kérdezik tőle, hogy áll a dollár, az iránt sem érdeklődnek, hogy a zürichi esti zárlat alapján ltogy fog startolni a dollár kurzusa a másnapi megnyitásnál, mert a valutákkal közvetve csak azok foglalkoznak, akik maguk akarnak eladni, vagy maguk akarnak beszerezni valamely valutát. Ezeknek azonban most már nincsen szükségük előzetes információra, mert a Devizaközpont bankjainál mindenre pontos információt tudnak szerezni. A magánforgalom' frontján. A kis droguista azonban mégsem buakomoin, mert annyi más társával együtt ő is átevezett azokra a vizekre, ahol a valutáik! árfolyamai helyett az értékpapírok kurzusai ninganak olyan csónakokon, amelyeket a szeszélyes hullámok egyszer a magasba, egyszer pedig a mélységbe csúsztatnak ... Dollár helyett tehát a k ö n n y ü é s nehéz papitok v á r h ,a tó áralakulása- r ó 1 tartanak estenkint érdekes előadást a kis droguista és társai és előadásuknak két-három ember erejéig mindig akad hallgatósága a Nádor-utcáiban. ami szintén egészeit természetes, mert azok közül az urak közül, akik bizonyos célzatossággal sétálnak a 25—31-es szánni házak előtt, mindig akad nem is egy, nem is kettő, liánéin száz közül legalább is százke,tíö, akinek van valamely egészen könnyű, vagy egészen nehéz papírja. Amint tehát mindezekből látni mélt ózhatnak, a nádor-utcai front!, különösen szép időben, most is eléggé látogatott, most is közkedveltségnek örvend. Sőt ezt a korzót most már a „korrekt" jelzővel is felékesiíhe't'jük. mert a nádorutcai korzón való megjelenés most már távolról sem jelenti azt, hogy ott üzleteket kötnek. A megjelenés egyszerijeit azt jelenti. hogy az e m b erek é r d e k 1 ö d n i a k a r- ii a k ... Ez az érdeklődés pedig nem is fog megszűnni, vagy mondjuk igy: ez a kies vidék nem is fog veszíteni népszerűségéből mindaddig, amig jelenlegi helyén marad a tőzsde és amig mostani helyiségében látható továbbra is a közkedveltségnek örvendő, úgynevezett magánforgalom. Vagyis a tőzsdéhez közelállóik továbbra is szívesen fognak elbeszélgetni egy-két percig ezen a vidéken, közel a kurzusok hazájához, mindaddig, amig p a p i r á r í o- 1 y a m és tőzsde lesz ezen a világon. Rácz Géza. • • • A legszomorubb hadsereg az éhség, a nyomor hadserege ez, amely minden nap és a napnak szinte minden órájában olt kígyózik a községi boltok előtt. Zsírt várnak, tojást várnak és a vidékről Budapestre hé jut az ott kisgazda őszinte csodálkozással nézi, miért kell ma sorbaálhmi, amikor mindenből bőségesen van? A kéj- utazó kisgazdának bőséges magyarázatai tudnánk adni erről, de ehhez most semmi kedvünk sincsen, inkább arra szeretnénk kérni azt, aki erre illetékes, találjon ki valami okos és becsületes módszert arra, hogy az" „agrárország“ fővárosának ne kelljen a miatt szégyenkeznie és pirulniar hogy itt az emberek zsírért és tojásért állanak sorba. Persze az lenne az ideális állapot, ha addig, amig minden bennszülött magyar kellően el nincs látva ezekkel a cikkekkel, addig ne lehessen belőlük egyetlen grammot se kivinni. De ha már ez lehetetlen — és vájjon miért lehetetlen? — akkor csináljanak valami technikai megoldást, amely az ácsor- gást megszünteti. Végre is Reich Samu elég invenciőzus volt akkor, amikor 300 koronás zsírt biztosított, most erőltesse meg valaki ínás a kis agyvelejét, hogy ezt a zsírt szét is lehessen osztani. A művészetet nem nagyon tiszteli a tolvajvilág, mert a művészet rovására nem átallották a lipótvárosi Bazilikában nagyobb lopásokat eszközölni. Nem ütőáiink meg ezen, mert nem volna a tolvaj tolvaj, ha a kegyelet hajlékra találna a szivében. A búj csak az, hogy a főváros képzőművészen bizottsága sem rendelkezik valami komoly művészi hajlandósággal. Fölállították ugyanis a 'tételt, hogy a Bazilikából azért lehet lopni, mert olt erős homály uralkodik. A homály eloszlatáséira hajlandók lennének akár uj ablakot is törni, nem törődve azzal, hogy azt a művészi hatást, amelyet nagy alkotóknak sikerült elérni, örökre tönkretennék. Sajnos, ott igyekszenek a homályt eloszlatni, ahol arra szükség van, nem pedig ott, ahol mindenki világosságra áhítozik. A háztulajdonosokkal tökéletesen egyetértünk abban, hogy jő lenne már lakáshivatal nélkül élni. Amit azonban a háztulajdonosok most kifogásolnak ci készülő lakásrendelet módosításában, abból egy kicsit igeiás kilátszik a lóláb. Mert hiába, a mi derék háztulajdonosaink nem szívesen járnak lóláb nélkül. A módosítás ugyanis jogot akar adni a lakáshivatalnak, hogy minden egyes lakásátruházást megvizsgálhasson és a háztulajdonos hozzájárulása nélkül bárkinek odaadhassa a lakást. Ha ez az intézkedés a jogoknak bizonyos megszorítását jelenti is, kénytelenek vagyunk helyeselni. Ennek pedig egyetlen oka az, hogy szeretnénk már látni, ha vége lenne a lakásokkal való üzérkedésnek. Nem bánjak mi, bárki legyen is az, aki üzérkedik. Legyen az a lakó, legyen az a háztulajdonos, minthogy újabban együtt szoktak szerepelni az üzletben: kénytelenek vagyunk kimondani, hogy a lakás nem árucikk, amelyért százezreket, vagy lassan már milliókai lehessen bezsebelni. NEMZETI BOYAL OPFEUM hé Minden este '/28 órakor a kitűnő októberi vnrietémüsor 4, Magyar Erzsi felléptével Aranymadár nagysik. operettje.
