Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-04 / 33. szám

Budapest, 1922. október 4.

D

Előkészületek a téli nyomor enyhítésére

A tragikus gyorsasággal növekvő drágaság komoly szociális feladatok elé állítja a főváros vezetőségét, amely érthető aggodalommal néz az elkövetkező téli időszak rettenetesnek ígérkező nyomorúsága elé.

És arra való tekintettek hogy a fővárosi pénztárak üresek, még nyár derekán kiilön- kii'Iön felterjesztéssel fordult a szakminiszterekhez. melyekben a téli nyomorakciónál, a szegénysorsuak feteegilésénél a kormány megfelelő anyagi részesedését kérlte.

Liber Endre főjegyző,

a közijótékonysági ügyosztály h.-vezetője a tiéli nyomorakció előkészítéséről, megszervezéséről és; megindulásáról a következőket mondja a Fővárosi H i r 1 a p-nak:

— A főváros vezetősége teljes tudatában vau annak, hogy milyen rettenetes féli kampány Ígérkezik úgy fűtési, mint élelmezési és ruházkodási szempontból a lakosság számára. Sajnosán kell kijelentenem, hogy a nyomor enyhítésére megfelelő anyagi eszközök egyáltalán nem állanak rendelkezésünkre. Az anyagi eszközöknek társadalmi utón való előteremtésére ezidőszerint nem lehet gondolni, mivel a társadalom egyelőre a kormányzó ur őfőméltósága álitial kezdeményezett gyűjtéssel van igénybe véve. A főváros tanácsa még ez év július havában előterjesztést tetfl a szakmi,rasztereknek, melyben feltárta a helyzeteit. Bejelentettük; hogy az elkövetkező téli időszakra a főváros szefcénysorsu lakossága körében olyan mérvű nyomor várható, amilyenre a történelemben még példa nem volt. Rámutattunk arra is, hogy a főváros pénztárai üresek. Nincs módunkban áldozatokat -hozni a nyomor enyhítésére

— A népjóléti minisztérium feíl,ti©rjeszítésiinkelt a legnagyobb jóindulattal fogadta. És magára vállalta, hogy tárcája terhére fog gondoskodni a gyermek- étkeztetés és felnőttek népkonyhái ellátására) szükségelt élelmiszerek biztosításáról. Ezenkívül1 a népjóléti minisztérium kilátásba helyezte, hogy egyéb irányokban is segítségére lesz a főváros szegénysorsu lakosságának. Szándékában van

olcsóbb fiizelő-szereket kiosztatni és ruházati akciót is tervbe vett.

Tárgyalások folynak arról, hogy a munkanélkülieknek kereseti alkálim,ak biztosíttassanak. A népjóléti miniszter az elszegényedett középosztály tagjainak megfelelő mellékkeresetét, a csak délelőtt elfogultaknak délután,i foglalkozást -kíván juttatni.

— A népjóléti minisztérium és a főváros tanácsa között folyó tárgyalások még nem nyertek befejezést. Teljesen kialakult vélemény a nyomorenyhitő akció mikénti megszervezéséről még nincsen. Hangsúlyozom azonban, hogy

legelső helyen az élelmezési probléma áll.

— A szegénysorsuak élelmezése november elején fog megindulhi. A főváros; vállalta, hogy a népjóléti minisztérium által rendelkezésre bocsájóott é'lelmicikkeket népkonyhái üzemében feldolgozza, adagolja és kiosztja. A szegénysorsuak élelmezését november hatodikén fogjuk megkezdeni.

— A gyermekek és állapotos nők a;z: iskolákban, a felnőttek pedig a népkonyhákban, népházban és népszállóban fognak élekneztetni. A gyermekek és anyák tejes ételből álló reggelit, az iskolás gyermekek pedig levest és főzeléket, vagy pedig • tészitás ételből álló ebédet, a felnőttek pedig levest és főzeléket, illetve főzelék helyett tésztát, vasárnap pedig külön husfeltétet kapnak ebédrei

— Ismétlem: vonatkozó megbeszélések még

folynak. Ennélfogva a részletekről az ügyosztály most még annál kevésbé nyilai'.ikoz,hátik, mert a részletekről csak a jövő héten fog a kormánynak előterjesztést tenni. A kormány a legnagyobb szeretettel, jóindulattal és megértéssel kezeli a külön fővárosi nyomorakció ügyét. Ez kitetszik abból is, hogy

a kormány az akció költségeinek teljes fedezését vállalta.

Vállalta pedig a kormány a teljes anyagi fedezetet akkor, 'amidőn oly nagyszabású Ínséges akcióról van szó, amilyent az, ország eddig nem ismert. Hogy milyen óriási összegről van szó, azit mindenki felfoghatja, aki számol vele, hogy naponta 10.000 gyermek és anyaság előtt álló nőnek szándékozunk tejes ételből álló reggelit, kiosztaltni, továbbá 10.000 iskolás gyermek fog meleg ebédet kapni az iskolákban és további 10.000 adag ebédet fogunk a szegénysorsuak- nak oly áron kioszitatni, amely ár esetleg önköltségeinkéit' sem fogja fedezné

jlov/iizmri^í^üp

Körséta a városházán

Két öreg vendég — A Vörös talár és a Zöld frakk — Kemal basa diszkardja

A városházára mintha visszatért volna a múlt. No ne- tessék rögtön megörülni, .nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy megváltoztak volna a viszonyok, hogy .a kurzus engedett volna a negyven- nyolcból, vagy éppen, hogy a régi emberek, ennek a városnak virágkorát elővarázslók jutottak volna vissza a hatalomba. Ó nem, a Wolff-Zilahi Kiss- rends'zeír boldog napjait éljük, csak a múlt, sőt a régmúlt alakjai riinedeznek fel a folyosón. Ott jár- kel vidám, frisseséggel Devecis Öméltósága és szeretettel rázza meg a régi ismerősök ke.zét:

— Hát megvagyok édeis, öcsém, megvagyok — mondogatja és az életkedv villamosárama izzik a szemében.

A kezében aktácsomó, járja a hivatalokat.

— Sok bajom van a várossal, — panaszkodik, de érzik a, hangján, hogy azt gondolja: sok bajom van, — hála I s lí e n n e k.

Amott viszont Kun Gyula ősz feje jelenik meg. Sasfeje tiszta ősz, a lépése megfontolt, tempós, lassú, de biztos. Bizony megöregedett és látjuk az arcán, hogy az a világ, amely itt van, ismeretlen idegen az ő számára. Hosszú ideje nem igen járt itt, elszokott ebből a miliőből. Ismerősök nem igen köszöntük, baráti kézszori fással nem sietnek feléje. A Sízeme t izsgálódva jár körül a folyosón, megnéz mindent és mindenkit. Úgy nézi meg őket, mintha ellenőrizni akarná. Ellenőrizni az ajtókat, rendesen csukják-e be, a névtábláikat, jól vannak-e elhelyezve, a szolgákat, helyükön vannak-e, a tisztviselőket, szorgalmasan dolgoznak-ie;. Ismertem valaha egy öi:eg vasúti tisztviselőt, aki miikor nyugalomba ment, akkor is mindennap szorgalmasan megjelent — nem a pályaudvaron, —■ de a vasúti töltés mellett és szorgalmasan nézte az órájá't, nem késik-e a bécsi gyors, vagy a bukaresti expressz. Valahogy igy csinálja most Kun Gyula is.

Önkéntelenül eszébe jut az embernek, igy lesz-e ez majd akkor is, ha Wolff Károly jár majd csak v e n,d|é g' klé n t a városházára? Üdvözlik-e majd meleg kézszoritással é.s alázatos haj bókolással? Ment egyelőre még igy van, ma .még virágjában van a Wolff-rezsim és maga

Wolff Károly szorgalmasan cenzúráz mindent, ami a kezeiigyébe kerül. Cenzúrázza az állampolgárokat és cenzúrázza a színdarabokat. Cenzúráz mindent, ami a kezeiigyébe akad és nem kapott pardont a francia konzervatívok kedvence, Eugen Brieux sem, aki kiverekedte magának konstíruk- •tiiv és avas irodalmával a zöld frakkot, de nem tudta kiverekedni a Vörös talárral Wolff Károly kegyeit. Valószínűleg úgy járt ő is B r i e u x-vel, mint kedvenc orgánuma járt Tucsekné Bex- h e f t Lilivel. Az egyik napon megírta róla, hogy milyen csapnivalóan rossz és hitvány dolgokat a’likot ez a zsidó írónő. Másnapra azonban értesült rólta, hogy Tucsekn’é'. Bexheft Lili nem volt soha zsidó. Ezt a tényt meleg örömmel konstatálja a wolffi orgánum és egyben revízió alá vette az Írónőről huszonnégy jjra előtt mondott kritikáját és kijelentette, hogy Tucsekné Bexheft Lilinél nagyobb rrónő.t még nem termett a világirodalom. Most azután valószínű, hogy W o 1 f f Károly fogja revideálni a véleményét Eugen B r i e u x-rőt, akiről ezennel hitelesen igazoljuk, hogy nemcsak kereszténynek született, de egyben a legkonzervatívabb zöldfrafickosok egyike.

Brieux mellett

cenzúra alá kerültek persze a csarnoki és kapualatti árusok is

és ezeknek ügyében is érvényesült az a szeretet, amellyel lépten-nyomon találkozunk. A csarnoki áru- | sok egy reszketősben élnek, hogy újabb rohamot

szándékoznak ellenük intézni és esetleg a destrukció vádját egyes, a kurzusnak nem tetsző keresztényekkel szemben is felvetik. Ugyanakkor a VII. kerületben Dévény elöljáró, akire a kurzus még Sipöcz Jenő előtt szemet vetett, a kapualaGi árusok törpe exisztenciáját akarna semmivé tenni; szerencsére Sipöcz polgármesterben győzött a kurzus alkalmazottja fölött az emberi belátás és keresztülhúzta Dévény intézkedését. Dévény elöljáró ur úgy látszik még mindig komolyan veszi, hogy ő volt a kurzus első szerelme és most sipöczebb akain lenni a Sipöcznél és wolffabb a Wolffnál.

Ebben a hősi felvonulásban részt kíván magának Kazay László is,

aki miután megvívta a maga kemény csatáját a szelíd, jóságos Fock tanácsnokkal, diszkardot akar vinni Kemal basának. A ferencvárosi ügyvédi iroda méla csendjében nyilván felvonultak lelki szemei előtt azok a pompás jeleneitek, amelyek akkor játszódtak le, amikor Lukács Gyula,, T ó t h Béla, meg a többiek, vitték a diszkardot Abdul Kerimnek. Felvonultak lelki szemei előtt azok a jelenetek, amikor Verliovay Gyula nelkitüzesedő beszédére, a pesti utca lángolva, lázongva követelte a háborút a muszka cár ellen.

Hiába, szép az a politika. Az ember „keresztény“ politikus lehet, de azért diszkardot visz Kemal basának, aki ezrével ölette meg Szmirnában a keresztényeket. Az ember keresztény politikus lehet, de azér/c nem degusztálják Kemal pasa bolsevista szövetségesei. Az ember frontot csinálhat W'pLíf Károly ellen, hogy újra lelkes iivitessél ünnepelje, az ember meleg testvéri érzéssel siethet a liberálisok karjaiba, hogy aztán újból az intran- zigencia lantosa legyen.

Igenis, diszkardot uraim! De ne Abdul Keirűrn- n-ek, vagy Kemal basának. Nem! Diszkardot Kazay Lászlónak.

• • •

Ki lesz az újpesti polgármester? Újpest három és fél esztendeig felfüggesztett autonómiává] élt, nem volt polgármestere és nem volt képviseilőítes'tü- liete. Nem volt ez irigylésireméltó állapot, bár _ az utolsó időben, amíg dr. S e m s e y Andor, a kolrimány kiküldöttje állt az ügyek élén, a nagyobb panaszok elnémultak. Most már van a városnak kétszáz tagból álló képviselőtestülete, amelyben a liberálisoké a többség, ment ők a virilistákkal együtt 136 szavazatra, a keresztény pántok pedig 64 szavazatra ■számíthatnak. Sajnos, a liberálisok csak a virilistákkal együtt számíthatnak számottevő többségre, ami azt jelenti, hogy akikor, amikor a demokratikus reformokról lesz szó, ezeket aligha fogják maguk mellett találni. Attól a győzelemtől, amelyet a liberális blokk a választott képviselők választásánál aratott, nem lehetünk elragadtatva. A liberális választott bizottsági tagok száma, ugyanis csak 55. a keresztény- pártiak 45 főjével szemben. Újpesten igazán más eredményt 'kelteik volna elérni, amint hogy a jövő esztendőben Budapesten is más eredményt kell felmutatni. Nem változtat ezen az a tény sem, hogy a munkások nem juthattak el a szavazó-urnához. Ez lehet sajnálatos baleset, de nem vigasztalás1 és nem megoldás. Ennek a választásnak azonban legnagyobb pikantériája, hogy a „keresztén y“ pártok a saját papjaikat buktaitták ki. Vamázs- é j i róm. katolikus plébános és Kiss István református Lelkész — úgy látszik — beteltek már a kurzussal, merít ők is a liberális blokk listáján voltak jelölve. Ugyancsak a liberálisok jelölték G e d u l y evangélikus lelkészt és dr. Vene- tianer, főrabbit is. A ..keresztények“ elke>- seredett harcot vivítak a lelkészek eilen és sikerült is kibuktat niok Varázsén plébánost* és Kiss István református lelkészlt. m i g G e d u 1 y és Venetianer ( mandátumhoz jutottak. Ezzel a „győzelem“-mel mindenesetre eldicsekedhetnek. Most azután az a kér-