Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-15 / 25. szám
2 Budapest, 1921. junius 15. kozások folynak. Remélem azonban, hogy legközelebb már kommünikét adhatunk ki erről a készülő eseményről. ❖ Megemlítjük még, hogy Ripka vezérigazgató értesülésünk szerint gáz-szén dolgában is folytat tárgyalásokat, amelyek äzonham még nem fejeződtek be. Két francia és angol érdekeltséggel is folynak megbeszélések. 72/ZEtMßOJZ • • • 40,000 korona hatósági dijat tartozik fizetni csütörtöktől kezdve az a külföldi honos, aki áruk vételével, vagy közvetítésével kíván foglalkozni. Negyvenezer korona nem tudom jut-e két esztendő alatt egy törvényszéki bírónak, de ma már egy kereskedő embernek sem olyan összeg, amit a mellényzsebéböl kifizethet, fia pedig ez igy van, akkor egészen nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez megint egyike a főváros kereskedelemellenes intézkedéseinek, amelyeknek egyszer már véget vethetne a józanság szava. Hiszen nekünk a kereskedelemből kell majd megélnünk. Ezzel azonban éppenséggel nem azt akarjuk mondani, hogy minded jöt)--ment idegent, — ha úgy tetszik — minden galiciánert, vagy bolsevista agitátort a keblünkre öleljünk. Nem, erről szó sincs. Ellenkezőleg, ezekből nem negyvenezer, de negyven millióért sem szabad budapesti polgárt csinálni. De kereskedelmet, ipart ölni sem szabad, mert akkor felkopik az állunk. Az egész szabály- rendelet különben megint élénken politikai színezetű, akinek a kezében a gyeplő, annak a hatalmát bástyázza körül. A „megbízható elemek“ feloldást kaphatnak a 40.000 korona fizetése alól. Itt nem is a 40.000 korona a fontos,- hanem a feloldás. Mi pedig azt gondoljuk, hogy nem kellene 40.000 koronáit senkitől szedni, akinek munkája hasznára van Budapestnek és akkor nem lehetne a „feloldást“ hatalmi célokra kihasználni. A megbízhatatlanok pedig, már tudniillik akik tiszta, politika-mentes nemzeti szempontból megbízhatatlanok, azokat a világ minden kincséért se engedjék be Budapestre. Ne, egy félórára se! Uraságoktől levetett ócska utóbuszokat vesz a főváros. Nem tudjuk, hogy Bécs miért adja el az autóbuszokat. Egészen bizonyos azonban, hogy nem azért, mert redukálni akarja a közlekedését. Kevés koldusabb várost láttunk még a mai Bécsivel, de ami igaz, az igaz. Ez a koldus-Bécs is olyan figyelmet fordít a közlekedésére, annyit áldoz rá, hogy meg kell irigyelnünk az ottani közlekedési állapotokat. Mi pedig azzal takarékoskodunk, hogy uraságoktól levetett autókat veszünk. Hát takarékosság ez? Az Árvizsgáló Bizottság átszervezéséről szóló törvényjavaslat most van készülőben és az OKÁB ezt az időpontot rendkívül alkalmasnak tartja arra, hogy életjelt adjon magáról. És ez az életjel nem különbözik egy cseppet sem attól a többitől, amelyekkel eddig találkoztunk. Tudniillik megint emelte a vendéglői árakat és ezzel beigazolta a vendéglősöknek elég siirün jelentkező árdrágitási vágyát. Ezek után tényleg mindent szabad. Az áremelés ugyan tulajdonképen a fényűzést adónak az árakba való bekalkulálását jelenti, de mindez csak újabb lökést ad arra, hogy a vendéglősök fittyet hányjanak az úgynevezett olcsósági hullámnak. OKÁB eddig ' az olcsósági hullámot, amely tényleg van, egyáltalában nem vette figyelembe. Azért pedig, hogy a 12 koronás főzelékhez hozzászámítsák a „luxus-adót", igazán nincs szükség Árvizsgáló Bizottságra. Ezt minden főpiacéi• el tudja végezni. Milliárdos költségvetés Nincs deficit Végre megjelent a főváros háztartásának 1921. évre vonatkozó költségvetése. A fáma nem hazudott, a városházán immár csakugyan milliárdos költségvetéssel operálnak az idén, de ami még ennél is meglepőbb, ennél is csodálatosabb: nincs deficit. A bevételek az utolsó fillérig fedezik a kiadásokat. Az idei költségvetés mérlege, összehasonlítva a tavalyival, ez: Bevétel Kiadás 1920- ban 420,101.515 K 473,421,002 K, 1921- ben 1.035,214,005 K 1.035,214.005 K, Az 1921. évi többlet 615,112.490 K 561,793.003 K. Amint látható, a kiadások egy fél esztendő alatt jócskán, közel 562 millió koronával emelkedtek. Ebből egyedül a fűtőanyag-szükséglet 222 millió. Ezzel szemben a bevételek 615 millió koronával emelkedtek. Ez a 615 millió korona jelzi, hogy az adók és illetékek mennyivel emelkedtek; milyen nagy volt a stájgerolják. Azonban ha jól sejtjük: az uj adóbevételek jóval nagyobb summát tesznek ki a valóságban, mint amekkora a budgetbe be vian állítva, de a pénzügyi osztály „ismert szerénysége“ nem engedte, hogy a kelleténél nagyobb összeget állítson be. Érdekes, hogy a költségvetés tizenkét főcsoportja közül mindössze háromnál mutatkozik fölösleg; a többi kilenc csoport mérlege deficites. A közegészségügyi csoport 117.6 milliós, a vallásügyi 3.7 a közoktatásé 92.8 a népjóléti 44.1 a közművelődésé 8.4 a városépítés és közüzemeké 62.9 a különféléi intézmények 51.3 az általános igazgatásé 67.2 a hitelügyé 65.7 deficitet mutat. Ezzel szemben 55.6 milliós fölöslege van az ingatlan- és ingóvagyon csoportjának; 16.9 millió koronás fölöslege van a közélelmezés csoportjának és 441.4 millió koronás fölöslege van a közszolgáltatások tételének, ez az a tétel ugyanis, amelyben a régi és az uj adók vannak elraktározva. Vlain a költségvetésnek néhány számadata, mélyből következdetni lehet rá, hogy tulajdonképpen mi az oka, hogy a főváros háztartásának kiadásai 473 millióról egyszerre 1.035 millió koronára szöktek. Az utcák és tenek tisztogatása 62.3 millió koronát eszik meg; a kórházak 1919. évi kezelési hiánya 52 milliót; az elemi népiskolák 46.5 milliót; a közvilágítás 42.3 milliót; az utak karbantartása 37.5 milliót; az előre nem látottak rendkívüli szükséglete 30 milliót; a szegényházak 26.9 milliót; a polgári iskolák 19.9 milliót; a közigazgatási alkalmazottak 1S.4 milliót; a hivatali épületiek 'és helyiségek 14.9 milliót; irodai szükségletek 13 milliót; utak építése'12.5 milliót; tüz- őrség 11.8 milliót; a feintőttlenitő-itézaf 17.5 millió koronát fogyaszt. Külön érdekessége a költségvetésnek, hogy a „közszolgáltatások“ fejezete, ametly 595.2 millió fölösleget mutat: milyen tételekből áll. íme néhány tétel mutatónak: Részesedés a forgalmi adóból 130 millió, községi aidópótilék 100 „ városi vám 82 „ közterületek használata 52.7 „ elektromos müvek 34 „ vigalmi adó 30 „ gázművek 24 „ kö'zletkedési adó 17 „ telekér téka dó 16.6 „ szállodaadó 16 „ vásárdíjaik 16.4 „ követelések 12 „ miairliaközvágóhid 28.9 „ házbérkrajcár 9 „ fcelekátirási dij 8 „ fogyasztási adópótlék 6.8 „ vásárosa ríiokok 16.4 „ gára való tekintettel hiányoznak a budgetböl. A másik: hogy az 1919. év végéig zárszámadásilag megállapított 231 milliót meghaladó háztartási hiányból csak 31 millió van beállítva az idei költség- vetésbe. A legnagyobb szépséghibája azonban az, hogy a bevételek között szereplő több adótétel még nincs bel ügymini szterileg jóváhagyva, sőt az sem bizonyos, de inkább valószínűtlen, hogy ezek az adók ne kerülnének alapos rostálás a 1 á. Egyébként a milliárdos költségvetéssel a pénzügyi bizottság már 'a közel jövőben foglalkozik. Hegedűs, Ráday és a városházi gazdálkodás Igazat irt-e a Fővárosi Hírlap? Hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter eléggé financ-kapacitás-e a főváros egynémely finánc-zsenije előtt, azt nem tudjuk; azzal azonban kétségkívül tisztában vagyunk, hogy Hegedűs Lóránt akarata fog érvényesülni a főváros pénzügyi politikájában is, aminthogy elejétől fogva azon az állásponton voltunk, hogy az az adópolitika, amelyet a^ uj rezsim a városházán inaugurált, meg nem állhat. Ezt nem egyszer érthetően meg is irtuk és ez volt az oka annak, hogy egy bizottsági tag nekirontott a pénzügyi bizottság ülésén a Fővárosi H i r 1 a p-nak. Az igazságos és jogos kritika mellett az bántotta a derék városatyát, akinek — úgy látszik — az egész rezsim szive a keblében dobog, hogy mi információkat közöltünk arról, mely adókhoz nem lesz hajlandó hozzájárulni a pénzügyi kormány. Annak idején szivünk szerint megadtuk a választ erre a gyengécske támadásra (a nyíl ugyan méregbe volt mártva, de gyenge volt a kar, amely elrepítette); most azonban mégis jólesik igazolni a magunk igazát. Nem kell utalnunk egyébre, mint a belügyminiszter költségvetést „jóváhagyó“ leiratára és a pénzügyminiszternek immár nyilvánosságra került szándékaira. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nagyon csúffá tette ugyanis a városi adminisztráció ötlet-szegénységét. A városházán ugyanis addig válogattak az adóötletekben, mint tót a vadkörtében, mig Hegedűs az egész cók-mókot, amit eddig összegyűjtöttek, összehatároztak, kilökte az ablakon és egyetlen talpraesett ötletével. mindazt pótolta, amit a főváros adminisztrációja a legveszedelmesebb, leggazdaságtalanabb és legantiszociálisabb adónemek utján vélt behozni. Az egy-percentes általános forgalmi adónak H/s °/°-ra való felemelése ez a gondolat, amely segíteni kíván a főváros súlyosan elhibázott adópolitikáján. Igenis, bebizonyosodott, amit mi irtunk, hogy a főváros által már megszavazott uj adók egész tömegét fogja Hegedűs Lóránt visszautasítani, amint azt már dr. Sipöcz Jenő polgármester is szerény, de egyszerű szavakkal bevallja, mondván: „a forgalmi adó révén a főváros abba a szerencsés helyzetbe jut, hogy lemondhat a további uj adókról: igy irattárba tesszük a lakásadóra, az üzletadóra és a szállásadóra vonatkozó tervezeteket, amelyeknek m e g v a 1 ó s i- tása nem lesz s z ii k s é g e s.“ Mi megnyugszunk a polgármester ilyetén megállapításában is, ámbár precízebben a mondat utolsó része igy hangzott volna: „.. amelyeknek megvalósítása nem volt lehetséges...“ De mindegy. A fontos az, hogy megtörtént a döntő lépés abban a pénzügyi politikában, aineh - nek ordító egészségtelenségét talán csak dr. Vas e k nem látta, amely antiszociális, kereskedelem- es iparellenes volt. Nem számolt tehát semmivel, a'mi- böl a jövőben ez a város élni fog. Mert Budapest jövedelmi forrásait a jövőben is az ipar és kereskedelem fogják szolgáltatni, nem pedig Vasok ur ügyvédi irodája. Most kérdezzük azután az elfogulatlan olvasótól, most miután elhangzott Hegedűs Lóránt kritikája is, előttünk van a polgármester beismerő nyilatkozata is, most kérdezzük: jogtalan, igazságtalan, vagy szükséges és hasznos volt-e az a kritika, am.- lyet a Fővárosi Hírlap a városházi gyámoltalan és katasztrofális adópolitikával szemben RA a- korolt? Egyben pedig kérdezzük: helyesek, pontosak, tökéletesek v o 11 a k - e azok ezenkívül az öt milliónál kisebb bevételi tété- 1 lekből még szintén 33.9 millió koronára számit a 1 varos. így aztán nem csoda, ha deficitmentesen ál- 1 Htja össze a költségvetését. i A költségvetésnek különben van még néhány t szépséghibája. Az egyik: hogy a külföldi adósságok 1 törlesztési részletei a valuta-differenciák magassá- t
