Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-15 / 25. szám

Budapest, 1921. juináus 15. 3 ú/őmk^Iíí^MP az információk. amelyeket csekély hat hét előtt voltunk bátrak kö­zölni? Vasek dr. akkor nagyon kikelt az el­len, hogy mi a „putri-adót“ támadtuk, tessék elhinni, nem ok, nem jog és hála Istennek nem ered­mény nélkül. Hegedűs Lóránt bölcsessé­géből megmeri kiütünk attól a szégyentől, hogy adót kelljen fizetnünk nemcsak a betevő falatért, hanem az éjszakai álmunkért is. Április 2(l-ikán jelent meg a Fővárosi Hirla p-nak az a száma, amely­ben jeleztük, hogy „Hegedűs nagy gyom- lálást végez a főváros adóötlete i- b e n.“ Szó szerint benne volt ebben a cikkünkben, hogy .az antiszociális adókat, mint p é 1 d á u 1 a '1 a k á s a d ó, Hegedűs Ló­ránt szó nélkül vissza fogja dobn i.“ A polgármester máris bejelenti, hogy irattárba he­lyezi az egész tervet. Megjósoltuk az üzlet- és szál­lodaadó bukását és minden bekövetkezett. Nem jós­tehetségünkkel kérkedünk, csak igazoljuk informá­ciónk — amely akkor olyan fájdalmas volt — helyességét. De van még egy bűnünk: kikeltünk az ellen, hogy a városházán éppenséggel nem vitték ad ab­szurdum a takarékosság fennen hirdetett elvét. Itt is igazat mondtunk. Ezt nem a levegőből, hanem a belügyminiszternek a főváros közönségéhez intézett leirataiból állapítjuk meg. íme igy ir a belügymi­niszter: „Ezúttal inkább — mondja — csak általánosságban mutatok rá arra, hogy ez a költségvetés realitás szempontjából kifogá­solható, mert nem számol mindig a'z anyag­árak és a munkabérek emelkedésével; a külföldi kölcsönök törlesztésére és kama­tokra előirányzott! összegekben arfolyam- kiilönbözetre semmit sem vett fel; az 1918. évi költségvetésben szereplő létszámmal szembeni a személyzeti kiaáások úgy a köz­oktatásnál, mint az intézményeknél és válla­latoknál ismét megszaporodtak; a bevételi források nincsenek kellőképen kihasználva és egyáltalában a takarékosságra való tö­rekvés sem érvényesül olyan mértékben, ahogy azt a nyomasztó pénzügyi helyzet és a főváros érdekei megkívánják." Mi ráértünk hat hétiig várni, amig megállapítá­saink minden sora, értesüléseink minden betűje a leg­tökéletesebb beigazolást nyert. Arról viszont nem tehetünk, hogy ezek az értesülések nem voltak olya­nok, amelyeknek örömére ki lehetett volna világítani a városházát. 720 millió korona lesz a pesti bérházak vagyonváltsága Heged ii s Lóránt pénzügyminiszter junius 20-án nyújtja be a nemzetgyűlésnek ja, vagyonváltságokról szóló t ör/v é n y j a vas lat - te r v e zeltet. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy az érdekelitek már repesve várják a törvényjavaslat benyújtásának nagy pillanatát. A törvényjlayaslatért nem lelkesedik sem a gazda, sem a kereskedő, sem az ipaVios. De nem lelkesedik érte a háztulajdonos sem, melyet pedig — adószakértők véleménye szerint — liegkevésbbé s u j t az uj tör­vényjavaslat. A háztulajdlon! válságánál különbséget tesz a törvénytervezet a házbélradó és a házosztályadó alá eső házak között. A házbériadó alá eső ház vagyon válts ága az 1920-b an elért nyers házbérjövedelem háromszorosa. Ehhez a ház- bérjövedelemhez azonban nem számithiató hozzá az augusztusi házbéremelés következtében kapott bér­többlet. A házosztályadó alá eső épület vá­gyó n vált ság a az 1921-r0 kivetett! ház- o s z t á 1 y ai d ó huszonötszöröse. Az igy ki­vetett vagyonváltságból le lehet vonni a házakra bekebelezett adósság egy évi kamatát és törlesztési tételét. Ez a levonható összeg azonban legfeljebb a vagyonváktiság 20 százaléka lehet. A ház vagyon- váltsága felerészben a saját jegyzésű nosztrifikált hadikölcsönökke! fizethető, amikor a hadikölcsönöket névértékűkben fogadják dl. Ezenfelül fizethető a va- gyonváltság készpénzzel vagy záloglevelekkel. A zá­loglevelek minőségét és átvételi árfolyamát a pénz­ügyminisztérium állapítja meg. Bekebelezhető végül a vaigyonváltság teljes összegei a megváltás alá ke­rülő házra. Ez esetben 6V2 százalék késedelmi ka­matot! fizet. Ez a teher mindaddig marad a házon, amig azt élők közötti ügylettel el nem idegenítik. Ez esetben a vételár 15 százalékai az államé. íme rövidre fogva, igy rendelkezik a törvény- tervezet a házak vagyonváltságáról. Mekkora va­gyonivá! tságot fizetnek tehát Budapest bérházai?! Ha a nemzetgyűlés változatlanul fogadja el Hege­dűs Lóránt tervezetét, abban az esetben Budapest b ér h á z a i mindössze hétszázhusz millió korona vagyonváltságot fizetnének. Azonban kér­dés, hogy a nemzetgyűlésnek nem lesz-e ugyanaz a kifogása a tervezet ellen, ami az érdekképviseletek kifogása volt, hogy tudniillik a bérházak vagyon- váltságának a mértéke nincs arányban az ipar és a kereskedelem által fizetett vagyonváltság mérté­kével. A kereskedők vagyonváltságának az alapja az áruraktár értékének kétharmadrésze. Az igy nyert alap tiz százaléka adja a kereskedő vagyonváltsá­gának az összegét. Az érdekképviseletek delegált­jai azt mondják, hogy az igy kiszámított vagyon­váltság mértéke jóval meghaladja a házvagyonvált- ság-tervezeí mértékét. Az érdekképviseletek azt ajánlották a pénzügyminiszternek, hogy emelje föl a háztulajdon vagyonváltságának a mértékét, mert a mai tervezet szerint a ház mindössze csak 5 százalékos váltságot fizetne; mig ha arányba akar­nák hozni a többi váltsággal, akkor az 1920-as bé­reknek nem háromszorosát, hanem ötszörösét, vagy pláne hatszorosát kellene fizetniük vagyonváltság- képen a háziuraknak. Ha a nemzetgyűlés ezt a pro- pozició't’ fogadná és a bérházak vagyonváltságát az 1920-as bérek ötszörösében állapítaná meg. abban az esetben Budapest bér házai 1200 mil­lió korona vagyonváltságot fizet­nének. • • • Kormánybiztost a csepeli kikötö- épitkezéshez! Ismeretes, Hegyeshalmy kereskedelmi mi­niszter jelentette be a nemzetgjyülés pénzügyi bizottságában, hogy a kormány a budapesti ke­reskedelmi és ipari kikötő megépitésére opciót adott a párisi Schneider-Creuzot cégnek, amely Leon Daudet mérnök utján folytatta le buda­pesti tárgyalásait. A Schneider-Creusot cég ju­nius végéig köteles nyilatkozni, hogy vállalja-e a munkát vagy sem? Ez a terminus veszedel­mesen közeledik. Eddig azonban hirt sem lehet hallani a francia cég hajlandóságairól. Ennek okát -abban keresik, hogy az irigy és bennünket minden rendelkezésre álló, elnyomni igyekvő szomszédállamok megkörnlyékezték a Schneider- Creuzot céget, hogy opció-jogát ne gyakorolja, hanem ha kikötőt akar épiteirri, építse azt meg Pozsonyban, hogy ezáltal a tranzitó-forgalom székhelye oda terelődjék át. A Fővárosi Hírlap álláspontja ebben a kérdésben — amint isme­retes — az volt, hogy nekünk vannak olyan gyáraink, nekünk vannak olyan mérnökeink, miint amilyenekkel la Schnieider-Creuzot gyájr itt munkához fogna. Végeredményben magyar kéz munkája, magyar verejték teremtené meg­ákkor is a csepeli kikötőt, nehány vezető ember kivételével magyar mérnökök végeznék el akkor is a munka terhesebb részét. Az idegent cég pedig csak a tejfelt szedné le. Ha tehát Schnei- der-Creuzoték most Pozsonyt akarják Buda­pest helyett a maguk gyarmatává tenni, ezt mi nem igen tudjuk a szivünkre venni, mert ha Bu­dapesten gyorsan megépítjük a kikötőt, akkor a cseheknek fölösleges minden igyekezetük, mert Budapest; központi fekvésével, a kikötő számára utolérhetctlenül alkalmas terepével ver­senyezni nem lehet. Ennek azonban egyetlen feltétele van, hogy gyorsan kell cselekedni. Szabóky Jenő nemzetgyűlési képviselőnek múlt héten tolt nyilatkozatából kiderül, hogy a ki­kötő körül tulajdonképen semmi más nem törté­nik, minthogy a minisztériumok hatásköri vitá­kat bonyolítanak le egymással. Valóban nem marad egyéb hátra, minthogy egy eröskezü, hozzáértő embert sürgősen kormánybiztossá nevezzenek ki azzal a leghatározottabb utasí­tással, hogy a kikötőnek előbb fel kell épülnie, mint Schneider-Creuzot-ék rágondolják magukat, hogy építsenek-e Pozsonyban, vagy sem? Ki kell weve’zni a kikötőépités kormánybiztosát le­hetőleg Fock Ede székesfővárosi tanácsnok sze­mélyében, aki egymaga többet tett ebben a kér­désben, mint az összes állami szervek. És pénzt, sok pénzé kell neki adni, hogy a munka egy pil­lanatra fenn ne akadhasson. Természetesen, elő­kerülnek majd az aggodalmak, hogy honnan vegyünk pénzt. Egészen mindegy, hogy honnan, erre a célra kell pénzt teremteni, mert ettől az építkezéstől függ, hogy Budapestet az ország­nak kell-e eltartani, vagy, hogy Budapest lesz az ország egyik legjobb kenyérkeresője? A bismarkl magyar borbély a budapesti szegé­nyekért. Érdekes levél érkezett Amerikából a buda­pesti fodrász ipartestühthez. Rothschiller Jakab Ixxr- bélymester Bismark városából írja a levelet, amely­ben elmondjál, hogy 1893-ban eladta a Budapesten, Hold-uitca 23. szám alatti borbély-műhelyét és kiván­dorolt Amerikába. Értesült a magyarországi ínséges állapotokról és segíteni kíván honfitársai nyomorán. Az a gonJolata támadt, hogy egy hajórakomány tehe­ned küld Budapestre az itteni szegények, különösen pedig az árva gyermekek tejjel való ellátása céljá­ból. A lelkes borbólymestier kéri az ipartestületet, hogy tervét tudassák Horthy kormányzóval, vagy ahogyan ő nevezi, „President Horthy“-val és Buda­pest ezidősze/rinti polgármesterével, akinek névért! nem tudja. A budapesti fodrász ipartestiilet a derék kolléga- levelét megküldötte S i p ö c z polgárimester­nek, aki az illetékes ügyosztály utján válaszol az idegenbe szakadt nemes'elkii honfitársnak. A szép és dl csérét rém él tó ajánlat azonban ilyenformán alig lesz keresztülvihető, mert igen kockázatos dolog élő álla­tokat fli hosszú ut fáradalmainak kitenni. Az ügyosz­tály célszerűbbnek tartja, ha Rothschiller mester a gyűjtött dollárokon Európában vásároltat teheneket és innen szállíttatja hozzánk. Remélhetőleg ennek sem lesiz akadálya • és a kövér tehénkék nemsokára tiszta és élvezhető tejet adnak a főváros szegényei­nek. Budai Színkör e heti műsora: Szerda: Faust. Csütörtök: A Qy urkovics-lányok. Péntek: A kor hely gr ói Szombat: R i g 0 1 e 11 0. Vasárnap délután: A cigányprímás; sete Stambul ró­zsája. A hét eseménye: „A texasi kincsesbánya“. Szé­dületes amerikai tempó jellemzi azt a nagyszabású kaliandorfrlmet, amelyet a „Brixtoni keselyű“ címen a múlt hét óta teli házak előtt mutati be az Omnia és a Tivoli. E héten a második rész: ,,A texasi k i n c s e s b án yia“ kerül színre. Az attrakciót mindkét színházban kacagtató burleszk előzi meg. Az előadások egyformán 5. 7 és 9 órakor kezdődnek. NEMZETI ROYAL ORFEUM VII., Erzsébet-körut 31. Júniusi miiser. Tel.: József 121—68. Pallay Anna az európai hirü táncprimadonna. — Dénes Oszkár vendégfeUéptével BEN KOLUMBUS kinemaszkecs 2 színpadi és filmrészben, irta: Bus Fekete László és a nagyszerű varieté-műsor. — Kezdete fél 8 órakor. LUKÁCS VILMOS és FIA TŐZSDEÜGYNÖKI ÉS BIZOMÁNYI IRODA BUDAPEST, V., FALK MIKSA-UTCA 3. lőzsdei megbízások: Értékpapírok, valuták és devizák vétele és Te'efon; eladása legelőnyö­101—04. sebb feltételek mellett. EGYESÜLT LIKOaGYABAVC .. .. ÉS , GYUMOLCSLEPAROLO B.T. BUDAPEST VIL ILKA-UTCA25-27. . telefon; J ÓZSEP ZS.-ZjÍ!. Csak egy ut vezet az erőhöz, egészséghez és friss élet­kedvhez : a valódi, páratlan hatású Dia»3-s0sb0rsiesz, melynek állandó használata felüditi a fáradt testet, megacélozza az ernyedt izmokat, megszünteti a legkülönbözőbb testi fájdalmakat és csillapitólag hat a ki­merült idegekre. Kis palack ára ............. 24 korona Kö zép palack ára____ S5 korona Na gy palack ára .........130 korona Mi ndenütt kapható!

Next

/
Thumbnails
Contents