Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-18 / 21. szám

6 ff Budapest, 1921. május 18. Mint M i s s a hajóskapitány nyilatkoziaitából ol­vasni méltóztatott, Stead ezredes ur nem mindig rajongott a magyar trikolorért. Sőt egyidőben kutya- korbácscsal suhintott végig azon a szerencsétlen magyar emberen, akire az a gyászos kötelesség há­rult, hogy haljóját Belgrádban átadja a győztes án- tántnak. Missa kapitány e szomorú aktusnál vérző szivét nem tűzhette a sapkája mellé, de odaillesztétt egy darabka meimzeti szallagot. A hajót Stead ezre­des ur vette át, akit a nemzeti szallag látása végte­lenül felbőszített, amire aztán az említett inzultus következett. Azóta évek múltak el, sok minden fele­désbe merült és Stead ezredes ur érzelmei is meg­változtak. Mert a nemes colonel nemcsak bátor katona, hanem kitűnő üzletember is. Amit lent a Bal­kánon látott, arra a meggyőződésre vezette, hogy ott nem sok business terem a számára. De feljebb nyugaton, a naiv lelkű magyaroknál, ott még lehet színes üveggyöngyökkel cserekereskedéist űzni. Az­tán itt az élet is vidámabb, az asszonyok is szemre- valóbbak. Ez a hieily az, amelyért Stead ezredes ur annyi véres csa.tát vívott meg, ez a hely az, ahol most kipiheni fáradalmait. De nemcsak pihenni jött körünkbe, hanem nagy szerencsétlenségünkben,, mint a hatalmas angol nemzet fia, segítséget is akar nyújtani. Az angol-magyar üzleti kapcsolatok kiépí­tésén fáradhatatlanul dolgozik. Legújabb müve; az Angol-Magyar Filmszínház Részvénytársaság meg­alapítása. Egyszerű és nemek gondolat volt ez. Mind­össze csak az a csekélység kellett hozzá, hogy öt mozit elvegyenek a régi tulajdonosoktól és odaad­ják Síeadéknak. Ez meg is történt. Most az Angol- Magyar Filmszínház már megkezdheti az előadásait. A belépődíjak magyar koronákban fognak beözönle­ni. amellyekieit aztán Stead ezredes ur bevált fontok­ra és viszi ki Londonba. Egyszerű és zseniális finánc­művelet és reméljük, hogy Stead ezredes ur tarso­lyában még sok ilyen fényes ötletet tartogat. * Schiffer Miksa, akiről megírtuk már, hogy a Margitsziget bérlőtársaság részvényeinek megszer­zésével harminc esztendőre szöröstül-bőröstiil az egész szigetet is magához váltotta, most nagysza­bású terveken dolgozik. Első nemes gondolata az volt, hogy a belépődíjakat fölemeli négy koronára. Ez az ötlete fényesen bevált: vasár- és ünnepnap átlag (Százezer koronát vesz be belépődijakból, de rongyos néhány tizíezer koronákért hétköznap sem kell a szomszédba fáradnia. Elkészült a strandfürdő is. A belépődíjak még nincsenek megállapítva, de a napi százezer koronácska majd csak itt i,s becsurog. Aztán most épül a nagy termál-fürdő a szabadban. A befektetés csekély 100°/o-os kamatját bizonyára ez is meghozza. Aztán ott van a kertészet, a sporttér, a vendéglők és szállodák bérlete', a fürdők, mindezek a jövedelmek egész biztosan amortizálják a be­fektetett 60—70 milliós tőkét. De valójában nem is ez a fontos Schifferéknek. Külföldi tőkepénzeseknél) első tárgyalási alapul jó az ilyen mérleget is bemu­tatni. Schifferék azonban egészen más irányban tár­gyalnak azokkal a francia tőkésekkel, akik a sziget bérletére reflektálnak. A lényeg akörül forog, hogy lesz-e játékbarlang a szigetből, vagy sem. Schifferék azt mondják, hogy lesz és az üzlet megkötése most ennek a lehetőségétől van függővé téve. Ha ezt a koncessziót sikerül megszerezniük — Schifferékniek pedig eddig minden sikerült — akkor a vételárnál néhány száz millió nem játszik szerepet. Mindezt pedig azért mondjuk most el. mert úgy értesülünk, hogy a Margitsziget bérletének külföldi tőkések ke­zére való átjátszása aktuálissá vált. Jó lesz tehát figyelni a dolgok menetére azoknak, akiknek gond­jaikra van bízva a Margitsziget. A kivándorlás uj szabályozása. Néhány hét előtt Szóvá tettük azokat a túlzott kedvezéseket, amelye­ket a magyar kivándorlás lebonyolítása céljából a belügyminiszter a C u n a r d-társulatnak adott. En­nek a vállalatnak a melengetése annál feltűnőbb, mert a háború alatt elsőnek szegődött ellenségeink sorába, holott a háború előtt monopóliumot élvezett a magyar kormánytól. Értesüléseink szerint a Ham­burg-Amerika Line, a Norddeutscher Lloyd és a Cosulich (Austro-Americana) társulatok újabban ismét tárgyalást kezdtek a magyar kormánynyal és ezeknek a kedvező befejezése küszöbön áll. Tökét emel a Schwartzer. A Fővárosi Hi r- lap elsőnek jelentette, hogy a Schwartzer- í é 1 e szanatórium részvénytársaságnak a leg­modernebbül berendezett svábhegyi üdülőtelepe még az idei szezonban üzembe kerül. A telep most már teljesen elkészült, de jelentékeny befektetéseket igé­nyelt és igy a ré&zviényitársaság igazgatósága az alaptőke szaporítását határozta el', amelyet az e: hó 29-i közgyűlésen fognak elhatározni. A részvénytár­saság ugyancsak most tette közzé mérlegét, amely 575.844 K nyereséget tüntet ki. Pártos Szilárd dr. kinevezése. Kitűnő kollégánk, Pártos Szilárd dr., a jónevü közgazdasági író, aki legutóbb az Éléstár r.-tl igazgatója volt, állásá­ról lemondott és belépett az Első magyar ka­tonai fémárugyár r.-t.-hoz, ahol vezérigazga­tóvá nevezték ki. Kinevezés. A Hitelbanknál legutóbb tudva­levőleg több főíisztviselőí léptettek elő. Tőzsdekörök­ben különösen Heíényi Jenőnek cégvezetővé való kinevezését fogadták nagy szimpátiával, mert ez az érdemes főtisztviselő a tőzsdén már régóta népszerű. Herzog dr.-nak tőzsdeintézővé való előléptetése is megelégedést keltett. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e hó 12-én tartotta közgyűlését Weiss Fülöp elnöklete alatt, aki ezúttal errilékbeszédet mondott Lánczy Leóról, a bank elhunyt, nagynevű elnökéről. A közgyűlés elhatározta, hogy az elörevitelezett nyereségből a folyó esztendőben jótékonycélra adott összegen fe­lül további 400.000 koronát adományoz ,a hadifoglyok hazaszállításának céljaira. Az igazgatóság indítvá­nyára elhatározta fa/ közgyűlés, hogy az igazgatóságot megillető jutalék 11 százalékról 8 százalékra szál­lj ttassék le. Az igy nyert három százalékból 2 szá­zalék a tisztviselők jutalomdijához csatoltatik mig. 1 százalék a tisztviselők és szolgák nyugdíjalapjá­nak juill. Ezután az igazgatóság uj tagjaiul dr. Gratz Gusztávot és ifjabb Chor in Ferencet választották meg. Végül a] közgyűlés felhatalmazást \adott az igazgatóságnak, hogy a bank alaptőkéjét aiz igazgatóság által megállapitiandó időpontban és rész­letekben 100,000.000-r ó I 150,000.000-r a emelje föl. A Magyar-Cseh Iparbank R.-T. igazgatósága Novotny János, a Böhmische Industrial-Bank ve­zérigazgatója, a prágai tőzsde elnökének vezie-tése alatt a napokban megtartott ülésében elhatározta, hogy az idei rendes közgyűlést e hó 25-én tartja meg és azon indítványozni fogja, hogy a 6,185.490 K tiszta nyereségből a részvényeseknek 12 százalékos osztalék fizethessék. A Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársulat rendkívüli közgyűlése 82.500 uj részvény kibocsátá­sát, ezek névértékének a tartalékalapból való fede­zését és az igy teljesen befizetett részvényeknek a részvényesek között részvényeik arányában tör­ténő elosztását határozta el. A kibocsájtás időpont­jának és módozatainak megállapításával a közgyű­lés az igazgatóságot bizlta meg. Az Industria Bank R.-T. május 12-én tartott rendes közgyűlésén 8 százalék, részvényenként 16 korona osztalék kifizetését határozta el. Az igazgató­ságba J asztraibszky-Lónyay Sándort a fel­ügyelő-bizottságba Lónyay Istvánt választották be. A Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság (Budapest, VI., Vilmos császár-uí 25) első (csonka) évi rendes közgyűlése a 120 millió korona befizetett alaptőke 240 millió koronára való felemelését hatá­rozta el. Az erre vonatkozó részvénykibocsátási hir­detmény már meg is jelent. Az eddigi részvényesek­nek joguk van minden darab régi részvény után egy uj részvényt, elővételi jog alapján, az eddigi 200 K névérték és 20 K kibocsátási költség mellett, össze­sen 220 K árban átvenni. Uj részvényesek 250 K ár­folyami érték és 20 K kibocsátási költség mellett, összesen 250 K áron jegyezhetnek részvényt. Tekin­tettel az intézet kedvező mérlegére, mely szerint 6%-os osztalékot juttat részvényeseinek, a felemelt alaptőke mielőbbi elhelyezésére a kilátások igen biztatóak. Zerkowitz Emil amerikai bankvállalkozása. Amint Newyorkból értesülünk, Zerkowitz Emi!, aki ott hónapok óta azon fáradozik, hogy a magyar­amerikai kereskedelmi és pénzügyi összeköttetések ujrafeivételét előkészítse, Newyork, 165, Broadway-n bankot létesített. Zerkowitz, bankján keresztül, a ma­gyar ipartermékek, kereskedelmi, közlekedési és épí­tési vállalkozások iránt kivánja az amerikai tőke érdeklődését megnyerni, azonkívül, hogy a magyar pénzintézetek és a nagy publikum mostanában oly nagy fontosságú u. n. „amerikai bankügyeit" bonyo­lítja le. A newyorki vállalkozással egyidejűleg üzembe helyeztetett a magyarországi telep is (VII., Thököly- ut 2) Zerkowitz Emil és Társai Budapest—Wien— Newyork cég alatt. Vezetői a cég budapesti beltagjai: Balog A., Armand. és Martinék Ferenc, a hasonhang- zásu bankcég tulajdonosai. Az országos fatermelő r.-t. az 1920. évi kibo­csátású részvényutalványait (scrips) f. hó 17-től kéz- dődőleg f. hó 28-ig váltja be saját pénztáránál: V., Sas-u. 1. 1. em. A Zabolai Faipar r.-t. közli, hogy rendes köz­gyűlése az 1920 április l-től december 51-ig terjedő csonka iizletévre 2,921.975 K tiszta nyereség mellett 24 K osztalék fizetését határozta el. A Köszénbánya- s Téglagyár-Társulat Pesten e hó 31-én tahitija évi rendes közyülését, amelynek napirendjén az alaptőke szaporítása is szerepel. Az Első pesti spódium- és enyvgyár r.-t, (az Angol'-magyar bank érdekeltsége) 1920. évi mérlege 10 millió K alaptőke mellett 1,922.611 K tiszta nye­reséggel zárul, melyből 30 K = 15 százalék oszta­lékot fizet. A Magyar fém- és lámpaárugyár r.-t. (a Magyar általános hitelbank vállalata) 1920. évi mérlegét 4 millió K alaptőke mellett 2,680.406 K tiszta nyereség­gel zárja, melyből 60 K = 30 százalék osztalékot fizet. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil, Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest. V. kér., Ügynök-utca 8. sz. ksüYIs! niozgóbép-Offhon SS! A VADMACSKA Priscillia Dean főszereplésével A FEHÉR DÁMA Louse Lovely, a nagyszer* amerikai filmstarr»! Pénztár: d. e. »/„Il-tői Üal-ifl, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától). 5 Előadások kezdete hétköznap: 5, 7, 9. Vasár- és ünnepnap */í4, lUS, 7, 9 ■ NEMZETI ROYAL ORFEUM VII., Erzsébet-körut 31. Minden este 7 órakor. Tel.: József 121—68. Uj 1110700 a fnlrt kftriil (Parasztkomédia) és a nagy­műsor ! UlOíui) Q IU!U IUJIUI szerű májusi v.irieté-müsor. APOLLO KABARÉ Blaha Lujza-tér 2. Telefon: József 13—26. Uj műsor! Kezdete fél 8 órakor P. MÁRKUS EMILÍA vendécgfelléptével YiOLANTE ÉS A BÍRÓ Irta: Herczeg Ferencz «avA operette egy felvonásban, irta : Mihályi István, zenéje: Vincze Zsigmondtól. A SZÍNÉSZ NEM EMBER énekes vígjáték, irta : Harsányi Zsolt. Berky Lili, Szőliösi Rózsi, Mihályi Vilcsf, Pál Piroska és Békeffy László uj magánszámokkal ISBHBBBIIBBBaHERSKBBa i JUTA- ÉS KEtlDERIPAS D.-T. I BUDAPEST, FALK MIKSA-U. 26/28. 5) Sürgönyeim : VULPES-BUDAPEST. TELEFON 34-13. | Zsákkölcsönző I vállalatot !> létesített, mely erzsébetfaívai gyárá­í ban készült békebeli minőségű .zsákokat 5 bocsájt az érdeklődő közönség rendelkezésére i) a legelőnyösebb feltételek mellett. - Egyúttal i ajánl megvételre is l zsákokat, kéveköfieleket, j) szalmazsákokat, zsákzsineget és minden egyéb jutagyárt­- mányt eredeti gyári árakon.

Next

/
Thumbnails
Contents